Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

1. oW al kelet-magyarorszas 1973. jataiar ». Szülők fóruma Veszélyek az utakon Biztonságban vannak-e gyermekeink a járdán, az úttesten? Sok szülőt foglalkoztat a kérdés, hisz a gyermekek egy része a szülői háztól távolabb is meg- . fordul, iskolába menet, bevásárlás, játék és más al­kalmak esetében. Két szélsőséges gyakorlat tűnik elő: vannak szülők, akik még a nagyobb gyermeküket sem engedik el egyedül, elkísérik őket az iskolába, megvárják hazafelé jövet. A szülők egy része viszont azt tartja, a gyermeket hozzá kell szoktatni az utcai közieke-' hez, önállóságra kell nevelni, különben nem tanulja meg hol, mire kell vigyázni... Nehéz lenne igazságot tenni a vitában, sok té­nyezőtől függ a gyermek közlekedésének biztonsága. Elsősorban az életkorra, a vérmérsékletre, a családi ís az iskolai nevelés együttes hatására, nemkevésbé a környezet veszélyeire kell gondolnunk. A gyermek ■gyénisége, fejlettségének mértéke dönti el, — nem s mindig az életkora — milyen szülői felügyeletre szorul az utcán, s mennyire alapozhatunk az önálló­ságára, eddigi tapasztalataira. A városi gyermeket valamivel több veszély fe­nyegeti az úttesten, áthaladásnál, az autóbuszon való közlekedésnél, de megnőttek a falusi gyermekeket fenyegető veszélyek is a szaporodó gépállomány, az utcákat átszelő főútvonalak, a hiányos, kevés járda miatt. Gyermekeinket már kicsi — óvodás korban — meg kell tanítani a gyalogos közlekedés elemi szabá­lyaira, ki kell alakítani azokat a reflexeket, amelyek megóvják őket, a sajnos magas számú gyermekbal­esetektől. Kinek a feladata megtanítani a gyermeke­ket a helyes közlekedésre? Mondhatnánk nyomban: elsősorban a szülőké, s nem is tévednénk. De hogyan ismertesse meg a ve­szélytelen közlekedés módszereit a gyermekkel az a szülő, aki maga sem járatos a KRESZ-ben. Ezért vár- hatjuk el az iskoláktól, hogy adjanak nagyobb hang­súlyt a közlekedési kultúra elsajátításának hívjanak eleire a jelenleginél több közlekedési szakkört. Ahol lehetséges, az iskola udvarán rendezzenek be mini KRESZ-pályákat, iktassák be az osztályfőnöki órák, az úttörőfoglalkozások napirendjébe is. Osztály-, is­kolai vetélkedők, játékos formában rendezett utcai közlekedési versenyek, a környezetismereti község- és városnéző séták, házi filmvetítések mind kiváló le­hetőséget nyújtanak erre. Az utcán közlekedő gyermekek egyik legnagyobb ellensége nem mindig a gépkocsi, hanem a figyel­metlen, száguldó lovas kocsik, motor és kerékpár. Ma még kevés gépjárművezető veszi komolyan azt a né­hány országban már bevezetett jelzési módot. hogy az iskolás gyermekek kis zászlócskával mennek át az úttest másik oldalára. Gondolkozni lehetne talán azon is. mit lehetne tenni a közlekedési szerveknek az iskolák környékén a balesetveszély csökkentésére. Esetleg sebességkorlátozó táblákkal, felhívóbb jel­legű figyelmeztetőkkel rábírni a gépjárművezetőket, hogy fokozottabb óvatossággal haladjanak az iskolák közelében. Ezt nem a gyermekek, hanem a felnőttek oldhatják meg. Vannak rendkívül forgalmas gócpon­tok, mint a megyeszékhely Északi kőrútjának kettős kereszteződése, ahol nagy veszély fenyegeti az úttes­ten átmenő több száz gyermeket. Tudjuk, hogy a megoldást a villany jelzőlámpa elhelyezése’ jelente­né. amely elég költséges. De mindjobban sürgető a városnak ezen a pontján szavatolni a gyermekek — és természetesen a felnőttek — gyalogos közlekedésé­nek biztonságát. A jelenlegi útközlekedési viszonyaink között ho­gyan nevelhetjük biztonságosabb közlekedésre a gyer­mekeket? _ Mindenképpen úgy, ha szülői kísérettel újra és újra felhívjuk a gyermekek figyelmét a leg­fontosabb tennivalókra, az úttesten való áthaladás szabályaira, s magunk is gyakoroljuk ezt a gyermek­kel. A baleset rémének örökös emlegetése aligha óvja meg a gyermeket a bajtól, sőt sokkot is kialakíthat, állandó szorongást. Nem elijeszteni kell a gyermeke­ket az utcai közlekedéstől, hanem a veszélvekkel meg­ismertetni őket. megbarátkoztatni a körültekintő, a másokat is segítő közlekedéssel. A gyermekek szíve­sen segítenek a kisebbek átvezetésében, gyakran várjál^ be csoportosan az áthaladás legjobb nillana- tát, húzódnak a felnőttek közelébe, ahol biztonság­ban érzik magukat. Külön probléma a kerékpározó gyermekek dolga, akik közül nem mindenki tanulja meg a közlekedés legfontosabb szabályait, s idő előtt kimerészkedik a forgalmas utakra. Régi szabály, hogy a gyermekek a kijelölt útszakaszon kerékpározzanak lehetőleg, de az is tény: a jelenlegi útszélességek nem teszik lehető­vé a csak '"oráVi-n-osok sv;ím -r. ■*' v 0 l öriíthe+ő ^79rtá]v kialakítását. Mégis azok a szülők teszik jól, akik in­kább néhány perccel korábban indítják útnak a gyermeküket az iskolába, mintsem engedik a mind­abban sűrűsödő, veszélyeket rejtő utakra kerékpár- -al. A járda sokkal biztonságosabb kivéve, ha a fel- 'őttek és a gyermekek nem tévesztik össze az úttest­tel és nem hajtanak a gyalogosok közé kétkerekű 'árművükkel... Égetően időszerű komolyan venni a gyermekek helyes közlekedésre való nevelését a családban, az is- -olában az ifjúsági szervezetben. a játék, á sportolás zínterein. A gyermekbalesetek szomorú statisztikái •áírányítják a figyelmet a fehér foltokra, amelyeket íem lehet egy-egy alkalmi felbuzdulással eltüntetni, ’•zívós és mindennapos munkát kíván szülőtől, pe­dagógustól. közlekedési szakemberektől. Természeti­en nem prédikálással. a veszélyek állandó emlege- 4sével érhető el siker, hanem szemléletes tanítással, 'vakoroltatással. a közlekedés logikájának, kulturált­ágának elmélvítésével. Nem a közlekedéstől félő. 'átortalan. határozatlan gyermekek nevelése a cél. hanem olyan fiatalok nevelése, akik tisztában van­nak a közlekedés veszélyeivel. De léi tudják annak 'Ikeriilhetőségét is. Ezért a felnőtteknek kell többet Lenni. a veszélyforrások jelzésével, tanítással, szemé- ves példával, iskolai KRESZ-oktatásunk élménysze- •űbbé tételével. Megelőzni a baleseteket nem lehetséges egy-egv ítézkedéssel. ahhoz sok-sok összefogás szükséges. S 'együnk reálisak: még akkor sem várhatjuk a gyer­mekbalesetek teljes felszámolását, legfeljebb számuk új súlyosságuk csökkenését. Páll Géza FIATALOK 80 FIATALOK Hg FIATALOK i® FIATALOK S FIATALOK TÖRD A FE IED I Vízszintes: 1. Megfejtendő (nyolcadik négyzetben: S). 6. Személyes névmás. 7. Kalászos növény. 8. Nátrium vegyjele. 0. UNM. 11. Babits nevének fele. 12. Vissza: óvd. 14. Mézes. 16. Megfejtendő. 18. Időhatározó. 20. Asszonyi. 21. Talmi. 22. ...Lajos, mesemon­dó, Szamosszegen élt. 24. Kettőzött kétjegyű mással­hangzó. 25. Bizonyos meny- nyiségű. 27. Vízi sportág. 28. Hírhedt angol királyi nem­zetség, de város neve is. ‘29. Szendergés (+’). Függőleges: 1. Maga. 2. Kétjegyű más­salhangzó. 3. Lárma. 4. Egy­mást követő két ketű a ma­gyar abc ben. 5. Intett volt. 6. Ilyen egyetem a debre­ceni „Kossuth’’ és a buda­pesti „Eötvös Loránd”. 10. Szorgos rovar. 11. Női név. 13. öreg. 14. ...zene (szere­nád). 15. Megfejtendő. 17. Közeleg. 19. AMÉO. 21. Ilyen lámpa is van a lakásban. 23. Megkev. rím! 24. LOL. 26. Rendhagyó igerag. 27. Gyer­mekköszönés. Megfejtendő: Három ragadozó madár neve (vízszintes 1, 16, füg­gőleges 15). Címünk: „Kelet-Magyar­ország”, 4401 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3. A megfej­téseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni! Múlt heti megfejtés: Falu­múzeum — Ifjúsági Park. Könyvjutalom: Hegyes Te- rika Nyírbogdány, Vaskó András Nyíregyháza, Kiss Imre Tiszavasvári, Czeglédi László Jánkmajtis és Hagy­más: Ilona Fehérgyarmat.-ind n vaort *rnr-: •’ ” l Az ötlietes rejtvény pályázat nyertesei A MABÉOSZ Kelet-ma­gyarországi Területi Iroda az ifjúsági gyűjtők részére 1972. december 16-tal öthetes bé­lyegrejtvényt (keresztrejt­vény, bélyegtotó, képrejt­vény) indított. Az egyes fordulók helyes megfejtése: 1. FORDULÓ: „Képes kró­nika egyötvenes címlet” Sa­lamon király és Géza herceg ’ viszályát ábrázolja. 2. FORDULÓ: 1, 1, x, 2, x, 1, X, 2, 1, 1,' X, 1, 2, a plusz 1-es: x. 3. FORDULÖ: Tiszalöki duzzasztógát; Kisvárda; a faluvillamosítás; 1888-ban gyűlt ki a villany a megyé­ben elsőként Mátészalkán, majd 1963-ban Aporligeten, ezzel a megyében befejező­dött a villamosítás; Hegyes­halomtól Záhonyig vezető vasútvillamosítágnak befeje­zésére, valamint Kandó Kál­mán miskolci szobrának fel­állítása alkalmából; Petőfi Sándor, első bélyegét a Ma­gyar Posta 1919-ben adta ki. 4. FORDULÖ: Kossuth Lajos, Széchenyi István. Esze Tamás. Zalka Máté. Martos Flóra, Radnóti Miklós. 5. FORDULÓ: x, l.At, 2, 1. 2, X, x, 1, x, 1, x, 2, a plusz l-es: x. NYERTESEK: Egy-egy 1972. évi vágott bélyeg napisort és blokkot nyert: Gyezsu Julianna Nyíregyháza, Bartók B. u. 24. sz, Sándor László Ófehértó, Alkotmány u. 73. sz. Egy-egy 1972. évi fogazott bélyeg napisort és blokkot nyert: Kiss Gyuláné Ramo- csaháza, Kossuth u. 45. sz, Mátrai Zoltán Nyírbátor, Is­kola u. 60. sz, Ferkó Ágnes Nyíregyháza. Kun B. u. 12. sz. Gyarmati Sándor Nyír­egyháza, Rigó u. 48, Koppány Gyula Nyíregyháza, Liliom u. 26. sz, Fórján Tibor Csen- ger. Landler J. u. 13. sz. Ke­rék Tiborné Nyíregyháza, Pf. 24. Kiss Gyula Ramocsaháza. községi tanács. Joó Károly Vásárosnamény. Kossuth u. 19,. Antal Ottó Nyíregyháza. Tompa M. u. 5. sz. Lengyel Arpádné Nyíregyháza. Zalka M. u. 8, Lendvai László Nyíregyháza. Malom u. 21. sz Egy-egy 1972. évi mozdony bélyegsort nyert: Gorbán Já- nosné Nyíregyháza, Kossuth tér 4, Sipos Piroska Csenger, Ady E. u. 42. sz, Demeter István Nyíregyháza. Búza u. 8. sz, Török Zsigmondné Nyíregyháza, Toldi u. 38, Vá­mosi János Nyíregyháza, Vasvári P. u. 75. 1/3. Egy-egy 1972. labdarúgó Európa bajnokság kisívet l nyert: Garai Erzsébet Nyír­egyháza, Csályi F. u. 47. sz. Pető Tibor Kemecse, Mik­száth Kálmán u. 14. Egy-egy 1972. évi bélyeg napisort nyert: Bicskei Pi­roska Nyíregyháza. Színház u. 20, Pásztor István Nyír­egyháza, Vöröshadsereg u. 1—3, Bogdányi Lászlóné Nyíregyháza, Víz u. 19, Fin- cziczki Antalné Nyíregyháza, Homoksor 9. II/2. Szabó Jó­zsef Nyíregyháza, Öszőlő ve. 19 b. Egy-egy 1971. évi Dürer- emléklctpot nyert blokkal: Szűcs Ferencné Nyíregyháza. Arany J. u. 34, Végh József Mátészalka. Toldi u. 10. Lenin-emléklapot nyert: Szűcs Ferenc Nyíregyháza, Bocskai u. 25. 1972. évi müncheni olim­piai bélyegsort nyert: Tóth László Hodász, Bem u. 23. sz. Egy-egy 1972. évi alkot­mánysort és labdarúgó Eu- rópa-bajnokság sort nyert: Szűcs Ferenc Nyíregyháza. Puskin u. 64, Kocsár Imre Csenger. Ady E. u. 48, Tó­biás István Kisvárda, Akácfa u. 7. Köblös András, Tisza­vasvári. Kinizsi u. 21,'a. Egy 1972. évi labdarúgó Európa-bajnoksági sort és egy 1971. évi 100 éve készíti a Magyar Posta bélyegeket, az Állami Nyomda bélyeget nyert: Ling Frigyes Rohod, Kossuth u. 14. sz. A nyereményeket a MA­BÉOSZ Kelet-magyarországi Területi Iroda a nyertesek részére postán küldi ki. Hogyan tálálf társra a kutya (SZLOVÁK NÉPMESE) Egykor a kutya az erdő­ben élt. De az élete szomo­rú volt, mert egyedül igen magányosnak érezte magát. Elment barátot keresni. Ahogy így megy, mendegél, szembe vele fut a nyúl. így szólt hozzá: — Jöjj, nyuszika, éljünk együtt. — Nos, jó, felelt a nyuszi. Ezzel kereslek az erdő­ben megfelelő helyet, ahol meghúzódtak. Amint besö­tétedett, aludni tértek. A nyúl gyorsan elaludt, de a kutya nem, hanem ugatni kezdett. A nyuszi nyomban felriadt álmából, felugrott és így szólt: — Miért ugatsz? Meghall­ja a farkas, ránk talál és mindkettőnket felfal. A kutya elhagyta a nyulat és elindult, hogy megkeresse a farkast. Ment az erdőn át, amint váratlanul összetalál­kozott a farkassal. — Figyelj rám, farkas koma, jöjj velem és éljünk együtt. —■ Jó, legalább együtt vidámabban élünk — egye­zett bele a farkas. Alkony atkor aludni tér­tek. Mindketten elszunnyad­tak. Azonban éjfélkor fel­ébredt a kutya és ugatni kezdett. A farkas felriadt és ijedten rászólt a kutyára: — Miért ugatsz, jön a medve és széttép bennün­ket. „A farkas sem erős” —el­mélkedik a kutya — „fél a medvétől. A medve bizonyá­ra erősebb”. Elhagyta a farkast és el­ment megkeresni a medvét. Ment az erdőn át, amikor rátalált a medvére, odament hozzá és így szólt: — Hej, medvekoma. jöjj, éljünk együtt, A medve beleegyezett. Amint közeledett az este, aludni tértek. Amikor ói jel a kutya ugatni kezdet; a medve felriadt álmábó1 és a félelemtől reszketve így intette a kutyát: — Hallgass! Miért ugat3z? Meghallja az ember és nyomban megöl minket. „A medve is gyáva - vé­lekedett a kutya, meg jeli találnom az embert”. Egész nap futkosott, kó­borolt az erdőben, de az embert nem találta. Fárad­tan kiment az erdőszélre es lepihent. Éppen akkor ment az ember az erdőbe fát vág­ni. A kutya az emberhez som- fordáit és így szólt: — Jöjj, te ember, éljünk együtt. — Nos jó, ha akarod hát jöjj velem — felelt az em­ber és magával vitte a ku­tyát. Vacsora utón az em­ber elbóbiskolt. Éjfélkor a kutya ugatni kezdett, azon­ban az ember nem riadt fel. A kutya még erőtelje­sebben ugatott, akkor már felébredt az ember és így kiáltott a kutyára: — „Ne ébressz fel! Ha éhes vagy egyél valamit és hagyj pihennem”. A kutya elcsendesedett, evett és el­aludt. Attól az időtől fogva az ember mellett maradt. Szlovákból fordította: Dr. Papp Sándorné Kakaskirály Kakaskirály igazi úr volt a szemétdombján; tisztelte mindenki, tyúkok, kacsák, verebek, hogy ne mondjak egyebet. Ha kukorékolt, áhí­tattal állta körül a szárnyas népség, olyan szépen hang­zott. Parancsait meg úgy osztogatta, hogy öröm volt azokat teljesíteni. Egyszer még a Napnak is kiadta a regulát: — Mától kezdve nem sza­ladsz, hanem mindig itt ma­radsz, fejem felett sütsz le rám, ez a végső regulám! Mindenki nagyot bámult, hogy Kakaskirály még a tündöklő Napnak is paran­csol, hanem az fittyet hányt minden regulára és tovább vándorolt az égen. Ekkor Kakaskirály nagyot rikkan­tott: — Ezer vályú, kútágas, máris megyek utánad! Éj­szaka is ballagok, míg csak rád nem akadok! Nem késett egy percet sem, nyomban útnak eredt. Járt utakon, dombon, réten, patakparton, er­dőszélen, a Napot még­sem érte utol, az már nyugodni készült egv hegy mögött. Szöcskék, pillék kí­— Miért késtél el az is­kolából? — Horgászni készültem, de az édesapám nem enge­dett. — Édesapád helyesen járt el. Bizonyára el is magya­rázta, miért kell iskolába járnod, és nem horgásznod, nemde? — Óh igen, azt mondta, hogy kevés a kukaca, két ember horgászásához nem lenne elegendő. ★ A hosszúhajúak a beat- koncerten olyan üvöltést csaptak, hogy majdnem le­szakadtak a csillárok a mennyezetről. A nagy hang­zavarban a zenét alig le­hetett hallani. A rendező kétségbeesetten a mikrofon­hoz rohant és bekiabálta: „Ha rövidesen nem lesz itt rend, hívom a borbélyt.” sérgették, és amikor kérdez- gették, azt mondta mérge­sen: — Sebbel-lobbal haladok, hogy elcsípjem a Napot, ad­ta teremtette! Azért hajlóm magamat, mert királyi sza­vamat semmibe se vette! Futott egész éjjelen, s ami­kor derengeni kezdett, hát­ranézett, hogy mekkora utat tett meg. Hanem majdnem lerogyott bámulatában, mert a Nap most bújt elő egy domb mögül és éppen on­nan, ahonnan Kakaskirály elindult. Még a szemét is megdörzsölte: ilyen csodát! Sietett hát vissza és délre éppen hazaért. Akkor már a Nap szemét­dombja felett állt és onnan mosolygott felé. Tyúkok, ka­csák és lúdnépek illendően köszöntötték a fáradt Ka- kaskírályt, ő meg azt mond­ta nekik, nagy kegyesen: — Nem hiába szaladgál­tam, mert a Napra rátalál­tam, s persze mindjárt. fil­lőn fogtam és őkéimét visz- szahoztam. Ezt mondta Kakaskirály a népének és utána egy na­gyot kukorékolt. Zsombok Zoltán A kis ezermester Ha elromlik a kerti csap, nem ért hozz ' Berti csak. Für és farag kalapál, tervez, rajzol isztalán. Villanyt szerel üvegez, ha kell ételt fűszerez. Kőműves lesz avagy ács? Kéményseprő vagy szakács? Majd eldönti ha megnő ... hiszen még csak úttörő. Marofka Imre Aranyoeapátí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents