Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-16 / 12. szám
t »Mal KELET-MAGYARORSZAC 1973. január HS Vasxilevtzkii marsall cikke: A sztálingrádi győzelem 30. évfordulóján Koreai hétköznapok(2.) Tárgyalóasztal a határon Harminc esztendővel ezelőtt fejeződött be a fasiszta csapatok megsemmisítése Sztálingrád alatt. Vaszi- levszkij marsall, a hadműveletek egyik irányítója írja ebből az alkalomból a hétfői Izvesztyijában: A sztálingrádi vereség után a hitleristák minden erőfeszítésük ellenére sem tudták helyreállítani hadseregük addigi harcképességét. Ez a győzelem megmutatta, hogy nemcsak az igazság, hanem az erő is a szocializ- mus oldalán áll. Mint Vaszilevszki.i marsai* írja. 1942 őszén és 1943 telén valamennyi szovjet köztársaság fiai részt vettek az el- lenség elit hadosztályainak megsemmisítésében. Júniustól ■ novemberig a Don és a Volga közötti csatákban az Pompidou köztársasági elnök hétfőn reggel ötnapos kelet-afrikai látogatásra indult, előbb Dzsibutiban „afférok és isszák francia területének” (francia-szomáliai part) fővárosában, majd Addisz-Abe- bában, Hailé Szelasszié császárnál tesz látogatást. „Az affárok és isszák francia területe” Abesszínia és a Szomáli Demokratikus Köztársaság közé ékelve, az Ade- ni-öböl afrikai Dartján fekszik, s a „francia tengeren túli területekhez” tartozik. Párizs elsősorban stratégiai jelentősége miatt tartja fontosnak ezt sí területet, ahol mintegy 5000 korszerűen felszerelt francia katona állomásozik. A 23 000 négyzetkilométernyi Egyiptom, Szíria és Líbia szakértői hozzáfogtak annak az átfogó arab tervnek a kidolgozásához, amely a megszállt területek felszabadítását célozza, s amelyet január 27-én terjesztenek az Arab Liga védelmi tanácsa elé jóváhagyás végett. Az arab államok legmagasabb katonai fóruma ezenkívül megismer kedik a Palesztinái ellenállás mozgalom javaslataival is. Mahmud Riad. az Arab Li ga főtitkára kiterjedt konzultációkat folytat a tanács ülés előkészítése céljából. Amennyiben a védelmi tanácsnak sikerül kidolgozni? és jóváhagynia egy átfogó stratégiai tervet, akkor azt az arab kormányok elé kell terjeszteni azzal a kiegészítő ellenség körülbelül 700 000 katonát és tisztet vesztett. Ezután már néhány nap kellett csupán a szovjet harcosoknak, hogy áttörjék az ellenség 330 ezres seregének védelmét és gyűrűjét. A szovjet parancsnokság — amely emberanyagban és haditechnikában nem rendelkezett általános fölénnyel — mesteri módon alakította* ki a hatalmas rohamcsapatokat a főcsapások irányában. A hitleristák 1942 októberében több. mint 50 hadosztállyal rendelkeztek Sztálingrád térségében és ott összpontosították legfőbb oáncélos és légi erőiket, — írja Vasziljevszkij marsall, majd kiemeli a kommunisták szerepét, akik az összetartó erőt jelentették a város védőinek soraiban. s nagy részt terméketlen sivatagból álló területre — amely- nek lakói az affárok és isszák — mind Abesszínia, mind a Szomáli Demokratikus Köztársaság igényt tart, mivel az affár törzs egy része Abesszíniában él, az isszák pedig Szomáliái eredetűek. A lappangó feszültség miatt gyakran kerül sor kisebb-na- gyobb incidensekre, s De Gaulle tábornok 1966. augusztusában Dzsibutiban tett látogatását heves tüntetések kisérték. A tüntetők a francia csapatok kivonását és teljes függetlenséget követeltek. Most mindenesetre széles körű intézkedéseket tettek, hogy hasonló tüntetések ne zavarják meg a köztársasági elnök látogatását. javaslattal, hogy járuljanak hozzá egy arab csúcsértekezlet mielőbbi összehívásához. Kairói politikai körök szerint kevés a remény olyan egységes álláspont kialakítására, amely alkalmas lenne a -súcstalálkozó gondolatának elfogadtatására. A szíriai kormány a leg- ttóbbi izraeli támadássorozat nyomán nagy intenzitással szorgalmazza az arab országok összefogását. E célból indult arab körútra Abdel Halim Khaddam miniszterelnök- helyettes és külügyminiszter, akit szombaton Szadat elnök fogadott Kairóban, vasárnap pedig Kadhafi elnök Tripoli- San. A szíriai politikus a továbbiakban Tunéziába, Algériába, Marokkóba és Szudánba látogat. IRfl-vezetfiket tartóztattak le Vasárnap újabb áldozatokkal gyarapodott az észak- frországi zavargások halottainak amúgy is terjedelmes listája. A tartomány második legnagyobb városában, Londonderryben nagy erejű bomba robbant egy rendőrautóban. Két rendőr a helyszínen meghalt, kettőt pedig súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Az akcióért az ír Köztársasági Hadsereg ideiglenes szárnya vállalt felelősséget, Ugyancsak egy rendőr halálával végződött Belfasttól 64 kilométernyire az országúton történt robbanás, amikor egy rendőrségi autó aknára futott. A pokolgépes akciók a tartomány más városaira is kiterjedtek, következményük több sebesült és tetemes anyagi kár. Hétfőn állítja1' bíróság elé Dublinban Leo Martint. az ideiglenes IRA egyik vezetőjét és négy társát. Mind az ötüket szombaton tartóztat- ták le az ír hatóságok az észak-írországi határ közelében. Leo Martint már hosszabb ideje körözték a hatóságok, s mint letartóztatásakor kiderült, egy évig az ír Köztársaságban bújkált, s onnan szervezte az IRA-cso- portok észak-írországi akcióit. Gofda Meír a Vatikántrosban Golda Meir izraeli miniszterelnök, aki Párizsban részt vett a Szocialista Internacio- nálé ülésén, a francia fővá- rosból hazatérőben rövid Iá- ugatást tett Rómában. Mint már jelentettük, az izraeli kormányfőt hétfőn délelőtt a Quirinale palotában fogadta Leone olasz köztársasági elnök. Az olasz részről szívélyesnek minősített, több mint egyórás eszmecserén a felek véleményt cseréltek a közel-keleti helyzet időszerű problémáiról. Ezt követően Golda Me!-! a Vatikánban fogadta VI.**Pál pápa. Ez volt az első alkalom, hogy izraeli kormányfő járt a Vatikánban. A Va- tikán az Í9ő7-es arab—izraeli háború óta erősen szorgalmazza, hogy Jeruzsálem városa, amely központja mind a katolikus, mind a zsidó mind a mohamedán vallási kultusznak, kapjon ■ önálló nemzetközileg ellenőrzőt iogállást. Az izraeli kormán: azonban mindig elutasítottr ezt a javaslatot. VI. Pál hétfőn újra nyo matékosan hangoztatta, hogy a Vatikán a város nemzet közileg ellenőrzött önálló jogállásának híve. Az eszme csere nem szorítkozott Jeruzsálem kérdésére, hanem kitért a közel-keleti konfliktus más vonatkozásaira is. ■ Phenjani tartózkodásunk első napján délben felbúgtak a szirénák. S ugyanez a hang reggel 6-kor és este 6-kor is. Húsz esztendeje nyugszanak ugyan a fegyverek, de még- sincs béke, csak fegyverszünet — erre emlékeztetnek a szirénák. S ez a figyelmeztetés nem indokolatlan. A fegyverszüneti szerződés ellenére — mint az előző fejezetben utaltam rá — az amerikaiak szárazföldön, tengeren és levegőben egyaránt több százszor megsértették az egyezményt. Fényképek, okmányok, fotókópiák tömegének tanúságtételét láthattuk mindezekről Panmindzsonban. Hadd idézzek jellemzőül három levelet: Az egyiket 1964. március 5- én Hamilton H. House amerikai tábornok írta alá. Elnézést kér, hogy renülőik behatoltak a KNDK légi terébe. Tgérte: többet ilyen nem fordul elő. — A következő levél Cecil E. Cömbs vezérőrnagy aláírásával 1964. május 15- én kelt, s ismét ígéretet tartalmaz, hogy nem fordul új- hói elő, hogy megsértsék a KNDK légi terét. Mert ezek szerint újból előfordult. — A harmadik levél* 1985. május 21. keltezéssel. William P. Yarborough tábornoknak aláírásával ismét bocsánatkérés, ismét ígéret. Az aláírók ugyan mindig mások, de az ígéretszegő ugyanaz az amerikai hadsereg, amely számtalanszor megsértette a demarkációs vonalat, sőt bombázta a népi Korea partjait, fegyveres incidenseket provokált, különféle kémtevékenységet folyat. amely közül a legismertebb az 19S8-ban elfogott Pueblo kémhajó esete. Mindehhez járul, hogy a megállapodás ellenére nagy mennyiségű tömegnusztító fegyvert szállít Dél-Koreába. A panmindzsoni fegyvermentes övezetben beléptünk abba a barakkba is, amelyben a fegyverszüneti bizottság tartja tárgyalásait. Jellemző, hogy csupán a határincidensek ügyében eddig 332 alkalommal kén.”'Terítették a néni Korea képviselői a tárgyalóasztalhoz az E\7C17 álarcában tárgyaló TT'ÍA-kénviselő- ket. Egv-egv alkalommal egyébként több incidensről is tá rgyaltak. A terem maga különben nagyon érdekesen jellemzi a viszonyokat. Középen a tárgyalóasztal, amelyet hosszában éppen a demarkációs vonalra állítottak. Az asztalra helyezett két mikrofon zsinórja jelenti a határt, illetve a fegyverszüneti vonalat az északi és a déli országrész között. A koreaiak mikrofonénak áramellátását a KNDK- ból, a másikét Dél-Koreábó! biztosítják. Az amerikai tárgyalófél a délre a koreai az északira eső ajtón lép a teremtse. Mellette a 4-es számú barakk a semleges katonai bizottságé. Az asztal itt is a demarkációs vonalon áll. Érdekesebb azonban az, hogy ennél az asztalnál az utóbbi időben más jellegű és biztatóbb- tárgyalások kezdődtek el. Az 1971. augusztus 6-án Phen- janban elhangzott Kim ír Szen-beszédet követően itt találkoztak egymással 25 alkalommal az északi és a déli vöröskereszt képviselői. A magasabb színtű megbeszéléseket készítették elő. amelyeken az egymástól elszakított két országrész, kapcsolatainak módozatairól van szó. Munkájuk sikeres volt: magunk is láthattuk az egyik ennek nyomán létrejött magas színtű találkozót ott-tartózkodá- sunk alkalmával. A különböző jellegű és színtű megbeszélések tovább folynak, s ez kétségtelenül nagyon kedve- ző jelenség, noha kilátásairól még aligha mondhatnánk bizonyosat. Annyi bizonyos, hogy a koreai nép sohasem mondott le hazája békés újraegyesítéséről. S ennek a nemzeti célkitűzésnek legfőbb ösztönzője a KNDK. Erre minden jogalapja is megvan, hiszen az 1946 augusztusában tartott választásokon a szavazásra jogosultak északon csaknem teljes számban, délen pedig 77,52 százalékban vettek részt, így az egész országot átfogó^ választással tették meg legfőbb állami szervnek a legfelsőbb népi gyűlést, a parlamentet. Ez fogadta el 1916. szeptember 9-én az alkotmányt. kiáltotta ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot és Kim ír Szén marsallt választotta meg miniszterelnöknek. A háború utáni szövetséges megállapodások is az egységes. oszthatatlan Korea alapelyéből indultak ki. Miközben azonban 1948 végére A Szocialista Internacioná- lé vezetői vasárnap délután fejezték be kétnapos tanács- kozásukat Párizsban. Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt első titkára a Szocialista Internacionálé alelnöke a tanácskozás után tartott sajtóértekezleten közölte, hogy a tanácskozás résztvevői a nemzetközi helyzettel foglalkoztak, elsősorban az európai biztonság és együttműködés kérdéséről, valamint a vietnami kérdésről tárgyaltak, majd Golda Meir izraeli miniszterelnök a közel-keléti helyzettel kapteljesen kivonták a felszabadító szovjet csapatokat a KNDK-ból, délen tartósították az amerikai jelenlétet. 1950 júniusában pedig — nyilvánvalóan az ő ösztönzésükre — a dél-koreai hadsereg átlépte a 38. szélességi fokot, megtámadta a népi Koreát. A koreai háború fegyverszüneti megállapodása ugyanezen a vonalon, a 38. szélességi fokon húzta meg a „bitárt” a két Korea között. Észak-Korea népének hősies harca, helytállása — a Szovjetunió fegyverszállításai, minden irányú támogása. a több szocialista ország önzetlen segítsége, a kínai néni önkénteseit fegyveres részvétele, a sokoldalú szocialista diplomáciai, politikai akcíAk révén — meghiúsította a?, ag- resszorok terveit és a fegyverszünet aláírására kényszerítette őket. Most. amikor az elszakított két országrész békés egyesítésének terve konkrétan is napirendre került, jogosan támasztják a népi Korea képviselői azt a követelményt, hogy az egyesítés egyik elen- gedhetetlen feltétele az USA- katonák kitakarodása Dél-Ko- reából. Jelenleg ugyanis az USA-hadsereg az ENSZ zász- laja alatt csendőrtevékenységet fejt ki Dél-Koreában, s gátja minden haladó .s7oiv«nű, demokratikus kibontakozásnak. Jelenlétük az egyik leg- főbb akadálya az újraegyesítésnek, arról nem is szólva, hogy jogtalan ott-tartózkodásuk fájdalmas sebek százait szakítja fel a koreaiakban. Ezzel is volt alkalmunk megismerkedni látogatásunk idején egy szomorú képekkel teli különös múzeumban. Következik i Képek a bar» bárságról. csolatban fejtette ki álláspontját. Ezt az utóbbi fémát azonban, amely nem szerepelt a napirenden, nem vitatták meg. Mitterrand rámutatott arra, hogy nagyon részletesen megvitatták a vietnami kérdést. Az európai biztonsági es együttműködési értekezlet kérdésével kapcsolatban Mitterrand — az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva — kijelentette: a tanácskozás minden résztvevője pozitív módon elő kívánja mozdítani az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ügyét. Pompidou Afrikába indult Arab országok a megszállt területek felszabadításáról Ivőkös Zoltán A Szocral’sto Internacionálé az európai hizfonságról 67. — Áh, Síurmbahnführer úr! Éppen a legjobbkor. Uj kis bogárkák érkeztek .. Pszt... és egy fiú is... Nagyon helyes, mint egy nyulacska. Gruber félretolta a mada- me-ot és elindult a világoskék tapétával borított folyosóra, Egy hallszerű helyiségbe értek. Az asszony 1935-ös járatú Vouvrey-t bontott neki Gruber állandóan lovaglópálcát hordott magánál, azzal ütö'gette a csizmáját, s közben a francia kuplerájok otthonosságát ecsetelte. ■— Végigjártam már Brüsszel. Amszterdam, Hága és Varsó hasonló intézményeit, de ekkora választékot sehol sem találtam!... A német nők túlságosan nehezek ezekhez képest. Gruber előadást tartott « mór stílusról, az arab lánykákról, akik nemsokára meg is jelentek. ... Flessburger töltött magának. — Az a Gruber jól kifogta magának Párizst, bezzeg őneki csak Pest jutott. Ott sem volt azért éppen rossz, de Párizs mégiscsak más. El kellene mennie most Párizsba. Vajon áll-e még az a ház, és mi van benne? .. Mindegy, előbb ezt az ügyet kell rendbe raknia. Ez az asszony remek nő, kitűnő szerető lenne belőle. De az árukapcsolást nem szereti. Szászné azzal állt elő, hogy vigyék magukkal a bárónőt és talán a férjét is... — Hohó! — Flessburger elnevette magát. — Még mit nem?.. Franciásan szólva: egy petite liaison. Egy kis friss keleti fűszer, az még megjárja, ha már ilyen peches volt, de nem keveredhet egy olyan ügybe, aminek nem lehet láít- a végét. Bármennyire is kellemes dolog lenne viszonyt kezdeni ezzel az asszonnyal, sajnos nem teheti. Olaszország?! Még mit nem! Éppen az hiányozna neki, hogy esetleg egy rendőrségi hajó feltartóztassa. Alfred Flessburger kölni gyógyszerész, amint embereket csempész pont Jugoszláviából... Teljesen elment a nő esze?... Ha már a bárónő felismerte és itt kellett maradnia, eljátszogatott az unokájával... Flessburger csettintett a nyelvével. , Az öregasszony követelését dehogy teljesíti, ha most ad neki pénzt, holnap 'azzal jön, adjon még. Ez képes a bulldogfejű újságíró révén megkerestetni Kölnben is. Lud- ger Westricket a háború után nem vonták felelősségre, bár a neve szerepelt a háborús bűnösök listáján. A bonni kormánykoalícióban a gazdasági államtitkárságig vitte, később a kancellári hivatal államtitkára lett. Jó kis hecc lenne, ha Ludger megtudná, Ehrenburg Bayer Olga él még és piszkálódik. Mit tenne Westrick? Nem fizetne. hanem megkísérelné a felelősséget a Gestapóra kenni. Flessburger arca egyre zordabbá vált a lehetőségek latolgatása során. A szerelmi kaland édes sóvárgása lassan megszűnt, és helyébe a józan ész követelése lépett Ludger, Gerhardt Ruter és társai mindent Clodiusék és dr. Wemer Daitz, valamint Hugenberg nyakába varrtak. Maga Veesenmayer is utál- kozva jelentette ki: — Semmi közöm a Gestapóhoz. Bezzeg a pénz meg a hatalom, az kellett. A gestapóaok közül pedig, aki nem tudott idejében eltűnni, azt kiadták, hogy saját bőrüket mentsék. Jól nézne ki ő is. ha ebben az ostoba helyzetben Lud- gerre lenne utalva. — Nocsak Frisch, kit szedett maga össze külföldön? Egyáltalán mi a fenének jár Jugoszláviába? Megőrült maga?... Ahelyett, hogy örülne annak, hogy Alfred Flessburger- ként, egy réges-régen halott ember nevével, igazolványaival új életet kezdhetett, ösz- szevissza mászkál Európában, és bajt kever. Ludger egyből azt mondaná, semmi közöm Frischhez, alias Flessburgerhez. Elhatárolná magát tőle, ő pedig bevonulhatna egy cellába, ha nem tudna időben kereket oldani. Flessburger ijedten csapott a homlokára. Hát ő itt csak szórakozik, szerelmeskedik, játszik, mintha újra övé lenne a világ. A hosszú évek alatt kifinomult ösztönei eltompultak volna? Képtelen lenne időben megsejteni a veszélyt ami fenyegeti? Hát ez a karvaly arcú, de még mindig kemény akaratú bárónő kitörheti a nyakát? Elég lenne egy bejelentés, egy telefon, aztán ezek a szerbek, akik amúgy is alig várják, hogy egy német tiszt a kezükbe kerüljön, még akkor is lefognák, ha semmi sem lenne a füle mögött — és ez eddig eszébe se jutott?! Clodius, Daitz meghalt"k. Keserű sors jutott Húg i- bergnek is. Berlin ostrománál a bunkerjukat telibe találta egy szovjet bomba. Bár ez nem is rossz, él viszont Bru- mer, Nürnbergben tölti napjait a 427-es cellában. Mi sem egyszerűbb, mint szembesíteni vele, aztán ha Brumer köpni fog?... Flessburger homlokát lassan kiverte a verejték. Ludger Westrick mit mondott 1938. március elsején Berlinben, amikor dr. Wemer Daitz-cal és Hugenberggel tanácskoztak?... — Uraim, úgy érzem, még mindig túlértékeljük az emberi élet fontosságát. Csupán hiúságból. Az egyén pedig semmi. Clodius röhögött. De hol van Clodius és Wemer? (Folytatjuk) Szüts Dénes:
