Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

1973. január 17. KELET-MAGYARORSZÄG _ NYÍREGYHÁZI MELL0KLET Nem zárt világ Főiskolás fokon V" ié is a tanárképző főiskola? A megyéé, vagy a városé? Erről beszélgetett a kellemesen világos, modern könyvtárbankét pedagógusjelölt. Egyikük azzal érvelt, hogy a főiskola elsősorban Szabolcs-Szatmáré, a keleti országrészé. hisz a hallgatók a Ti­szántúl több megyéjéből toborzódnak. Azt erősít "ette: nem lehet provinciálisán nézni a főiskola helyzetét, szerepét, mert az része &/ ország szellemi vérkeringésének, nem lehet megye-, vagy városhatárok közé szó­rítani hatókörét. A másik vitatkozó partner viszont arra hivatkozott, a főiskola nem élhet külön vi­lágban, légüres térben. Nem is él úgy ezért ir.ndenképpen Nyíregyháza profitál abból, hogv itt van a tanárképzés egyik legmoder- neh műhelye, s ha egy picit távolabb is esi; a városközponttól, egyre jobban bele­szól a meg. eszékhely szellemi életének ala­kulásába. Szellemi központ Talán nem kell a két vitatkozó szavalt Idézve böics igazságtevésre vállalkozni. Az iméntiekbő] is kiderül, hogy az elmúlt év október 6-a óta Bessenyei György nevét vi­selő tanárképző főiskola. Nyíregyháza első főiskolája Szabolcs-Szatmáré. az ország ke­leti vidékének fontos felsőoktatási Intézmé­nye. egyben a város számottevő szellemi központja is. Nincs értelme különválasztani székhelyétől Nyíregyházától, mert éppúgy megvan a területi feladata, szerepköre, mim a helyi művelődésben elvárható funk­ciója, Tegyük hozzá, ennek a2 elvárásnak mindjobban, mind sokrétűbben igyekszik Is megfelelni.. Az elmúlt évben ünnepelte tízéves év­fordulóját a nyíregyházi felsőfokú pedagó­gusképzés. Az idei tanévben valmennyi tan­széken széles skálán halad a képzés 1500 nappali hallgatóval és csaknem ennyi leve­lezővel. A nyíregyházi modell, amelynek új­szerűsége és lényege, hogy egyesítette az általános iskolai tanító- és tanárképzést, sót az elmúlt évtől az óvónőképzést is — bevált, és számos tapasztalattal gazdagította a ma­gyar pedagógusképzést. Kapcsolat külfölddel A főiskola az UNESCO tagiskolája, en­nek során nemzetközi tapasztalatokat is módja és lehetősége van felhasználni, Illet­ve a nyíregyházi módszereket, oktatási meto­dikákat külföldi intézmények számára „ex­portálni”. Három külföldi testvérimézmény- nyel van rendszeres kapcsolatuk, két éve külföldi egyetem tanára is oktat a szabolcsi főiskola katedráján, g van már három kül­földi hallgatója is az intézménynek. Több országos pedagógiai es tudományos konfe­rencia színhelye volt a főiskola az eimúli évben, politikai és társadalmi életünk or­szágos vezetőin kívül járt az intézményber többek között az NDK közoktatásügyi mi- n iszterasszony a, Margot Honecker, M. Voi- áine párizsi professzor és mások. Örvendetes, hogy a szabolcsi tanárképző főiskola a sikeres oktató-nevelő munka, a tudományos, pedagógiai tevékenység mellett tovább gyarapodik, ezekben a hetekben, hó­napokban is tovább épül. Modern könyvtá­rát már bemutattuk olvasóinknak, most csak annyit: a távlatokban 250 ezer kötet elhe­lyezésére szolgáló könyvtár más kulturális rendezvényekre is kiválóan alkalmas. Ke- rengőjében láthatta a közönség a nemzet­közi könyvév alkalmából rendezett könyv- és plakátkiállítást, itt volt a virágkötészeti be­mutató és kiállítás, az országos akvarelltár- lat a szabolcsi pedagógusképzés történetét be­im "ató kiállítás egy rangos nemzetközi bé­lyegtárlat. melyek több ezer városi érdeklő­dőt *is vonzottak. Művészet, zene Több ízben tartottak (ró-olvasó találko­zót. ankétot. filmrendezőkkel és művészek­kel A főiskola klubszínházában a névadó­ünnepség alkalmából idegen nyelven elő­adott műsort is bemutattak, s azóta Is prog­ram szerint dolgozik a diákszínház. amely­nek főiskolán kívüli érdeklődő közönsége is van Ha csupán ennyit említenénk abból — a felsoroltaknál sokkal gazdagabb — prog- ramból. talán ennyiből is kiderülne, hogy a tanárképző főiskola együtt él. lélegzik a vá ossal Szellemi műhely amely elsősorban aj itt lakóknak nyújt kedvező lehetőségeket a művelődésre ön- és továbbképzésre. Különösen könyvtára alkalmas arra. hogy a megyeszékhelyen és a környéken la­kók továbbtanulásában, kutató munkájában, honismereti, pedagógiai és egyéb munkacso­portok. szakkörök, intézmények tevékenysé­gében szerepet játsszon. Kiállításra alkalmas kerengőjében továbbra is nagy lent ,s nyílnak a főiskolán kívüli közönség „becsa­logatására” is. A klubszínház főként a városi Oktatási intézmények és KISZ-klubok fiatal­jaival építhet ki jó kapcsolatokat. A kórus eddig is részt vett a városi rendezvényeken dalos eseményeken. s állandó részese a me­gyeszékhely ének és zenei életének. Képzőművészeti kisugárzó szerepet is betölt a főiskola. Nemcsak a főiskolán belüli képzőművészeti szakkör a színtere ennek. A városban, a Krúdy mozi emeleti galériájá­ban is adtak ízelítőt művészeti törekvéseik­ből a főiskolán oktató képzőművész tanárok. Egyben a főiskola jó házigazdája a megyé­ben élő képzőművészek kamaratárlatának xs, több színvonalas kiállítást rendeztek már. Részük van a pedagógus képzőművészek legjobb munkáinak gondozásában, közös tár­latuk megrendezésében Is, más társadalmi, kulturális szervekkel együtt. Nemes misszió A város szellemi életének megpezsdíté­sében vállalt szerep nem csak abból áll. hogy igyekeznek általános érdeklődésre szá­mot tartó rendezvényeket meghonosítani a főiskolán. Egyre több művelődési és társa­dalmi szervvel létesítenek rendszeres kap­csolatot: a főiskola oktatói hagyományosan kiveszik a részüket az ismeretterjesztésből. Alig van olyan tudományos jellegű, kultu- rális esemény, ahol ne találnánk ott a fő­iskola tanárait. Egy a sok közül; a magyar nyelv hetének gondos és missziót vállaló ren­dezvénysorozatát a TIT-tel közösen végzik évek óta. Ott vannak a népfront különféle szakbizottságaiban is, a honismereti, a mű­velődési és egyéb munkacsoportokban. A hallgatók mintegy 130—140-en főként a vá­rosi iskolák úttörőcsapatainak és KlSZ-szer- vezeteinek segítenek. Az úttörőház ifivezetők klubjában harmincán vesznek részt, míg 90—Í00 tanító- és tanárjelölt az úttörőcsa­patoknál és a tanyai kollégiumban a korre­petálásokat segíti. A tanárképző főiskolásai törzsvendégek a színházi előadásokon, sőt külön filharmó­niai bérletük is van. A Móricz Zsigmond Színházban május 8-ig több, mint tíz hang­versenyen vesznek részt, melyeken a Debre­ceni MÁV filharmonikus zenekar, a buda­pesti Filharmóniai Társaság zenekara, a miskolci szimfonikus zenekar, a Bartók vo­nósnégyes, Kertész Lajos, Antal István, Réti József produkcióit hallgatják meg. A városon is múlik Ma már a szabolcsi, a nyíregyházi kul­turális élet elképzelhetetlen a tanárkép? főiskola jelenléte nélkül. így van ez jól. Re­méljük a következőkben még közelebb ke­rül egymáshoz a város és a főiskola. De eh hez nemcsak a főiskolának, hanem a város nak is újabb és újabb lépéseket szüksége tenni, hogy a nyíregyházi szellemi életne' még markánsabb alakítója legyen a Besse nyel György Tanárképző Főiskola. eáll Géz A főiskola új könyvtárában „Honatyának“ lennL. Lakatos „...MINDEN HATALOM A IX>UÍQZQ.S$V mm MA yan-e nyíregyházi, aki nem ismeri? Azt v kérdem tőle, hogyan lett képviselő. Buia kérdésnek tartja. Elóizör nem válaszol, azután széttárja karját és azt mondja: ezt őszintén nem tudja. A vállalatnál a munka­helyi szakszervezeti bizottság titkára, az Építők Szakszervezetének megyei bizottsá­gánál az újítási bizottság tagja volt. Spor­tolt, sok mindent csinált, de elsősorban röp- labdázott Egy biztos, amikor a munkatársai elé került a jelölése, akkor egyhangú volt az álláspont: Jeszenszki Gabi jól fogja kép­viselni őket. O ezt úgy fejezi ki, hogy őszin­te volt a légkör a jelölőgyűlésen. (Mosolyog­va teszi hozzá, hogy a diplomáciában így fogalmaznának.) Ami meglepte, hogy isme­retlenek is gratuláltak. Hogy egy munkás­ember lett képviselő. Egy tmk-lakatos. Ennek tavasszal lesz két éve. Nagyon jól emlékszik: április 19-én volt a választás napja. Nem sokára együtt lesz az ország­gyűlés alakuló ülése. Akkor volt először a Parlament épületében. Nem tagadja, kissé izgatottan készült, lámpalázzal, mint a színi­növendék a vizsgaelőadáson. A hetedik sor­ban kapott helyet, egymás mellett négy újónnan megválasztott szabolcsi képviselő. Hosszú László agrármérnök, Kovács .Lajos technikus. Szabó Gusztáv állattenyésztő és ő. Egy pesti újságíró a hetedik sort elnevez­te ifisornak. Úgy emlékszik az első napra, sőt órára és percre, mintha most lett volna. Mennyi élmény! Mint építőt, (mert az építő- és szerelő vállalatnál dolgozik) először a látvány ra-, gadta meg. Maga a Parlament. Aztán az, hogy a folyosón, a közelében ott voltak az ország vezetői. * K* »*NBZK* ö A # Ö * Vífyfcfaí tjétiHitetisl* Yé&bt th(Ui —- tfctn». rmtmmm ttom*»** cbmm mttti Hmm «**»!*tarn) t*Ö*M*k*» ; ' m «mix a Hazafias ^píront programját Uprisdli jfs Választás! piakát 1971 tavaszáról a T. Házban A/rível foglalkozik az országgyűlési kép- viselő civilben? 53-ban ment el la­katostanulónak, 55 július 14-én szabadult. Azóta építőgépeket szerel, javít. Darukat, szállítószalagokat, felvonókat és ami jön. Hogy telnek a napok? Mindig 7-kor kezd. Bemegy a vállalathoz, ünneplőben, fe­hér ingben, nyakkendőben. Felveszi az ove- rallt. és kezdődik a munka. Egy napja a sok közül: reggel a társvállalattól jöttek hozzájuk tapasztalatcserére. Velük beszél­gettek, amikor jött egy telefon, hogy Nyír­bátorba kell menni egy hatmázsás felvonót felszerelni lakásépítéshez. Délre kész. vissza a központba. Megebédelt, és jött a másik telefon, hogy a Jósavárosban megmakacsol­ta magát az egyik felvonó. Sürgősen meg kell javilani. Ezzel letelt a munkanap. Az­után — mivel korán sötétedik —, villany­fénynél röplabdáztak bent, a központi telep pályáján. Azt mondja, hogy ez jó volt leveze­tő mozgásnak. Különösen annak, aki hozzá­szokott a sporthoz. Ha hívják, soha nem tud nemet mondani. Azután haza, s vitte a gyereket kont­rollra a szakrendelőbe. Mikor ez is megvo' befűtött a cserépkályhába. Házigazdás lakás­ban lakik, nagy, hideg szobákban. Olvasni kezdett volna, de este háromnegyed 7-kor megkereste egy választója, egy fiatal lány munkaügyi panasszal. Feljegyezte az ügyet és megígérte, hogy segít. Nyolc óra. Filmet néz a tévében és lefekszik. Másnap újra a munka. Este tanácstagi beszámoló a III. kerületben. Igen aktív gyűlés volt, őt csak meghívták, mint képvi­selőt, de a választók tőle is kérdeztek. Egv idős ember a nyugdíja felől érdeklődött, így öreg vasutas pedig azt tette szóvá; o :udja, hogy Záhonyban néhány vagonkira- ógép nincs kihasználva. Éjszakába nyúlt az idő. Mint mondja, .a már ott volt, beszélnie kellett arról, hogy avaly hányszor volt országgyűlés és mivel foglalkoztak. Mire felvette a télikabátot, há- omnegyed 9. Mire hazaért, negyed tíz. Sokan azt mondják, vagy csak_ hiszik, hogy könnyű neki mióta képviselő, mert télé van pénzzel. Mennyi a keresete? Tizenhárom negyvenes órabér. Ilyenkor, x a téli hónapokban körülbelül 2500 forint. És mint képviselő havonta kap 1700- at. Ebből fizeti Pesten a szállodákat, látja el magát, s ha éppen nem ülésezik az or­szággyűlés. akkor is fel kell menni, egyszer­egyszer intézni a dolgokat. Azért azt hozzá­teszi, nehogy azt higgyem, hogy elégedetlen. De rengeteget nem keres. Hogy telik egy pesti nap? Egy ülésnap délelőtt 9-től. tíztől tart este hatig, hétig. Még színházba sem lehet könnyen eljutni. Neki nagyon tetszik, hogy ott a lakatos is jól ért a szóból. Nem a szép köntösbe bujta­tott tósztok hangzanak el, hanem hétközna­pi témák és köznapi nyelven. Még nem szólalt fel. De már akart. Csakhogy Szabolcs megyét húszán képvise­lik. és eddig még csak hatan kaptak szót. Az egészségügyi törvényhez szólt volna a legszívesebben És az ifjúsági törvény vitá­jához. Ami a leginkább tetszett neki, egy fiatal képviselőlány felszólalása az ifjú há­zasok nagyobb segítéséről és Kádár elvtárs felszólalása az alkotmány módosításáról szo­ló törvényjavaslat vitájáról. De ahogy em­lékezik. más is eszébe jutott. Például a szö­vetkezeti törvény vitája. Szerinte már csak azért is érdemes napi hat és fél órát a 7. sorban ülni, — akármilyen furcsán hangzik de figyelni is megerőltető —_ hogy egy laka­tos megismer más. eddig tőle idegen terű leteket. Az egészségügyet, a művelődést, a mezőgazdaságot. Érdekesek a szünetek. Hogy például más megyék képviselőived találkozhat, hogy összehasonlíthatja mondjuk Szolnok helyze­tével Nyíregyházáét. Hogy beszélt miniszte­rekkel. és, hogy a miniszterek szívesen fo­gadják a képviselőt, ezeken a nem híva js alkalmakon is. S ha lehet, már ott, helyben segítenek. Ha nem. intézkednek később. persze nem kell feltétlenül a miniszter- hez menni minden ügyben — mond­ja —, ha azt helyben is el lehet intézni. E$ eddigi tapasztalatai szerint el lehet. A vá­rosi tanács, vagy a megyei tanács mindén osztályán megfordult közügyben. Helyesbit; a mezőgazdaság kivételével. Ilyen problé­ma ugyanis nála eddig nem volt. Azt mon- dpm neki hogy a piros fedelű képviselői igazolvány természetesen rpegteszi a hivata­lokban a hatását. Azzal válaszol, hogy ezt az igazolványt ő még nem mutatta, tőle még nem kérték, de persze az, hogy képviselő, az egyetlen ügynek sem árt. Szóvá teszem, hogy a képviselőségnek la megvan a maga tanulóideje. Jeszenszki Gá­bor egyet ért ezzel és úgy folytatja, hogy ö például, miután belecseppent egy ilyen munkába, — mert végeredményben „hon­atyának” lenni manapság nem csillogás — az első hónapok tulajdonképpen ismerkedés­sel telnek el. Most kezd már otthonosabban mozogni. Mindenhez kell egy kis idő. A nyáron telefonon szóltak le az or­szággyűlés irodájából, küldjön fényképeket, kell az útlevelébe. Rá két hétre egy parla­menti delegációval eljutott Finnországba, ta­lálkozott és kezet fogott a parlament elnö­kével, a miniszterelnökkel, s mint a magyar delegáció tagját, őt is fogadta Kekonnen elnök. Beszélgettek. A nyíregyházi lakatost az 1-es számú országgyűlési képviselői vá­lasztókerület képviselőjét meglepte, hogv a finn államelnök mennyire közvetlen, s hogy mennyire tájékozott Magyarországról. A finn államelnököt talán az lepte volna meg. hogy akivel egy asztalnál tárgyal, az két nappal azelőtt még darut javított Nyíregyházán. Szép emlék maradt. Neki ez az út, a kis­lányának az ötéves Katikának az onnan kapott játékmajom. Ez a kedvence még mindig. És nagy dolognak tartja az apa, hogy a kislánya a földgömbön meg tudja mutatni, hol van Finnország. I tthon újra munkás hétköznapok. Ülésszak télen, tavasszal, nyáron és ősszel. A legutóbbin megalakult a Parla­mentnek egy új bizottsága. Az építési és közlekedési bizottság. A tagjai között ol­vashattuk a nyíregyházi Jeszenszki Gábor nevét. Úgy érzi, hogy ez a megtiszteltetés még sok munkával jár majd, mert áz épí­tés is és a közlekedés is eléggé bonyolult terület. Jeszenszki Gábor a nyíregyháziak két képviselője közül az egyik. A másik Benkel András belügyminiszter. Érdekes, hogy itt, hagyományosan ebből a szakmából kerülnek ki a képviselők: Benkei András is lakatos volt egykor. Jeszenszki Gábor nyíregyházi lakos. ízig-vérig nyíregyházi. Kérdezem, mit tenne legszívesebben és leghamarabb, ha rajta múlna? Azt feleli, hogy szive szerint gyorsan teremtene a peremkerületeknek — Borbányának, Sóstóhegynek, Örökösföld rek — óvodákat, gyermekszakrendelőket, felül­járót adna a Tiszavasvóri útnak. S ha már itt tartunk, még mi mindent kívánna as ember? Egy ifjúsági házat a fiataloknak, egy nagy műszergyárat, ahol a nők ezrei kaphatnának munkát. Azzal fejezi be a beszélgetést, hogv tud­ja, ez nem ilyen egyszerű. Most már külö­nösen tudja, hogy mindezekhez pér élj, mégpedig nagyon sok. De azt mind” an kívánhatja, hogy minél hamarabb j ásson ezekre is. Kopka Janói i Sza bolcs-Szíi f már megyei 1.| épviselői választókerület jelöl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents