Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

9> B nyugdíjasok, a aik helyzetének javítása Rossz palántanevelő — Vadkár — Baleset a rakodásnál Döntött a Legfelsőbb Bíróság fl Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának munkatervében A Közalkalmazottak Szak- szervezete megyei bizottsága legutóbbi ülésének napi­rendjén a bizottság első fél­éves, valamint a munkabi­zottságok 1973-ra szóló egész éves munkatervének megbe­szélése szerepelt. A megyei bizottság mun­katervében a soron követ­kező ülések témáinak meg­jelölésén túl leszögezték, hogy folyamatosan vizsgál­ják a közszolgálati dolgozók élet- és munkakörülményei­nek alakulását, azokat a le­hetőségeket, amelyek hatéko­nyan segíthetik az önképzés és az általános kulturális színvonal fejlődését. A különböző munkabizott­ságok — a gazdasági, a bér- és munkaügyi, a társadalom- biztosítási és egészségügyi, Az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalat 1973-ban jelentős intézkedéseket tesz a vásárlók érdekében. A vál­lalat ebben az évben to­vább bővíti megyénk üzlet- hálózatát és az áruk válasz­tékát. A nyíregyházi Ságvári-te- lepen lakók régi vágya is teljesül: megszűnik, vagy legalábbis enyhül a zsúfolt­ság a telepen lévő élelmi­szerboltban. A bolt mellett lévő 2 raktárt megszüntetik, s ezzel bővül a bolt alapte­rülete. Az átalakított bolt­ban a nyár elején beveze­tik az önkiszolgáló rend­szert. Raktározási gondja nem lesz a boltnak, mert raktárakat is épít a válla­lat a bolt mellé. A vállalat a napokban fejezi be a nyíregyházi Kossuth téren lévő illatszerbolt korszerű­sítését. Az átalakított bolt­ban február elején kezdik meg a kiszolgálást. Mátészalkán, a vasútállo­más közelében, a volt pa-. pírbolt helyén falatozót ala­kít ki a vállalat. Ebben a boltban már februártól hen­tesárukat és más hidegkony­hai készítményeket árusíta­nak. Megyénk második vá­rosában 4 millió forintos költséggel ABC-áruházat is épít a vállalat. Az új áru­házát a jövő év elején nyit­ják meg. Kisvárdán a mátészalkai­hoz hasonló áruházát épí­tenek. Ezt a létesítményt is a jövő év elején adják' át rendeltetésének. A város kisállomása melletti 93-as számú boltot bővítik, kor­szerűsítik. A boltban júni­ustól áttérnek az önkiszol­gáló rendszerre. A nagyállo­az ifjúsági, a munkaszerve­zési és továbbképzési, a kul­túr- és a nőbizottságok — egész évre szóló tervet készí­tettek a negyedévenkénti ülések napirendi pontjairól, valamint az általános felada­tokról. A társadalombiztosítási és egészségügyi bizottság fő cél­jai között tűzte ki a nyugdí­jasok foglalkoztatásának vizsgálását, segítését. Felmé­rést terveznek a gyermek- gondozási szabadságon lévő nők életkörülményeiről, a munkahellyel való kapcsola­tukról, szakmai továbbfejlő­dési lehetőségeikről. Az if­júsági bizottság a fiatalok politikai oktatásával kapcso­latban tervez felmérést, to­vábbá vizsgálja a fiatalok élet- és munkakörülményei­vel kapcsolatos határozatok, más melletti vegyesboltot is átalakítja és hűtőgéppel lát­ja el a vállalat. Ez a bolt is önkiszolgáló lesz szep­tembertől. Záhonyban az Ady End­re utcán lévő, kis alapterü­letű bolt elköltözik egy fel­újított épületbe, így a bolt alapterülete 60 négyzetmé­terrel bővül. Az új, korsze­rűbb helyre költözött bolt­ban február végén beveze­tik az önkiszolgáló rend­szert. A jelenlegi, kis alap- területű bolthelyiséget átala­kítják, s az átalakított he­lyiségben április elején ve- gyiáru-háztartási boltot nyit 'á Vállalat. Ez jelentős intéz­kedésnek számít, mert ed­dig Záhony térségében nem volt ilyen bolt. A környék­belieknek például növény­védő szerért Kisvárdára kel­lett utazni. A vállalat boltjaiba a ta­valyinál lényegesen több üdítő ital kerül. Az üdí*ö italok választéka is bővül, Az elmúlt napokban Ba­ranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Csongrád, Győr- Sopron, Komárom, Szabolcs, Szolnok, Tolna, Vas, Vesz­prém és Zala megyéből ér­kezett jelentés, többnyire szórványosan előforduló in­fluenza-megbetegedésekről, egyes településeken a meg­betegedések halmozódását észlelték. Budapesten és Pest megye területén a meg­betegedések száma jelentő­sen megnövekedett és az in­jogszabályok megvalósulá­sának tapasztalatait. Továbbra is megkülönböz­tetett módon foglalkoznak az egyedülálló és gyerme­keit egyedül nevelő, vala­mint a nagycsaládos nők helyzetével, erkölcsi és anya­gi támogatásukkal. Az év második felére ankétot ter­veznek a nők bérezésével kapcsolatban, amelyet a gyermeknevelésről szóló elő­adással kapcsolnak egybe. Gazdag programmal készül erre az évre a kultúrbizott- ság. Élménybeszámolókat, előadásokat, kiállításokat rendeznek, amelyek között helyet kap a könyvterjesz­tés, a politikai oktatás, a gyermekhónap alkalmából író-olvasó találkozó rendé- zése, kultúrfelelősök tovább­képzése. más megyék termelőivel és szállítóival is szerződést köt a vállalat. A terv szerint a vállalat boltjaiban az üdí­tő italok forgalmát a tava­lyihoz képest másfél millió forinttal növelik. Az üdítők eladásában a bolti eladókat érdekeltebbé teszik: a jelen­tős mennyiségű üdítőt eladó boltosok jutalmat, vagy cél­prémiumot kapnak. A korszerűbb táplálkozás érdekében ebben az évben a tavalyinál lényegesen több baromfi, hal és tojás kerül a vállalat boltjaiba. A vál­lalat az idén 300 ezer forin­tot költ hűtőgépek vásárlá­sára. Főleg a kisebb boltok kapnak hűtőgépet. így a mélyhűtött áruk forgalmát 10 százalékkal növeli a vál­lalat. A hidegkonyhai ké­szítményekből is lényegesen több kerül a vállalat bolt­jaiba — a dolgozó nők má­sodik műszakjának meg­könnyítése érdekében. (n. 1.) fluenza járványos mérete­ket öltött. Az eddigi tapasz­talatok szerint a megbete­gedések lefolyása általában enyhébb, mint az elmúlt években volt. A megbetege­dettek mintegy 0,6 százalé­kát utalták kórházba. A be­tegek orvosi és gyógyszer- ellátása mindenütt biztosí­tott. A következő időszak­ban az influenzás megbete­gedések számának további emelkedésére kell számíta­ni. Egy termelőszövetkezet el­határozta, hogy a zöldségellá- tás javítása érdekében — a megyei tervező-, valamint épí­tőipari vállalat bevonásával — 4000 darab melegágyi ab­lakkeretből és egy ikerhajós szaporítóházból álló palánta­nevelő telepet létesít. Az in­tézmény fő rendeltetése bio­fűtéssel — trágyatalppal — melegített ágyakban palánta­nevelés volt, ami a korai sza­badföldi termesztést szolgál­ja. A munka 3 millió 600 ezer forintba került, azonban rö­videsen kiderült, hogy a léte­sítmény nem megfelelő, ezért a tsz a megyei építőipari vál­lalat, valamint a tervező- és beruházó vállalat ellen kártérítési pert indított. A bíróság által kihallgatott szakértők, valamint a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem véleménye szerint a léte­sítmény rendeltetésének be­töltésére több okból /nem al­kalmas. A helykijelölés szak­szerűtlenül tői .ént, mert a telep árterületen fekszik és csapadékos időjáráskor az árvíz ismételten elöntötte. A talajvíz pedig annyira lehűti a földet, hogy a biofűtés ha­tástalan marad. Nem gondos­kodtak a csapadékvíz elveze­téséről, de a tereprendezés sem volt megfelelő, aminek következtében a hollandi­ágyak egyes elemei kimozdul­tak helyükről. Mindehhez já­rult még, hogy a tsz-nél a szakmai vezetés hosszú ideig nem volt megfelelő. Végső fokon az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely megállapította, hogy a megyei építőipari vállalat a kivitelezési szerződést a tele­pítési hely kijelölése után kö­tötte meg, tehát ebben a vo­natkozásban felelőssége nem áll fenn. Ezenkívül nem kel­lett ismernie az árvízveszély lehetőségét és a magas talaj- vízállásnak a biofűtésre ki­ható kóros következményeit sem. . Viszont észre kellett, volna vennie, hogy a beruhá-" zó vállalat a tereprendezést nem megfelelően oldotta meg. Azt is tudnia kellett, hogy a friss feltöltésű földbe, még gépi döngölés esetén sem lehet kizárólag fémkarókkal lecövekelt építményt rögzíte­ni. Megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a szintén per­be vont megyei beruházási és tervezési iroda akkor is fe­lelős, ha a hiba az ajánlott terv hiányosságára vezethető vissza, mert annak fölismeré­se és kiküszöbölése kötelessé­ge lett volna. Súlyos mulasz­tás terheli azért is, mert a te­lepítési helykijelölésnél nem szabályszerűen jártak el. Mindezek alapján az építő­ipari vállalat a kár 20 száza­léka, a beruházási pedig 40 százaléka erejéig felelős. Hi­bás ugyanakkor a termelő- szövetkezet is. Ismerte a ke­zelésében lévő föld tulajdon­ságait, az árvízveszélyt, a magas talajvízállást, sőt, az ajánlott terv fogyatékossága­it is. Mégis beleegyezett, Uj élelmiszerboltok megyénkben * • Falatozó Mátészalkán — Önkiszolgáló üzletek Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója az influenzahelyzetről Éljen sokáig; äednagyapa Ünnepet ült ezen a csen­des, januári estén a falu. Sényön csütörtökön tartották meg a község legidősebb la­kója. a százéves Donka Já­nos bácsi születésnapját. Jó és rövid az út az ünnepelt házától a tsz falatozójáig, ahol az ünnepi aktusra már egybegyűltek a családtagok, meghívottak és a kíváncsi­ak. Méghogy gyalogoljon egy százéves ember?- Warszawát küldött érte a tsz. az szállí­totta egyenesen a bejárat­hoz. így érkezett meg jókora bottal a kezében — mert­hogy gulyás is volt hosszú életében — a még fiatalo­sabban mozgó, hetvenöt éves feleségével. Tanácselnök, tsz-elnök párttitkár, tantestület, KISZ, úttörők, virágcsokrok, sza­valatok énekek, köszöntők, ajánd'' te, családtagokkal körül. Édesgyerek csak egy volt, sajnos meghalt katona­korában. Harmadik felesége révén azonban népes a ro­konság. Gyerek, unoka, déd­unoka. Kettő, négy, nyolc, összesen tizennégy... Hogy jó dolog e százéves­nek lenni? „Jó. Én azt mon­dom. hogy jó. Csak legyen hozzá erő, egészség.” így mondja, közben rágyújt, s fújja a füstöt a cigarettából. Van ugyan pipája is. de azt most, az ünnep tiszteletére otthon hagyta. Mióta is szív­ja? „Hát százból tizennyolc, mert akkor kezdte — az nyolcvankettő. Nyolcvankét éve." Bizony mások örülné­nek, ha korban elérnék. Betegség? „Nem nagyon volt. A legnagyobb talán ak­kor, amikor a bika megta­posott. Demecserben, a Fe­kete-tanyán. Hát akkor nem sok híja volt. hogy elvi­gyen a kaszás.” Orvosság? Hát volt. Harminc nadáiy. „Nem jó nadályok voltak. Kiszívták a véremet. Jobb az injekció...” Most, hogy sajog már a lábamban a csont, bizony kell az orvosság. Meg a bot. Mondom, hogy szóljon az el­nöknek; vegyen, vagy csi­náltasson már neki egy tisz­tességes görbebotot. Rám néz és nevet: „Azt nem. Igaz, jó ember az elnök is, de botot azt nem ad, mert kicsi korá­ban néhányszor elvertem a fenekét.” Jót nevetnek rajta. Az elnök is, aki a szomszéd asztalnál tanyázik. „Hát bo­tot azt nem, de kocsit azt igen!” Hadd éljen sokáig nagyapa. Mert itt Sényön mindenki így mondja. így köszöntik most is a tele po húrral, s felesége is rákont­ráz; „Mindenki fenékig!" Jó volt a, vacsora, kell a nyomtató. Igazán kitett ma­gáért a „falatozó” személy­zete. Hogy milyen ételt szeret az ünnepelt? Hát mindent. Legjobban azért talán a krumplis tésztát. Aztán fo­lyik a szó a gulyáséletről — mert az volt legtöbbet — hogy azt folytatta a tsz-ben is, majdnem nyolcvanéves koráig. Azelőtt a cselédsors. Zoltánnál, Klámál, meg Fé­nyesnél. Rövid idő Ózdcm a bányában, de azt hamar megunta, mert „nem volt ab­lak rajta”. Aztán a kato­náskodás, a huszárélet. Szer­bia, Bosznia. Hercegovina, meg a havas Kárpátok, ahol a most sajgó nyavalyát sze­rezte. Lassan kerekedik a jókedv. Donka János bácsi int, és rákezdi; „Bereg Náni kiment az erdőbe, Lefeködt a tölgy­fa levelére. Egyet kettőt ki­áltottam néki. Kelj fel Náni, mert meglát valaki...” A kö- rülállók csak dúdolják, nem ismerik már a dalt. Aztán a fiatalok repetáznak .öreg ember vagyok én már...” Donka bácsi szeme felra­gyog: „Ez igen!” S már mondja is utánuk. hogy a létesítmény a kijelölt helyen, a kiválasztott terv alapján épüljön meg. Továb­bi felelősség terheli, mert a szakmai vezetés hosszú idgn át nem volt megfelelő. Ezért a kár fennmaradó részét ő köteles viselni. A mezőgazdasági tsz az ál­lami erdő- és vadgazdaság el­len kártérítési pert indított, mert a vadak a termés egy részét, elpusztították. A Leg­felsőbb Bíróság a gazdaságot félmillió forint kártérítésre kötelezte. ítéletében a követ­kezőket mondta ki: Valamely ingatlan haszná­lója a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében — a veszélyeztetett termelvények őrzésével és a vadak elriasz­tásával — közreműködni kö­teles, s ezért ellenszolgáltatás illeti meg. Károsodás, vagy esetleges fenyegető veszély esetén köteles a vadászatra jogosultat értesíteni. Közlé­sében meg kell jelölnie az el­hárítás, illetve a további kár megszüntetése érdekében tett, vagy megtenni szándékolt in­tézkedéseket és a másik felet megfelelő kárelhárítási cse­lekmények végzésére keli fel­hívni. Ebben az esetben a tsz vadőröket alkalmazott, sőt, vegyszert is használt. Ezenkívül áttért a szakállas búza termesztésére, amelyet a vadak kevésbé fogyasztanak. Ezzel szemben a vadgazdaság semmiféle kezdeményező lé­pést nem tett, hogy a vadkárt megelőzze, vagy csökkentse, pedig az előző évek tapaszta­latai alapján számolnia kel­lett a vadkár bekövetkezésé­vel. A nagykereskedelmi válla­lat telepén rakodás után a pótkocsi vontatórúdját hár­man a gépkocsihoz akarták erősíteni. A rúd hirtelen az egyik munkáshoz ütődött és mindkét lábát eltörte. A sé­rült kártérítési igényét a vállalat azzal utasította el, hogy a balesetet maga okoz­ta. Ezek után a munkás pert indított és a járásbíróság a vállalatot 50 százalékos kár­térítés fizetésére kötelezte. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következő álláspontot fogadta el: Ha az üzemi baleset bekö­vetkezésében a dolgozó vét­kes magatartása is közreját­szott, a vállalat felelősségi lek mértéke nem attól függ, hogy terheli-e mulasztás és a?, mi­lyen arányban áll a dolgozó hibájával. A kárviselés ará­nyát az dönti el, hogy1 a dol­gozó vétkes magatartása mi­lyen mérvű volt. Ennek meg­állapításánál azonban jelen-, tősége van annak, hogy a vállalat a kár bekövetkezésé­ben maga is közrehatott-e? Amennyiben igen, ez a dol­gozó hibájának súlyát lénye­gesen csökkenti és kihat a kárviselés arányára is. Ebben az esetben a sérült harmadmagával, kézierővel, valpban szabályellenes módon igyekezett a pótkocsit moz­gásba hozni. Ezzel kapcsolat­ban azonban nem hagyhatók figyelmen kívül azok a té­nyek, amelyeket a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa vé­leményében megállapított. Eszerint a telep területén lé­vő közlekedési út nem fé­ld meg az előírásoknak, a rakodótér pedig a munkavé­delmi követelményeknek. A pótkocsi csak kézierővel volt megfordítható, és ezt a válla­lat felelős beosztású dolgozói is tudták. Nincs tisztázva, hogy a munkát felelős meg­bízott személy irányította-e, stb. Ezért a Legfelsőbb Bíró­ság az elsőfokú ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és a já­rásbíróságot új eljárásra, va­lamint új határozat hozatalá­ra utasította, amelynek során a vitás kérdéseket tisztázni kell. Hajdú Endre Március 31-ig lehet jelentkezni technikusi minősítő vizsgára A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a Ti­szántúl és Észak-Magyaror- szág megyéiben technikusi minősítő vizsgák szervezésé­re a Nyíregyházi Szamuely Tibor Mezőgazasági Szakkö­zépiskolát jelölte ki. Itt te­hetnek technikusi minősítő vizsgát kertész szakon a gyü­mölcstermesztő és feldolgo­zó, gépész szakon a mező- gazdasági gépjavító és me­zőgazdasági szállításszerve­ző technikusjelöltek. A technikai minősítő vizs­gára jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik nappali tago­zaton végeztek a szakközép - iskolában és kétéves szak­irányú gyakorlatuk megvan. Az esti, illetve levelező ta­gozaton végzettek — a ta­nulmányi idő alatti gyakor­lat beszámításával — az érettségit követő évben je­lentkezhetnek minősítő vizs­gára. Akik minősítő vizsgát kí­vánnak tenni, azok az is­kola igazgatójához benyúj­tott kérelemmel jelentkez­hetnek. A kérelemhez csa­tolni kell a szakközépiskolai érettségi bizonyítványt, vagy az ezzel egyenértékű közép­iskolai végzettséget és a szakiránynak megfelelő szak­munkásképesítést igazoló ok­mányokat. Igazolást kell csa­tolni a szakirányú gyakorlat letöltéséről és mellékelni a munkahely véleményezését. A kérelemben a választott szakon kívül meg kell jelöl­ni a vizsgára való felkészü­lés formáját; egyéni, tanfo­lyam, konzultáció. A kérel­met 1973. március 31-ig le­het beküldeni az iskolához (Nyíregyháza, Rákóczi u. 69.). Minősítő vizsgát évente egy alkalommal tartanak, az el­ső 1973 utolsó negyedévében lesz. Bővebb felvilágosítást az iskola nyújt. I MERKUR sajtótájékoztatója A személygépkocsi-értéke­sítés múlt évi eredményei­ről és az idei tervekről tar­tott pénteken délután sajtó- tájékoztatót Csűri István, a MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat vezér- igazgatója. Többek között elmondotta, hogy ebben az évben 67 000 külföldi sze­mélygépkocsit vásárol, eb­ből mintegy ötezret a közü- letek, a többit pedig a la­kosság részére. Az idén is a Szovjetunió a legjelentő­sebb szállító, az import sze­mélygépkocsik 57 százalé­kát, 38 000 gépkocsit külde­nek a szovjet autógyárak. A közkedvelt Zsiguliból az idén 30 000-et szállítanak, s ebből 1500 lesz az új fajta és nagyobb teljesítményű VÁZ 2102, azaz új nevén a Lada Combi. A Skoda-gyárral eddig 6500 kocsi szállítására kötött szerződést a MERKUR, de további tárgyalásokat foly­tat az import növeléséről, újabb kétezerrel. Az NDK 15 300 gépkocsit, ebből 9 300 Trabantot és 6000 Wartbur­got szállít az idén Magyar- országra, A korábbinál jó­val többet, összesen 500 sze­mélygépkocsit küldenek a csökkent mozgásképességüek részére készített Trabant Hycomat típusból. Lengyel- országból, a Polski Fiat 1500 típusból ebben az évben 5000 személygépkocsit sze­rez be a vállalat. A Polski Fiat 1300-as típus különbö­ző módosítások miatt meg­drágult, s ezért helyette Ro­mániától vásárolnak Dacia 1300-as típusú gépkocsikat. A Renault 12-es licenc alapján készül Romániában a Dacia típusú személygép­kocsi, amelyből az idén két­ezret vásárolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents