Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

c mtm «ftLOT-WAeYARonsZXO »975. járni* 0 % Újdonságok » tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A HYBRO-csirke tenyésztése megyénkben Boros Andrásné, Tóth Istvánná, Cservenyák Józsefné és Krajecz Andrásné a nyíregy­házi üzemben a tojásberakást végzik. (Hammel József felvétele) Az fizemgazdász helye, szerepe a gazdái kodásban A baromfikeltető és értéke­sítő vállalat a múlt esztendő­ben közel 11 millió darab na­poscsibét adott el a tenyész­tőknek. Ebből mintegy 8 mil­lió darabot a megyében lévő három — Nyíregyháza, Máté­szalka, Kisvárda — üzemük­ben keltettek, A többit más megyék társvállalataitól, va­lamint ÁFÉSZ-ektől és tsz- ektől szállították a tenyész­tőkhöz. A HYBRO-csirkék keltetésé­hez a tiszta, fajtenyésztojást állami gazdaságokból, taz-ek- ből vásárolják. Az 1973-as évre 4 millió darab HYBRO- csirkét keltetnek ki. Az egész broilerprogram egy pontosan szervezett láncolat. Ezt kí­vánja a folyamatds fogyasztói ellátás és a tenyésztői, ter­melői gazdaságosság ts. A to­jástermelés, keltetés, nevelés, a baromfifeldolgozó ipar és a kereskedelem munkája, mint egy gép fogaskerekei, úgy kapcsolódnak egymásba, fezért ebben a programban csak megfelelő feltételekkel, nagy felelősséggű szaktudás­sal lehet részt venni. A tyúktojást olyan megbíz­ható tenyésztőktől kapják, mint a Csengeri Állami Gaz­daság, a sóstóhegyi, gaesályi, tíborszállási, vállaji és tisza- eszlári termelőszövetkezetek. A kacsatojást a rohodi és a székely! termelőszövetkezetek szállítják. Naposkacsából az éves tervük 800 darab. A libatojást megyén kívüli te­nyésztőktől szerzik be. A törzstenyésztő üzemeket rendszeresen látogatják a keltető szaktanácsadói. A ta­nácsadók tevékenységének haszna jól mérhető a gazda­ságokban. Ezt tanúsítja a székelyi kacsafarm esete is, ahol kéthetes előnyre tettek szert a tojástermelésben, a szakszerű technológiai taná­csok betartásával. A kiszállított naposcsibe je­lentős része a háztáji gazda­ságokba és más kistenyésztők- höz kerül. A múlt évben mintegy 3 millió darabot kaptak a kistenyésztők. A termelőszövetkezetek és a ta­gok között kialakult egy olyan tenyésztői kapcsolat, ami sokkal jobb eredménye­ket hoz, mint a közvetlen szállítás. A termelőszövetke­zetekben fogadják a tagok számára szállított naposba­romfit és ott 3—4 hétig elő­nevelik. Ezzel a naposcsibék elhullását a minimálisra tud­ták csökkenteni. A háztáji gazdaságok, kistenyésztők 1972-ben 650' ezer kacsát és Í50 ezer libát kaptak a kelte­tőállomástól. A nyíregyházi keltetőüzem­ből ez év első szállítmányai már január elején kimentek. Fűtött kocsival szállítják a naposállatokat, nyáron pedig, ha szükséges, hűtik a szállító­teret. Tehát a tenyésztőig biztosított az egészséges, élet­erős baromfi kiszállítása. A kis állatkák további során at­tól függ, hogyan tartják be a7 előírt technológiát. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb tanácsot az alábbiakban közlünk a napos­csibék fogadásához: Első feltétel, hogy a csirke megérkezése előtt az épületet mechanikusan takarítsák ki. A berendezési tárgyakat, ete­tőt, itatót egyaránt tökélete­sen meg kell tisztítani. Ha a takarítás befejeződött, ezt kö­vesse a fertőtlenítés. Az épü­let fertőtlenítésén túl gon­doskodni kell a belépés előtti fertőtlenítés szabályainak biztosításáról is. A naposcsibék egészségi ál­lapotának megítélése: — A naposeslrke egészsé­ges, aktív és egyöntetű. A köldöke zárt, nincsenek ab- normitások. — Ha kerítőbe tesszük, le­gyen, nyugalmuk, élelmük, vi­zük, az előírt megvilágítás biztosított és esirkemagasság- ban a hőmérséklet 32—35 Celsius-fok. — Ne tömörüljenek és ne csipogjanak. — Jó elhelyezés esetén az állatok kényelmesen szétte­rülnek. — Ha alszanak, vagy esz­nek (isznak), akkor aktívak. Az aktivitásuk fényintenzi­tással befolyásolható. Ügyel­ni kell a megvilágítás, a fű­tés és szellőzés technológiai előírásainak betartására. A csirke érkezésekor a ta­karmány legyen odakészítve, etetőtálcára, papírra, kis vá­lyúkra, vagy tiszta tojástál- cókra. Ha a mechanikus be­rendezésünk alkalmas erre, úgy az etetőláncba, vagy a köretetőkbe is legyen beké­szítve a takarmány. Az első Egy mátraalji kis faluban gyerekeskedtem. Szomszé­dunkban, Lövey Miska bá­csi és Verőn néni kertjében állt egy — az én szemem- ben toronymagasnak tűnő — körtefa; sokszor megmásztuk pajtásaimmal, ingünk bugy­rában hozva le a jó ízű — búzával érő — körtéket. Máig is keresem egy gör­be törzsű kajszibarackfa gyümölcsének különleges zamatét, csodálatos ízét (ez a fa olyan görbe volt, hogy a töve a kertben gyökere­zett, de koronája már kí­vül hajolt a kerítésen, ezért könnyű volt felmászni rá és megdézsmálni termését). Ma már tudom, hogy a gyermek­kor napsugara adott annak a baracknak ízt, és sohasem találhatom meg újra. Azután megismertem, meg­szerettem, majd mestersé­gemnek választottam a nagy­üzemi gyümölcstermesztést Munkát, kenyeret leltem a végeláthatatlan gyümölcsül­tetvényekben. S még most is a gyümölcsöskert az iga­zi alkotó szórakozásom, a gyümölcsöskert, amely oly sok örömet nyújt az ember­takarmány természetesen in­dítótáp. A csirkének mindig álljon rendelkezésére takar­mány. Idősebb csirkéknél a takarmányláncot naponta 6— 8-szor meg kell mozgatni. Etessünk granulált tápot (ha az általa szerzett előnyök nagyobbak, mint a többlet takarmányköltség). Ha hasz­nálatba vesszük az etetőlán­cot, ügyelni kell a csirkékre mindaddig, amíg azt meg nem szokják. Minden héten változtassunk a csirke hátma­gasságának megfelelően az etetőlánc magasságán. Sohase etessünk romlott, vagy pe­nészes takarmányt. Használ­junk mindig friss takarmányt, a takarmány ne legyen avas, lehetőleg két hétnél ne - le­gyen Idősebb. Mindig ve­gyünk az -újonnan érkezett takarmányból mintát és győ­ződjünk meg arról, hogy a takarmány az előírt minősé­gű. Kövessük állandóan fi­gyelemmel a takarmányba belekevert coccidiostatikumo- kat. Az I. takarmányról a IT. ta­karmányra egy hétig tartson a fokozatos áttérés. 10 nappal a vágás előtt etessünk finom kavicsot. Az egészséges, szakszerű csirkenevelés igen fontos fel­tétele az itatási technológia pontos betartása. Az előírá­sok betartásával a HYBRO- csirke 7 hetes korra 145 de- , kagramm élősúlyt érhet el A takarmány értékesítése jó. 2—2,10 kilogramm takar­mányból 1 kiló élősúly érhető el. (Cs.) nek. A kert, ahonnan a gyermek elindul és ahová a munkában megfáradt ember öregségére pihenni visszatér, így cselekedtek ezt e haza nevezetes gyümölcskertésze!, Moháesy Mátyás, Okályi Iván, Fejes Sándor és ezt te­szik majd a jelenlegi fiata­lok is. A gyümölcsöskertekben szerzett tapasztalataimat szeretném e könyv lapjain megosztani olvasóimmal olyan -szándékkal, hogy min­denekelőtt azoknak nyújtsak segítséget, akik most kezde­nek gyümölcsfáikkal bajlód­ni. Elmondom tehát amit a telekről, mint a termesztő­munka helyéről érdemes tudni. Bemutatom a gyü­mölcsfák formáit, fajtáit és tanáccsal segítem a házi­kert művelőjét, hogy melyik gyümölcsfajból mennyit tele­pítsen. Remélem kedvet kap majd ahhoz, hogy az általá­nosan ismert gyümölcsökön kívül olyan fajokat is ültes­sen, amelyek gyümölcse a piacon vagy az üzletekben nem vásárolható meg. Köny­vem önálló fejezete a gyü­mölcsöskert berendezése, a csemeték telepítése és felne­Az 1003/1972. kormány számú határozat rögzítette, a termelőszövetkezet többsé­ge pedig felismerte, a szer­vezésszabályozó emberi tevé­kenység fontosságát. Ezen felismerés vezérli a termelőszövetkezeteket, ami­kor az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésében a személyi feltételek megjaví­tásából indulnak ki. A sze­mélyi feltételek megterem­tésében az üzemgazdasági munka színvonalának meg­javítását remélik, s egyre ismertebb lesz az üzemgaz­dász státusz. Az üzemgaz­dászok foglalkoztatása még nem mindenütt tisztázott, ezért teszem nyilvánossá ja­vaslatomat. A gyakorlatot szerzett üzemgazdász elemző tevé­kenységével a döntésre ki­munkált termelés-technikai alternatívákkal a vezetők munkáját segíti, a vezetői döntéseket készíti elő. Ezért kínálkozik, hogy az üzem­gazdász annak a vezetőnek legyen beosztottja, aki az egész gazdaság szakmai irá­nyítója, felelős vezetője. A termelőszövetkezetekben kialakult vezetési formákban a fsz-elnök beosztottjaként helyes az üzemgazdászt fog­lalkoztatni. Természetesen eleve feltételezett, hogy szo­rosan kell együttműködnie a főagronómussal, főkertész- szel, főállattenyésztővel, fő­gépésszel, főkönyvelővel. Az üzemgazdász feladata, ügyrendje Az üzemgazdász feladatát eivi vonatkozásban a külső információk gyűjtésében, csoportosításában „kiszűrésé­ben” lehet meghatározni. A szakfolyóiratok tömege­sen jelennek meg. ezeknek figyelemmel kísérése és az adott üzembeni alkalmaz­hatóságát kell eldöntenie az üzemgazdásznak. A különböző tapasztalat- cserék, rádió, televízió, sajtó egyaránt külső információ forrása. A belső információ szol­gáltatás a külső információ mellett, azzal párhuzamosan közvetlen üzemi érdekként jelentkező feladata az üzem­gazdásznak. Az üzemgazdász munkája megjelenési formáját illető­en különböző elemzésekben jut kifejezésre, ami a vezetői döntéseket készíti elő, a ve­zetői megalapozott döntések­ben realizálódik. Az elemzések megalapozott adatokon nyugszanak, meg­felelő termelési ismeretekkel alátámasztva. Nem elég holt velése. A gondozási teendő­ket részletesen leírtam, hi­szen olyan sokszor érkeznek kérdések hozzám; hogyan kell táplálni, öntözni, met- széni a gyümölcsfákat a szebb és több termés érde­kében. Fontosnak tartom az állandó és kíméletlen har­cot a kártevők és kórokozók ellen. Véleményem szerint ez a gyümölcskertészkedés legnehezebb része. E harc­ban fegyvertársul egyszerű és könnyen alkalmazható módszereket javasolok. A már „haladó” kertész- kedőknek szól „Az én speci­alitásom” és a „Termeljünk még szebb gyümölcsöt” cí­mű fejezet, amelyben a ki­emelkedő értékű, különleges minőségű gyümölcs termesz­tésére igyekeztem néhány ta­nácsot adni. A könyv csupán rövidre fogott gyűjteménye a gyü­mölcstermesztés szerteága­zó tudományának és úgy gondolom, tartalmát majd az olvasók megfigyelései, ta­pasztalatai teszik teljessé. Ha így lesz — érdemes volt sze­rény munkámat önöknek át­nyújtanom — írja könyvéről a szerző. adatok felsorolása, a tény­adatokat értékelő magyará­zatok szükségesek. A vezetés akkor kaphat szakszerű és gyors elemzé­seket az üzemgazdásztól, ha a beosztott szakvezetők ter­melési alapadatszolgáltatása a bizonylati elveken nyug­szik, ha a számviteli köve­telményeknek megfelel. Az adatszolgáltatás, üzem­elemzés, ágazati elemzés, műveleti elemzés csak akkor lesz reális, ha a számviteli munka az előírásnak meg­felelő színvonalú. Elemzés, értékelés Rendszeres elemzést, érté­kelést kérhet a vezetés: ha­vonta a folyamatosan ter­melő ágazatokról: tejterme­lés, tojástermelés, szarvas­marha-hizlalásról, sertés- hizlalásról, növendékek súly- gyarapodásáról, takarmányo­zási hatékonyságról, traktor­üzemről, tehergépkocsi-üzem­ről, fogatos munkákról, élő­munka-felhasználásról, dí­jazás alakulásáról. E területeken az üzemgaz­dász havonként értékel rá­fordítás-hozam, illetve telje­sítménykapacitás kihaszná­lási mutatókkal. A vizsgáló­dás, elemzés operatív jelle­gét a terv és teljesítés idő­arányosságában lehet meg­jelölni. Termelési ciklus befejez­tével végezhető el a rövid kifutású ágazatok elemzése például: baromfikeltetés, hizlalás, vagy az egyes mű­veleti kalkulációk mint az őszi mélyszántás, tavaszi ta- lájelőkészítési munkák, is­tállótrágyázás, műtrágyázás. Ezek az elemzések a kő­vetkező termelési folyamat, ciklus előkalkulációiként is jók. Evenként ismétlődő fel­adat az éves termelési terv készítésében való közremű­ködés. A jó, gyakorlott üzemgazdász a tervezés elvi és gyakorlati irányítója. A sikeres, évközi terv­elemző munkával a terve­zést megalapozó ismeretek legfőbb birtokosa az üzem­A fenyőerdők kártevők el­leni védelme új irányzattal bővült a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia szibériai ta­gozatú növényfiziológiai és biokémiai intézetének mun­kássága nyomán. Az új eljá­rás alapján a fák természe­tes védekezésének alapos ta­nulmányozása, majd a beteg­ségekkel és kártevőkkel szembeni immunitás mester­séges fokozása. E kutatások kezdeménye­zője és vezetője Anatolij Rozskov, a biológiai tudomá- nyok doktora, az intézet la­boratóriumának vezetője. 1950-ben szerezte meg dip- lomájót a Lomonoszov Álla­mi Egyetemen, majd egy Bajkálon túli rezervátum munkatársa lett. Azóta is Szibériában él és dolgozik. — A korszerű erdővéde­lemben a kártevők — szapo­rodási helyükön — történő tömeges megsemmisítésé­nek eljárását alkalmazzák — mondotta Rozskov. — Mi azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy magának a fának a belső ellenállását, életké­pességét mozgósítsuk a be­tegségek és kártevők ellen. Szibériában fakalapáccsal ütögetik a cédrusfa törzsét, hogy a terméshez jussanak, ügy tűnik, ez nem a legjobb megoldás, mert a fa kérge megsérülve, kártevők tanyá­jává válhat. A valóság azon­ban más, a gyantafolyásos fákat általában nem támad­ják meg a kártevők. Feltehe­tően a sérülések mozgósít­ják a fák ellenállóképessé­gét Vajon az Immunitás ké­pességét felhasználhatjuk-e a fák fokozott védelmére? gazdász. A tervezés folya­matossága, szakmai megala­pozottsága, realitás;; tuck* mányossága, komplex jellega — a vezetés irányítás —< szervezés alapja lesz. Az év végi záráskor a ten. melési folyamatok befejezté. vei termelési költségelem­zést végez, kimunkálva a* esetleges önköltségemelke­dés okát, magyarázatot keH adni a költségnövekedésre. Időszakonkénti feladatok közé tartozik a beruházáso­kat megalapozó döntési ja­vaslat kidolgozása. Ebben a munkában segítséget külső szakemberektől várhatunk, hasonló már megvalósult be­ruházást tanulmányozunk, a tervet és költségvetést meg­vizsgáljuk, meggyőződünk annak valódiságáról. Meg­vizsgálja a beruházás meg­térülését. hatékonyságát. Termelési szerkezet, eszi közellátottság, talajerő-gaz­dálkodás szintén elemzés tárgya lehet. A vezetői döntések Az üzemgazdász feladatai között leírtak mind-mind kapcsolatban vannak a ve­zetői tevékenységgel, hiszen valamennyi elemzés tény­adaton alapszik, ez pedig a döntéseket segíti: Ebből következik, hogy a> igényes vezető felismeri a döntés szükségességét meg­alapozó elemzést, informá­cióigényes. alternatívák kö­zött választ. informáltság után rendelkezik, végrehaj­tást ellenőriz. Természetesen, az üzemJ gazdasági munka nem egy személyen keresztül lesz tel­jes. Minden szakembernek, vezetőnek alakítani kell öko­nómiai szemléletét. Ha a ve­zetés; szákvezetés -teret -en­ged, igényli az elemző mun­kát, akkor az üzemgazdás* munkája a hozamok növe­kedésében, a termelékenység növekedésében, a tsz-tagság jövedelmének növekedésé­ben mérhető. Mielőtt a tudósok erre a kér­désre feleltek volna, mód­szert dolgoztak ki a fa álla­potának meghatározására. Mit rejt az a fogalom, hogy egészséges, vagy legyengülj beteg fa? Miként „viselked­nek”, miként „védekeznek9* a fák? Rozskov és munkatársai megfigyelték, hogy a kár­tevők által megtámadott fák védekező mechanizmusa fel­erősödött egy bizonyos időre és a küzdelemből gyakrab­ban került ki győztesen, mint azt általában feltéte­lezik. A tűlevelű fák többsé­gének ellenállóképessége a gyantacsatornákban levő gá­zok nyomásától függ. A fa sejtjei a gyantacsa­tornák közelében számukra teljesen idegen formát vesz­nek fel, mivel a nyomás a vízháztartással függ össze. Ezek a transzformálódott sejtek halmozzák fel a védő­anyagot, a gyantákat és fe- nolvegyületeket. A fák immunreakciója többnyire nem specifikus jel­legű. vagyis a különböző sé­rülések hasonló reakciókat válthatnak ki. Éppen ebben és a védőanyagok fokozott — mesterséges — felhalmozásá­ban látják a kutatók az er­dővédelem fejlesztését. Lehet­séges, hogy e célok elérésé­re sikeresen alkalmazhatnak vegyi anyagokat, továbbá a talajvizet, illetve a talaj sa­játosságait. Egy vitathatatlan — mon­dotta Rozskov — az erdő fáit éppen úgy kell gondoz­ni, sőt gyógyítani, mint a gyümölcsösöket, vagy az ál­latokat.. a. GajdaJ SZAKKÖNYVTÁRUNK Bálmi György: GYÜMÖLCSÖSKERT Kert és* főiskolai docen* Az erdők gyógyítása Egy szibériai tudós érdekes megfigyelései

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents