Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

V.APCWK TAKVarMinmx Eredmények és gondok Gulács—Tivadaron 3 jiäaft Döntött a Legfelsőbb Bíróság (5. oldalj Polgári védelem melléklet / Cl—B. jidal) Szuper focisztárok Budapesten? (11. oldat! A lottó nyerőszámai (12. oldal)-7,5 százalékkal tovább nö ~ az árucsere-forgalom lavult a külkereskedelmi mérlg| Dr, Bíró József saftófájéicoztatóga Állami támogatás a munkások lakásépítkezéseihez Sajtótájékoztató a Pénzügyminisztériumban VitáS PRO IETÄRJÄI, E6YSIÜ ti ETEK I raagyarorszag AZ MSZMP. SZABÓ ICS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX ev^OLTAM. 16. SZÁM. ARA: SIS FTLLEl 1973. JANUAR 20, SZOMBAT A fegyverzet csökkentéséért Az ünnepekkel tarkított rövid téli szünidő után mind élénkebbé válik a nemzetközi diplomáciai élet. Nemcsak már megtett, vagy éppen folyamatban lévő po­litikai utak jelzik ezt a fo­lyamatot, hanem jegyzékek, dokumentumok, állásfogla­lások is. Ennek a hétnek a közepén különösen jelentős állásfog­lalás került nyilvánosságra. A Szovjetunió kormánya, s ugyanazon a napon a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya, s a csehszlovák kor­mány — másnap, pénteken a lengyel kormány —, az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését szol­gáló tárgyalások előkészítő konzultációjáról nyilvánítot­ta véleményét. Népköztársaságunk kor­mánya ezt az állásfoglalását jegyzékben juttatta el az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, a Német Szövet­ségi Köztársaság és több más állam kormányához. A jegyzékben foglalt állásfog­lalás egyúttal válasz is: vá­lasz az említett országok 1972. novemberében kelt jegyzékére, amelyben java­solták az európai álamok «gy meghatározott csoport­jának konzultációját. Kormányunk ügy véleke­dik: nem meghatározott csoportra kell bízni ezeket a tárgyalásokat, az Európában létező katonai-politikai szö­vetségeknek sem előjoga e téma megvitatása. Az egyen­jogúság alapján valamennyi európai államnak jogot kell kapnia e konzultációkon va­ló részvételre, legalábbis va­lamennyinek. amely érdek­lődést tanúsít iránta. De az európai államokon kívül — akárcsak az európai bizton­sági konferenciát előkészítő konzultáción. Helsinkiben — ott a helye e kérdéskomple­xum tárgyalásánál az Egye­sült Államok és Kanada képviselőinek is. Az európai feszültség to­vábbi enyhülését, az általá­nos béke megerősítését szol­gálná, ha a fegyveres erők és a fegyverzet csökken­téséről Európában, megál­lapodást lehetne kötni. Mindennek igen komoly je­lentőséget tulajdonít kormá­nyunk. s elérésére természe­tesen oly módon törekszik, hogy az egyik fél biztonsá­gának se okozzon kárt. Fontos része kormányunk jegyzékének az a iavaslat is, hogy az európai fegyveres erők és fegyverzet csökken­téséről szóló tárgyalásokat előkészítő konzultáció előz­ze meg. Ennek kezdő idő­pontjául ianuár 31-ét java­solja kormányunk. A szocialista országok va­lamennyien készek részt venni ilyen előkészítő kon­zultáción. január harminc- egyedik' kezdettel. Most a tőkés áiiamokon a válasz­adás: sora: megfelel-e nekik is ez az időpont, s a ta­nácskozások előkészítésének «z a módja: Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter pénteken a Parlament Gobelin-termé­ben tájékoztatta az újságíró­kat a külkereskedelmi forga­lom 1972. évi alakulásáról, s általában a külkereskedelem időszerű kérdéseiről. A sajtótájékoztatót dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke nyi­totta meg. Dr. Bíró József elmondta, hogy az 1971-ben és 1972- ben tett intézkedések a kül­kereskedelemben is kedve­zően éreztetik hatásukat. A belső piacon kialakult he­lyesebb arányok nyomán gyorsult az export növeke­dési üteme, a behozatal pe­dig csökkent. A szocialista országokba 24, a tőkésorszá­gokba 18 százalékkal nőtt az export, a behozatal pedig 2, illetve 4,5 százalékkal mér­séklődött. Ez azt is jelenti, hogy a szocialista országok­kal 1870—71-ben kialakult külkereskedelmi passzívum 1972-ben megszűnt, s a ter­vezettnél hamarabb sikerült aktív egyenleget elérni. Kivitelünk bővítését nagy­mértékben segítette és segíti továbbra is a KGST-orszá- gok integrációs programja, az egyre bővülő gazdasági együttműködés. A timföld- és alumínium-, s közúti jár­mű-, a cellulóz-, kén-, szó­dagyártási, a számítástech­nikai, a gyümölcs-zöldség szállítási, az olefin-kémiai, az autóipari és egyéb együtt­működési megállapodások az említett cikkek 5—20 szá­zalékának értékesítési, illet­ve beszerzési lehetőségeit hosszú távra biztosítják. Fi­gyelemreméltó előrehaladást írtek el a KGST-országok a 'inanszírozási, elszámolási módozatok körüli problémák megoldásában, s ezzel a köl­csönös érdekeknek megfele­lő rugalmas együttműködés fejlesztését szolgálják. A dollárelszámolású orszá­Az egészségügyi tárca idei költségvetése az anya-, cse­csemő- és gyermekvédelmi feladatok ellátására több, mint egymilliárd forintot irányoz elő. Tovább bővül a bölcsődei hálózat: az anyák helyzetét jelentősen könnyítő gyermekintézmé- lyekben a múlt esztendőben — nem végleges adatok sze­rint — 42 ezer apróságról gondoskodtak. Az idén újabb 2400-zal növelik a helyek számát. Az új bölcsődék többsége a lakótelepeken épül. A költségvetési előirányzat lehetővé teszi, hogy javítsák az új- és koraszülöttek el­látásának feltételeit. Azokat a koraszülötteket, akik már nem szorulnak kórházi gon­dozásra. de fejlődésüket ott­honi körülményeik bármi­lyen ok miatt veszélyeztetik. gokban kisebb mértékben, de így is jelentősen nőtt az export. Főként mezőgazda- sági és élelmiszeripari ter­mékekből és fogyasztási iparcikkekből szállítottunk nagyobb értéket, mint 1971- ben. Behozatalunk a szocialista országokból kisebb, a dollár­elszámolású országokból na­gyobb mértékben csökkent, e mérséklődés azonban csu­pán az átlagra utal. A Szov­jetunióból például 1,7 száza­lékkal több árut vásároltunk, mint 1971-ben, forgalmunk egyébként az egész tervidő­szak alatt folyamatosan és tervszerűen növekszik a Szovjetunióval, tovább bő­vül együttműködésünk a ter­melésben és a kereskede­lemben egyaránt. A magyar —szovjet áruforgalomban mind az export, mind az im­port túlhaladta az évi 1,1 milliárd rubelt. A miniszter ezután rámu- tatott, hogy az 1973. évi nép­gazdasági terv ismét kiemelt feladatként irányozza elő külgazdasági kapcsolataink továbbfejlesztését, az 1972- ben elért kedvező eredmé­nyek megszilárdítását. Ter­mészetesen figyelembe kell venni, hogy egyes konjunk­turális tényezők 1973-ban a tavalyinál kisebb mértékben, esetleg egyáltalán nem érez­tetik hatásukat. Ezért az idei terv az áruforgalom további növelése mellett a külkeres­kedelmi egyenleget a tava­lyihoz hasonló szinten írja elő. A terv szerint 1973-bar az áruforgalom mintegy 7— 7,5 százalékkal növekszik Mivel importunk tavaly stag nált, behozatalunk az idén az összforgalom átlagánál nagyobb mértékben, a kivitel pedig annál mérsékeltebb ütemben fejlődik. E tervelő­irányzat reális, sőt esetleg túl is teljesíthető. Külgazda­sági kapcsolataink további dinamikus fejlődésének meg­alapozására számos intézke­dést tettek, illetve terveznek. a csecsemőotthonok utógon­dozó részlegeiben helyezik el. A csecsemőotthoni helyek száma előreláthatólag 440-nel növekszik, s az a cél, hogy valamennyi megyében le­gyen önálló csecsemőotthon. A nők egészségvédelme érdekében jelentősen fejlesz­tik a nővédelmi tanácsadó szolgálatot. Megkezdik a klinikákon az oktató- és to­vábbképző feladatokat is el­látó, magas szintű nővédelmi tanácsadók szervezését. Fel­adatuk a fiatalok, a házasu­landók, az .ifjú házasok egészségügyi ' felvilágosítása és nevelése. Előkészí*ik a terhes-, cse­csemő-. gyermek- és iskola- egészségügyi gondozás eddi­gi nyilvántartási rendszeré­nek korszerűsítését. Az ez­zel kapcsolatos új eljárást kísérletképpen már több he­lyen bevezették. A tapaszta­A Minisztertanács — az MSZMP Központi Bizottsága állásfoglalásának végrehajtá­saként — határozatot hozott az egyes lakásépítési formák pénzügyi és hitelfeltételeinek módosítására. A rövidesen megjelenő rendeletről, a vál­tozások lényegéről Ma darasi Attila pénzügyminiszter-he­lyettes és Szirmai Jenőt az OTP vezérigazgatója tájékoz­tatta a sajtó képviselőit pén­teken a Pénzügyminisztéri­umban. Az új rendelkezés a bérből és fizetésből élők, ezen belül a munkások lakáshoz jutását könnyíti meg, céltudatos, ha­tározott előrelépés a lakás­gondok enyhítésére. A módo­sított hitel- és pénzügyi fel­tételek alapja, hogy mérsék­lődik az előtörlesztés, a kész- pénzfizetés összege, s megha­tározott területeken és felté- teleK között _ mindenképpen biztosított az építkezésekhez szükséges kölcsön. A változta­tás már ebben a tervidőszak­ban is számos olyan munkás­családnak nyújt lehetőséget lakásépítkezéshez, saját ott­hon megteremtéséhez, amely különben csak hosszú évek múlva gondolhatott volna rá. A módosított hitelfeltételek, a kedvezmények a munkások szamára is lehetővé teszik, hogy részt vegyenek a ma­gánlakás-építési akcióban, s lényegében — a tanácsi, a szövetkezeti lakástkcióhoz hasonló feltételekkel — mint­egy 20—25 ezer forint kész- oénzfizetéssel juthatnak la­káshoz. Űj pénzügyi feltételek Az új pénzügyi feltételek a le..nagyobb kedvezményt a vállalati munkáslakás-építke- zésekhez, mint új építési konstrukciókhoz biztosítják. Ennek lényege, hogy az álla­mi vállalatok — közéjük tar­toznak az állami gazdaságok — munkásai lakásépítkezé­sükhöz, vásárlásukhoz a szo­latok birtokában országszer­te erre térnek majd át. A kartonon a terhes anya egészségügyi helyzetét a szülésig, a gyermekét pedig a születéstől 14 éves korig kísérik figyelemmel. Egy, három, öt és tizenhá­rom éves korban úgynevezett státuszlapot állítanak ki a gyermekekről. Az ezen ta­lálható feljegyzések megha­tározók lehetnek az iskola- érettség, a pályaválasztás és bizonyos orvosi beavatkozás esetén. Költözés esetén a Kartont megküldik az új la­kóhely szerinti illetékes egészségügyi szerveknek. A szülők gyermekegészségügyi könyvecskét kapnak, amit a gyermek esetleges kórházba szállításakor bemutatnak a kezelőorvosnak, s az adatok is elősegíthetik a hatéko­nyabb gyógyító munkát. ciálpolitiliai kedvezményeken felül állami támogatást és to­vábbi kedvezményeket kap­nak akkor, ha vállalatuk a lakásépítkezés költségeihez az eladási ár legalább 20 szá­zalékával hozzájárul. Ebben az esetben a vissza nem térí­tendő állami támogatás mér­téke 1—3 szobás lakásnál 40— 80 ezer forint. Szociálpolitikai kedvezmények A munkásoknak a szociál­politikai kedvezménnyel és az állami támogatás összegé­vel csökkentett építési költ­ség 10 százalékát kell előtör­lesztésként kifizetniük. A fennmaradó összegre az Or­szágos Takarékpénztár 35 éves lejáratra kedvezményes, 1 százalékos kamatra építési kölcsönt folyósít. Tovább" könnyítés, hogy a három, vagy ennél több gyermekes családok 10 százalékos elő­törlesztése a tanács, a vállalat javaslatára az állami költség- Vetés terhére részben, vagy teljesen elengedhető, vagy a vissza nem térítendő támo­gatásként fizetheti ki munká­sa helyett. Enyhíti a terheket az is, hogy az OTP az -építési kölcsön havi részletét egye­di elbírálás alapján az első 3 évben mérsékelheti. A munkáltató támogatá­sával történő munkáslakás­építkezés kedvezménye, az ál­lami támogatás a fővárosban, a városokban és a kiemelt — főleg ipari és munkásiakta — településeken érvényes, s el­sősorban a telepszerű, több­szintes lakóház-építkezések­hez adják. Szigorú előírás, hogy amennyiben az állami támogatással épített vagy vá­sárolt lakást eladják, úgy a támogatás teljes összegét vissza kell fizetni. A kedvez­ményre jogosultságot, azt, hogy a dolgozó munkásnak minősül, a vállalat vezetőjé­nek kell igazolnia. Á mnnlíá'íaféf támogatás teltételei Kedvezően változtak a la­kásépítés munkáltatói támo­gatásának egyéb feltételei is. A vállalatok a munkásokon kívül az egyéb bérből és fi­zetésből élő dolgozóik lakás- építkezéseit is támogathatják. Ilyen esetben a telepszerű, többszintes lakóház-építkezé­sekhez az OTP az eddigi 50 százalékkal szemben a költ­ségek 75 százalékára, egysége­sen évi 2 százalékos kamat­ra ad hitelt. A fennmaradó 25 százalék a dolgozó és a vál­lalat között oszlik meg; az előtörlesztés továbbra sem lehet kevesebb az építési költség 15 százalékánál. Egye­di, többszintes lakóház-épft kezeseknél a kölcsön legfel­jebb 60 százalék — az eddigi 25 százalékkal szemben —, a kamat pedig 3 százalék. Az új rendelkezés lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltatók lakásépítési alapjukból laká­sonként legföljebb 40 000 fo­rint erejéig előleget adjanak kijelölt dolgozóiknak a lakás- építkezés előkészítésével kap­csolatos költségekre. Kedvezőbbek a feltételek a szövetkezeti lakásépítkezésed­nél, valamint az OTP beru­házásában épülő, a tanácsok által értékesített lakásoknál is. A bérből és fizetésből élők­nek, a szövetkezeti tagoknak, a nyugdíjasoknak a szövetke­zeti lakás árának 25 százalé­kát kell előtörlesztésként megfizetniük, a 75 százalékra pedig az OTP-nek kell köl­csönt nyújtania. A kölcsön törlesztési ideje a szövetkeze­ti lakásoknál 35 év. az OTP beruházásában épülő lakások­nál 30 év, a kamat évi 2 szá­zalék. Az egyéb telepszerű^ többszintes lakóház-építke­zésekhez, valamint az egyedi többszintes házépítkezések­hez az OTP a költségeit 70 százalékára folyósít hitelt, a 30 százalék — előtörlesztés- ként — az építtetőt terheli. Az öröklakás-építés és áru* sí tás, valamint a tanácsi érié- kesítésű lakások eladásá­nak pénzügyi feltétele! nem változnak. A családiház­építkezésekhez is változatla­nul a költségek 25 százaléká­ra adnak hitelt. Az OTP h»tc,e?Csi fevékenfsé^c A pénzügyi és hitelfeltéte­lek módosítása során néhány egyéb — valamennyi több­szintes lakásépítési formái érintő — rendelkezés is szü­letett. Ilyen például, hogy a többszintes lakóház-építke­zésnél. -vásárlásnál a kölcsön pem haladhatja meg a min­denkori hitelpolitikai irányel­vekben meghatározott össze­get. A sajtótájékoztatón el­mondották, hogy a múlt év­ben maximálisan 150 000 fo­rint kölcsönt adtak az ilye» építkezésekhez, az idén leg­feljebb 250 000 forint hitel nyújtható. Az OTP hitelezési tevékenységét egyébként a. kormány hitelpolitikai elvei szabják meg, ezek határozzák meg az évente felhasználható kölcsön összegét. Erre az év­re a tavalyinál mintegy 30 százalékkal több, évmilliárd forint jut építési hitelekre. A változásokhoz tartozik aa is, hogy a családalapító fiata­lok — a munkásokéhoz ha­sonló feltételekkel — kérhetik az OTP-kölcsön első 3 évi mérséklését. A január elseje után megkötött kölcsönszer­ződéseknél a szerződések alá­írása óta született gyerme­kekre is érvényes a szociál­politikai kedvezmény. Ren­delkezést hoztak arra is, hogy a gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezmény megelőlegezésének időpontját nem a szerződés aláírásának napjától, hanem a lakás használatbavételi engedélyé­nek kiadásától kell számíta­ni. A szociálpolitikai kedvez­mény nyújtásához az eltar­tottakra vonatkozó jövede­lemhatár a jelenleg" 500 fo­rintról 600 forintra emelke­dett. (MTI) Több, mint egymilliárd az anya*, csecsemő- és gyermekvédelemre

Next

/
Thumbnails
Contents