Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

H. oldal •WL1TT-M AGYAROftSZAG — NYÍREGYHÁZI MELLEKLET 1973. Jan­1972—1973 Korunk piramisai Hogyan tovább? ■p GÉSZ MEGYESZÉKHELYÜNK LA­KOSSÁGÁT érdeklő és érintő téma került nemrégiben a legfelsőbb városi párt- forum elé. Lehet-e izgalmas, érdekes egy száraz­nak tűnő, de gyárakat, üzemeket, s dolgo­zókat, s végeredményben egész városunkat érdeklő téma? A vita. a pártbizottság lég­köre tanúsította: igen. Ezt tanúsítja a párt- bizottság ülése után, a gazdasági vezetők és párttitkárok részére megtartott tájékoztató is, amelyen hasonló, alapos elemzéssel érté­kelték egy esztendő gazdálkodását és jelöl­ték meg az 1973. évi tennivalókat. . Eredményeink igazolják, hogy a célki­tűzések helyesek voltak. A pártbizottság ér­tékelése megállapította, hogy a termelés nö­vekedési üteme a vállalatoknál meghaladta 0 IV. ötéves terv éves átlagos előirányzatát, de még mindig nem kielégítő a termelés és a szükségletek összhangja. Javítani szüksé ges a termelésben lekötött erőforrások haté­konyabb felhasználásában, a munka- és üzem szervezésben. Erre az előkészületek megtör­téntek, elkészültek a jövőre nézve is biztató vállalati intézkedési tervek, amelyek egyesí­tik magukban az üzemekben, különböző fó­rumokon elhangzott javaslatokat, észrevéte­leket. 1 PÁRTSZERVEZETEK JAVULÓ MUNKÁJA 1972-ben jelentősen hoz­zájárult a város gazdaságának, üzemeinek fejlődéséhez. A korábbiaknál eredményeseb­ben segítették a vállalati célkitűzések meg­valósulását, a népgazdasági érdekek érvénye­sítését. gyakrabban és főleg hatékonyabban végezték a termelés segítését és ellenőrzését. Hatékonyan segítették a párt 1971. decem­ber elsejei határozatának helyes értelmezé­sét, s átfogó alkalmazását. Ennek is köszön­hető, hogy előrelépés történt az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében, a szocia­lista brigádmozgalom fellendítésében. Kedvezően alakultak az Ipari beruházá­sok mind a kivitelezést, mind az értékelő irányzatok tervszerűségét tekintve. Az ipari termelés növekedési üteme — várhatóan — 1972-ben meghaladja a 12 százalékot, de mint a pártbizottság megállapította, a termelés növekedésére még mindig az extenziv hatá­sok a jellemzők. Emelkedtek a mezőgazdaság termelési eredményei, megfelelően fejlődött a kereskedelem tevékenysége. Az átlagbérek a vállalati terveknek megfelelően alakultak de elmaradt a népgazdasági, s főleg a megyei előirányzatoktól. Az ipari termelés — várhatóan — eléri az 5,8 milliárd forintot. Növekedése 1972-ben 12,3 százalékkal több, mint 1971-ben. Ezen- belíil a telepek termelésnövekedésében ^je­lentős szerepe volt az Elektroakusztikai Gyár és a Papíripari Vállalat belépésének. A ter-.u tnelékenység a város iparában mérsékelten 3,1 százalékkal növekedett. A minisztériumi iparban a termelés növekedését döntően lét számnövekedéssel érték el. Hasonló a hely­zet a telepeknél is. A tanácsi iparban a ter­melékenység csökkent. Jó eredményt ért el a szövetkezeti ipar, ahol 4 százalékos lét­számnövekedés mellett a termelés 13 száza­lékkal nőtt. V- EDVEZÖEN ALAKULT AZ EXPORT. A város gazdasági egységei 1972-ben J6.8 százalékkal több terméket exportáltak mint egy évvel korábban. Kedvezőbb a fog­lalkoztatottak minőségi összetétele. Növek­szik a munkások létszáma. Nagyobb arányú létszámnövekedés volt a papírgyárnál, gu­migyárnál és a BEAG-nál. Kedvező, hogy aí éj gyárak üzembe helyezésével mérséklődött a város iparában a munkaerőmozgás. Az át­lagkeresetek az építőiparban a legmagasab bak, a szolgáltató ágazatokban a legalacso nyabbak. A vállalatok 1971-hez vlszonyítv; 1972-ben 3—4 százalékos bérfejlesztést tér veztek. Közeledés tapasztalható az átlagkere setek alakulásában, mert a vállalatok több eége a tervezett szintet 1972-ben elérte. A műszaki fejlesztés, gyártmányfejlesz tés területén elsősorban a meglévő gyártmá nyok tökéletesítése volt a cél. A termelés szerkezet változását jelentik az elektroakusz tikai cikkek, valamint a papíripari terme kék gyártása. Uj gyártmányok kifejlesztése főleg a mezőgazdasági gépeknél és építőipai berendezéseknél volt. Csak néhány vállalat­nál tapasztalható a gazdaságtalan termékek gyártásának a megszüntetése. Nem fordíta­nak megfelelő figyelmet a gazdaságosság vizsgálatára üzemeinknél. Továbbra is gond — s az 1973. évi fel­adatok között az első helyen szerepel — az üzemek kapacitásának a kihasználatlansága. A vállalatok — várhatóan — 11,8 százalék­kal nagyobb nyereséget érnek el 1972-ben, mint egy évvel korábban. Veszteségesen gaz­dálkodó üzem továbbra is a Nyíregyházi Konzervgyár. A korábban veszteségesen gazdálkodó vállalatok. — Patyolat, Gép jár­műtechnikai Vállalat — veszteségüket meg­szüntették. A DOLGOZÓK RÉSZÉRE KIFIZETHE­n TÖ nyereségrészesedés — várhatóan 30 millió körül lesz a vállalatoknál, ami 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. Az építőipar korszerűsítésére, kapacitá­sának bővítésére fordított fejlesztési alapok jelentős termelésemelkedést eredményeztek. A termelés növekedésével egyidőben javult az építőipari munkák előkészítése, a terme­lés szervezése. A beruházás-politikai intéz­kedések arra ösztönözték a vállalatokat, hogy a folyamatban lévő ipari és egyéb beruhá­zások mielőbb befejeződjenek. Megépült a tejporgyár I. üteme és a hullámdoboz- és zsákgyár. Folyamatban van a tanárképző főiskola IV. üteme, a nyíregyházi malom építése, amely ez év második felében kerül átadásra. Lényegében befejeződött a textil- ruházati vállalat és a cipész szövetkezet új telepének az építése is. Jelenleg a városban történő beruházások értéke meghaladja az 1,4 milliárdot. A városi pártbizottság az elmúlt év so­rán több esetben foglalkozott Nyíregyháza személyközlekedésének problémáival. az iparterületek közlekedésének javításával. I Csökkent a korábbi időszakban tapasztalt zsúfoltság. A csúcsforgalom gondját besegítő járatokkal csökkentik. Még mindig nem megfelelő azonban a csúcsidőszakok forgal­mának a szervezése, lebonyolítása. Nyíregyházán a kiskereskedelem forgal­ma 1972-ben 7 százalékkal emelkedett. Bár javult az áruellátás, a hiányzó cikkek száma elég nagy volt 1972-ben is. Számottevően fejlődött a kereskedelmi hálózat, különösen a vendéglátás területén. M int a pártbizottság megál­lapította. a város tsz-ei kitűzött feladataikat teljesítették, s összességében kedvező eredményeket értek el. Nyíregyháza . 3 közös gazdaságában a halmozott termelési érték 1972-ben az előző évhez viszonyítva várhatóan 16—17 százalékkal emelkedik. A szövetkezetek tiszta vagyona csaknem 4 szá­zalékkal haladta meg az 1971. évit. Az egy dolgozó tagra jufó • munkabér és jővedelem meghaladja a 27 ezer forintot. Javult a tsz- ekben a dolgozók szociális és kulturális el­látottsága Is. Hiba azonban mindhárom tsz- nél, hogy a gazdálkodás mutatóinak elemzé­se hiányában nem minden esetben megala­pozottak a vállalati döntések. Szükséges to­vább javítani a káderek kiválasztását, s gondoskodni kell a szakemberek rendszeres továbbképzéséről is. A városfejlesztésben is jelentős sikerek születtek 1972-ben. Nyíregyházán 1972-ben összesen több, mint 1100 lakás épült. Szép íummát fordítottak a város vízellátásának •avítására is a múlt évben. O rszágosán is figyelmet érde­mel, amit az óvodai gondok enyhí­tése érdekében tettünk. Megépült tavaly 750 óvodai férőhely, hat új tanterem, 3 iskolá­ban bővítést valósítottak meg. 1972-ben épült az új pénzügyi szakközépiskola és a 216 sze­mélyes középiskolai kollégium is. A városi pártbizottság átfogó elemzés % értékelés után határozta meg részletesen az idei esztendő gazdaságpolitikai célkitű­zéseit. Ezek figyelembevételével készítik el a vállalatok sajátos helyzetüknek megfelelő­en idei tervüket. Ennek kidolgozásában részt vesznek gazdasági, párt-, és társadalmi veze­tők, szocialista brigádok, kommunisták és aártonkívülíek is. Mindazok, akiknek mun- cájától függ, hogy milyen eredményeket ér­tetnek el 1973-ban Nyíregyháza város gyá­rai, üzemei. S végeredményben ettől függ, milyen dinamikusan, ütemben fejlődik to­vább Szabolcs-Szatmár megyeszékhelye. Farkas Kálmán Teljes üzem a papírgyárban A Rákóczi utcai irodaház . A/rInt kopár szirt a lombdíszes, kies lan- ■‘-’'T káli fölé, úgy magasodik a nyíregy­házi Rákóczi úton az új, sima falú irodaház a barokkpompás megyei tanács épülete mö­gött. Az egyiket, a régit megszoktuk. hisz rég, születésünktől fogva ismerjük. Megszok­tuk, s talán büszkék is vagyunk Alpár Ignác tervezte szépségére. A másik még szokatlan. Nem tűnnek fej rajta antikizáló oszlopfők, tagozatoktól dús párkányok. Csakúgy nem. mint a vele egykorú új épületeken, s terve­zőiket is alig-alig ismerjük. Lehet-e szép? Vajon lehet-e az építészet mai eszközei­vel, anyagaival egyáltalán szépet, időtállót, művészit létrehozni? Vájjon acélból és üveg­ből, betonból és műanyagból teremhet-e épí­tőművészet, avagy a hagyományos anyagok, a kő és fa elhagyásával az építészet meg­műy^5et..lgpniA s hasj^laft, cikk gyártó iparrá alakul az autógyárak mintá­jára? Jogos és jogtalan, mindenesetre tü­relmetlenség szülte e kérdést. Jogos, mert mi sem szeretnénk elmúlni anélkül, hogy ne hagynánk az utókorra kezünk nyomát. Szeretnénk, hogy a mi társadalmunk erejét, igazát is hirdetnék majd az általunk emelt épületek, hogy a mi korunknak is meglegye­nek a „piramisai” és „katedrálisai”. Nem könnyű leküzdeni az akadályokat, amelyek egy új építészet kialakulása előtt állnak. Vélt és tényleges akadályokról, ne­hézségekről van szó, ilyenek például a be­ruházó, s a tervező közti ellentmondások. Örök, soha ki nem küszöbölhető ellentmon­dás: a beruházó olcsón akar jót, a tervező pedig úgy hiszi, csak drága pénzért tud szé­pet alkotni. A beruházót nem túlzottan fog­lalkoztatja a külcsín, számára a funkció ki­elégítése a fontos. Örök ellentmondás ez, ie bölcs hozzáállásai, belátással megtalálha­tó a kibékítés lehetősége. Ami a költséget illeti: állítjuk, hogy olcsó pénzért is lehet r/.épet alkotni. Ami a külcsínt, s a funkciót illeti: bölcs hozzáállással csitulnak az ellentétek, s talán h-ömmel állíthatjuk, hogy megyénkben is örvendetes a helyzet alakulása. Ma köny- nyen szót lehet érteni vele mégoly igényes feladat tervezése közben is, mint az új im­pozáns, merész vonalú megyei művelődési központ. Építészet és házgyár A másik akadály: a kivitelezés korlátái Nem könnyű olykor meggyőzni a kivitelezőt új anyagok, szerkezetek, formák alkalmazá­sának szükségességéről, s ez érthető. Har­minc szakmát kell összeegyeztetnie, nem épp mindig a legkitűnőbb szakembergárdával, és anyagellátottsággal. Érthetők a problémák. Ám van remény a megoldásra. A szakember- utánpótlás javul. Ami pedig az anyagellátást illeti? Hiú ábránd volna azt várni, hogy ha­zánk lényegesen bővíteni tudja a választé­kot. A kiút kizárólag a nemzetközi munka- megosztás. a KGST országokon belül ugrás­szerű helyzetjavítást lehetne elérni. Termelékenység és művészi színvonal' egy további ellentmondás. Vajon lehet-e üzemben, házgyárban előre gyártott elemek­ből, ha nem is művészi, de legalább tetsze­tős terméket előállítani? Az álló házgyári lakások nyomasztó példái ellenére is remél­jük, igen. Kiváló építészek, — köztük a NYIRTERV új igazgatója — fáradoznak, — s úgy tűnik biztató eredményekkel — azon hogy a házgyári lakások szabadabb formá­lásához szükséges szerkezeti adottságokat biztosítsák. És még egy problémáról; egy igen lényegesről: nem lebecsülhető dolog és probléma a korábbi, klasszikus anyagoktól merőben eltérő acélhoz, betonhoz formaele­meket találni. Nagyon könnyű a kisiklás és meg is történt ez hazánkban jó húsz évvel ezelőtt, amikor vasbeton szerkezete' próbáltunk azzal össze nem egyeztetheti rög oszlopföket, timpanont ragasztani, s tűk tartalmában szocialista építészetünk jó szándék ellenére irreálissá. (E téve emlékei városunkban is megtalálhatók.) A kibontakozás jelei Néhány szót az építész helyzetéről: könnyű ma egy építésznek az elmondott hézségek közt utat találni. Mindé járul, hogy — ellentétben a múlttal — re kevesebb a lehetőség arra, hogy mérnök átfoghassa a tervezés minden s •ágát. Ma már csak a célt együtt látó é) szék, statikusok, gépészek egybehai munkája eredményezhet jó épületet, s munkában, — ha az irányítás, az összh teremtés karmesteri munkája az építész nem megvethető a többiek szerepe sem. Problémákról beszéltünk, amelye birkózik Nyíregyháza építészeinek java c úgy, mint a pestiek,' miskolciak. Most sí kell a ‘ kibontakozásról. Egy idő óta szellemet árasztó épületek épülnek v sunkban. A Zrínyi gimnázium, a pártszék az Arany János utca néhány lakóépü vagy az Északi, körút most magasodó kil emeletes, alagútzsalus lakásai (amelyek bizonyítékai annak, hogy korszerű tec lógiával is lehet szépet alkotni.) Talán ezekről kellett volna szólni, s ról, hogy jó részüknek már tervei itt, rosunk tervezőirodájában készültek. ír tam volna a nyíregyházi alkotókról, 3 már ilyenek is vannak. Például Paa Zoltánról, aki sók éven át még egyedül viselt művészi színvonalat. Nagy kár, i fiatalon elhunyt. Méltathattam volna K pesi Ferenc érdemeit, akinek az itt urs dó hosszú pangás után volt bátorsága dületet adni az új építészet útkeresésé s akinek több épülete áll városunkbar Kár, hogy ő meg elköltözött. Vannak a ban fiatalok, tehetségek. Például Bán Fe és Kulcsár Attila, akiknek alkotásai gyénk határain túl, a Balaton partján igazolják, hogy méltán nyertek felvételi Építőművész Szövetség rangos mesterisk jára. Vagy Kajati Attila, aki főleg ipari tészet terén ért el eredményeket (ilyen ve jelenleg Budapesten is épül). Szólni hetett volna Csomós Jánosnéról, aki a említett Északi körúti „Outinord” lakás tervezte, vagy Márton Istvánról, a Kos téri ABC-áruház és sok más épület terv jéről. vagy Deák Lászlóról, a Rákóczi 1 új irodaház tervezőjéről. Ök és még töb tettekkel igazolták, hogy bízvást remi kedhetünk, nem eredménytelen az a sei kereső munka sem, amely itt, városunk folyik. Lehetett volna beszélni szakterve ről, statikusokról, gépészekről, akik me tették feladatukat e munkában, és felt» nül illett volna szólni a NYIRTERV far: zásairól, mellyel szüntelenül egyengeti új építészet kibontakozásának útjá+ .( nívódíj pályázattal, egyre igényesebb feli tok vállalásával, a felsorolt és fel nem se tehetségek „importálásával” és itt-tartás; vállalatok közti szocialista szerződés szór mazásával). Forr, alakul Nem szóltam ezekről többet, csak < nyit. Az olvasók naponta látják az új ép teket Talán ritkábban gondolnak viszonl le abba a folyamatba, amelyben az építé forr, alakul. Célom volt, hogy ezekre nyítsak némi figyelmet, hogy megér azt, ami körülvesz bennünket, azt, ami i rül az építőállványok alól. S talán azt mennyire eredményesek azok a lépések, építészeink tettek itt Nyíregyházán, s z lyek egy korunkhoz, társadalmunkhoz n ■pítészet felé hivatottak vezetni. ScholU 1 Acélból, üvegből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents