Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

t otdal KFT ET MöriYARrRS7.A<3 1973. Janwár 1% Szovjet vezetők köszönő távirata Fa üSdoző kirakatper New Yorkban A TASZSZ New York-i tudósítójának jelentése sze­rint a napokban megkezdő­dött R. Brown ismert né­ger aktivistának, az erőszak- mentes akciókat összehan­goló diákbizottság volt el­nökének és 3 társának bí­rósági tárgyalása. A négy néger aktivistát összesen 24 vádpontban tartják bűnös­nek. A Brown-ügy több mint egy éve húzódik. A fiatal néger aktivista az egyetem «befejezése után kapcsolódott a polgárjogi küzdelembe. 1967-ben megválasztották az erőszakmentes akciókat ösz­szehanenió d'ávv'í7''*tság el­nökévé. Az FBI ettől kezd­ve szüntelenül üldözte a fiatalembert, s neVe a 10 «legveszedelmesebb bűnöző listájára került fel. Brownt 1971. októberében sebesül­ten fogfák el és azóta New York egvik börtönében ül. NBTQ-hadgyaliorla* az HSZK-ban Három nyugatnémet tar­tományban — Baden-Würt- tembergben, Rajna-Pfalz- toan és Bajorországban — néhány napja az NSZK tör­ténetének egvik legnagyobb NArrr~'-hadavak'->-'ata folvik. A Reforger—IV. fedőnevű •hadgyakorlaton való részvé­telre az Egyesült Államok­ból légihídon 10 000 katoná’t szállítottak át Nyugat-Né- metor^gba. A hadgvnVnr- laton összesen 40 000 ameri­kai. kanadai és nyugatné­met katona vesz részt, és 2700 páncélos, valamint 8000 katonai gépkocsi árasztotta el a három tartományt. A páncélosok súlyos károkat okoznak, és emiatt a nyu­gatnémet parasztság erélye­sen tiltakozik. Lao7árlaKor érkezett Hónaid Ziegler, a Fehér Ház szóvivője kedden az es­ti sajtóértekezletén Key Bis- cayne-ban bejelentette: Nixon elnöknek ezen a héten nincs szándékában beszédet in­tézni az amerikai nemzet­hez Vietnamról. A UPI szerint ez azt jelenti, hogy ez által a Fehér Ház gyakor­latilag kizárta annak lehe­tőségét, hogy Nixon elnök szombaton esedékes máso­dik beiktatása előtt létrejöj­jön a vietnami tűzszünet. ★ A Párizs melletti Saint- Nom la-Bretnche-ben kedden véget ért a VDK és az Egye­sült Államo r °chnikaí szak­értőinek ma megbeszélése A szakértők több. mint hat órán át árgyaltak és m°'?álian->dt-,iJ. nhban. hogy ma délelőtt ismét össze­ülnek. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Aleksze) Koszigin, a Szovjetunió mintsztertaná- -sának elnöke táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, az MSZMP KB el­ső titkárának, Losonczi Pál­nak a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek és Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének a Hétfő óta a Vörös tér ha­gyományos képéből hiányzik a legfontosabb elemek egyi­ke: a Lenin-mauzóleum előtt nem látni a sok százméteres 'mberkígyót, amelvben na­ponta a szovjet főváros ven­dégeinek tízezrei várakoztak nagy türelemmé1, hogv befus­sanak a világ első szocialista állama alapítójának ravatalá­hoz. Mint a keddi Pravda közölte, a mauzóleumot há­rom hónapra lezárták a nagy- •nzönség elől, mert restauré : • munkákat végeznek a ■ i'eten. " A Lenin-mauzóleum a szov !et építészet l“glsmer*ebb és legsikerültebb alkotásainak egyike, amelyet minden, a modem művészettel foglaL Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége megalaku­lásának 50. évfordulója alkal­mából küldött üdvözletekért és jókívánságokért. Andrej Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere ugyancsak táv­iratban fejezte ki köszönetét Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének az évforduló al­kalmából küldött jókívánsá­gokért. (MTI) kozó mű számon tart. A. Scsu- szev tervei alapján kezdték építeni 1924-ben, közvetlenül Lenin halála után. Eredetileg ideiglenes épít­mény volt, amelyet fából ácsoltak össze, a sötétvörös gránitlapokkal fedett kővál­tozat csak 1930-ban készült el. Viszonylag szerény mére­tei ellenére a mauzóleum monumentális benyomás' kelt. A Kreml kommendánsánab Pravda által közzétett ren- 'elkezése értelmében a mau lóleumot április 16-án nyit­ok meg ismét, tehát " málur elsejei ünnepségeken a szov­jet vezetők már úira a mau­zóleum m»1 L'édjérői üdvőzlik a felvonulókat. Tárgyalások az NDK és Fr?nc ^ország diplomáé ai kapcsolatáról Szerdán Párizsban tárgya­lások indulnak a diplomáciai kapcsolatok felvételéről az NDK és Franciaország kép­viselői között. Franciaország az első a má­sodik világháborúban győztes három nyugati szövetséges hatalom közül, amelv tárgya- 'ásokat kezd az NDK-val diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről. Mint ismeretes, az Egyesült Államok és az NDK megbi­Pefőf-merem'ékezés Bukarestben Petőfi Sándor születésének '.50. évfordulója alkalmából hétfőn este a bukaresti I. L. 3aragiale Nemzeti Színházban a Román írószövetség véd­nöksége alatt emlékünnepsé­get tartottak. Laurentiu Fulga, a Román írószövetség első elnökhelyet­tese megnyitó beszédében a forradalmár költő személyisé­gét mutatta be. Eugen Jebe- lenan író, a Román Tudomá­nyos Akadémia levelező tag­ja prózai költeményben mél tatta Petőfi Sándort és élet­művét. Ezt követően Meliusz Jó­Restaurá'pák a Len in-mauzóleumot aottai között New Yorkban, az ENSZ székhelyén e’őzet es eszmecserék folynak a diplo­máciai kapcsolatok felvételé­ről. Az angol kormány is ki­nyilvánította már. hogy haj­landó diplomácia« kapcsolat­ra léoni az NDK-val. ha ezt az NDK is úgy akarta A Né­met Demokrat ikus Köztársa­ság természetesen pozitívan reagált az angol kezdeménye­zésre. és Varsóban zsef, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnök- helyettese ismertette a költő életútját és munkásságát. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából emlékünnepségeket tartónak Segesvárott, valamint a Ro­mán Szocialista Köztársaság más városaiban is. A Petőfi-hibileum alkalmá­ból a varsói magyar kulturá­lis intézet hétfőn iroda1 mi estet rendezett, a magyar— tepgvel irodalmi vegye« Hzott- sáí? loripfvo1 £''-■** *na­evar műfoi*­d ítói közreműköd ésével. ’ 68. Ki emlékszik majd er­re? Ludger nem ismer el semmit, mert az élet mindaddig semmi* sem éj. amíg a mások életéről van szó. De 5 megmentette a sa­játját... Ludger azt is leta­gadta. hogy bármikor köze is volt Bslátai ügyéhez. Azt ál­lította. hogv az egész bauxi*- kérdés egy Frisch nevű ges- tanósra volt bízva. — De ez ® Frisch már nem él. Mi hát a megoldás? Mit le­het tenni hogy az utolsó szemtanú Ehrenburgi Bayet Olga — aki jól ismerte Frischt — hallgasson? Pénz zel csak elodázhatja a dol­got. És ha ennek a vénasz- teonynak — mert nem ad ne­ki pénzt — eszébe jut, hogy Szásznak elmondja, ki ő és főleg ki volt ő Magyarorszá­gon? .. Flessburger agyában egy­mást követték a gondolatok Még semmi sincs veszve, de gyorsan cselekednie kell. Mit tud tenni, hogy a gyanú ne terelődjön rá? Meg nem szökhet. Ezt azonnal felfede­zi a két nő, s még a határ előtt elkapják. Az exbárónő a maga 70 évével egészséges mint a makk . Azaz dehogy egészséges! A gyomra. Tegnap is panaszkodott, el­bontotta a gyomrát a zsíros. ?mészhetetlen húsokkal Szív- ■oham érhetné ebben a nagy bőségben... Képzeletben már rohant is a motorcsónakhoz... — Csak feltűnés nélkül — mormogta. „Segít” á kelle­metlen öregasszony kellemet­len gyomorbántalmain. Flessburger megnyugodott. Van egy speciális, saját ké­szítésű szere... Ebből ad a bárónőnek. Ha meghal, nem rendelnek el boncolást. A hőség kiváltotta szívroham szinte mindennapos halál. Milyen szerencse, hogy a bá­rónő tegnapelőtt kért »’■ orvosságot. Azokat nyögöd- tan megvizsgálhatják. Ártal­matlan, közismert szerek. De amit 5 személyesen fog be­adni neki, azt nem ereszti ki a kezéből. Szász elgondolkozva ha- 'adt el a porta mellett. Töp­rengve keresett egy olyan helyet, ahol egyedül lehet. A tenger . Miért mondta Éva: a tengerre gondolj Dá­niel ?!_. Elindult a kikötő fe­Koreai hétköznapok (3.) " ...................................r ■ "■ — '■ ■■ ■ ■ Képek a barbárságról A múzeum, amelyről az :lőző fejezet végén szóltam, nagyjából félúton fekszik ’henjan és Panrriindzson kö '.ött. Környéke dimbes-dom >os, itt húzódik meg a köz ;ég, amelyben jártunk, a ne ve: Szincshon. Szincshon nevét valaha nem igen ismerték a koreai határokon túl, de ma ez a községnév annyi, mintha az* mondanánk. Oradur, Lidice My Lay ... Két kép a múzeum termei­nek falain. Az egviken: jobb és bal lábánál fogva egy-egy sze­kérhez kötözött ember lát­ható. Egy a sok közül, akik­kel úgy végeztek, hogy el­lenkező irányban indítottá! »I az erős lovakkal huzatot* szekeret, s a lovak húzták- húzták mindaddig, amíg szét nem szakították élő terhü­ket. A kép nem középkori raj- olat!... A másikon: benzinnel le­öntött, elevenen megégetett •mberek tömegének holttes­tei. Férfiak, nők, gvermekek voltak valamikor. A képen már csak alig elszenesedett csonkok. A felvétel nem a hitleri fa­siszták haláltáboraiban ké­szült !... Pedig középkori és náci kegyetlenkedésekre emlé­keztet itt mindaz, amit a ké­peken láthatunk, leírásokon olvashatunk. A 19 éves ko­reai kislány, akinek más tár­sával együtt szögeket1 kala­páltak a koponyájába, az él­ve eltemetett emberek, az összekötözött kézzel folyóba ’obott asszonyok, gyerekek s az elevenen nyakig földbe ásottak, kiknek kíntó' eltorzult arcVonású fejeik sokasága mint valami ször­nyű vetés meredezik elő a rögös földből. A gyilkosok, a tettesek: ?gy tői esvtg az USA hadse­regének, katonái. Mert ez a múzeum erről beszél. Mint­egy tanúsítva, _ hogy nem Vietnamban, nem My Lay- nál kezdődött. Ez a múzeum mementó. Minden időkre a fasiszta, az imperialista barbárságra fi-_ gyelmeztet. Ám napjaink­ban különös jelentőséget is kap itt, alig néhány tíz ki­lométernyire a 38-as széles­ségi foktól, a dema-kéniós vonaltól. Mert onnan délre — a szöuli rezsim assv'sztá- lásával — ennek az USA- hadseregnek a katonái gya­korlatoznak az országban és -'állítanak oda újabb, meg ' jabb fegyvereket. Szincshont és környékét •venkét napon át tartották megszállva 1950 októberében ’a betolakodott amerikaiak. \ jelenlegi múzeum a pa- j -ncsnokság székhaza volt. V megszálló egységek helyi arancsnoka ebben az idő­én itt fogalmazta meg azo- -at a rendeleteket. amelyek­nek hatására gátlástalanul ölték meg a lakosság egyne­gyedét. Csnpán a környéken lé. Fejének jólesett a hűvös szél, karjába, vállába friss eró költözött. Az éttermi te­rasz mellett elhaladva Szász vaskos be*onoszlopot fede­zett fel, rajta plakátokat. Szórakozottan sétált odáig. Egy befejeződött grafikai ki­állításról, a zágrábi szimfo­nikusok hangversenyéről tu­dósítottak a nagybetűs hí­mek, Coriolanus nyitány — olvasta Szász, s mindjárt dú­dolni kezdte: Tá-tá-tá, majd fejét felvetve visszanézett a szálloda bejárata felé. Először csak az ajtón ki- set*enkedő alak tömege, az­tán a mozdulatai vonták ma­gukra figyelmét. Ismerősnek tűnt. Elhúzódott az oszlop mellé. (Folytatjuk) 35 ezer embert, az egész megyében pedig — ahova Szincshon tartozik — 120 ez­ret. Olvastuk az egyik gépírt lapot, amerikai katona val­lomását: „ . . .the command to kill anything that mo­ves. .vagyis: „a parancs az volt, hogv meg kell öln mindent, ami mozog.” Egy volt óvóhelyen is jár­tunk, a múzeumtól nem messze. Százakat zsúfoltat be ide annak idején az ame­rikaiak. A mennyezeten most is látható nvíiásokon benzint öntöttek rájuk, az­tán égő kanócot dobtak be. A falait még mindig ennek füstjét, kormát őrzik. Me- mentóul hagyták meg így a koreaiak, mint ahogyan raj­ta a fehér csíkok, karcolá­sok tömkelegét, amit a kír- szenvedő emberek haláltusá­jukban tíz körmükkel ka­partak oda. És jól kivehető egy fadarabkával vagy kö­römmel bekarcolt mondat is: „Éljen a Koreai Munkapárt!” A község határában zöld gyeppel beültetett hatalmas félgömb alakú halmot lát­tunk. Jó négy-öt méter ma­gas és ugyanannyi átmérő­jű. Sírhalom, tudtuk meg vezetőnktől, Can Cun Hótól, a múzeum munkatársnőjé­től. A közös sírban 5605 em­ber nyugszik. Valamennyiü- ket az amerikai megszállók gyilkolták meg ártatlanul. Másutt két hasonló sír­halmot láttunk egymás mel­lett. Az egyikben asszonyok, a másikban gyermekek, az ő gyermekeik holttestei. Mintegy száz asszony és an­nál is több gyerek, akiket elszakítottak anyjuktól, s a oéli hidegben külön-külön oajtába zárták őket, aztán végeztek velük. Ezen a tájon 21 község­ben emlékezhetünk ilyen sírhalomnál a mártírokra. Egy-egv közös helyen álta­lában 200, 400, 800 koreai hazafi nyugszik. Nők is, mint Pak«í»n»g- Cpeg* akitől hiá­ba akartak adatokat- kicsi­karni a partizánegységekről, a pártszervezetről: hallga­tott. Pedig kitépték körmeit, kiszúrták a szemét, meg­csonkították a testét Száza­kat megkínoztak így le nem lettek árulók. Borzadunk és belefára­dunk a jegyzetelésbe. Válo­gatott kegyetlenséggel meg­kínzott emberekről hallot­tunk. Láttunk képeket is ai amerikai haditudósítók, ta- tonák koreai kézre került eredeti felvételei alapján. S próbáltuk megjegyezni a szá­mokat, hányán és hán; an vesztették életüket a terror, a hazafiak elleni megtorlás miatt. S ehhez jönnek a száz­ezrek, milliók, akiket bom­bázás, vegyi fegyver pusztí­tott el. Aztán letettük a golyós+ol- lat. Mert már nem is a szá­mok, az adatok igazán ér­dekesek, hanem ami mögöt­tük kibontakozik: az impe­rializmus arculata. A Iro­gatás végén erre terel" *. a szó kísérőnkkel és Pák In Csek múzeumlgazgatóval. És szeretettel említették meg — mint másutt is gyakran elő­fordult látogatásunk során — a háború alatt nyújtott magyar segítséget. Főként az orvosokét, egészségügyiekét A közeli nagyvárosban, Sza- rivonban emlékmű is áll aa egykori magyar kórház ud­varán. Rajta magyar felirat) „A magyar egészségügyi cso­port elment, de munkájának eredménye örökké ittmarad a koreai és magyar nép kö­zötti nemzetközi barátság jegyében! 1957 június.” A mai népi Korea nem felejtheti a szocialista orszá­gok segítségét, amikor az imperializmus megmutatta, igazi arcát. Ahogyan nap­jainkban Vietnamban is, ab­ban az országban, amelyet az amerikai imperializmus Koreához hasonlóan ketté­szakít. A néni Korea kezde­ményezésére azonban meg­kezdődtek a tárgyalások Észak és Dél békés egyesíté­sére. Ezek egyik állomásá­nak ottlétünkkor éppen Pan- mindzsonban és- Phenjanbaa voltunk szemtanúi. Következik: IJarvmindzs®­ni kézfogások. Iáik ős Zoltán Kissinger e héten nein utazik Párizsba (Folytatás az 1. oldalról) A Haig—Thieu-találkozóval párhuzamosan a saigoni el­nöki palotában ismét összeült a rezsim nemzetbiztonsági tanácsa. Az ülésen a tanács tagjain kívül több más magas rangú saigoni személyiség is jelen van. A VNA, a demokratiku:- Víetnam hírügynöksége ked len közleményben ismertette Nixon elnöknek a VDK elle­li összes katonai támadó had ­műveletek felfüggesztésére •onatkozó döntését. A VDK bombázásának és ikötőinek elaknásításának eállítása a vietnami nép jo­gos követelése — hangsúlyoz­za a közlemény —, amelyet a világ béke- és igazságszerető közvé’eménye helyeseit és tá­mogatott. Az amerikai imperializmus teljesen, vagy részben már több alkalommal beszüntette a VDK bombázását, s később még intenzívebben felújította azt. Amíg az Egyesült Álla­mok Dél-Vfetnamban, Laosz- ban és Kambodzsában to- ább fokozza agresszióját, ad­dig a vietnami nép növel! •berségét, készen áll a harc­ba, kitartóan folytatja a küz- lelmet mindhárom fronton, r katonai, politikai és diplomá -iái fronton, s követeli, hogv az Egyesült Államok vesse- véget támadó háborúiának és haladéktalanul írja alá a vi­etnami háború befeiezésérő1 és a béke helvreállításáró1 szóló megállapodást — hang súlyozza befejezésül a VN * á'ta! sugárzott közlemény. A F°hér Ház kedden bgie lentette, hosy Henrv Kissié 7er, az amerikai elnök nem ’■afV)Í7;ArvnqA efy ~zen a héten nem tér vissz? Párizsba a vietnami béketár gyalások folytatására és le­hetséges, hogy a jövő héten sem utazik a francia főváros­ba. Gaylord Nelson demokrata párti szenátor az amerikai kongresszusban tartott fel­szólalásában adatokat közölt a Délkelet-Ázsiában végre- lajtott amerikai katonai ak­iók katasztrofális követkéz- nényeiről. Az amerikai B— ‘«2-esek 3,5 millió tonna bom­bát dobtak le Indokína orszá­gainak területére. Az ameri­kai repülőgépek 45 000 tonna mérgező anyagot szórtak le, mintegy 20 000 négyzetkilo­méternyi területen megsem­misítve a növénytakaró; Nelson törvény tér Hei terjesztett a szenátus elé, amelyben javasolja, hogy kezdjenek vizsgálatot az ame­rikai katonai akciók által aa indokínai országok természe­ti környezetében okozott ká­rok teljes értékelése céljából. A Thieu-rezsim Saigonba» :zámos politikai foglyot ei- burcoltatott és meggyilkolá­sukat tervezi — közölte ked­den a VNA hírügynökség a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány hírügynöksé­gére hivatkozva. Mintegy 1000 hazafit Ca» Tho tartomány börtön 'bői 'gyelőre egy közönséges ű- özők számára fenn te- >tt ■Öntető intézméovben Ne­veztek el, hogy n->i*án !s- neretlen helyre '-—oliák, 'agy titokban m^-* ■ vdlkol’ák >ket. Már tavaly december­ben Vinh Long és Tra Vinll ‘artománvokból 600 bebörtön­zött szabadságharcost Can Tho tartomány börtöneibe hurcoltak. A saigoni kormány arra {&- •ekszik. hogy a közönsége* űnözőket a politikai foslvoJc -őzé tegye. Ez n mesterkedéa ■gy esetlege« fegvve-s-»ünet •'iUanatában lehetővé teszi, hogy a rendszer '.ségeíí börtönben tartsák. Szüts Dénes:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents