Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

VILÁ6 PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! M a gyár o r szág Hiú mű i i-m iwtw n, u i j^'didB Ml,\ i WiM i.w, i j.vi j n /.w,neuron XXX ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. JANUAR 18, CSÜTÖRTÖK ■ APUNK TÁRTAIM AB Alj* Demokratizmus a gyakorlatban (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Munkás- és parasztiiatalok otthona (3. oldal) Kupakrónika (7. oldal) A tévében láttuk (8. oldali Még nincs vége... A bécsi Arbeiter Zeitung nyilatkozatot kért Olaf Pal­me svéd miniszterelnöktől, aki a december végi vietna­mi pusztító USA-légitáma- dásokat a fasiszták egykori terrorcselekményeihez ha­sonlította. Az osztrák lap keddi számában Palme meg­ismételte éles kritikáját az USA vietnami politikájáról, hozzáfűzve: szavai országos egyetértésre találtak. Vala­mennyi politikai párt közös nyilatkozatot tett közzé, kö­vetelve a vietnami terror- bombázások azonnali meg­szüntetését és ezt — olyan kis országban, mint Svédor-1 szág — nem kevesebben, mint hétszázezren írták alá. Már nyilván a nyomdában volt Palme nyilatkozata, amikor a Fehér Ház beje­lentette: beszünteti a bom­bázásokat, s minden más harci cselekményt is a VDK ellen. Határidőt nem jelöl- tek meg, de az természetes, hogy a világ már ezt a be­jelentést is örömmel és megkönnyebbüléssel fogad­ta. A békét akaró emberek közvéleménye világszerte nem utolsósorban önnön óhaiának megvalósulását ;s üdvözölte a bejelentésben. Ugyanaznap érkezett je­lentés a pusztításról is. Gay­lord Nelson, az USA de­mokrata párti szenátora kongresszusi .felszólalásában adatokat ismertetett. Az amerikai B—52-esék 3,5 millió tonna bombát dobtak le Indokína területére. 45 ezer tonna mérgező anyagot szórtak le az amerikai gé­pek. mintegy 20 ezer négy­zetkilométernyi területen megsemmisítve a növénvta- karót. Iszonyatos pusztítás! Vajon véget ért-e most —, véglegesen? Ha van is derű­látás. csak óvatosan. Hiszen Washington többször tett már úgy, mintha befejezte volna háborúját, aztán me­gint felújította. Hátha most is csak belpolitikai trükkről van szó? Hátha a háborúval mindinkább elégedetlenkedő amerikai kongresszusi kíván­ja megnyugtatni és félreve­zetni ezzel a gesztussal Nixon most. néhány nappal január húszadikán sorra ke­rülő ünneoélves elnöki be­iktatása előtt? Arra is figyelni kell, mi­lyen hírek érkeznek Saigon­ból. A Thieu-rezsim aggo­dalommal fogadta a VDK elleni amerikai hadművele­tek felfüggesztésének hírét és bizonyos saigoni politikai körök máris azt terjesztik: „A döntés csak ideiglenes jellegű és a tárgyalások még nem fejeződtek be”. Valóban nem fejeződtek még be. De Dúc Tho és Kissinger aláírása még ké­sik az egyezménytervezetről, s amíg nem jelentik be Pá­rizsban. hogy a tárgyaláso­kat sikeresen befejezték, a békét aláirták, addig to­vábbra is van ok éberségre, aggodalomra, figyelemre. Es a vietnami háború elleni til­takozásra is. Szakértők tanácskozása Párizsban Csalódást keltett Washington halogató bejelentése A Párizs melletti Gif-Sur- Yvette-ben szerdán tovább folytatódtak a tárgyalások a VDK és az Egyesült Álla­mok szakértői között. A keddi, több. mint hétórás ülés után párizsi megfigye­lők rámutattak: a szakértői tárgyalások időtartama és üteme egyrészt e tárgyalá­sok alapos és komoly jelle­gét bizonyítja, másrészt ar- ra is utal, hogy még szá­mos részletkérdés szorul szabatos tisztázásra. A francia fővárosban né­mi csalódást keltett az a washingtoni bejelentés, hogy Kissinger e héten már nem tér vissza Párizsba. Néhány kommentátor ebből arra kö­vetkeztet, hogy Washing­tonban talán újabb nehéz- ségek merültek fel. a meg­figyelők többsége azonban valószínűnek tartja, hogy Le Dúc Tho és Kissinger között már alapvető elvi megegye- zés jött létre, s ennek alap­ján most már szakértői szin­ten is befejezhetik a még függőben levő részletkérdé- sek megoldását. E feltétele­zések szerint Kissinger — valószínűleg a jövő héten — már csak azért tér majd vissza Párizsba, hogy Le Dúc Tho-val együtt parafái - ja a megállapodást. A francia békemozgalom és több, mint 50 társadalmi szervezet közös felhívásban hangsúlyozza, hogy a köz­vélemény éberségének még nem szabad csökkennie. En­nek jegyében pénteken, ja­nuár 19-én országos szolida­ritási napot rendeznek, melynek középpontjában a VDK megsegítésére irányuló széles körű gyűjtési akció áll majd. A Pentagon kedden köz­zétett jelentése szerint az Egyesült Államok 1965-től 1972-ig 7 438 052 tonna bom­bát szórt le Délkelet-Ázsiára. E menn. ,ég a 2. világhábo- rúban felhasznált amerikai b< ibák csaknem 3,5-szöröse, s az egész koreai háború alatt ledobott amerikai bom­bák csaknem 12-szerese. Az amerikai hadügymi­nisztérium jelentése nem részletezi országonként a le­dobott bombák mennyiségét: összesítő adatai egész Dél­kelet-Ázsiára vonatkoznak. A jelentésből kitűnik, hogy az amerikai légierő gé­pei 1972-ben 1 084 359 tonna bombát szórtak le e térség­re. A bombatámadások 1972. júniusában, amikor 112 460 tonna bombát szórtak le, „rekordot” értek el. Decem­ber folyamán a Hanoi és Haiphong térsége ellen vég­rehajtott 1 amerikai szőnyeg- bombázások idején 95 490 tonna bombát szórtak le In- dokínára. főként a VDK-ra. • B—52-esek a december végi szőnyegbombázások idején naponta átlag 100 berepülést hajlottak végre a demokratikus Vietnam te­rülete fölé. E repülőgépek mindegyikének a fedélzetén átlagban 23 tonna bomba volt. Javul a diákélelmpzés A Lunohod -2 kutatómunkája a Holdon Dmitrij Dmitrijev, a TASZSZ különtudósitója je­lenti a kozmikus távirányítási központból: A Luna—21 automatikus űrállomás segítségével a Holdra juttatott Lunohod—2 megkezdte működését földünk kísérőjének felszínén. A Lu­nohod—2 egy holdtenger partvidéki zónájában helyez- kedik el, s így a tudósok nagy jelentőségű, érdekes kiegészí­tő adatok birtokába juthat­nak a megelőző kutatásokhoz képest. A Lunohod konstruktőre újságíróknak elmondotta, hogy az önjáró berendezést sikeresen juttatták el a Le- monnier-kráter körzetébe. A programot mostmár a Lunohod—2 irányító személy­zete folytatja, s a földi „ve­zető” előtt fenséges holdpa­noráma tárul fel. A horizont egyenes vonalát időnként hold­hegyek csúcsai szakítják meg, ezek a Taurus-őshegység ré­szei. A tudósok becslése sze­rint alig 6 kilométerre van­nak a Lunohod—2-tf>l. A köz­vetlen közelben néhány apró kráter található, szabálytalan darabokra tört kövek hever­nek, s a kamerától a látóha­tár széléig szelíd holdlanka vezet. A Lunohod—2 vezetője óva fosán elmozdítja maga előtt a kormányt, s a több 100 ezer kilométerre levő berendezés műszerei működni kezdenek. Kedden moszkvai idő szerint 0 óra 14 perckor az önjáró megfigyelő-állomás elindult első útjára. Iskoláztatás, érettségi, felvételi Sajtótájékoztató a Művelődésügyi Minisztériumban Diákok és szülők százezreit érintő jelentős témákról tar­tott sajtótájékoztatót szerdán a Művelődésügyi Miniszté­riumban dr. Polinszky Ká­roly. Bejelentette: ország­szerte hozzáfogtak az idei iskoláztatási munka előkészí- téséhez. Az általános isko­lák nappali tagozatain ebben az esztendőben várhatóan 137 ezren végeznek, a közép­iskolák nappali tagozatain pedig 54 ezren érettségiznek. Országosan tehát mintegy 190—191 ezer diák tovább­tanulásáról, munkába állá­sáról kell gondoskodni. A demográfiai helyzetnek megfelelően mintegy nyolc­ezerrel kevesebben fejezik be a nyolcadik osztályt, mint egy esztendővel korábban. Lehetőség lesz arra, hogy közülük 55 ezren kezdjék meg tanulmányaikat a gim- názíumok és a szakközépis­kolák első osztályaiban. A nappali tagozaton érett­ségiző 54 ezer diák tovább­tanulása, munkába állása sem jelent gondot. A felső- oktatási intézmények nap­pali tagozatain ismét mint­egy 15 ezren lehetnek első­sök. Az érettségizők sorából pedig további 7000 fiatalt várnak a szakmunkásképző intézetek. Együttvéve 65 ezer szak­munkástanuló iskoláztatá­sára nyílik lehetőség, közü­lük 58 ezret az általános is­kolák nyolcadik osztályaiból várnak. Fontos feladat a lá­nyok szakmunkásképzése, ebben a vonatkozásban is to­vább javul a helyzet. Jövőre a szakmát tanuló fiatalok soraiban 20 ezer lesz a leánytanuló. A hiányszak­mák munkaerő-szükségle­tének ösztönzésére 43 szak­mát jelöltek ki, amelyben a szakmunkástanulókkal 250 —500 forintig terjedő ösz- szegben lehet társadalmi ösztöndíjszerződést kötni, il­letve az utolsó tanév kez­detétől ezek a fiatalok már szakmunkásbérrel foglal­koztathatók. A 43 szakmán belül húsz olyat is megje­löltek, amelynek tanulói to­vábbi kedvezményben része­sülnek, ezeket ugyanis 200 forint ösztöndíj-kiegészítés illeti meg. Az MSZMP Központi Bi­zottsága júniusi határozatá­nak megfelelően megvizsgál­ták az egyetemi, főiskolai felvételi rendszer és az érett­ségi vizsga közelítésének le- hetőségeit. Az érettségi vizs­ga változatlanul fontos állo­mása marad a középiskolai munka befejezésének. Nem változik az érettségi tantár­gyak összetétele és az érett­ségi elbírálása sem. Az idén változatlanul megmarad az érettségi átlag is. Kísérleti jelleggel ugyan­akkor már ebben a tanév­ben bevezetik az érettségi és a felvételi vizsga közeli- tésének egy új módszerét. A matematika felvételi tárgy­ból megírt írásbeli érettségi dolgozat egyúttal az egész országban egységesen megfe- lel a főiskolai, egyetemi fel­vételi vizsga írásbeli részé­nek is. Május 12-én, orszá­gosan egy időpontban — a szakközépiskola matematika tanyagát is figyelembe vevő — egységes feladatok alap­ján történik az írásbeli vizs­gáztatás. A korábbi évek gyakorla­tához képest eltérést jelent az is, hogy az érettségi vizs­ga átlaga á jelvételi vizsgá­ba nem számít bele. Eddig ugyanis az érettségi rendű- ségét együtt vették figye­lembe a felvételi vizsga tár- gyaiból a középiskola II—IV. osztályaiban, tanév végén el­ért eredménnyel. A jövőben — már ettől a tanévtől kez­dődően — az érettségi ered­mény, sem a rendűség, sem az egyes tárgyakból ott el­ért eredmény nem számít a felvételi vizsgán. Csupán a felvételi tárgyakból a közép­iskola II—IV. osztályaiban, tanév végén elért eredményt veszik figyelembe a pont­szám kialakításakor. Ameny- nyiben á felvételi tárgyat a diák a középiskolában nem négy esztendőn keresztül ta­nulta, hanem ennél rövidebb ideig, akkor az utolsó két esztendőben tanév végén el­ért eredményeit számítják a pontszámokba. Természete­sen az így kialakított ered­Tanácskozás a területszervezéssel összefüggő megyei feladatokról Fock Jenő fogadta a libanoni miniszterelnököt Fock Jenő. a Miniszterta­nács elnöke szerdán fogadta a magánlátogatáson Magyar- országon tartózkodó Soeb Sa- lamot, a Libanoni Köztársaság miniszterelnökét. A találko­zón részt vett Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Nagy S. Lajos, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője, illetve Adnart Kasser, a liba­noni kereskedelmi kamara el­nöke. Szerdán délelőtt a megyei tanács vb-termében érte­kezletet tartottak a tanács­tagok 1973. évi általános vá­lasztásának napjával elren­delt területszervezéssel ösz- szefüggő feladatokról. A ta­nácskozáson részt vettek a megyei szintű állami, társa­dalmi szervek, tömegszerve­zetek, szövetkezetek szövet­ségei. valamint egyes válla­latok vezetői. A megjelenteket az Elnöki Tanács területszervezésről szóló múlt év december 2- án megjelent határozatáról dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb-titkára tájékoztat­ta. Többek között elmondta, hogy a határozat végrehaj­tása után megyénkben — Nyírbátorral együtt — négy város lesz. A Városokban lakik majd mintegy 110 ezer fő, a megye lakosságának 18,5 százaléka. Nyolc újabb nagyközséget szerveznek, ezzel összesen 32 nagyköz­ségben több, mint 230 ezer ember él a lakosság 39,5 szá­zaléka. A további 42 százalék mintegy 250 ezer fő, közös tanácsú és önálló tanácsú községekben lakik. Az előadó hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a lakosság majdnem 60 száza­léka városokban, illetve nagyközségekben lakik. Az ügyintézés közelebb kerül az emberekhez, de az ellátás, a szolgáltatás is magasabb szintű lesz. Az ellátás és szolgáltatás javítása kihatás­sal lesz a környező vonzás- körzetre is. Az előadó kérte a megje­lenteket. hogy a terület­szervezéssel kapcsolatos fel­adataikat 1973. február 28-ig mérjék fel, és a már tett, vagy teendő intézkedésekről tájékoztassák a megyei ta­nács végrehajtó bizottságát. Különösen felhívta a posta, a közlekedési vállalatok, va­lamint az ellátást, szolgálta­tás végző szövetkezetek, vál­lalatok figyelmét munkájuk magasabb szintű végzésére. A területszervezéssel a la­kosság hátrányt sehol nem szenvedhet, sőt a döntő több­ség előnyösebb helyiseibe kerül. A területszervezés konk­rét végrehajtására a ta­nácstagok 1973. évi általános választásának napjával ke­rül sor. mény csupán a pontszámolt felét jelenti, a másik felét a felvételi vizsga eredménye dönti el, továbbra is szóbeli és írásbeli vizsga nyomán. Az idén további könnyítést az is, hogy a régi és a je­lenlegi pontszámítási mód közül a felvételi vizsgák so­rán azt veszik figyelembe, amelyik a pályázó szántára kedvezőbb. Ha tehát az érettségi rendűséggel maga­sabb pontszámot érne el, ak­kor ezzel „startolhat” a fel­vételin kiegészítve a felvéte­li tárgyak középiskolai, év végi eredményeivel. Anienv» nyiben azonban az új szá­mítási rend kedvezőbb^ amelyik csupán a középis­kolai év végi felvételi tan­tárgyi jegyeket regisztrálja, úgy ezzel indulhat a pályá­zó a felvételiken. Az ére*tségi rendelkezé­sek tehát érvényben marad­nak, a szervezeti változáso­kat minden részletében sza- bályozó intézkedés pedig február végén, március jén várhatóan napvilágot lát. ^ A pedagógus pályázati rendszer egyes kérdéseiről, a pedagógusjelöltek elhe­lyezkedéséről szólva a mi- nisz*erhelyettes néhány vál- loZást jelentett be. A jövő­ben — már ebben a tanév­ben is — a pedagógus mun­kakörben vagy másutt mun­kaviszonyban álló pedagó­gus képesítésüek részére minden évben csupán egy alkalommal hirdetnek pá­lyázatot az állásokra. A pá­lyázati felhívások a Művelő­désügyi Közlönyben március elején jelennek meg. Pályá­zat csak egy állásra nyújt­ható be. A végző hallgatók számá­ra megpályázható pedagó­gusállásokat egy évben két alkalommal — áprilisban és júniusban — teszik közzé. A pedagógusképző intézmé­nyekben a pályázati felhívá­sokat nyilvánosan kell ki­függeszteni. Mindkét pályá­zati szakaszban a pedagó­gusjelöltek egy-egy állás­helyre jelentkezhetnek. A pályázati rendszer tisz­taságát védi az az intézke­dés is, hogy az elutasítottak számára indokolni kell a nemleges döntés okát. Számos diákszociális in­tézkedésről számolt be a továbbiakban dr. Polinszky Károly. Többek között el­mondotta : január 1-től vala­mennyi oktatási intézmény­ben, ahol étkezési lehető­ség van, fölemelték az élelme­zési norma forintösszegét. Az emelkedés átlagosan mintegy 10 százalékot jelent. Fontos intézkedés, hogy az élelmezési norma emelkedé­se nyomán a szülők, diákok térítési összege változatlan marad. A bölcsődei és nap­közi otthoni élelmezési nor­mák a vállalati gyermekjó­léti intézményekre is köte-. lezőek. Azok az egyetemi, főiskoJ lai hallgatók, akik eddig is szociális ösztöndíjban részér sültek, január 1-től «ileenaJ tikusan 50 forinttal nagyobb összeget kapnak kézhez ha­vonként. Ezt tehát aew kell kérvényezniük * haTtgatókr nak.

Next

/
Thumbnails
Contents