Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

VILÁG PRO LETÁRJ AI, EGYESÜLJ ETEK! V Magyarorszag AZ MSZMP. SZABOLCS SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX ÉVFOLYAM, H. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1973. JANUÄR 11, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL* öt sertéstelep — sok problémával (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Nyírbogdányi hétköznapok (5. oldali Az átigazolások hírei (7 oldal) A Béke-világtanács elnökségének üzenete a világ kormányaihoz Az USA írja alá az október 20-i megállapodást! Nemes Dezső látogatása Szabolcs-Sza'márban Hazaérkezett a Béke-világ- tanács Helsinkiben tartott rendkívüli elnökségi ülésé­ről a magyar békemozgalom küldöttsége, dr. Bartha Tibor református püspök, a Béke­világtanács elnökségének tagja és Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács főtitkára, a Béke-világtanács tagja. A megérkezésük után tartott sajtókonferencián el­mondották: — A békemozgalom törté­netének talán legnagyobb je­lentőségű tanácskozása zaj­lott le január 6-án és 7-én Helsinkiben: a rendkívüli ülés összehívását a vietna­mi helyzet tragikus változá­sa tette szükségessé. Októ­ber végén még az egész bé­keszerető világ reményke­dett, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Álla­mok között a háború beíe-* jezéséről, a vietnami béke helyreállításáról kötött meg­állapodás aláírása véget vet a barbár agressziónak, a történelem legszennyesebb népirtó háborújának. S az­tán leírhatatlan megdöbbe­néssel kellett tudomásul vennünk: az Amerikai Egye­sült Államok vezetői nem­csak hogy nem írták alá az egyezményt, de minden ko­rábbit felülmúló bombatá­madásokkal igyekeztek meg­törni Vietnam hős népét. — Az USA vezetői koráb­ban azt bizonygatták, hogy csak katonai célpontokat tá­madnak és sajnálatos téve­désnek minősítették az el­pusztított gátakat, lakóháza­kat. Szólamaik hitele felől eddig sem volt kétsége a bé­keszerető embereknek, ami azonban december utolsó 12 napjában történt, az félreért­hetetlenül bebizonyította en­nek a háborúnak népirtó Az 1973-as esztendő számos vonatkozásban minden ko­rábbinál kedvezőbb feltétele­ket teremt hazánk kétmilliós diákseregének, pedagógus­táborának. Az ifjúság vala­mennyi rétege, korosztálya közvetlenül érdekelt a fej­lesztési tervben. A legkiseb­bek, az óvodások 1973-ban 10—11 ezerrel lesznek többen mint 1972-ben. A megnüve- kedett létszám további elhe­lyezési gondokat jelent, a megoldás útjaként a helyek jobb kihasználását és újabb óvodák építését tervezik. Máris bizonyos, hogy ősszel 16 ezerrel több kisfiú és kis­lány lehet óvodás. Egy esz­tendő alatt tehát a létszám- gyarapodás ellenére 1—2 szá­zalékkal tovább javul a ki­csinyek elhelyezésének ará­nya. 1973. szeptemberében már minden száz, három-hat esztendős apróság közül 60 óvodás lehet. A helyzet to­vábbi javítása társadalmi összefogást sürget, amire ed­jellegét, az USA gyalázatos szándékát. Kórházak, isko­lák, lakóházak, templomok romjai, asszonyok, gyerme­kek, öregek holttestei vádol­ják az Amerikai Egyesült Államokat. — A magyar társadalom, közvéleményünk kezdettől fogva meg volt győződve ar­ról, hogy Vietnamban nem ideológiai háború folyik, hanem egy nép harcol füg­getlenségéért, küzd szabad­ságáért. — A Béke-világtanács rendkívüli elnökségi ülése — érezve a felelősség Súlyát — szükségesnek tartotta, hogy ebben a tragikus helyzetben hangot adjon állásfoglalásá­nak. Az elfogadott deklará­ció joggal állapítja meg: a nemzeti, presztízs érdekekre hivatkozó brutális, kímélet­len bombatámadás megrázta az emberiséget. A világ köz­véleménye talán még soha­sem reagált ilyen élesen, mint december utolsó nap­jaiban a VDK-ból érkező hírek hallatán. „A vietnami nép egyre növekvő eltökélt­sége és a világméretű szo­lidaritás arra kényszerítette Nixon t — hangzik a dekla­ráció — hogy felfüggessze a 12 napos, eddig példa nél­kül álló terrorbombázásokat, amelyek Hanoit, Haiphongot és a VDK más, sűrűn lakott területeit 'sújtotta. Tizenkét nap szenvedés után győzött a humanitás és ez új hitet adott a békéért küzdő né­peknek. Elégedettségre azon­ban nincs ok. A 20. szélessé­gi foktól délre és Dél-Viet­nam területén a bombázá­sok fokozódnak, új fegyve­rek és amerikai katonai szakértők ezrei áramlanak Saigonba. A Béke-világta­nács azokhoz fordul, akik­nek tiltakozása arra kény­dig is számos jó példa akadt. A következő tanévben az általános iskolai tanulólét­szám eléri a mélypontot. Vár­hatóan 1 036 000-en tanulnak majd a „mindenki iskolájá­ban.” A tanácsok 1973-ban 308 általános iskolai osztályte­rem-fejlesztéssel számolnak. Az eddigi tapasztalatok sze­rint az általános iskolás nap- köziotthon-hálózat évről év­re nagyobb ütemben fejlődik a tervezettnél. Az idén a napközis ellátás a tervezett­nél magasabb arányú: orszá­gosan mintegy 24 százalékos lesz. Meggyorsul az általános iskolai diákotthon-hálózat fej­lesztése is: az idén a taná­csok 11 új diákotthon szerve­zését teszik lehetővé. Tovább javul a gyermek- védelmi. gyógypedagógiai há­lózat helyzete. Várhatóan 1973-ban Nyíregyházán megkezdik a 120 személyes gyermekvédelmi intézet épí­tését. i szerítette az Egyesült Álla­mok kormányát, hogy be­szüntesse a 20. szélességi foktól északra fekvő terüle­tek bombázását: cselekedje­nek most is hasonló módon, s minden erejük latbaveté- sével küzdjenek az október 20-i megállapodás aláírá­sáért. A Béke-világtanács követeli a bombázások és az észak-vietnami kikötők blo­kádjának teljes megszünte­tését, a dél-vietnami börtö­nökben fogva tartott minden politikai fogoly szabadon bo­csátását, Amerika vietnami- zálási politikájának befeje­zését. Az USA politikája nemcsak a vietnami népnek okoz mérhetetlen szenvedést, veszélyezteti az utóbbi évek­ben a nemzetközi kapcsola­tok terén elért eredménye­ket, a népek biztonságát és függetlenségét.” A Béke-világtanács üze­nettel fordult a világ min­den kormányához, kérve az államférfiakat, hogy hasz­nálják fel minden befolyá­sukat a háború folviatásá- nak megakadályozására, te­gyék meg a legmegfelelőbb­nek tartott lépést, amellyel sürgetik az Egyesült Álla­mokat a vietnami háború befejezésére, a béke helyre- állítására. — A rendkívüli elnökségi ülésen számos beszámoló hangzott el azokról a szoli­daritási akciókról, amelyek­kel a világ békeszerető né­pei tiltakoznak az emberte­len bombázások ellen. A Vietnaryból érkezett delegá ciók megdöbbentő képet fes­tettek a bombázások okozta károkról, s azt is elmondot­ták, hogv a saigoni rezsirr tömegesen börtönzi be az embereket. Egyes források (Folytatás a Z. oldalon) Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főisko­lájának rektora január 10- én, szerdán kétnapos láto­gatásra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. A vendég délelőtt részt vett a párt megyei végre­hajtó bizottságának ülésén. Ezt követően meghallgatta Alexa Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának tá­jékoztatóját a megye gaz­dasági. politikai és kulturá­lis helyzetéről, feladatairól, majd elbeszélgetett a megye vezetőivel. Szerdán délután Nemes Dezső Kállai Sándornak, a megyei pártbizottság titká­rának és Bánóczi Gyulának, a nyíregyházi járási pártbi­zottság első titkárának tár­saságában ellátogatott Ra- kamazra. Itt a községi párt- bizottság székházában Be­Az építők Dózsa György úti székházában szerdán az építésügyi ágazat múlt évi munkáját értékelte és az idei feladatokról tárgyalt az Épí­tő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozóit Szakszerveze­tének központi vezetősége. A tanácskozáson részt vett Gál László, a SZOT titkára is. Négy minisztérium, az ÉVM,’ a KPM, a MÉM és a Könnyűipari Minisztérium előzetes anyagban ismertette az ülés részvevőivel az épí­tő-, fa- és építőanyagipar munkájának eredményeit és a terveket, s az írásos anya­got Bondor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter szóbeli tájékoztatóval is ki­egészítette. Többek között el­mondotta, hogy az állami építőipar termelése tavaly 2.3 százalékkal haladta meg az előző évit, a népgazda­ságnak fontos egyedi nagy- beruházások építői azonban 8 százalékkal teljesítették túl múlt évi előirányzatukat. Az állami lakásépítő vállalatok­nak is lényegében sikerült pótolniuk az év közben ke­letkezett elmaradást, s így tavaly 33 600 új otthont ad­tak át. Az idén a népgazdasági terv szerint az országos épí­tőipar 3.7, s ezen belül az állami építőipar mintegy 6 százalékkal bővíti termelé­sét. Az állami és szövetke­zeti építőipari szervezetek 48 700 új otthont — ebből 35 ezer lakást az ÉVM-vállala- tok — adnak át az idén. Az épitőanyagipar nagyobb ütem­ben növeli termelését, mint az építőipar, s elsősorban a cementipar ér el nagy fejlő­dést, 14—15 százalékkal több cementet termel, mint ta­valy. Bondor József hangsúlyoz­ta, hogy az idén az építő- és építőanyag-iparban egyaránt a munka hatékonyságának növelése a legfontosabb fel­adat. El kell érni, hogy az építőiparban a termelés nö­vekedésének 75 százalékát a termelékenyebb munkával alapozzák meg. Gyöngyösi István főtitkár a szakszervezet múlt évi mun­regnyei Miklós, a pártbi­zottság és a tsz-pártszerve- zet titkára, Hanyik. József, a Győzelem Tsz elnöke és Héri László, a tsz főagronó- musa fogadták és tájékozta­tót adtak a község és a tsz eredményeiről, gondjairól. Ezt követően Nemes Dezső és kísérete ellátogatott a termelőszövetkezetbe, meg­tekintette a szakosított te­henészeti telepet, az épülő Elutazott Koppenhágába Övári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, hogy pártunk képviseleté­ben részt vegyen Dánia kajának tapasztalatairól és idei feladatairól számolt be a központi vezetőségi ülésen. Hangsúlyozta, hogy a szak- szervezet testületéinek külö­nösen erőteljesen kell segí­teni. a gazdasági vezetőket a hatékonyabb munkát célzó intézkedések megvalósítá­sában. Nagyon fontos fel­adat a megkezdett beruhá­zások gyors befejezésének támogatása is. Ezért járult hozzá a szakszervezet elnök­sége ahhoz, hogy a népgaz­daságnak fontos nagyberu­házások építkezésein az éves munkaidőalapot mintegy 10 százalékkal növeljék. Az MSZMP Központi Bi­zottságának a bérrendezésről Á Nyíregyházi Sütőipari Vállalat körzetében, amely­hez a megye nagyobbik fele tartozik, a negyedik ötéves tervidőszakban lényegesen tovább javul a lakosság ke­nyér- és sütőipari termékek­kel való ellátása. Ez nem­csak mennyiségi, hanem mi­nőségi téren egyaránt ked­vezően érezteti hatását. 1971-ben Nyíregyházán és Kisvárdán napi 20—20 ton­na kapacitású kenyérgyár kezdte meg működését. A tervidőszak hátralévő részé­ben még további 25 millió forintot fordítanak a válla­lat vidéki telepeinek bővíté­sére, korszerűsítésére. Ezek az intézkedések első­sorban azt a célt szolgálják, hogy a kenyér mellett hely­ben állítsák elő és friss sü­teménnyel lássák el a la­kosságot. Ujfehértón ez már február elején bekövetkezik, mert most telepítenek oda — a hat sütőteres üzem bő­vítéseként — egy falazat nélküli kemencét sütemé­nyek készítésére. Balkányban ugyancsak hasonló típusú öntözőművet és a közös gazdaság almatárolóját es elbeszélgetett a termelőszö- vetkezeti tagokkal. Az esti órákban Nemes Dezső látogatást tett. aa MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságán, ahol Markovics Miklós igazgató tájékoztatta az intézmény tevékenységéről, majd elbe­szélgetett az igazgatóság ta­náraival. Kommunista Pártja XXIV; kongresszusán. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Katona István, a Központi Bizottság tagja, 9 KB osztályvezetője. szóló határozata az építő*; fa- és építőanyag-iparban mintegy 289 ezer munkást és 3 ezer művezetőt érint. Gyöngyösi István hangsú­lyozta, hogy a vállalati bér­arányok és a bérstruktúra javítása érdekében a köz­pontilag kapott anyagi erő­forrásokat a vállalati bér- fejlesztéssel együtt használ­ják fel és messzemenően ér­vényesítsék a magasabb kép­zettség, a teljesítmény, a fi­zikai és a több műszakos munka szerinti differenciá­lást. A szakszervezet elnök­sége az érdekelt miniszté­riumokkal együtt rövidesen részletes végrehajtási irány­elveket ad ki. kemence építésével oldjak meg a sütemények helyben készítését. Tiszavasváriban teljesen új, napi 6,4 tonna kapacitású új üzemet építe­nek. A tervei készen vannak, építését jövőre kezdik, s még az évben be is fejezik. Ezzel mentesítik a tiszalöki sütőüzemet. 1975-ig napi 7.6 tonnás kapacitásúra bővítik és korszerűsítik a záhonyi ke­nyérgyárat. A magyar ke­mencéket gőzkemencékkel cserélik ki, s itt is lehetőve válik a sütemények helyben készítése. Nyíregyházán ugyancsak két falazat nélkü­li kemence létesítésével ja­vítják a süteményellátást. . Az eddig eszközölt fejlesz­tések legfőbb eredménye, hogy a korábbi három mű­szakos termelésről már most áttérhettek a két műszakos üzemelésre. Ezáltal már most frissebb kenyeret, sü­teményt kap a lakosság. A tervezett bővítések, korsze­rűsítések befejezése után még tovább javul az ellátá® a megye jelentős területén. Íj óvodák, iskolák. diákotthonok 1973-ban Koppenhágába utazott Óvári Miklós Az idén 48700 új otthont ad át az állami és szövetkezeti építőipar • • Illést larlott az építők szakszervezetének központi vezetősége Tovább javul a kenyér- és sütemény ellátás megyénk falvaiban A középiskolások munka- feltételeit javítja majd újabb 58 középiskolai osztályterem és 65 műhelyterem építésé­nek befejezése mellett 1920 középiskolás kollégiumi hely megvalósulása is. Ismét ke­vesebb lesz tehát a faluról, kisebb településekről naponta bejáró középiskolás diák. Gazdagabb és korszerűbb í lesz a felsőoktatási intéz­ményhálózat is. A nyíregyhá­zi tanárképző főiskolások számára jelent előbbre té­pést, hogy befejezik a helyi testnevelési és sportlétesítmé­nyek építését. Együttvéve 1973-ban a magyar felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatain kereken 60 ezer diák tanul majd, ez 1300-zal több, mint a jelenlegi létszám. A kollé­giumfejlesztés révén 1973. vé­gére már minden második egyetemista-főiskolás diák­otthonban, kollégiumban ké­szülhet választott hivatására. Gyermekvédelmi intézel, tornacsarnok épiil Nyíregyházán

Next

/
Thumbnails
Contents