Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLI ETEK! Magyarorszag AZ MSZMP. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOITSAGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA ÉVFOLYAM, 17. SZÁM ABA 1 FORINT 1973. JANUAR 31, VASÁRNAP tAPÜNK TARTALMAbGLí Beszélgetés Szabó Istvánnál, a TOT elnökével (3. oldal) Zsaroló levél egy orvosnak (5. oldő.1) Üj központi sportegyesiilet alakult Kisvárdán (11 oldal) Mit fizet a lottó? (12. oldal) Jobb feltételek Ülést tart a megyei tanács Üzemeinkből jelentik Sikeresen dolgoznak Az 1971 tavaszán megvá­lasztott tanácsok megbízatá­sa most kivételesen csak két esztendeig tart, s így rövide­sen újabb tanácsválasztásra kerül sor. Most már választ kapha­tunk, mennyiben vált be az új tanácstörvény, milyen eredménnyel jártak rendel­kezései, s egyáltalán: kellő céltudatossággal, folyama­tossággal halad-e az utóbbi évek egyik legjelentősebb törvényének végrehajtása? A törvény alapelvei kétség­telen helyesnek bizonyultak, rendelkezései, a közigazgatás korszerűsítését célzó intézke­dései minden eddiginél jobb feltételeket biztosítanak a kü­lönböző színtű tanácsok mű­ködéséhez, amit jól példáznak a tanácsok 1972. évi eredmé­nyei. Ami a legszembetű­nőbb: a párt X. kongresszusa határozatának megfelelően nőtt a tanácstestületek, a vég­rehajtó bizottságok meghatá­rozó szerepe a lakosságot leg­közvetlenebbül érintő város­éi községpolitikában, a terü­letfejlesztésben, de a tanácsi szervek, intézmények irányí­tásában is. Nem hagyható azonban fi­gyelmen kívül az sem, hogy a tanácstörvény által létre­hozott, illetve szentesített új jogi intézmények is — az időközben még előbukkanó és tisztázásra váró problémák ellenére — kezdenek beérni. Mert ki vonhatná kétségbe, milyen sokat jelentett példá­ul a szocialista demokrácia kibontakoztatásában a falu­gyűlések rendszeresítése, vagy a községek felemelésé­ben a nagyközségi kategória és a járási hivatalok létreho­zása? Mindezzel természete­sen kellő anyagi lehetőségnek és jó gazdálkodásnak is kel­lett párosulnia az eredmé­nyességhez. örvendetes jelenség volt az elmúlt esztendőben, hogy a tanácsok országosan teljesí­tették fejlesztési alapjuk és költségvetésük bevételi elő­irányzatát, ami lehetővé tet­te a kiegyensúlyozottabb, tervszerűbb gazdálkodást. A tanácsok ily módon 1972-ben az előző évinél 20 százalékkal többet költhettek fejlesztési célokra. Érdemes néhány olyan konkrét eredményt is megemlíteni, amelyek ezek­ből az összegekből jöttek létre: például 25 ezer állami lakás — annak ellenére, hogy ez még nem egyezik a teljes elő­irányzattal —, csaknem 600 általános iskolai tanterem, 15 ezer óvodai, 2200 bölcsődei és 500 szociális otthoni új férő­hely, továbbá több, mint 2000 kórházi ágy, noha ezen a té­ren is és a szakközépiskolák férőhelyeinek növelésében is még lemaradás mutatkozik. Persze, a beruházási korláto­zások is éreztették némiképp hatásukat. A tanácsok 1972-ben több, mint 2 milliárd forintot for-, dítottak fejlesztési alapjuk-1 ból elsősorban az építőipari,_ valamint a sütőipari kapaci­tás növelésére, a szolgáltatá­sok és-a gyermekintézmények férőhelybővítésére. Mi várható 1973-ban? A tanácsok 1973 évi költ­ségvetése megközelítően 26 milliárd forint, vagyis 8,5 szá­zalékkal több az elmúlt évi­nél. Vajon mire és mennyi te­lik ebből? A tanácsi költség­vetés 31.6 százalékát —amely 9 százalékkal haladja meg az előző évit — a szociális és egészségügyi: 36,2 százalékát — amely 9,5 százalékkal több az 1972. évinél — a kulturális A végrehajtó bizottság a megyei tanácsot január 31-én, szerdán délelőtt 9 órára ösz- szehívta. A végrehajtó bizott­ság a következő témákat ja­vasolja a tanácsülés napi­rendjére: Tájékoztató a tanácstagi ja­vaslatok, interpellációk inté­zéséről, beszámoló a vb által bizonyos tanácsi hatáskörök gyakorlása során hozott dön­tésekről. Előterjesztés a megyei ta­nács 1973. évi költségvetésé­nek és fejlesztési tervének, valamint az alsóbb tanácsok 1973. évi költségvetése egyes kötelező előirányzatainak megállapítására. Jelentés az árvíz sújtotta területek újjáépítésének helyzetéről (lakóházak, közin­tézmények, gazdasági épüle­tek). Ugyancsak a tanácsülés napirendjére javasolják kü­lönböző munkatervek jóvá­hagyását, illetve ismertetését: a megyei tanács, a végrehaj- tó bizottság, valamint a me­gyei NEB munkaprogramját. Nagyközségek szervezése ügyében is előterjesztést vi- tatnak meg a tanács tagjai, s a választásokkal kapcsolatos előkészületekkel is foglalkoz­nak. Munkásörünnepségek Szabolcs-Szatmárban Újabb ünnepélyes mun­kásőr egységgyűlések voltak szombaton megyénkben. Az egységgyűléseken — amelye­ket januárban minden já­rásunkban. városunkban megtartanak — a munkás­őrök 1972. évi munkáját ér­tékelik. Fehérgyarmaton, a Zalká Máté munkásőregvsés ünne­pi gyűlésén részt vett és beszédet mondott dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Gulácsi Sán­dor, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára. Megjelent az ünnepségen Ballal István, a munkásőrség megyei parancsnoka. A fehérgyarmati munkásőr egységgyűlésen nemcsak az elmúlt év munkáját értékel­ték. Az egység jubilál: tizen­öt éve alakult meg, s azóta a munkásőrök becsülettel teljesítik feladatukat. Mun­kájukat értékeli, elismeri a járás lakossága. A mostani ünnepségen tizenöt olyan munkásőrnek nyújtottak át kitüntetést, akik az egység alapítása óta tagjai a testü­letnek. Az ünnepségen tettek esküt a járás áj münkásörei. Ugyancsak munkásőrün- nepség volt Nyíregyházán. A járási Sziklai Sándor mun- kásőregység gyűlésén részt vett és köszöntötte a mun­kásőröket Alexa László, a megyei pártbizottság titkára. Itt köszöntötték a legtöbb olyan munkásőrt — huszon­hatot — akik másfél évtize­de viselik a testület egyen­ruháját. Kisvárdán a Kilián György járási-városi mun- kásőregység ünnepségén részt vett Varga Gyula, a megyei párt-vb tagja, aki köszöntötte a munkásőröket. ÖT fALUBANKI A Küldöttgyűlés az ország legnagyobb laka rékszövetheze-ében Nagy érdeklődés közepette rendezték meg Rakamazon szombaton a takarékszövet­kezet idei első küldöttgyűlé­sét. Az ország legnagyobb ilyen jellegű szövetkezete öt község pénzügyeit intézi. Ra- kamaz, Nyírtelek, Tiszalök, Tiszaeszlár és Tímár pénz- és bankügyleteit bonyolítják itt és több, mint 10 ezer tag pénzét kezelik. A beszámoló legfontosabb számadata arról tudósított, hogy a takarékszövetkezet be­tétállománya jelenleg meg­haladja a 60 millió forintot. Ez 10 millióval több, mint egy évvel ezelőtt. Mindehhez hozzájárult a növekvő gaz­dasági jólét, valamint az a tény, hogy a taglétszám egy év alatt 1214-gyel nőtt. Az elmúlt esztendőben az öt falu bankja 28 millió forint ősz- szegben folyósított kölcsönt tagjainak. Megállapítható volt, hogy a legtöbben épít­kezéshez vettek igénybe pénzt, a másik fő tétel a tar­tós fogyasztási cikkek vásár­lása volt. Igen nagy volt az évközi pénzforgalmuk, az Is túlment a 60 millión. A küldöttgyűlés a beszámo­lót, valamint a szóbeli kiegé­szítést alaposan megvitatta, és úgy döntött, hogy az 1973. évben bővítik a tagságnak nyújtott szolgáltatásokat és további célszerű munkával támogatják az építkezéseket, a lakosság növekvő igényei­nek gyors és pontos kielégí­tését. feladatokra, 16,2 százalékát pedig a gazdasági és kommu­nális ellátásra fordítják. Ezekből az összegekből gon­doskodnak a tanácsok az egészségügyi intézmények fenntartásáról — pl. 683 új gyógyintézeti ágyról és 2130 újabb bölcsődei férőhelyről —, a kultúra számtalan terü­letéről, valamint az urbanizá­cióval összefüggő gazdasági célkitűzések megvalósításáról. Ugyanakkor a tanácsi fej­lesztési alapok 1973. évi elő­irányzata összesen 17,2 mil­liárd forint, 2,6 milliárddal több az előző évinél, s ennek 70 százalékát a célcsoportos, 30 százalékát pedig egyéb be­ruházásokra és feladatokra fordítják. Ezek az összegek bizonyára még növekedni fognak a vállalati koordiná­ciós hozzájárulásokkal. E gaz­dasági feladatok végrehajtá­sa azonban az eddiginél fel­tétlenül hatékonyabb és terv­szerűbb tevékenységet igé­nyel a tanácsok részéről. SL 6. az 1973-as feladatokon Idén 310 ezer négyzetméter radiátor készül a kisvár» dal öntödében. A képen az összeszerelést végzők sorát örö­kítettük meg. (Hammel József felvétele) Az új esztendőben to­vább növekszik a megye üzemeiben is az előállított termékek értéke. Több he­lyen új terítékekkel is bő­vül a cikklista. A termelés a megszokott, zökkenőmen­tes munkatempóban folyik, miközben felkészültek a na­gyobb feladatok teljesítésé­re is. Kisvárdán. az Öntödei Vállalat gyáregységében a fokozódó igényeknek megfe­lelően növelik az idén a ra­diátor- és a satugyártást. Radiátorból a tavalyi _ 300 ezer négyzetméter fűtőfelü­letnek megfelelő mennyiség­gel szemben az idén már 395 000 négyzetméternyit ké­szítenek. Egyharmadával nö­velik a satugyártás Volu­menét is. Uj termékük lesz ebben az évben az úgynevezett fürdő­szobai szifon, amelyből már 25 ezer darab készül. A to­vábbiakban a termelést fo­kozzák, és közel duplájára növelve az évi kapacitást, már az összes hazai igénye­ket kielégítik. Ezt a beren­dezést jelenleg import útján szerzik be, tehát jelentős kiadástól mentesíti a nép­gazdaságot. A berendezések komplett gyártmányok. A gyárban végzik el az öntést, forgácsolást, az összeszere­lést és a festést is. A szokásos téli gépjavítá­sokat végzik a Közúti Gép- ellátó Vállalat nyíregyházi telepén. A szezon alkalmá­val 94 útigép és 76 lakókocsi javítását végzik el, közöttük 22 gép teljes felújítását is. Ez mintegy hatmillió forint értékű munka, amit még ebben a negyedévben be, keli fejezni. A kisebb ja­vításra szoruló gépeken és • berendezéseken a tmk-mun- kákat már január végére be­fejezik. Emellett — a korábbi évekhez hasonlóan — új munkákat is vállaltak. Több, mint kétmillió forint érték­ben, a Szénbányászati Tröszt megrendelésére ké­szítenek például nagyméretű lánctalpakat. E jelentős munkát igénylő termékből ebben a negyedévben 400 da­rab készül eL Az első szál­lítmányt pedig már hétfőn útba indítják a megrendelő címére. Egy másik — szin­tén jelentős — vállalkozás az Erőműveket Karbantartó Vállalattal kötött megállapo­dás. Ennek keretében, fél­millió forint értékben ké­szítenek négy darab vázat és burkolatot az AXIÁL, tí­pusú ventillátorokhoz. Uj tennék gyártására állt át ebben az évben a Bakta- lórántházi Építő- és Szak­ipari Szövetkezet textilkon­fekció üzeme. A külkereske­delmi vállalattal kötött meg­állapodás keretében a Német Demokratikus Köztársaság részére készítenek férfi és női pantallókat. A jelenlegi szerződés értelmében az anyagot is a szövetkezet ad­ja. így már az első fél év­ben több milliós értéket ál­lítanak elő. A későbbiekben — a második fél évben — bérmunkában végzik majd ezt a tevékenységet. A Vörös Október Férfiru­hagyár nyíregyházi gyáregy­ségében már december má­sodik felében megkezdték a termelést 1973-ra. Január el­ső felében már három ka­mion indult a készáruval külföld felé. Eddig elszállí­tottak tizenegyezer bérmun­kában készített nadrágot áz NSZK-nak és nyolcezer di­vatnadrágot Hollandiának. Az éves tervükben szerepel ötvenezer zakó a Szovjet­uniónak, harminc-harminc­kétezer a belkereskedelem­nek. Továbbá 250 ezer bér­munkában gyártott nadrágöt •készítenek a tőkésországok­nak és ugyanennyit a.beír földi vásárlóknak. A szóéig 1 lista országokkal szerződött öltönyök gyártását is megr' kezdték, s ebből már útban Van a megrendelőhöz há­romezer darab. Zökkenőmentesen kezdi ték az új évet a Nyíregyházi Dohányfermentáló Válla­latnál, megfelelő mennyit ségű alapanyag állt rendel­kezésre. A januárban gyár­tott harminchárommillió forint értékű 7094 mázsa fermentált dohányt saját gyáraiknak szállították Eger­be. Debrecenbe, Pécsre éá Sátoraljaújhelyre. Az 1973- as év első hónapjában meg­kezdték az exportra való termelési. is. A jelenlegi fermentálásból elsősorban Franciaországnak fognak szállítani. A fiatalok feladatai az üzem- és munka- szervezés színvonalának emelésében A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának határozata a népgaz­dasági tervek teljesitésének, a gazdasági hatékonyság nö­velésének egyik fontos esz­közét az üzem- és munka- szervezés színvonalának eme­lésében jelölte meg. Az eb­ből adódó feladatokból szá­mottevő részt kell vállalnia az új nemzedéknek: az üze­mi és intézményi KISZ- szervezetek fontos teendője, hogy a mindennapi munká­ban mozgósítsák az ifjú­munkásokat, a fiatal műsza­kiakat és közgazdászokat a párthatározat végrehajtásá­ra — foglalt állást a KISZ Központi Bizottságának if­júmunkás tanácsa. A dolgozó fiatalok réteg­tanácsa javasolta a KISZ központi és területi szervei­nek, hogy kísérjék figye­lemmel az üzemekben kiala­kított célszerű munkarend következtében felszabadult fiatal munkaerőnek a nép­gazdaság más, fontos terüle­teire történő átcsoportosítá­sát. Törődjenek azzal, hogy ezeket a fiatalokat kellő idő­ben átképezzék új munkahe­lyük teendőinek ellátására, s — érdekvédelmi feladatként — nyújtsanak segítséget a más munkahelyre kerüllek beú-i leszkedéséhez. A munkahelyi KlSZ-szer- vezetek dolga olyan vállalati légkör, szemlélet kialakulá­sának segítése, amely kedve­zően hat a szervezési mun­ka fejlesztésére, foglalkoz­niuk kell a termelőberende­zések kihasználtságának, a szervezett munkavégzés fel­tételeinek vizsgálatával, har­colniuk kell a munkafegye­lem lazaságai ellen, részt kell venniük az egész vállalatot átfogó, megalapozott szerve­zési elképzelések, programok kialakításában, azok gyen végrehajtásában.

Next

/
Thumbnails
Contents