Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-14 / 37. szám
tffS. február Í4. KFTéT-MAGYARORSÉAÖ nyíregyházi melléklet T. «MM Igény és lehetőség Biztató jövő Két év a mérlegen A betű szentélye Este lámpa mellett az Árvácska utcában. Egy probléma a sok kőiül. a hogv hivataloson mondják, véget ért ■ca a „csonka ciklus'. vagyis lejárt a tanácstagok megbízatása, amely az eddig szó- kásos négy esztendő, helyett most csak két évig tartott. Nyíregyházán is, mint mindenütt az országban, ezt a két esztendőt a tanácstagok „zárszámadó” beszámolói búcsúztatták. Mint azt Bíró László, a városi tanács elnöke elmondta, a százegy nyíregyházi tanácstag közül kilencvennégy küldött meghívót választókörzete lakosainak, hogy beszámoljon arról, mit tett a tanácsi testület az eltelt huszonnégy hónap során, s megbeszélje azt is, mit várnak az elkövetkező időszakban a város polgárai. (Heten tartós távoliét, illetve betegség miatt nem találkozhattak választóikkal). Az arány nagyon kedvező, hiszen ilyen méretű tanácstagi választói találkozó még nem volt a városban. A megjelenés azonban mm mondható kedvezőnek. Kétezerötszázan j slentek meg a tanácstagi beszámolókon, egy- re-egyre tehát huszonhét választó jutott. De ha azt is nézzük, hogy volt „olyan beszámoló, amelyen kétszázan, sőt annál is többen voltak kíváncsiak (mint például a harmadik kerületben, a Honvéd utcán) akkor korántsem lehetnek elégedettek az illetékesek a megjelentek számával Különösen az új lakónegyedekben, például az északiban voltak kevesen, s ez még akkor sem megnyugtató, ha tudjuk, hogy szervezésbeni hiányosságok is szerepet játszottak, illetve, hogy az itt lakók már mindent megkaptak városuktól, tehát nincs olyan gondjuk, amelynek a megoldásához kértek volna segítséget. A z is iga? azonban, hogy az új mód- szer, amely szerint egy-egy beszámoló gyűlésen összevontan mondták el választóiknak a tevékenységet a tisztségviselők, azt is jelenti, hogy százra—százhúszra is tehető a megjelentek átlaga. Ettől függetlenül a tanács vezetői levonják a jövőre nézve a tanulságokat. Mint a városi tanács elnöke hangsúlyozta: öröm volt hallani, hogy a megjelentek az elmúlt két esztendő városfejlődéséről kedvezően nyilatkoztak. Természetesen sok még a fehér folt, a jogos igény, s nem egy helyen olyan alapvető dolgokat hiányoltak, mint az út, a járda, a vezetékes víz hiánya, az ellátatlan területeken a kereskedelem hálózatának gyér volta, vagy a villany hiánya a tanyákon, de még a cipőgyár szomszédságában lévő Árvácska utcában Is petróleumlámpával kell világítaniuk az embereknek. Bíró László a fentieken kívül három csoportba osztja a felvetődött közérdekű problémákat. Az elsőbe tartozik a város közlekedési helyzete. Szóba kerültek itt a közúti felüljárók, az autóbuszok elégtelensége, s nem egy esetben a szubjektív tényezők, mint a buszszemélyzet udvariatlansága. A következő és nem kis csokorra való panasz a kereskedelemnek szólt. A hozzászóló városlakók ugyanis nem tartják megfelelőnek az olcsó áruk ellátási szintjét. Szóvá tették, hogy Pesttel ellentétben nálunk igen gyér ezekből a választék. Ugyancsak felvetődött, hogy sokszor tapasztalnak burkolt áremelést, s ezzel együtt kifogásolták az árel- lenőrzés hatékonyságát is. Különösen a vegyi, háztartási cikkeknél lenne erre szükség Vagy konkrét példával bizonyították a súly- csonkítást, hogy például a húszdekás kávét lemérték a boltban, de az csak tizenöt dekái nyomott. A harmadik kérdéscsoport a szolgáltatást kifogásolta, s a helyzet javítását sürgette. Elmondták, hogy hosszú a rádió. tv. háztartási gépek. stb. javítási ideje, s a Patyolat munkáját sem tartják megfelelőnek. E zekre a kérdésekre válaszoltak a tanácstagok. Elmondták, hogy ami a vizet, utat, járdát, stb-t illeti — amelyhez jelentős összegek kellenek — abban türelmet kérnek, mert e pillanatban erre a városnak nirjcs pénze. Az emberek megértették, hogy most az alapvető ellátásért kell nagy anyagi áldozatokat hoznunk, sokba kerül a vízmű bővítése, a távfűtőhálózat kiépítése, s ez természetesen csökkenti az egyébre fordítható összegeket. Sokan szóba hozták, hogy kérjenek a városi vezetők társadalmi munkát, s ők szívesen segítenek például villanyoszlop ásásánál. Sajnos, ez sem könnyen járható út, mert hiába ajánlják fel itt is, a vízvezeték esetében is a földmunkát, ha például nincs pénz vezetéképítésre, vagy ha nincs víz, amivel bővíteni lehetne a hálózatot. Máskülönben sem könnyű most a vállalatok anyagi erejét kérni, hiszen a tavaly nagy sikerrel járó óvodaakcióra negyvenmilliót adtak, s ez jóidőré elvitte ilyen célokra fordítható alapjaikat. Mint a beszélgetés során elhangzott, azért a felvetések nem pusztába kiáltott szavak csupán, s a városi tanács illetékesei minden egyes problémát számba vesznek, s az anyagi lehetőségektől függően me| is oldják azokat. Jól tudják, hogy mindazok, amiket eddig is említettünk, máris kellenének, sőt jó lenne befejezni például a sóstói ifjúsági parkot, megoldani a sóstói víz tisztítását, a fiatalság nagy problémáját, a téli sportolást fedett sportcsarnokban, s megfelelő iskolai tornatermek is jól jönnének, de a megoldást későbbre kell halasztani, 1074—-75-re, illetve az ötödik ötéves terv idejére. At egnyugtató — bár ez önmagában ÍV-* csekély vigasz annak, aki naponta küzd a nehézségekkel — hogy az elhangzottak benne vannak a városi vezető szervek terveiben is. A Jakosság is tudja ezt, de sürget, gyorsítást kíván. Mint a tanács elnöke elmondta, a fent felsoroltakat nem csupán rögzítik, de a sürgősség szerint rangsorolják, napirenden tartják. Egy példa: a külterületek gondjainak megoldására hosszú távú intézkedési terveket készítettek, amelyben a villamosítás befejezését, az egészséges ivóví bevezetését és a bekötő utak megépítését cc lozták meg- Ennek előfeltétele azonban, hog. a település lakossága haladja meg a két százat. Nyíregyháza most éli kamaszkorát, V nőtte ruháját, s minden kellene és mir.de: azonnal. Ezek mellett pedig az erő vége: hiszen bármennyi is a városfejlesztésre for dítható összeg (minden eddiginél nagyobb’ mégis kevés. Első a lakás, amelyből két é' félszer annyi épül, mint azelőtt hasonló idő szakban. Kell újabb tízezer köbméter víz, s már említett hőerőmű építése sem olcsó mu latság. Csak a vízre és erre Nyíregyházána1 190 milliót kell áldoznia. Ha ezek már régen meglennének. ezeket a pénzeket egy-egy választókörzet fejlesztésére lehetne fordítani. De a múlttól sajnot semmi jót nem örököltünk, s a fentiek nélkül pedig lehetetlen tovább fejlődni, de még csak ilyen ellátási' szinten maradni is. Van azért sok jó dolog is, amit elmondhattak a tanácstagok. A víz- és fűtésrendszer fejlesztése mellett Nyíregyháza két jelentős intézménnyel, a megyei könyvtárral, majd a művelődési házzal és új kórházi pavilonokkal gazdagodik a jövőben. Ez a -két év is nagy ereclminveket hozott a foglalkoztatásban, s e téren a holnap is újabb munkahelyeket ígér — elsősorban nőknek. A fejlődés üteme az elkövetkező három D évben az eddiginél nagyobb lesz. Csak az oktatásnál: ősszel két új, modern általános iskola lép be, a kereskedelmi ellátást segíti már jövő év végén a két nagy iparcikkáruház átadása. Bíró László közölte, hogy a tanács felkészül az új munkáslakások építésére, ezenkívül újabb négyszáz telket ad idén családi háznak az OTP a Ságvári-telepen. A fejlesztés kiterjed a közlekedési lám- oarendszerre. a városközpont átépítésére, Nyíregyháza esztétikai képének rendezésére és még ki tudná felsorolni, mi mindenre. A lényeges, hogy volt miről beszámolni a választóknak. Tudnunk kell, hogy az eredmény nem születik magától. Ehhez a város tanácstagjainak is jelentős mértékben közük van. Ami volt. s ami lesz. abban nekik is vannak érdemeik. Most. a kétéves ciklus végén erre sem árt gondolnunk. Kopka János * KI NAPONTA KÉZBE VESZI a me^a gyei lapot, talán a legritkább eset- oen gondol arra, hogy nemcsak az újságírók, hanem a nyíregyházi nyomdászok munkájának az eredménye is az újság. Ahpl lapot jelentetnek meg, ott nyomdának is lennie kell — tartják sokan s tekintettel arra, hogy Nyíregyházán már évtizedekkel ezelőtt is voitak újságok, természetesen voltak nyomdák is. Pedig korántsem ilyen magától értetődő mindez. Amíg az újságban közölt gondolatok információk eljutnak az olvasóig, vagy amíg a színes plakátok felkerülnek a hirdetőtáblákra s a prospektusok eljutnak az^jllelékesekig. a „színfalak mögött” a nyomdászok sokat fáradoznak mindezért s nem is a legirigylésre méltóbb körülmények között. ,.A felszabadulás után itt, a Dózsa György út 5. szám alatt a korábban is működött Burger-féle nyomdában kezdett üzemünk újra termelni. A romokból előkapart néhány géppel és a városban maradt néhány hűséges munkás nehéz, sokszor emberfeletti áldozata révén indult újra a munka. A Magyar Kommunista Párt nyomdája néven itt állították elő, néha-néha kihagyásokkal is_ az akkori napilapot, amely abban az időben úgyszólván egyetlen tájékoztató eszköze volt a megye lakosainak... Itt dolgozott abban az időben Murczkó Károly Frick György és Fazekas János, aki innen jutott el a polgár- mesteri tisztségig a felszabadulás után...” (Idézet egy üzemi ünnepség előadásából.) 1948-ban „Dózsa Kft” néven a megmaradt és újjáélesztett többi kis nyomda ií egyesült: ekkor „már 15—20 dolgozója volt az üzemnek. Majd 1952-ben a megyei tanács vállalata lett a nyíregyházi nyomda. Ez a változás teljes jogú ipari vállalattá emelte a nyomdát, amely most már tervszerűen folytatta a termelését. Nemrég ülte tehát csendes jubileumát, : állal attá szervezésének huszadik évfordu- óját a Nyírségi Nyomda, amely az eltelt idő ilatt — de különösen az utóbbi fél évtizedben — mind nagyobb részt vállalt és vállal megyénkben a tájékoztatás, a propaganda, a ■ulturális élet és a lakosság igényei kielégítenek feladataiból. Mert nem elég csak azt tudnunk, hogy a megyei lap — és az egyre több üzemi újság — előállításához nyomdára van szükség. A Nyírségi Nyomda sokat tesz azért, hogy például lendületesen iparosodó megyénk egyre több vállalatának a nyomtatvány-, a csomagolóanyag és a dobozigényét kielégítse. A megtett utat jelzi az is, hogy az utóbbi években felélénkült itt a könyvnyomtatás: 3 éve még csupán 8, 1972-ben pedig már 80 „tonna” könyvet nyomtak (fűzött, kartonált könyvek), s az Alföldi Nyomdával kooperálva már könyvkötési megbízatásnak is eleget tesznek. A N AG VARÁN YÜ FEJLŐDÉST JÓD *a példázza, hogy jelenleg — pontosabban 1972-ben — 12 ezer féle munkát végeztek el a Nyírségi Nyomdában. Ebben a napilaptól, az üzemi lapoktól, a folyóiratoktól a házassági meghívókig, a plakátoktól a 10 ezer példányos könyvekig és a polietilén csoma- golóainyagokig a termékek széles skálája megtalálható. És még egy kifejező szám: 1972-ben termékeikhez U50 tonna papírt használtak fel! Azt mondják a nyomda vezetői, dolgozói, hogy az igazi ’ellendülést a gazdasági reform hozta meg: főleg 1967-től mutatható ki a következetes fejlesztés. Azzal vette ez kezdetét, hogy 1967-ben — hosszú évek küzdelmei után — végre megkezdte a termelését a nyomda kliséüzeme, '.zelőtt például a megyei lapban megjelent épeket Budapestre vagy Debrecenbe k'e'O rinmi kiiséztetni: a fényképet lemezre „áttenni,” Nemcsak a megyei lap válhatott ezáltal frissebbé, a többi kiadványt is sokkal tetszetősebbé lehetett tenni. 1968: új technológiaként kis-ofszet Romayor gépeket állítottak a termelésbe (négyet), amelyeken már több színű nyomást is '.ehetett készíteni. Kevesen tudják, hogv azóta például itt készülnek a NYÍRKÉMIA üdítő italainak, a Móri Állami Gazdaság bo- -ospalackjainak a cimkéi s hogy a nyomda dolgozóinak keze ólunkéival még a vendéglői étlapokon is találkoznak: többszínű étlapokat is nyomnak itt. rjJ SZOVJET SZEDOGÉPKK üzembe állítására került sor 1969-ben. Ekkor ..talpra állították” a mátészalkai nyomdát is, jórészt saját erőből. Itt nemcsak 45 dolgozó talál biztos megélhetési manapság, termékeiket — főleg ügyviteli nyomtatvá- yokat — a fővárosban is keresik. sok a oegrendelőjük onnan is. S egy kuriózum: a Nyírségi Nyomda mátészalkai üzeme kezdte ■1 elsőként hazánkban készíteni import- myagból- az ..önindigós” nyomtatványokat, 'melyek használata kiküszöböli az átírópa- ú> örökös berakását. , A meglévő dobozüzem „átprofilirozása" izütt termékekről ragasztottra, valamint a a flexonvomtatás meghonosítására került sor ezután. Ez utóbbi eljárás azt jelenti, hogy most már lehetőség nyílt celofánra, polietilénre és alufóliára is a nyomás a nyíregyházi nyomdában Ezzel a nyomda újabb partnereket szerzett a kereskedelemben, az élelmiszer-gazdaságban. (Az elmúlt évben már 100 tonnányi polietilén csomagolóanyagot gyártottak!) Tavaly a meglévő berendezéseket, a technológiát javítottak, finomítófctált; nagyobb figyelmet fordítottak a szakmunkásképzésre és — folytaták az előkészületeket az új nyomda építésére. Mert bármennyile is mérhető u fejlődés az utóbbi években — amikor nagy erőfeszítések árán valamelyest sikerült javítani a dolgozók szociális ellátásán is: a jelenlegi helyzet nam ad lehetőséget a továbblépésre. A Dózsa György utcai központi üzemből mar ..kihozták”, amit lehetett, mégis nagy a /. i- foltság a munkatermekben: a falak statikailag sem biztonságosak (ráadásul a mun- kasok öltözőjét csak gulériaszarüen tudták megoldani-) Az üzem legfontosabb gépe, .a lapot nyomó rotációs gép egy híján ötven éves, működése nem biztonságos. Elóiordvlt már többször, hogy géptörés miatt éjíz• -ti Miskolcra kellett utazni, ott nyomni n megyei lapot, hajnalban teherautóval hazaszállítani.) TT .1 NVOMDÄT KAP tehát NyíregvU háza, — a közel négyéves küzdelem meghozta az eredményét. Az új létesítmény -* amely gépekkel 81,5 millióba kerül — Nyíregyházán, az Árok ?s. a? Ljszöllő utca által határolt területen készül el — a terv szerint — 1975 mérete s 3í~re. (A költségekből 29 millió tanácsi juttatás. 8 millió állami támogatás, 12 millió a saját erő, míg a többit hosszúlejáratú hitelként kapta a nyomda.) Milyen lesz és „mit tud” majd Nyíregy- háza új nyomdája? A legnagyobb változást az eredményezi, hogv ott már ..négy nyomó- verkes” ofszetgép dolgozik a jelenlegi avult rotációs helyett. Ez lehetővé teszi, hogy a napilapokat, a könyveket, folyóiratokat és a nyomtatványokat több színnel készítsék. Ahhoz, hogy ezt az importból származó gépet három műszakban tudják kihasználni, több fontos előkészítő gép üzembe állításál Is tér"' e vették. A Fejlesztési Banktól kapott 8 millióból évi 500 tonna könyv gyártási feltételeit valósítják meg a korszerű kötészeti gépekkel, melyeket szocialista országokból importálnak. Néhány érdekesség még az 1975-ben nyíló új nyomda gépeiből: Gombnyomásra működik majd az az NDK automatagép, amely egy 24 íves könyv „összehordását” tudja elvégezni. (Ma ezt szaporátlanul. kézi erővel oldják meg.) A majdan itt készü1 ő tankönyveknél mutatja meg tudását az az „autó-minibinda” gép. amely könyvgerinc- fréaelő, ragasztó automata lesz. Külsőleg is ékessége lesz a városnak as új nyomda az Északi Nagykörút tőszomszédságában. Tágas munkatermeiben további fejlesztésekre is lehetőség nyílik, míg korszerű épületben helyezik el az irodákat és a dolgozók szociális létesítményeit: az öltözőket, a mosdókat és a tágas, modem ebédlőt. G ondoltak arra is, hogy egy ilyen modern nyomdában jól képzett szakemberekre lesz szükség. Ötödik éve négy szakmában végzik az iparitanuló-kép- zést. Negyedik esztendeje a budapesti ea debreceni nyomdában érettségizett fiatalokat képeztetnek ki a leendő modern nyomda automatáihoz. (Közülük néhányan már főiskolára járnak s mérnökként jönnek vissza as üzembe.) A jelenlegi dolgozókat rendszeresen küldik tapasztalatcserére és részt vesznek az MTESZ szakmai rendezvényein. A Nyírségi Nyomda dolgozói eddig is becsülettel látták el feladataikat. Most 2öu-an dolgoznak itt, a fejlesztés révén közel félezer embernek lesz munkaalkalom az üzemben. Angyal Sándor Kenyéreimke — ivekcp.
