Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

Ülést tartott a Minisztertanács Koreai hétköznapok (4.) (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a pénz­ügyminiszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztését az egyes lakásépítési formák pénzügyi és hitelfeltételeinek módosításáról. Ennek alapján a munkások a lakásépítéshez nagyobb állami támogatásban részesülnek. Az állami válla­latok munkásai, ha legalább 20 százalék vállalati kölcsön- támogatásban részesülnek, a szociálpolitikai kedvezmé­nyeken felül további állami támogatást is kapnak, lakóte­lep jellegű, többszintes lakó­ház építésénél, például egy kétszobás lakáshoz az eddigi segítségen kívül 60 ezer fo­rintos állami támogatás jár. A három vagy ennél több gyermekes munkáscsaládok kedvezményben részesülhet­nek az előtörlesztésben és a kölcsöntartozás törlesztésé­ben. A havi törlesztés az első három évben a fiatal házasok számára is mérsékelhető. A lakásépítő szövetkezeti és a tanácsi elosztású OTP-laká- soknál a jelenlegihez képest csökken a készpénz-előtörlesz­tés. A többszintes lakóházak építésénél előnyösen változ­nak a törlesztési idők és a kamatfeltételek is. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjeszté­se alapján a kormány rende­letet hozott a városok és köz­ségek általános és részletes rendezési terveinek jóváha­gyásával és elfogadásával kapcsolatos hatáskörök mó­dosításáról. Az intézkedést a tanácsi testületi szervek ha­táskörének bővítése tette szükségessé. A helyi tanácsok az általános, a tanácsok vég­rehajtó bizottságai a jelentő­sebb, az építésügyi hatósági feladatot ellátó szakigazgatási szervek pedig a kisebb jelen­tőségű részletes rendezési terveket fogadják el, illetve hagyják jóvá. A főváros és környéke általános rendezési tervének jóváhagyása tovább­ra is a Minisztertanács hatás­körében marad. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott a szakmunkásképzés irá­nyításának rendjéről. Az in­tézkedések a szakközépisko­lák és a szakmunkásképző Is­kolák irányításában és ellen­őrzésében jelentkező ágazati és tanácsi hatáskörök rende­zését szolgálják, valamint * részletesen meghatározzák a szakmai képzésben érdekelt miniszterek és főhatóságok feladatait. A határozat értel­mében a művelődésügyi mi­niszternek az oktatás és a ne­velés egészére kiterjedő ága­zati felelőssége mellett a munkaügyi miniszter látja el valamennyi szakmunkásképző iskolában, a felnőtt szakmun- képzés keretében, továbbá szakmunkásképzési céllal működő ipari, mezőgazdasági és erdészeti szakközépisko­lákban folyó szakmai kép­zéssel összefüggő ágazati fel­adatokat. A képzés irányítá­sával és ellenőrzésével kapcso­latos főhatósági felügyeleti hatásköröket a jövőben az ipari és építőipari szakmákat oktató iskolák tekintetében a munkaügyi miniszter, az élel­miszer- és a fagazdaság szak­máiban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmában pedig a bel­MOSZKVA A szovjet művelődésügyi mi­nisztérium kollégiumi ter­mében csütörtökön délben ünnepélyesen aláírták a ma­gyar-szovjet kulturális együttműködési kormánykö­zi bizottság január 16 és 18 között megtartott 9. ülésé­nek jegyzőkönyvét. Az ok­mányt Ilku Pál magyar és Jekatyerina Furceva szov­jet művelődésügyi minisz­ter írta alá. Jelen volt Ra- pai Gyula, hazánk moszk­vai nagykövete is. WASHINGTON Ronald Ziegler, Nixon el­nök saj tóti‘kára csütörtökön bejelentette: dr. Kissinger elnöki főtanácsadó január 23- án visszatér Párizsba, hogy folytassa megbeszVéseit Le Dúc Thóval, a VDK kül­döttségének különleges ta­nácsadójával „a megálla­podás befejezése céljából”. Mint Ziegler közölte, Haig tábornok csak szombaton érkezik vissza Washingtonba Thieu saigoni elnökkel és az USA más délkelet-ázsiai pártfogoltjaival folytatott megbeszéléseiről. Megfigye­lők a bejelentésből arra kö­vetkezhetnek, hogy a meg­egyezés „még legalábbis több nap távolságra van”. BERLIN A Német Demokratikus Köztársaság és az Olasz Köz­társaság kormánya elhatá­rozta, hogy 1973. január lÖ-i hatállyal diplomáciai kap­csolatot létesítenek a két ország között. A döntésről csütörtökön Berlinben közöc közleményt adtak ki. NEW YORK Richard Nixon szombatom teszi le az esküt elnöki te­vékenységének második négyéves periódusa előtt. Nixon novemberben történt újraválasztása óta az ünne­pélyes szertartáson mond először nyilvános beszédet. Az Egyesült Államok elnö­kének beiktatására példát­lan méretű biztonsági intéz­kedéseket rendeltek el Washingtonban. Az esküté­telt követő felvonulás útvo­nalán legalább 10 000 rend- ér ér titkos ügynök tartózko­dik majd és a közeli támasz­pontokon készenlétbe helye­zik a légierő harci gépeit. HELSINKI Helsinkiben csütörtökön folytatódott az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia előkészítő ta­nácskozása. A részvevő or­szágok képviselői a délelőtt folyamán csaknem másfél órás ülést tartottak. Az ülés közép-európai idő szerint 11 órakor ért véget. KAIRÓ A négynapos bajtam-ün- nep alatt is folyta'ta mun­káját a népi gyűlés tény­megállapító bizottsága, amely azzal a feladattal jött létre, hogy felderítse a kai­rói és alexandriai diákmeg­mozdulások okait, s javasla­tokat tegyen e megmozdu­lások elbírálására, illetve az egyetemi rend helyreállítá­sára. A jövő héten a parla­ment rendkívüli ülésen vi­tatja meg a bizottság jelen­tését, amely egyebek között leleplezi a diákzavargások kezdeményezéséért és irá­nyításáért felelős elemeket. A vizsgálat megnyugtató lezárásától függ, hogy a január végéig tartó félévi szünet végeztével folytat­ják-e a hónap elején felfüg­gesztett oktatást az egyete­meket és a főiskolákon. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy az egyetemi hallgatók újabb tüntetése­ken követelik letartóztatott társaik szabadon bocsátását. ADDISZ ABEBA Georges Pompidou fran­cia államelnök, aki szerdán a késő délutáni órákban ér­kezett 48 órás hivatalos lá­togatásra az Etióp Császár­ságba, csütörtökön délelőtt megkezdte hivatalos tárgya­lásait Hailé Szelasszié csá­szárral és kormánya képvi­selőivel. A találkozót meg­előzően Pompidou elnök megkoszorúzta az etióp dia- d ' emlékművet. VARSÓ Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök útban haza­felé Indiából, csütörtökön Teheránba érkezett kereskedelmi miniszter gya­korolja. A szakmunkásképző intézmények létesítése és fenntartása a jövőben a fő­városi és a megyei tanácsok hatáskörébe tartozik. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta a művelő­désügyi miniszter előterjeszté­sét az alsó és középfokú okta­tási intézmények irányítási rendszerének szabályozásáról. E szabályozás értelmében a szakközépiskolák és a kollé­giumok létesítésének, fenn­tartásának és közvetlen irá­nyításának jogát a főhatósá­gok 1974. szeptember 1-ig át­adják a fővárosi és megyei tanácsoknak. Megfelelő jog­szabályozási intézkedésekkel biztosítják, hogv különösen a szakmai irányításban, az is­kolai hálózat fejlesztésében, a népgazdasági igények és a be­iskolázás összhangjában a szakszerűség, illetve a köz» ponti elvek érvényesül jenek. Az Országos Vízügyi Hiva­tal elnökének előterjesztése alapján a kormány megtár­gyalta és jóváhagyta a víz- gazdálkodás távlati fejlesz­tési koncepcióját. Az 1985— 90-ig, fő vonásaiban pedh az ezredfordulóig kidolgo zott tervek főbb célkitűzései közé tartozik a lakosság ivó­víz-ellátásának és a lakótele­pek csatornázásának fejlesz­tése, a víz tisztaságának vé­delme, az árvízvédelmi biz­tonság fokozása, a mezőgaz­daság belterjes fejlesztéséhe? szükséges vízszolgáltatási és vízrendezési főművek kiépíté­se. A koncepció olyan orszá­gos jelentőségű vízpótló rend­szerek létrehozását is tartal­mazza. amelyek már a távlati igények kielégítését szolgál­ják. A kormány úgy határo­zott, hogy a vízügyi ágazat gazdasági szabályozórendsze­rét tovább kell fejleszteni, a két- és többoldalú műszaki­gazdasági együttműködés ke* rétében pedig hasznosítani kell a nemzetközi vízügyi együttműködésben rejlő lehe­tőségeket. A Minisztertanács tudomá­sul vette a nehézipari minisz­ter és az- Országos Bányamű- szaki Főfelügyelőség elnöké­nek a "Mecseki Szénbányák komlói Kossuth-bányaüzemé- ben 1972. szeptember 28-án keletkezett bányatűzről szó­ló jelentését. A vizs<?áta* megáüaoította, hogy a tüzet a szállítószalagot meghajtó tengelvkaocsolón keletkezet4 műszaki hiba okozta. Olyan biztonsági előírásokba, sza­bályzatokba ütköző vétkes magatartás nem fordult elő, amely a tűzesettel közvetlen okozati összefüggésben lenne A bányabiztonság fokozása ér­dekében a nehézipari minisz­ter. az Országos Bányamű szaki Főfelügyelőség elnöke ér- a szakszervezet megtette f szükséges intézkedéseket. A kormány ezután egyé ügyeket tárgvalt. Szüts Dénes" Panmindzsoni kézfogások « A koreai viszonyok és előzmények ismeretében méltán ment különlegesség­számba az a verőfényes ké­ső őszi nap, amikor — tá­vol-keleti tartózkodásunk heteiben — másodszor lép­tünk be a panmindzsoni fegyvermentes övezetbe. Ve­lünk együtt vendégváró, va­donatúj Mercedesek hosszú sora is. Ezen a napon ugyanis déli küldöttek ér­keztek. Tárgyalódelegáció, tanácsadók, szakértők, új­ságírók. Bármily furcsa is — vagy talán a hivatásunkból adó­dóan természetes?... — első­ként éppen köztünk, újság­írók között jött létre talál­kozás. Észak-koreai kollégá­inkkal együtt mi mentünk a — korábbi fejezetben már említett — tárgyalóbarak­kokhoz., illetve az ott húzó­dó demarkációs vonalhoz. Ennek másik felén csopor­tosultak a dél-koreai kollé­gák. Pillanatokon belül le­zajlott az ismerkedés —ter­mészetesen kölcsönösen át­lépve a demarkációs vona­lat —, s a beszélgetés arra terelődött: vajon éppen né­hány nappal e közös tár­gyalásokat megelőzően, mi­ért rendelt el Dél-Koreára a Pák Csőn Hi-rezsim statári­ummal súlyosbított rendkí­vüli állapotot. Sajátságos feleletet kaptunk, miszerint a haza egyesítésének érdeké­ben, hogy ne lehessen sem­mi zavaró körülmény, sem­mi rendzavarás. Időközben egyre népe­sebb lett a térség, s ez a kétségtelenül örömteli moz­galmas kép kötötte le a fi­gyelmünket. Megérkeztek megfigyelőként a fegyver­szüneti bizottság tagjai: len­gyel, csehszlovák, svájci svéd főtiszt, és egy kínai is. Aztán fölsorakozott az észak-koreai delegáció, ün­neplő öltözékben, többen kö­zülük az ismert zubbony Sáábású ruhában, mindany- nyian Kim ír Szén arcképét magában foglaló, vörösre zománcozott nagyméretű jelvénnyel. Kedves csapat­ban vörösvirágcsokros út­törők jöttek. A fogadtatás baráti, szívélyes külsőségek­ben nem szűkölködött. Ami­kor a déli hivatalos delegá­ció is ideérkezett a túlol­dalról. a vendéglátók nem­csak mosolygós kézi :>gásók­kal. hanem egyikük-mási- kuk barátságos hátverege- téssel, néhány érdeklődő szó­val Is köszöntötte őket. Látszott, hogy itt már egy folyamat újabb állomásának vagyunk a szemtanúi. Az előkészítő tárgyalások igyani- 25 alk ’ mimal foly­tak, s ezeket ki/etően jött létre a Vöröskereszt magas szintű megbízottai között Phenjanban augusztus 30-án az első megbeszélés. majd szeptember 24-én Szöulban Ez a mostani panmindzsoni fogadtatás — útban ismét Phenjan, a harmadik tár­gyalás október 24-i színhe­lye felé — már viszonylag régi tárgyalópartnerek talál­kozása volt. Sőt valószínűleg olyanoké, akiknek személyes része lehetett az idei, július 4-i, nagy világvisszhangoi kiváltott Észak—Dél közös nyilatkozat létrehozásában is E nyilatkozat egyébként sarkalatos pontja is a tár­gyalásoknak. Ez tartalmazza azt a hármas alapelvet, ame­lyet az egyesítés elengedhe­tetlen feltételének tartanak a KNDK-ban, s tömören így fogalmaznak meg: önálló, békés, nemzeti összefogás. A kérdéssel foglalkozó Il­letékes politikusok — így például U Mong Jong, a párt politikai kiadójának fő­szerkesztő-helyettese —, azt fejtették ki számunkra, hogy ezt úgy kell értelmezni: a koreai nép önmaga kívánja megoldani a haza egyesíté­sét, követelve a Dél-Koreá- ban állomásozó amerikai csapatok kivonását, be nem avatkozását. A második alapelv, a békés egyesítés önmagáért beszél, a harma­dikat pedig úgy fogalmazták meg, hogy ideológián, esz­méken, rendszereken felül­emelkedve kell véghezvinni az ország egyesítését. Ez utóbbi állította számunkra a legtöbb kérdőjelet. Koreai elvtársainktól magyaráza­tul azt kaptuk, hogy ez arra irányul: biztosítsák Dél-Ko- reában is a véleményszabad­ságot. bárki kifejthesse né­zetét a haza egyesítéséről, hatálytalanítsák a kommu­nistaellenes törvényeket, ad­janak lehetőséget a társa­dalmi szervezetek szabad mozgására. A Koreai Munkapárt köz­ponti lápja, a Nodong Szín­műn már egy hónappal' ‘ a közös nyilatkozat aláírása után írt róla. hogv az egyez­mény ellenére Dél-Koreában üldöznek hazafiakat, az an­ti komm" n izmust helyezik előtérbe. mes4erséges falai állítanak Észak és Dél közé, akadályokat gördítenek a nemzet egysége elé. Felidéz­te, hogy számos dél-koreait, aki az egyesítés mellett állt ki, az ..antikommunista tör­vény” alapján Derbe fogtak, elítéltek, bebörtönöztek. A közös nyilatkozat igen nagy eredmény volt ugyan, de i— mint ezek a néldák is mutatják — Önmagában nem hozza e] a megoldást. Erről is bes~é’ vethettünk Jantf Hjong Szobbal, a Koreai Munkapárt Politikai Bizott­ságának póttagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával, aki fogadta delegációnkat. Kifejtette előttünk, hogy még szűk a kapu Észak és Dél között, de ami van, az máris jelentős sikernek számít az előző évhez képest. Koráb­ban ugyanis a dél-koreai bábkormányok semmilyen tárgyalásokba nem akartak bocsátkozni. Most saját né­pük nyomására is rákény­szerültek erre, de kénysze­rítő erőként hatott a KNDK gazdasági, politikai eredmé­nyeinek ismerete és a nem­zetközi helyzet számos té­nyezője is. így például az, hogy Pák Csőn Hí látja: az amerikaiak, mikor érdekük azt kívánta, magára hagyták a tajvani rezsimet. Nem akarja tehát, hogy ő is. Csang Kai-sekhez hasonlóan „nemzetközi árva” legyen. Ezért szeretné magát bizto­sítani az északiak által már régóta kezdeményezett tár­gyalások elfogadásával. A KNDK tovább akarja széle­síteni a kapukat és javasol­ja : legyenek megbeszélések a legfőbb népi gyűlés és a dél-koreai ún. parlament tagjai között, valamint vizs­gálják meg Dél és Észak konföderációja létrehozásá­nak módozatait. A déliek azonban egyelőre csak a Vöröskereszt-tárgyalásokra, valamint a Dél és Észak közötti szabályozó, koordi­nációs megbeszélésekre szo­rítkoznak. Magunk is tapasztalhattuk a phenjani Vöröskereszt-tár­gyaláson az északi álláspont udvarias, házigazdához illő. de következetes érvényesíté­sét. A legégetőbb probléma a kettészakított családok fájdalmának enyhítése, amely egyébként is elvá­laszthatatlan az ország egye­sítésének feladatától. Emel­lett is azonban a népi Korea küldöttségének vezetője Kim The Hi (aki korábban kül­ügyminiszter-helyettes volt), határozottan emelte föl sza­vát annak érdekében, hogy a közös nyilatkozat szelleme érvényesüljön és ehhez te­remtsenek a demokratikus, szabad társadalom feltételei­nek megfelelő légkört, Dél- Korában is. Újabb Vöröskereszt- és koordinációs tárgyalások is voltak már azóta, egyrészt ismét Phenjanban, másrészt Szöulban. Sűrűsödnek a panmindzsoni kézfogások a két országrész között, s ta­lán — ha még hosszú táv­latban is — formálódik a közös jövő. Következik: Táltos szár­nyakkal Lőkös Zoltán / 70. — Rendkívül fontos dolgot kell önnel megbeszélnem. — Flessburger úgy tett, mintaki fél, hogy valaki meghallhat­ja, mit beszél, és suttogóra fogta a hangját. — Talán... Az idős hölgy a szobába ve­zette Flessburgert és hellyel kínálta. A tíz lépés megtétele elég volt neki, hogy vissza­nyerje lelki egyensúlyát, és már az eredeti elképzelésre tudjon koncentrálni. Frisch, alias Flessburger úgy lát­szik meggondolta magát és fizet. A részlefeket fogják most megbeszélni. Leült hát ő is az egyik fotelba, és vá­rakozóan nézett a férfira. ■— Megbeszéltem Évával, hogy a kis hajómon átviszem magukat Olaszországba. Én visszajövök, és majd kocsival önökért megyek. Természe­tesen addig is a költségekre némi pénz... A bárónő azt hitte, boldog­ságában menten felkiált. Ko­rát meghazudtoló ruganyos­sággal ugrott fel ültéből, de aztán kétrét görnyedve eresz­kedett vissza... — Nagyszerű — akarta mondani és ebből csak az lett: — Jaj, a gyom­rom! — Öh, bárónő, fájdalmai vannak? Flessburgernek úgy ragyo­gott az arca, mintha váratlan öröm érte volna. — Éppen van nálam egy kis csillapító szer. Vegye be, mert nem tudunk tárgyalni... Minden fájdalom olyan kul­túrálatlan... bocsánat... egy pillanat... Flessburger a fürdőszobá­ból pohárral a kezében tért vissza. A pohárban sötét sár­ga színű, teljesen szagtalan folyadék csillogott. — Köszönöm, ön igazán kedves — Bayer Olga felhaj­totta a pohár tartalmát, utá­na hevesen összerázkódott. — Mi németek eléggé bírjuk a fájdalmakat, de... szóval, ami engem illet, Olaszországot jónak tartanám, bár nehezen bírom a tenger hullámzását, majd meglátjuk... Sajnos, po­kern annyi mindenen kellett keresztülmennem az utóbbi húsz év alatt... Maguk ott Nyugaton, el sem tudják kép­zelni... Apropó, Frisch úr... — Kérem, ne hívjon még magunk között sem azon a néven. Az az ember már nem él, halott... — Jó rendben van, de... persze ez a szörnyű kor... bol­dogult apám Verdunnél tü­dőlövést kapott, ő mondta mindig: a fiatal németek el­fajzottak, nincs bennük erő, hit, lelkesedés. Megtagadják életüket, céljaikat... Flessburger felhúzta a szemöldökét. — Hát miránk aztán igazán nem lehet ezt mondani. De sokan mások bizony... Flessburger az órájára né­zett. Másfél, két óra múlva kezd majd elmerevedni. Hu­szonnégy órán belül kell ad­ni a következő adagot, akkor teljese^ jriegbénul... Beszélni szerencsére nem fog tudni írni sem... aztán meghal... Flessburger izmai megke­ményedtek a székben. Csak semmi érzelgősség. Sajnálhat­ja, mint egy legkevésbé sem ügyetlen, régi munkatársát, egy németet, de mégis meg kell halnia. Éppenséggel ele­get is élt. Bezzeg, ha nek nem sikerült volna megsze rezni Flessburger papír jait?... A derék Alfred Fless burger, duisburgi gyógysze­rész, forogna a sírjában, ha meg tudná ki él a nevével De szerencsére Flessbue- ger gyógyszertárát, egész csa­ládját bomba pusztította el, a gyógyszerész a nyugati fron­ton halt meg, s amikor ő * papírjaival megérkezett Ar­gentínából Kölnbe, szívesen vették, hogy gyógyszertárat nyisson. Az igazolás puszta formaság volt, könnyen tűl­esett rajta. Aztán lassan meg­melegedve felkereste Ludger Westricket... Flessburgert a bárónő sza­val hozták vissza a múltbóL — Némi biztosítékot azért kell kapnom Frisch, hogy tényleg őszintén gondolta az olasz utat. — Hogyne, természetesen. Holnap megfelelő lesz, ha át­adok önnek... mondjuk ezer dollárt? Azt hitte, hogy az összeg hallatán a bárónő gyanút kap, de nem. — Ezer dollár? Igen, as megfelelő összeg lesz — mondta Bayer Olga kicsit aí- íektálva. Sovány, ráncos ár­ián elégedett kifejezés sii- rant át. — Abból kihúzzuk addig, amíg az Adriát meg­kerülve hozzánk leér... Tudja Frisch_. (Folytatjuk!

Next

/
Thumbnails
Contents