Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

' 5. ofSfil fmvT-MÄnvwcmevtt» Í97S Január 20. Kissinger január 23-án utazik Párizsba Haig tábornok újra Saigonban Nixon amerikai elnök Key Biscayne-i rezidenciájá­ról csütörtökön visszatért Washingtonba és pénteken megbeszélés-sorozatot kezdett nemzetbiztonsági főtanács­adójával, Henry Kissingerrel, aki a Fehér Ház csütörtöki bejelentése szerint — január 23-án Párizsba utazik, hogy folytassa bizalmas megbeszé­léseit Le Dúc Thóval, a VDK párizsi tárgyaló küldöttségé­nek különleges tanácsadójá­val Alexander Haig tábornok, Nixon elnök személyes meg­bízottja, Kissinger' volt he­lyettese — aki kétnapos sai- gonl tárgyalásai,tnajd Phnom ?enh-i és vientianei villám­látogatása után csütörtökön este érkezett Thaiföld főváro­sába — pénteken reggel Bangkokban csaknem 2 órás megbeszélést tartott Thanom Kittikacsorn thaiföldi mi­niszterelnökkel és a kormány más vezetőivel a vietnami bé­ketárgyalások legújabb fej­leményeiről. A megbeszélés után Csart- csai Csunhavan thaiföldi kül­ügyminiszter-helyettes arról tájékoztatta az újságírókat: Kittikacsorn kormányfő kö­zölte íjáig tábornokkal, hogy országa „elégedett” a vietna­mi béketárgyalások alakulá­sával. Egyébként Haig tábornok pénteken visszatért Saigonba, ahol újból találkozott Thieu elnökkel, majd hazautazott Washingtonba. Heves ütközetek Saigon körzetében Jóllehet Washington mes­terségese« táplálja a remé­nyeket, hogy a vietnami ren­dezésről folyó tárgyalások végső szakaszukba jutottak, a dél-vietnami hadszíntéren csütörtökön és péntekre vir­radóan ismét fellángoltak a harcok. Amerikai harcászati és hadászati repülőgépek az elmúlt 48 órában két hónap óta leghevesebb bombatáma­dásaikat intézték a déli or­szágrész felszabadított körze­tei ellen. Saigoni katonai körök pén­tek reggeli tájékoztatása sze­rint a leghevesebb ütközetek Dél-Vietnam, északi frontján, továbbá a központi fennsí­kon, Saigon főváros környé­kén és a Mekong folyó del­tájának vidékén folynak. Az elmúlt 24 órában a dél­vietnami népi felszabadító erők több száz rakétája és aknája csapódott be a Quang Tri, Hűé és Saigon körüli el­lenséges állásokba. A fegy­vermentes övezettől délre kö­zelharc folyt f a forradalmi erők és a Thieu-rezsim ten­gerészgyalogosai és ejtőer­nyősei között. Sz;dkl beuéde: Egyiptom a nasszeri úton halad Aziz Szidki egyiptomi mi­niszterelnök kormánya hi­vatalba lépésének elsőéves évfordulója alkalmából, csü­törtökön este több mint két­órás rádió- és tv-beszédé- ben értékelje a kabinet mű­ködését. Többek között hangsúlyozta, hogy Egyip­tom továbbra is készül az Izrael által megszállt terü­letek felszabadítására, s a megfelelő alkalommal ki fogiá tűzni a harc kezdeté­nek időpontját. Erre a lé­pésre azért van szükség — mondatta Aziz Szidki, — mert a tények tanúsága sze­rint Izrael saját jószántából nem fog visszavonulni az arab földekről. Az egyiptomi nemzetgyű­lésben lezajlott vitákra, va­lamint a kairói és alexand­riai diákmegmozdulásokra utalva úgy vélekedett, hogy ezek a jelenségek az ország­ban végbemenő ..liberalizá­lódás” következményei. Szidki leszögezte, hogy az ország továbbra is a Nasszer által megjelölt úton halad, s a szocializmus megterem­tését tűzi ki céljául. A napirendekről, tárgyalt a helsinki tanácskozás Az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő tanácskozásainak idei 5. munkaülése Helsin­kiben pénteken háromne­gyedórás megbeszélés utón végétért. A fölszólalók rö­vid beszédeikben az európai •biztonsági értekezlet össze­hívásánál* konkrét kérdései­vel foglalkoztak. Belgium. Olaszország és Dánia más EGK- és NÁTO-országokkal folytatott konzultációk után részletes javaslatokat dol­goztak ki a későbbi konfe­rencia munkájára és felada­taira vonatkozólag. Franciaország Spanyolor­szággal, Svájccal és Ciprus­sal együtt azt vetette fel, hogy a napirendi javaslato­kat csoportosítsák témák szerint. Az előkészítő tanácskozás következő ülését hétfőre hív­ták Össze. Lenin-rendde1 tüntették ki Kirillint Vlagyimir Kirillin akadé­mikust, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökhelyette­sét, a szovjet államnak tét' nagy szolgálataiért 60. szüle tésnapja alkalmából Lenin renddel tüntették ki. Kirillin kiváló államiért közéleti személyiség, nagy nevű energetikai szakértő, hőfizika terén végzett kuta tásaiért már kitüntették ré gehben Lenin-díijal és Álla mi díjakkal. Az e téren vég­zett régebbi munkái ms klasszikus tudományos alko­tások. Legjelentősebb munkái a víz, valamint a magas hő­mérsékletű és nyomású víz­gőz hőfizikai sajátosságaira vonatkoznak. Kirillin — a tudományos és lűszaki állami bizottság él­őké — mint a hőfizikai tan- cék vezetője a moszkvai nergetikai intézetben is foly­atja tevékenységét, ö vezet- e az új típusú mágneses hid- •adinamikai generátor meg­alkotásának munkáját. A szakértők nagy reményeket fűznek ehhez a generátorhoz. Koreai hétköznapok (5.) Táltos szárnyakkal Úton a hoidjármü Mint a TASZS2 különtu­dósítója jelenti, a Lunohod—2 holdkocsival január 18-án éj- szaka létesített összeköttetés során az volt a cél, hogy el­juttassák a járművet a szó- ban forgó térség legjellegzete-' sebb szakaszára és az ott végzett vizsgálatok révén sze­rezzenek képet az egész tér­ségről. Mint. ismeretes, a Lu­nohod—2 a Lemonnier-krá- terben tartózkodik, a Derült­ség-tengerének parti szaka­szán. * Az említett szakasz eléré­séhez a járműnek néhány 'métert kellett megtennie elő­re, majd több, mint 100 fok­kal el kellett kanyarodnia, utána pedig elhaladnia egy szűk ösvényen, két mély krá­ter között. így jutott ki egy lejtőre, ahol majdnem derék­szögben elkanyarodva haladt tovább. Miután a holdkocsi meg­állt a kiszemelt szakasz kö­zepén, bekapcsoltak egy mű­szert a felső talajréteg vegyi összetételének meghatározása Céljából. Az egyik fő feladat megta­lálni és kivizsgálni azt az övézetet, amely a tengerjel- legű tájról a „szárazföldi”, részek felé vezet át. A Luno­hod—1, amely az Esők-tenge- rében végzett kutatómunkát, pul véve a tudósok most meg­bízhatóan meghatározta az, ottani vulkanikus eredetű j bazaltkőzet vegyi összetéte­lét. Ezeket az adatokat ala­pul véve a tudósok most meg­állapíthatják majd, miben különbözik a Derültség-ten­gerének talaja az Esők-tenge- rének talajától. Ennek meg­határozása csak a mostani vizsgálat eredményeinek ki­értékelése után várható. isms BÉCS: Pénteken este Ausztria több városában — az osztrák indokínai saoli- daritási bizottság kezdemé­nyezésére — tiltakozó tün­tetésekre és gyűlésekre ke­rült sor az amerikai agresz- szorok indokínai háborúja miatt. A fővárosban csak­nem ötezer tüntető vonult végig a Maria-Hilferstras- sén Amerika-ellenes transz­parensekkel. CASABLANCA: Ahmed Taibi Benhima marokkói külügyminiszter, aki* a szov­jet kormány meghívására hivatalos látogatásra utazik a Szovjetunióba, pénteken elindult Párizsba. Elutazása ílőtt kijelentette a TASZSZ tudósítójának: „Meggyőző désem. hogy ez a látogató' újabb lépés lesz az országa ink közötti kapcsolatok meg szilárdítása útján.” A magyar népmesék tál­tosa jól ismert Koreában is. (Mint ahogyan egyébként sok érdekes régi közös vo­nást, szokást tapasztaltunk. így például: a falusi házak eresze alatt éppúgy ott csüng a paprikafűzér, akár­csak a mi szegedi, kalocsai vagy más fűszerpaprika­termesztő tájainkon. Az ételeik egy része pedig még csípős-paprikásabb, mint mifelénk.) No, szóval a hír­neves szárnyas paripa ott is közismert, csakhogy Ko­reában Csollima a neve. S még szobra is van. Fehér kövekből rakott, mintegy kétszer tíz méter magas pi­lonon áll Phenjan központ­jában, a jelenlegi főváros egyik legszebb pontján, a Thedong folyó partján, a város fölé magasodó Mo- ranbon-hegy lankás oldalá­ban. Nem messze a felsza­badító szovjet hősök obe- liszkjétől, s a városkép leg­szembetűnőbb emlékmű­csoportjától, amelynek köze­pén Kim ír Szénnek, a párt Központi Bizottsága első tit­kárának, s december 28-a óta államelnökének har­mincméteres bronzszobra magasodik. Hogyan került ilyen ki­emelt helyre éppen a tál­tosló szobra, ércfigurájának hátán egy férfi és egy nő- alakkal? Azért, mert a Csol­lima táltos a népi Korea egyik fontos jelképévé vált. Egy régi monda ugyanis azt tartja, hogy a Csollima egyetlen lépéssel ezer li tá­volságot vágtázik be. (A li régi hosszmérték: kb. 440 méter.) A népi Korea ilyen léptekkel akar előrehaladni a szocialista építésben az élet minden területén. Szerte az országban min­denfelé találkozunk a Csol­lima névvel. Ennek jegyében indult 1856. decemberében új munkaverseny-mozgalom, amelybe . azóta minden zem, a legtöbb munkahely bekapcsolódott. E mozga­lom jegyeben épült fel 1970. decemberében, az V. párt­kongresszus tiszteletére, Phenjan egyik legszebb és legnagyobb utcája rekord­idő alatt. Az utca torkola­tában 9 emeletes lakóház, végig pedig általában 4—6 szintes erkélyes házak. Az utcát Csollimáról nevezték el. Jogosan, hiszen hat hó­nap alatt nőtt ki a földből, s tízezer család kapott új otthont, központi fűtéses, összkomfortos lakásokban. Az építkezések jelentették számunkra különben is az első legközvetlenebb és leg­jelentékenyebb benyomást. Közismert, hogy az 1950— háborúban óriási pusz­tulást szenvedett ez az or­szág. Lakóházak, városré­szek dőltek romokba, egyes városaiknak háromnegyed része is elpusztult. Ma pe­dig nemcsak Phenjanban, hanem másutt is, amerre jártunk, az új házsorok tö­megét láthattuk. Tömegesen és gyorsan, s emellett igen megnyerőén építkeznek. A paneles, előre gyártott ele­mekből, típustervek alapján készült lakóházak is sokfé­lék, mondhatni sokkal ke­vésbé egyhangúak, mint he­lyenként nálunk. Külső fal­kivételtől eltekintve — min­denütt színes kerámiát al­kalmaznak, ami nemcsak praktikus, nem kopik hamar és állandóan tiszta (egy- egy nagyobb eső után csak­úgy csillog az egész város), hanem igen megkapó a pasztellszínek sokaságában sorakozó nagy házak látvá­nya. A lakásokat illetően szá­munkra érdekesség, hogy a városban is követik az ősi és nagyon ügyes hagyo­mányt: a padlófűtést. A központi fűtés csövei ugyan­úgy a padozat alatt húzód­nak végig, mint ahogyan a falusi házakban ősidők óta a konyhából elvezető csöve­ken át áramlik a meleg a lakószobák padlója alatt. En­nek természetesen a régi szokásokban gyökerezik az oka, mivel a .távol-keleti népeknél párnákon, a gyé­kénnyel beborított padozaton üldögélnek, vetik meg a fekvőhelyet. Falun többnyi­re széket, ágyat sem tarta­nak a lakásban. „Modern várost építeni” •— ezt a jelszót hirdette meg a párt és a kormány már három nappal a fegyverszü­net megkötése után, 1953. július 30-án. S most a láto­gató már az első órák után is elismeréssel állapítja rmgg; a jelszót valóra váltották. A jelenlegi hatéves terv az országban évi 300 ezer új lakás építését irányozza elő. Az utcán szerzett impresz- sziók általában felületesek, de nem is teljesen elhanya­golhatók. így voltunk vele ia népi Korea városaiban is. Az semmi esetre sem felüle­tes benyomás, hpgy az ilyen gyorsan és szépen fölépült városok nagy élet- és mun­kakedv jelei. Sokat mutat az emberek öltözködése is, amelynél félre kell tennünk az európai megszokottságot, mert más ízlésvilág és ha­gyományok a meghatározók, de látnunk kell, hogy min­denki tisztességes ruhát hord. Finom vagy kevésbé finom anyagból, de minden­ki! S azért lénveges ez, mert 1945 előtt tömegesen voltak^ akiknek egyáltalán nem volt rendes ruhájuk, csak ron­gyaik. Az emberek ezrével haltak éhen. Ma nincs éhező ember, igaz ugyan, hogy a rizs (ami gyakorlatilag itt a kenyeret jelenti) meghatá­rozott mennyiségben jár, de az egyrészt elegendő, más­részt ingyen, vagy minimá­lis összegért kapja a lakos­ság. A tisztességes öltözöttség- hez bizonyára hozzájárul az elosztásnak az ottani viszo­nyokkal összefüggő, jelenle­gi módszere. E szerint a fi­zetést kiegészítik különféle természetiben! juttatások, így például általában minden dolgozónak évenként jár egy nyári ruha (nem munkaru­háról van szó), kétévenként egy öltözet téli ruha, három- evenkén* télikabát, kesztyű; sapka. Mindez ingyen, Hor­danak európai szabású öl­tözéket is. de a legtöbben a nálunk képekről jól ismert zubbonyszerű ruházatban járnak. A legszebben a gyer­mekeket öltöztetik, akik egyébként is nagyon bájo­sak, szépek. Bámulatra mél­tó a gyermekkultusz Koreá­ban, ezt jóformán mindenütt tapasztaltuk, a legkülönfé­lébb, jól felszerelt gyermek- intézmények sorában. („Ko­reából elkergettük a királyt és új uralkodót tettünk a helyére. Ez a gyermek!’ — mondták több helyen is mosolyogva.) A népi Korea most lé­pett hatéves terve harma­dik évébe. Központi feladat­ként a Koreai Munkapárt által meghatározott techni­kai fori adalom három cél­kitűzését jelölték meg. Esze­rint csökkenteni kívánják a különbséget, a nehéz és a könnyű munka, valamint az ipari és mezőgazdasági mun­ka között, s. egyre jobban mentesíteni a nőket a min­dennapi, házi munka nehéz terhei alól. É hármas fel­adatkör érdekében most bázisként legfőként a szer­számgépgyártás fejlesztésé­re összpontosítják az erő­ket. Van tehát cél és tér is a Csollima szárnyalásához. Csak egyetlen helyen torpan meg ma még: a 38-as széles­ségi foknál. Ám talán nem hiába rémélik a népi Koreá­ban, hogy a megkezdett tár­gyalások eredményeképpen Dél-Korea népe is a Csolíi- ma hátára pattanhat. Még­ha addig le is kell folynia egy kis víznek a Thedongan folyón. Lőkös Zoltán VEGE Szűts Dénes: 71. — Kérem, bárónő, említet­tem már, hogy a nevemet.« —■ Ja, ja... Flessburger, persze... csak látja, én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy új dimenziókban gondolkod­jam. Azért sok mindent nem értek ám. Tulajdonképpen honnan tudták meg az ame­rikaiak... — A bárónő kegyeskedett elfeledkezni Balátai Jenő szemmel tartásáról. Otto Ver­néméi slendriánabb titkárt pedig még nem alkalmaztak a földön... — Ne haragudjon Fff... Flessburger, de a vöm olyan szavakat használt, amikor az egymillió márkát felajánlót- fam neki... Kiabált, elmon­dott mindennek. Azt hittem, tettleg fog inzultálni. Durva, faragatlan alak volt. És én csak maguk miatt hagytam 'ütni a százezer pengőmet. Pe­relhettem volna, de ki be­szélt le róla? Nem maguk?... Hogyan is hívták azt a ki­csi kancsal ezredest?... Vpn Gruber... Na! Azt magyaráz­ta. nekünk még szükségünk van erre az emberre a háború után. Miénk lesz egész Uk­rajna, a Volga vidéke, s gyors ütemben ki kell aknázni, ami a földben van. Mérhetetlen kincsek fekszenek az orosz tartományban — így mondta Gruber —, s ha a bárónő ke zéből ki is csúszott Balátai, majd tudni fogjuk a módját hogyan vegyük rá a kutatá­sokra. — Gruber?... Gruber azon kesergett — nevetett fel Flessburger —, hogy nem tud kikerülni a frontra, nem sze­rezhet vaskereszteket, mert Sicherheis'dienst csak kup­lerájokba... jaj, bocsánat, szó­val olyan szolgálatokra küldi ahol megpenészedhet... Aztán Berlinnél megmutathatta, megkóstolhatta, milyen is a front. Egy páncélosban lőttek ki, s benne égett. Nem sok zsír sülhetett ki Gruberbői. Ha, ha, ha... — Frisch, nekem ne legyen p-'jáca. A bárónő alaposan végig­mérte a férfit, s kényszere­detten állapította meg, sok­kal jobban tartja magát, mint ő. Mennyi pénze lehet ennek, hogy holnap ezer dollárt kí­nál ... Persze, fél, reszket a leleplezéstől. Amíg ő nylon­abroszokat szegéit be éhe­sen, fázva, addig ez zabáit, utazgatott. Mercedes, motor­csónak, harminc alkalmazott... Dőlt hozzá a pénz... Fless- burgert baleset érhetné itt Splitben... Ha meglenne most neki a gyöngyház berakású pisztolya, lelőné. Nem, nem lőné le, hanem elrontana va­lamit az autóján, aztán lefor­dulna valamelyik sziklán... Óh, miért is ilyen nyomorult, beteg, öreg és tehetetlen. — Szóval, hogyan is volt az amerikai ügy? Flessburger azon gondol­kodott, elmondja-e hajdani üzlettársának az esetet? Ki­adja-e magát neki? Most már miért ne? Annyi, mintha hangosan töprengene, emlé­kezne vagy memoárját dik­tálná. — A Gestapo — mondta suttogva, de kéjes örömmel, hogy saját magát is kigúnyol­ja —, a Gestópo is tévedhe­tett néha. Még mi is követ­tünk el hibákat. A bárónő vidáman kunco­gott. Ez már a jól végzett munka utáni megelégedés volt. A gyomra sem kínozta, sőt vaiami kellemes, lebegő érzés költözött a mellébe, s cseppet sém volt álmos. Ha még lenne itt egy jó pohár Pernod! ? — Éppen Berlinbe tartot­tam, hazafelé — folytatta Flessbui ger —, aktatáskám- oan a Hugenbergnek készí­tett újabb anyaggal, a ha- limbai, iszkaszentgyörgyl vázlatokkal, a gánti termelés számaival és még egy-két bi­zalmas értesüléssel... Közöl­tük az öntől kapott informá­ciók... Az út eléggé fárasztó volt. Münchenben betértem a vasúti étterembe. Ittam egy keveset, ön is tudja, hogy speciális intézeteinkben a manikűröslányok, felszolgá­lók, kalauznők és prostituál­tak egész légióját képeztük át megbízható nemzeti szo­cialistákká. A rendőrségnek dolgoz'ak. cserébe jó állást kaptak, biztos munkát. — Flessburger nevetett. (Folytatjuk*

Next

/
Thumbnails
Contents