Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

t973. fariulr W. IPWTPf MA‘GVAT?0'R<J^*í? Ä r?Td»< Pókainé szabadsága A hivatalban meglepő­en nagy volt a sür­gés-forgás, annak el­lenére (vagy tán épp azért?), hogy nem volt félfogadás. Mindenki a legfontosabb év elejei teendővel: az évi sza­badság beosztásával volt el­foglalva. Ez nagy koordiná­ciós tevékenységet igényelt. A férjeknek például egyez­tetni kellett a dátumokat a feleség és az ultipartnerek munkahelyeivel is. hogy egyszerre kérhessenek be­utalót az üdülőbe. Aztán mindenkinek egyeztetni kellett az időpontokat a sa­ját helyettesével is. na, nem azért, hogy kölcsönösen he­lyettesíteni tudják egymást hanem hogy egyszerre men jenek szabadságra, így za vartalanabbui pihenhetnek nem tudja időközben az egyik a másikat megfúrni a hivatalban. Egyedül özvegy Pókainé ült nyugodtan kipárnázott székén, s végezte rendes na­pi munkáját, a számlaköny­velést. Miközben mindenki ide-oda szaladgált, telefo­nálgatott, ö fel sem kelt párnáiról. Szobatársai nem tudták mire vélni ezt a nagy nyugalmat, s végül az egyikük megkérdezte: — Maga mikor megy sza­badságra. kartársnő? — Azt nekem mindig mások szabják meg. — De hiszen, tudtunkkal, teljesen egyedülálló.. — Éppen azért... — Hát ki rendelkezhet az ön szabadságával? — Például a gázművek, a vízművek, elektromos mű­vek. Bizonyára maguk is szoktak olyan cédulácskákat kapni, amelyeken egyik vagy másik művek értesíti jám­bor fogyasztóját, hogy a ..mérőszerkezet szabálysze­rű harántfekvésének ellen­zése céljából”, vagy más, hasonlóan fontos ügybén, szakközegei ekkor és ekkor felkeresnek majd. a jelzett napon i'alaki feltétlenül tartózkodjék a lakásban... Ilyenkor mit tehet az em­ber, kivesz egy nap szabad­ságot és várja a szakköze­geket. — Ez nem lehet több évente 3—4 napnál. — Aztán mindig akad va­lami elintézni való a tanács­nál, vagy más hivatalban. Mivel ott is olyankor van munkaidő. amikor nálunk, ezt is csak a szabadságom­ból oldhatom meg. Két-'-á- rom napot ez is elvisz. Na és a tüzelő... — Az is egy nap. — Egy nap csak a meg-' rendeléshez elég. Egy má­sik akkor kell, amikor a tü­zelőt hozzák. Egy harmadik amikor elmegyek reklamál­ni, hogy a tüzelő keveseb a por viszont jóval több a kelleténél. A negyedik na­pot akkor kell kivennem, amikor kijönnek ellenőrizni, jogos-e a reklamációm. Az ötödiket pedig akkor, ami­kor a pótszállítmány meg­érkezik. — És a fennmaradó na­pok? — A lakásban mindig el­romlik valami: a fürdőkád lefolyója, a mosógép, a tele­fon, az ablakroletta. Hívni kell a szerelőt a házkezelő- ségtöl, a GELKÁ-tól, a pos­tától, a sarki ktsz-ből. Ok is, természetesen, csak reg­gel 8 és délután 4 óra kö­zött jönnek, tehát a foga­dásukra szabadságot kell ki­venni. Ez is évente átlag négyszer előadódik... — Akkor négy nap me­gint ugrik d szabadságból. — Négy? Legalább nyolc! Olyan csoda énvelern még soha nem esett meg. ’.ogy egy szerelő mindjárt az első megígért időpontban meg­jelent volna... Radványi Hantit iránt. Érdekli a nők ká.ia és megbecsülése, KISZ-szervezet fejlődése. Elégedettséggel nyugtáz­za, amikor a vezetők tájé­koztatják, hogy az épülő óvodához 100 ezer forinttal segített a tsz. Belátogat az almatárolóba, beszélget az öreg targoncás­sal, s megkérdezi, mennyi almát szállított masináján. Az épülő öntözőfürtnél, amely 400 hold téli almának. 350 hold zöldség termeszté­sének és a szükséges takar­mánynövényeknek a vízellá­tását segíti majd — beszél­get az építésvezetővel, ér­deklődik a gépek kapacitá­sáról. hány turbina fog mű­ködni. Az öntözés fejleszté­séről készült térképet szem­léli, hogyan változik meg ennek a gazdaságnak a kö­zeli jövője. És sok sikert kíván. ★ Otthonosan érzi magát a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Tet­szik a neves történésznek, a Politikai Főiskola rektorá­nak az impozáns tanintézet, a korszerű felszereltség, a légkondicionált előadói te­rem. a gyönyörű könyvtár és a zsebszínpad is. Érdek­lődik, a pedagógiától a ki­bernetikáig minden iránt, az oktatás-nevelés eredmé­nyeiről, tanácsokat ad. Lá­togatásáról a vendégkönyv­be a következőket írja: „...Nagy fejlődésen ment ke­resztül az intézmény leg­utóbbi látogatásom óta és kívánom, hogy kibővült le­hetőségeit, maximális fel- használásával további szép sikereket érjenek el. Szív­ből köszöntőm a főiskola kollektíváját, tanári karát és társadalmi szervezeteit...” ★ A Nyíregyházi Konzerv­gyárban alig telepednek az asztal mellé, a gyár igazga­tóját Folkmáyer Tibort és a párttitkárt Tóth Jánost kérdések özöne éri. Széles a skála. Kiterjed a termelés problémáitól a nyereséges termékektől a csomagolásig, raktározásig mindenre. Ne­mes elvtársat a gyár vezetői termékkiállításukra invi­tálják. Tetszik az itt végzett munka a vendégnek. Egy- egy konzerves üveget le is emel. nézegeti, kérdez me­lyikből mennyi készül, hová exportálják, miből van a legtöbb nyereségük. Boglyó Tibor vegyészmér­nök, a termelési osztály ve­zetője bemutatja az új kí­sérleti termékeiket. Natúr- befőttek. Ezt már bejek»; tették a Találmányi Hiva­talnak is, véleményezte a KERMI is. Belátogat az üzembe. Be­mutatják, hol készül a za- kuszka, amelyből szovjet megrendelésre 600 vagonnal készítenek. Érdekli, mennyi az átlagkereset, az üzemi bal­eset helyzete, belátogat az üzemi könyvtárba. Megkér­dezi mennyi a kölcsönzött könyvek száma, milyen az olvasottság. Aztán a vezetés gondjai­ról esik szó. Folkmáyer, aa igazgató mondja: — Cselekvőképes. fiatal garnitúra van a gyárunk­ban. Lehet rá építeni. — Ez a vezetéstől függ, a vezetés dolga. Bízom benne, sikerül a gondjaikon enyhí­teni, megoldani és elmoz­dulni a holtpontról — jegy­zi meg a vendég. Szóba kerül az apró. cse­megeuborka feldolgozásának és termesztésének is a gondja. Főleg az, hogy a 3—6 centis terméket kézzel mossák, kevés szűrőn enge- dig át, s mégis vannak prob­lémák. Nemes elvtárs új megoldást javasol. Az igaz­gató megjegyzi, érdemes el? gondolkozni rajta. Sok sikert kívánva bú­csúzik vendéglátóitól. Farkas Kálmán Fotó; Hammel József A NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR TERMÉKBEMUTATÓJÁN. mun- a HETEKKEL EZELŐTT HALLOTTAM, hogy a kerté­szek megint készülődnek va­lamire Vásárosnaményban. A vezetőkkel akkor sem tud­tam beszélni, mert éppen Po- mázon (Budapest közelében) tanulmányozták azt, amit Vá­sárosnaményban is meg akarnak valósítani. Kertészekről írok, de ez­úttal nem csak foglalkozást jelent a szó értelme. Azt is persze, mert akikről szó lesz, valamilyen módon mind ker­tészkednek, bár nem ez a fő- foglalkozásuk. Vannak köz­tük termelőszövetkezeti állat- tenyésztők, általános növény- termesztők, traktorosok, gép­kocsivezetők, ipari munkások, vasutasok, hivatali dolgozók és más foglalkozásúak is. Leglényegesebb közös vo­násuk, hogy Vásárosnamény­ban van kertjük, mégpedig az ősi község területén, a lakó­házuk mellett, egyik kisebb, másik nagyobb és a kertek­ben lévő gyümölcsfák száma, fajtája is más-más. Legtöbb azonban az almafa. Másik közös vonásuk ezeknek az embereknek, hogy kertjeiket, gyümölcsfáikat nagyon sze­retik és már nemcsak a kert­művelést értik, hanem a kertvédelem fontosságát is. A kertvédelem általános ugyan, de benne elsődleges a korsze­rű növényvédelem, mégpedig a törvényesen előírt rendele­teknek megfelelően. Harma­dik fontos közös vonásuk, hogy a kertvédelem korszerű megvalósítására szövetkeztek és most átalakítják, tovább­fejlesztik, bővítik szövetke­zésüket. 1968-ban megalakították Vá­sárosnaményban a kertészeti szakkört, amelynek titkára a tsz főkerlésze lett. Az előadá­sokra és rendezvén3Tekre szá­zával mentek az emberek. A szakkör azonban csak el­méletet adott. így aztán 1969 márciusában kértvédelmi tár­sulás alakult Vásárosnamény­ban. Ennek a társulásnak je­lenleg 150 tagja van. öttagú intéző bizottság és háromtagú eUenörző bizottsága működik. Eddig végzett munkájuk nemcsak lelkesedést bizonyít, hanem lelkiismeretességet és nagv hozzáértést is. Alakulás után még to­vábbra is a tsz permetezte a kerteket. Az alakuló közgyű­lés azonban kimondta, hogy minden 100 liter elhasznált pennetlé után az első évben 2 forint, a második évben 4 forint hozzájárulást kell fi­zetni, hogy megfelelő közös alap képződhessen. A terv ugyanis az volt, hogy a tár­sulás saját traktort és per­metező garnitúrát vásárol. Megkönnyítette e terv teljesí­tését az ÁFÉSZ. Több, mint 60 ezer forintot adott a közös alapba. így az RS—9-es típu­sú kistraktort, hozzá a kor­szerű permetező-felszerelést már ebben az évben meg tudták vásárolni. A gép most — természete­sen — díjért végzi a perme­tezést, de a befolyó összeg a közös alapba kerül, abból vá­sárolnak majd új traktort és permetezőgépet, ha a mostani amortizálódik. A KERTVÉDELMI TÁR­SULÁS és a kertészeti szak­kör vezetőivel néhány nap­pal ezelőtt találkoztam. Ép­pen a további feladatokról be­szélgettek. A vásárosnaményi kerté­szek úgy határoztak, hogy az ÁFÉSZ keretében szakcso­porttá alakulnak át. Kertvé­delmi tevékenységüket azon­ban ki akarják szélesíteni. Ezért is voltak Pomázon, ahol tanulmányozták a kertbarát­mozgalmat és a kertbarátok klubjának működését. A po- mázi minta és tapasztalatok szerint készítik el a szakcso­port. a mozgalom és a klub működési alapszabályzatát. A kertbarátok klubjában kiterjesztik az ismeretter­jesztést valamennyi kertészeti témára, a virágkertészetre, a virágok növényvédelmére is. Sőt, foglalkozni fognak az ut­cák. kertek parkosításával, esztétikus rendezésével, mer' azt szeretnék, ha Vásárosna- mér,y így is egyre szebben virágozna. Most a szakkör, a szakcsoport és a klub tevé­kenységét összevonják. A tár­sulás és a szakkör eddig is együttműködött, hiszen min­den társulási tag egyben szakköri tag volt. Ezt tovább­ra is megtartják. A le­endő szakcsoport tagjai meg­maradnak szakköri tagoknak, s egyben klubtagok is lesz­nek. A klubfoglalkozásokra azonban mindenki eljárhat, azok is, akik nem kertészked­nek. Hátha kedvet kapnak, így értelmezzük a kertbarát­mozgalmat. A vAsArosnaményi KERTÉSZEK munkája, moz­galma exportérdekeket is szolgál, hiszen a nagyközség az úgynevezett exportzóná­ban van, ahol a szakszerű nö- vénjvédelmet különösen is megkövetelik a rendelkezé­sek. Tehát: nemcsak szép, ne­mes ez a mozgalom, hanem hasznos is. Szükség és lelke­sedés szülte. A megyében egyelőre nincs hozzá hasonló, pedig Szabolcs-Szatmárban szinte minden községben és városban követni lehetne, s kellene a vásárosnaményi példát. Szendrei József Kedves, életünk minden területe, mozzanata, gazda­sági, társadalmi, politikai és kulturális fejlődésünk iránt behatóan érdeklődő, ered­ményeinkre, problémáinkra, gondjainkra egyaránt élén­ken figyelő-reagáló, s még a legbonyolultabb és a min­dennapi kérdésekben is ta­nácsaival segítő vendége volt Nemes Dezső szemé­lyében Szabolcs megyének. ★ Nemes elvtárs az akadé­mikus-politikus figyelmével hallgatta a rakamazi Győ­zelem Tsz eredményeiről szóló tájékoztatót. Héri László főagronórhus és Ha- nyik József tsz-elnök ma­gyarázzák a közös gazdaság fejlődését. Büszkén említik a modern tehenészeti tele­pet. melyben 600 fejős te­henet, 500 növendéküszőt, 240 szopósborjút és 280 hí­zóbikát lehet elhelyezni. Mu­tatják — s a vendégnek is tetszik — a Surge Melotle vezetéses fejőberendezést. Ide emberi kéz érintése nél­kül jut el a tej. Ki is pró­bálják. Egy fiatal technikus magyarázza a folyamatot. —. Milyen a kihasználtsá­ga? — kérdezi Nemes elv­társ. — Egyelőre nyolcvan szá­zalékos. — Mennyibe került a te­lep, mit produkált 1972-ben? — hangzik az újabb kérdés. Tejben, húsban kéri a vá­laszt. Érdekli, mennyi hí­zott jószágot értékesítettek, mennyi a borjúszaporulat és mit várnak ebben az évben. Jegyez, számol, s kis idő múlva megállapítja, jó úton járnak, mert — mint megjegyzi — növelik a fe- jési átlagot. — No majd két év múl­va meglátjuk, milyen siker­rel végezték a munkát — jegyzi meg Nemes elvtárs. Aztán az almatermesztés­ről. annak bevételéről kér­dez. — Mennyi a tsz-tagok át­lagjövedelme? — 1971-ben 27 ezer forint volt — válaszolják. — És az 1972-es év után? — Huszonhatezer körül. — Ez sem rossz. Érdeklődik a háztájiból származó jövedelemről. Pon­tos képet nem tudnak adni, magyarázzák. Megemlítik, hogy ez csökkenő, keve­sebben tartanak tehenet. — No látják, ezért is szü­letett a párt intézkedése a szarvasmarha-tenyésztés fel­lendítése és a tejtermelés növelése érdekében — ma­gyarázza Nemes Dezső. — Mi azt szeretnénk, úgy erősödjön a közös, hogy ne gyengüljön aránytalanul a háztáji. Érdeklődik a pártszervezet NEMES DEZSŐ A MEGYEI PÁRT AKTÍVÁN TÁJÉKOZTATÓJÁT TARTJA. MEL­LETTE ALEXA LÁSZLÓ. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA. DR. PÉNZES JÁ­NOS. A MEGYEI TANÁCS ELNÖKE ÉS EKLER GYÖRGY, A MEGYEI PÁRTBI­ZOTTSÁG TITKÁRA. LÁTOGATÁS A NYÍREGYHÁZI BESSENYEI GYÖRGY TANÁRKÉPZŐ FŐISKO­LÁN. NEMES DEZSŐ A VENDÉGKÖNYVBE JEGYEZ. K ertbaiátmozgalom Nemes Dezső elv társsal Szabolcsban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents