Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-17 / 13. szám
1 o!<!a1 Együtt az emberekkel ALKALMUNK VOLT RÉSZT VENNI egy nevelő- testületi megbeszélésen a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépiskolában, ahol az 'egyik hozzászóló megjegyezte: „Vajon nem lenne-e itt a helye a fiatalok képviselőjének is...? A Központi Bizottság oktatáspolitikai határozatát és a helyi tennivalókat vitatták meg a nevelők, a nevelés ezernyi gondját, a „mit” és a „hogyan” nevelési-oktatási kérdéséit.. Nem kifejezetten ifjúság- politikai, nem kizárólag a fiatalokra vonatkozó problémákat.' Mégis elhangzott az indokolt felismerés, a fiatalok dolgát aligha lehet előbbre mozdítani a fiatalok részvétele nélkül. Talán tartanak a fiatalokkal folytatandó párbeszédektől? Meghallgatni őket és válaszolni kérdéseikre, komolyan venni javaslataikat, kritikai véleményüket — jogos igény, de nem mindenütt valósul meg. Miért? Nem egy esetben a fiatalokkal szemben kialakult hamis szemlélet az oka. Unalomig ismételt megállapítás; a felnőttek egy része hajlamos arra, hogy csak a rossz tulajdonságait, a szélsőséges megnyilvánulásait vegye észre a fiatal korosztálynak. Nem az öncélú kíváncsiság, tudálékosság igényével, hanem a tisztánlátás, a valóságos helyzet megismerése miatt. Ezért is tartjuk jónak azokat az üzemi, vállalati, intézményi, iskolai és falusi beszélgetéseket, amelyeken folytatódott a párbeszéd, a vita, a közös véleményalkotás az ifjúsági parlamenteken elhangzottakról és újabb kérdésekről. MÉG INKÁBB BECSÜLENDÖK azok a törekvések, amelyek tényleges lépéseket is jeleznek. Többek között az utóbbi hetekben vetettek számot a fiatalság helyzetével az ipari szövetkezetekben, az ÁFÉSZ-ekben, de foglalkoztak a témával a két főiskola vezetői, társadalmi szervezetei is. A probléma igen széles, hisz az anyagi és erkölcsi elismeréstől az üdür lőjegyek, a lakásépítés támogatása, vagy éppen a közösen végzett társadalmi munka éppúgy beletartozik, mint a fiatalok vezetésben, közéletben elfoglalt helye és szerepe. Ezért csak néhányat említünk a sok közül. Hogy a fiatal szakmunkások megállják a helyüket a munkában, ne érje őket kudarc, sikertelenség a pályakezdéskor, alaposan el kell sajátítaniuk a szakmát. De kevés idő áll rendelkezésre a szakma elsajátítására, nem elegendő a gyakorlathoz szükséges idő. Az iskolák a kirándulást, a társadalmi munkát a gyakorlati idő rovására szervezik, mert őket is szorítják a tantervek. Külön nehézség, hogy a dolgozók szabad szombatjai is a fiatalok gyakorlati képzését csorbítják. Ezeken a napokon is gyakorlati foglalkozások szerepelnek, viszont a szabad szombatok miatt erre nincs lehetőség. Ezen együttesen kell változtatni az üzemeknek, ktsz-eknek és a tanintézeteknek. Olyan gond is akad, hogy a szakmunkásjelölteket nem mindig a szakmájuk elsajátítására nevelik, mellékes tennivalókkal is ellátják őket, aminek semmi köze a szakmához. A MEGYEI IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG tervében fontos helyet kapott az ifjúság élet- és munkakörülményei toBemutalkozás Moszkvában, Prásában Jól rajtolt a nyíregyházi papírgyár Közel ötvenezer tonna termék gyártását vették tervbe az 1973-as évre a Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyárban. De nemcsak ez, a tavalyinál csaknem 70 százalékkal több mennyiségi növekedés várható ettől az évtől, bővül a választék is. Az első negyedévben nyolcezer tonna normál hullámlemez, ezer tonna mikrohullámlemez, hatszáz tonna kétrétegű hullámtekercs, ezer tonna redős, talpas zsák és kilencszáz tonna papír-polietilén kombinációs anyag kerül ki előreláthatólag a gyárból. E terv teljesítése nagy erőkifejtést, a munka jó szervezését követeli meg. Az elmúlt évben normál hullámlemezből havonta 1500 tonna volt a teljesítmény, ebben ,az évben a terv teljesítése érdekében havonta 3000 tonna hullámlemezt ' kell termelniük. E mennyiséget úgy tudják legyártani, hogy például „általános” oktatást kap a gépmester. Egyformán megtanul bánni valamennyi gépen, s így mindig a termelés megkövetelte gép mellett dolgozhat. így biztosítani tudják a termelés egyenletességét. A munka megkönnyítése volt a cél, amikor tervbe vették két kötözőgép beszerzését. Jelenleg ugyanis a különböző rekeszek. betétek, rögzítőelemek kötözését kézzel végzik. Az 1972-es évben a Papíripari Vállalat a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal együttműködve árubemutatót tartott Moszkvában és Prágában. A kiállításon a nyíregyházi vállalat különböző mikrohullámlemezből készült csomagolódobozait, a hullámlemezek minőségének széles skáláját, s az ezeken alkalmazható többszínnyomású grafikákat tekinthették meg az érdeklődők. Mind a két fővárosban elnyerték ezek a termékek a vásárlók tetszését. Ezek után került sor arra. hogy a csehszlovák partner 1300 tonna csomagolóanyagot rendelt meg, s a szovjet féllel is folytatnak tárgyalásokat. Az eddigi hazai és külföldi megrendelések azt mutatják, hogy az idén több munkával, jobban ki tudják majd használni a gépeket. A mindennapok gondjai között szerepel a munkások megtartása, s mivel az itt dolgozók többsége nő, elsősorban őket kell a gyárhoz kötni. Erre egy megoldás, hogy száz gyermeket befogadó óvodát létesítenek a gyár mellett a városi tanáccsal közösen. Az óvodát — melybe ötven százalékban papiripari dolgozók gyermeke jár majd — az első fél évben átadják rendeltetésének. (b. k.) vábbi javításának szorgalmazása, a szabad idő jobb kihasználása, az üdülőjegyek arányosabb elosztása a fiatal házasok javára, a lakásépítés támogatása. Az ipari szövetkezetek arról számolhattak be, hogy Rakamazon, a Tisza partján 11 üdülőt létesítettek, melyeket elsősorban a fiatalok vesznek igénybe hétvégi-napokon, egy-két hétre. Ezenkívül Gergelyiugornyán is hasonlóan megoldották a megyén belüli üdültetést, hétvégi pihenést. És az örök problémán is igyekeznek enyhíteni, a nagyobb nyere- ségi alappal rendelkező szövetkezetek a Részesedési alapból kamatmentes kölcsönt adnak a fiataloknak, többek között a Nyíregyházi Vas- és Fémipari, az ELEKTERFÉM, a Tempó Általános Szolgáltatóipari Szövetkezetnél. Említhetnénk még a fiatalok számára alapított különféle ösztöndíjakat, a tanulásban kitűnt fiataloknak adott jutalmakat, a kiváló dolgozó kitüntetéseket és más anyagi és erkölcsi, vagy éppen kulturális intézkedéseket, amelyek a szavakon túl a lépésről lénésre haladó tetteket mutatják. A fiatalokkal való törődés egyre több munkahelyen már nem egy-egy időszaki feladat, nem kampány. De az is igaz, hogy az előrelépés ellenére még rengeteg a tennivaló. Elsősorban a fiatalok megítélésében gyakran általánosító, nem tárgyilagos légkört kell átalakítani, megváltoztatni. Rátermett fiatalok egész serege kénytelen még képességein, tehetségén aluli munkát végezni, mert egyes helyeken a 35 éves ember is tinédzsernek számít, Másutt akadályozzák a továbbtanulásukat, mert a munkahelynek jelenleg nincs szüksége olyan képzettségű szakemberre, amit a fiatal választott tanulása céljául. Előfordul, hogy csupán a statisztika szépítése miatt választanak be fiatalokat vezető testületükbe. EGYIK ÜZEMÜNKBEN KÉRDŐÍVET adtak minden 30 éven aluli dolgozónak, hogy képet alkossanak jövedelmükről, lakásviszonyaikról, tanulásukról, sőt még arról is, van-e barát.iuk, mivel töltik a szabad időt. Ez is hasznos módja lehet annak, hogy a vezetők, a változtatásra illetékesek megismerjék a fiatalok valóságos helyzetét. De akkor lesz eredményes, ha nem azt próbálják kiolvasni a kérdőívekről, hogy melyik választ vajon ki írhatta, hanem a láthatóan szélsőséges, hangulati alapon írt válaszokon túl, a valóságos problémákat kutatják, amin lehet és kell is változtatni Akár a fizetési besorolások felülvizsgálatával, akár egyszerűen néhány emberséges szóval, dicsérettel, amely a fiatalok egyik legnagyobb serkentője. És pénzbe sem kerül. Páll Géza „Egész élben osztunk? szorzunk...éé Zárszámadás előtt a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz-hen — A zárszámadást mi a múlt évben végigcsináltuk, most már csak szentesíteni kell. Ez volt Dányádi Lászlónak, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezet elnökének válasza arra a kérdésre, hogy „hol tartanak az 1972. év zárszámadásának készítésében” ? Ijabb és újabb tervek — Jól néznénk most ki, ha nem azt tesszük, hogy mindennap összegezünk, egész évben osztunk, szerzünk. Csak két példát hadd említsek. Már áprilisban csináltunk egy átfogó értékelést. Indokolta, hogy 360 hold búzát ki kellett szántani. Uj tervet készítettünk. Akkor úgy határoztunk, hogy a búza helyett napraforgót termesztünk, és növeljük az állattenyésztés hozamát. Augusztusban ezt a tervet is felül kellett bírálni. Akkor már 950 ezer forint termelési érték hiány mutatkozott. Hogyan teremtsük elő, az volt a kérdés. Újabb tervet készítettünk. Abban az áll, hogy az állat- tenyésztés 400 ezer forinttal adjon többet, a kertészet 200 ezerrel, a növénytermesztés 200 ezerrel és a segédüzemág 150 ezer forinttal. — Az állattenyésztés részben teljesítette azt, amit vártunk tőle, de közbeszólt a száj- és körömfájás, ötvenkét hízott marha maradt vissza. A gyümölcskertészet megállta a helyét. ötven hold termő almásunk van, és ott a pluszt az adhatta, ha megóvjuk a minőséget. Az exportarány 70—80 százalék között volt, és öt forint értékesítési átlagárat értünk el. A legjobban a növénytermesztés lendített, előre ben- bünket. Jól sikerült a napraforgó-. a lucemamag-ter- mesztés. A segédüzemág viszont felmondta a szolgálatot. Létrehoztunk mi egy kis lakatosüzemet, de nem kaptunk bérmunkát. Nem is termelőszövetkezetnek való az ilyesmi. Ki mutatások tárháza Az elnök szavait hallgatva megelevenedik a,/- elmúlt esztendő minden gondja, baja, de nem lenne helyes elhallgatni a sikereket. Köny- nyíti az ezzel kapcsolatos számvetést, hogy a termelőszövetkezeti iroda folyosója a különböző statisztikai kimutatások valóságos tárháza. Az egyik grafikonról például leolvasható: 1965-ben a közös vagyon 11 millió 400 ezer forint volt, 1969-ben már 23 millió, 1970-ben 28 millió, 1971-ben 37 millió, (s az elnök mondja) 1972 végével 40 millió. A termelési érték a fent idézett évek szerint a következőképpen emelkedett: 5,5 millió, 13,8 millió, 16 millió, 15,5 millió, és 1972-ben 18 millió. Még egy lényeges viszonyítási számsor, hogy 1955-ben egy tízórás munkanapra eső kereset 34 forint volt, 1969-ben 71 forint, és 1972-ben meghaladta a 90 forintot. — Ha a statisztikát nézzük, az nem rossz, de az elmúlt ev mégis csak közepes volt — mondta az elnök a számok említésekor. 1973 több gondot okozott, mint örömöt. Mert igaz, hogy a tervtől 2 millió forinttal magasabb a termelési érték, de sajnos a költségek is ezzel vannak egy szinten. Nagyon magas a közvetett költség, drága az alkatrész, a növényvédő szer, és minden, ami a mezőgazdasági termeléshez kell. Mi 2700 holdon gazdálkodunk, van 18 erőgépünk, 4 gabona- és silókombájnunk, ezekhez rengeteg alkatrész kell. A génműhely költsége tavaly 642 ezer forint volt. Költséget csökkenteni — Legnagyobb gondunk volt az elmúlt esztendőben, — sürgősen meg kell oldani — hogy 1 liter tej termelési költsége 6 forint 80 fillérre emelkedett. Hízómarhánál a tervezett 4 és fél kiló abraktakarmány helyett 5 kiló 67 deka abrakkal értünk el 1 kiló súlygyarapodást. Aztán olyan itt a föld, hogy borzasztó nagy gépi munkát kíván. Ha jó magágyat akarunk készíteni, akkor az egy szántóra eső normélhold-rá- fordítás 8 és' fél normálhold. Ilyen vonatkozásban a tervezett költségeket mindenütt túlléptük. A termelési költségek csökkentése jórészt az embereken múlik. A traktoros, a kombájnos, a kertész, á növénytermesztő, az állat- tenyésztési szakember sokat tehet azért, hogy a kenyér- gabonát, húst, gyümölcsöt Amikor megkaptam a járási pártbizottság megbízatását — mondja Balogh Ferenc, — hogy alakítsam meg a munkásőrséget, szavakban ma sem tudom kifejezni azt az érzést. Mit gondol, kik voltak az első jelentkezők, akik segítettek? A Tancsköztársaság három veteránja, Móricz István, id. Széplaki József és Hegedűs Mihály. Sajnos közülük már csak Hegedűs elvtárs él. Ha látta volna, amikor még mi mindnyájan civil ruhában gyakorlatoztunk... A megalakulás utáni napokban sok volt a jelentkező, szinte várták az emberek. Szemünknek nem hittünk, amikor megérkezett teherautóval áz első szállítmány fegyverzet, csak úgy simogattuk a zsíros régi karabélyokat. Talán sohasem hangzott el annyiszor: „na végre”! Április 4-én öltötte fel elsőnek egy szakasz az egyenruhát a felszabadulási ünnepségre. Tudja milyen nehezen mondtam ki az első vezényszót? De utána dobbant az aszfalt és mi feszesen, fiatalosan, énekelve meneteltünk. Nagy tömeg vett részt az ünnepségen. Munkásőrök Nagykállóban Balázs József kapcsolódott a beszélgetésbe: — Először ketten, majd később hárman ültünk ösz- sze párttagok, a i Balkányi Állami Gazdaságban. A kérdés az volt: mit is tegyünk. Először a pártszervezetet alakítottuk meg. Az első taggyűlésen nyolcán jelentkeztünk munkásőrnek. Ma már egy szakasz munkásőrrel büszkélkedhetünk. Az igazgató, Bojtor Miklós, Kos- suth-díjas országgyűlési képviselőnk volt a szakaszparancsnokunk. Most 'tartalék- állományban van. De nincs olyan szakaszgyűlés, hogy ő ott ne legyen. Akikkel beszélgettünk az alapító tagok egy részét képviselik, másfél évtizedes emlékeket idéznek. Mégis furcsának tűnik, hogy >egy egészen fiatal ember is ott ÜL Mellén több kitüntetés, most lesz 33 éves. Győző István szinte kitalálja gondolatom, kételkedésem. — Tizennyolc éves voltam, én is a dohánygyárban doigoatam. Amikor jelentkeztem a parancsnok elvtárs azt kérdezte: „Nem lesz ez még korai? — Nem ám! — válaszoltam, hiszen ez nincs korhoz kötve, de még azt is engedje meg, ha felvesznek, hogy alapítsam meg a KISZ- szervezetet is a gyárban. Meg is alapítottam, igaz, hogy az első gyűlésen csak öten voltunk, de lett KISZ- szervezet is. Kasarik Sándor, Nagy- kálló község pártbizottságának titkára egvben a munkásőrség parancsnokhelyettese is. — Tudom, kissé összeegyeztethetetlen, hiszen mint pártbizottsági titkárnak, nekem kell foglalkozni a munkásőrökkel, de külön engedélyt kértem, hogy ez év januárjában én is együtt ünnepeljek a többiekkel, akikkel együtt kezdtük. Igaz, hogy utána sem fogok megválni a munkásőrségtől, még sok segítséget tudok majd nyújtani, hfsz némileg szakember is lettem. kevesebb pénzért állítsa elő. Az önköltség csökkentésében! nagy szerepe van a munkaversenynek, a brigádmozgalomnak. Miként éltek ezzel a lehetőséggel a Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezetben ? Kedve?« leltételek — Még egy dolgot meg kell említenem. Ezt a jó kollektív szellemet. A társadalmi összefogás nagy erő. És itt ebből sincs hiány. Itt él ma is Nagykállóban egy özvegyasszony, Fazekasné, kilenc gyermeke van. Sem ő, sem a férje nem volt munkásőr. Az egység önként vállalta, hogy a kilenc gyermek részére felépít egy lakást. Pedig itt árvíz sem volt. De ugyanezt tették, amikor Forró Jánost, a Zöld Mező Tsz traktorosát baleset érte, halála után m1 fejeztük be a félbehagyott lakás építését, ugyancsak segítettünk volt parancsnokunk, Gáspár András özvegyének is. A beszélgetésen részt vett Csepelyi Tamás elvtárs is, a megyei pártbizottság _ tagja, a járási pártbizottság első titkára. — Én ezelőtt 15 évvel a fehérgyarmati járás párttitkára voltam. Ott voltam az ottani Zalka Máté egység eskütételénél, ami ágy zaj— A versenymozgalom, M szocialista brigádmozgaloi.'* nem hozta a kívánt eredményt, mert mi sem foglalkoztunk vele eléggé. Mindössze 3 szocialista brigádunl? van, 32 taggal. Tudjuk, hogy valamennyi versenymozgalom úgy ér valamit, ha ax eredményeket értékelik. AJ értékelésről mi megfeledkeztünk. Ezen már csak ebben az évben tudunk változtatni. Kijelöltük a versenyfelelősi a főagronómus . személyében, s a verseny rendszeres értékelését az üzemgazdászra bíztuk. Mind’ azt, amiről az elnök beszélt decemberben már szélesebb körben tárgyalták a termelőszövetkezetben. A február 9-én sorra kerülő zárszámadási közgyűlés valóban csak „szentesítése” lesz az erdményeket sűrítő számoknak. Több szó esik viszont majd az új esztendő feladatairól. — Az induláshoz. — annak ellenére, hogy a tervezett őszi szántást nem tud- tud teljes egészében elvégezni, — kedvezőek n feltételek. 18 millió forintos termelési érték elérését terveztük. Hogy meglegyen, sokat várunk az állattenyésztéstől. Elkészült és decemberben átadták a 12 millió forintos költséggel épült szarvasmarhatelppei.. A telep 342 férőhelyes tehenészetből, 144 férőhelyes borjúnevelő- ből és egyéb járulékos épületekből áll. A tejház 3000 liter kapacitású. Nos. az állattenyésztésre 2 millióval több árbevételt tervezőink, mint amennyit az elmúlt évben. Lendít majd valamit az is rajtunk. hogy őszre megépül az 5800 hízó kibocsátására tervezett sertéstelep. amelyet 7 másik termelőszövetkezettel közösen építettek. — Egyszóval kilátásaink jók, a terveink megfelelőek, most már csáváz kellene, hogy az idő is kedvezzen. Nem szeretnénk, olyan pótterveket készíteni, mint az elmúlt esztendőben. Mert ha minden jól megy, akkor sem lesz könnyű dolgunk. Seres Ernő lőtt le múlt itt: hatalmas tömeg, öröm és felejthetetlen élmény. Most januárban is ott leszek az ünnepségen, hogy kifejezzem azt a társadalmi megbecsülést, amit ez az egység kivívott járásunkban. Mi a munkásőrök tevékenységét kiemelt párt- munkának tekintjük. Felbecsülhetetlen az az érté*, amit az üzemekben, a tsz- ekben, a munkahelyükön, a munkásőrök a politika1 munkában és a termelésben példamutatásukon keresztül végeznek. A kettőt nem lehet elválasztani. Kiss Barna új parancsnok: — Nem volt könnyű a dolgom, hisz a parancsnok, egyben nevelő is kell legyen, és jó pszichológus. Meg kellett ismernem minden munkásőrt személyesen, eredményeivel és problémáival együtt. Nagy segítséget adtak a szakaszparancsnokok. Lelkesedést jelentett egységünknek, hogy a géppisztolylövészeten elsők lettünk a megyében. Egységünk megalakulása 15. évfordulójának esztendejében még jobb eredményeket szeretnénk elérni. Kecskovszki Jozsoi
