Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

'Mils PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! Magyarorszag AZ MSZMP. SZABÓ LCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA &xx évfolyam. 15. szám ÄRA: 80 FILLER 1973. JANUAR 19, PÉNTEK LAPUNK TARTAT.WAB<5K| Bíráló cikkünk nyomán a Bak talór árit házi Építő- él Szakipari Szövetkezetben (3. oldal) _azért lett öngyilkos (5. oldali Megdézsmálták a bevételt (5. oldal» Nők a labdarúgópályán (7. oldali A magyar kormány 197?. január 18-án jegyzéket jut­tatott el az Amerikai Egye­sült Államok, Belgium, Dá­nia, Görögország, Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia, Norvégia, a Német Szövetsé­gi Köztársaság, Olaszország és Törökország kormányá­hoz. A jegyzék az európai fegyveres erők és fegyver­zet csökkentéséről tervezett előkészítő megbeszélések­kel kapcsolatos álláspontot tartalmazza és egyidejűleg válaszol az említett orszá­gok 1972 novemberi jegyzé­kére, amelyben az európai államok egy meghatározott csoportjának előzetes kon­zultációját javasolták. A magyar kormány jegy­zéke rámutat, hogy az euró­pai feszültség további eny­hülését, az általános béke megerősítését szolgálná, ha megállapodás jönne létre a fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről Európában. Ennek a magyar kormány nagy fontosságot tulajdonít és hangsúlyozza: az európai nemzeti és külföldi fegyve­res erők és fegyverzet csök­kentésének kérdését úgy kell megoldani, hogy ez ne okoz­zon kárt egyik fél biztonsá­gának sem. A magyar kormány — kö­vetkezetes álláspontjának megfelelően — kész 1973. ja­nuár 31-én megkezdeni az előkészítő konzultációkat az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését szol­gáló tárgyalásokról. Úgy vé­li, hogy e kérdés vizsgálata nem lehet az Európában lé­tező katonai-politikai szö­vetségek előjoga. Ezért a magyar kormány véleménye szerint a konzultációkon va­ló részvételre az egyenjogú­ság alapján jogot kell kap­nia valamennyi európai ál­lamnak, amely ez iránt ér­dekeltséget tanúsít, továbbá az Amerikai Egyesült Álla­moknak és Kanadának. Az államok részvétele az előkészítő konzultáción nem dönti el előre azt a kérdést, hogy mely országok lesznek részesei a fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére vonatkozó megállapodás­nak, szögezi le a jegyzék. Az előkészítő konzultáció résztvevői megvizsgálhatnák az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésé­vel kapcsolatos tárgyalások szervezeti és ügyrendi kér­déseit. Meghatározhatnák a tárgyalások résztvevőinek körét, valamint időpontját és helyét. Kidolgozhatnák a tárgyalások napirendjére és munkarendjére vonatkozó javaslatokat. A fent megnevezett orszá­gok jegyzékeiben az úgyne­vezett „különleges németor­szági helyzetre” tett utalá­sokkal kapcsolatban a ma­gyar kormány jegyzéke le­szögezi, hogy korunk két­ségbevonhatatlan ténye a két szuverén, független német államnak, a Német Demok­ratikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztársa­ságnak, mint a nemzetközi jog egyenjogú alanyainak a léte. (MTI) Tanácskoztak a megye ipari szövetkezeteinek vezetői Megyénk ipari szövetkeze­teinek elnökei és párttitká­rai csütörtökön tanácskozást tartottak Nyíregyházán. Az értekezlet napirendjén egyet­len pont szerepelt: az MSZMP Központi Bizottság ■múlt év november 14—15-i és a megyei pártbizottság de­cember 22-i határozatából adódó feladatok megbeszélé­se. A tanácskozáson részt vett Cs. Nagy István, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője és Sándor József, a megyei tanács osztályveze­tője A tanácskozáson Czimbal- mos István, a KISZÖV el­nöke tartott vitaindító elő­adást. Értékelték a szövet­kezetek múlt évi tevékenysé­gét és a fontos párthatáro­zatok tükrében szóltak az idei feladatokról. Utaltak arra: a KISZÖV elnöksége alapvető feladatának tekinti, hogy segítse a szövetkezete­ket a határozatok megvaló­sításában, és részt vegyen minden olyan határozat elő­készítésében, az OKISZ irányelveinek végrehajtá­sában, amely a megye ipari szövetkezeteinek munkáját közvetlenül, vagy közvetve befolyásolja. A megye ipari szövetke­zetei az 1972-es évet ered­ményesen zárták. Ezt tük­rözik a legfontosabb muta­tók is. A teljes termelési érték 4,4 százalékkal halad­ja meg az előző évit. Ez összegben 14 millióval meg­haladja az egymilliárd fo­rintot. Még jelentősebb az emelkedés a hozott anyagok beszámításával. Ez esetben a növekedés 8,1 százalék, a teljes termelési érték pedig 1094 millió forint. Ez 83 millióval több. mint az 1971. évi volt. örvendetes jelen­ség, hogy szinte minden főbb területen emelkedés volt a bázishoz viszonyítva, így a késztermék és javítás­szolgáltatás 3,3 százalékkal, az építőipari termelés 7.9 százalékkal növekedett. A lakosság részére végzett íunka értéke 65.5 millió fo­int volt, 8,6 százalékkal jobb az előző évinél. Az egy termelőre jutó termelékeny­ség is 3/4 százalékos növeke­dést mutat. A szövetkezeti tagok személyi jövedelme 22 900 forintról 23 900 fo­rintra emelkedett. Vagyis kereken ezer forinttal ke­restek többet, mint az előző évben. A megye szövetkezeti ipa­rának 1973-ban fokozottab­ban kell törekednie a bel­kereskedelmi igények telje­sebb kielégítésére, a korsze­rű, a divatnak megfelelő ol­csó termékek előállítására, az exportra gyártott termé­kek gazdaságosságára, mi­nőségének emelésére, a la­kosság részére végzett javí­tó-szolgáltató tevékenység bővítésére, a lakásépítés fo­kozására, a lakáskarbantar­tási munka emelésére, a fo­lyamatban lévő beruházások mielőbbi befejezésére és ter­melésbe állítására. A szövetkezeti ipar várha­tóan a múlt évivel azonos mértékben fejlődik. Ezen belül az ipari termelés fej­lődésének tervezett üteme 10 százalék, az építőiparé 8 százalék, a szolgáltatás ugyancsak 8 százalék. A bel­kereskedelem részére 10 szá­zalékkal, a külkereskede­lemnek 8 százalékkal több árut gyártanak. A program­ban mintegy 450 lakás fel­é-ütése szerepel. A személyi jövedelem 5 százalékos emelkedésével számolnak. Az idei feladatok végre­hajtása azt igényli, hogy a szövetkezetek az eddigiek­nél is részletesebb tervet ké­szítsenek. Kidolgozásánál fi­gyelembe kell venni a mun­ka- és üzemszervezés, vala­mint a műszaki színvonal fejlődéséből eredő tartaléko­kat, forrásokat. A terveket a szövetkezeti mérlegzáró köz­gyűléseken kell megvitatn és elfogadtatni. Cs. Nagy István, a megye pártbizottság osztályvezető je hangsúlyozta, nagy jelen­tősége van a szövetkezet ipar termelésének a pártha­tározatok megvalósításában különösen a helyi igények árualapok, a lakossági szol­gáltatások jobb kielégítésé­ben. ' Részt vett a vitában Rozs.1 Lajos (Porcsalma), Bódi Ist­ván (Nyíregyháza), Dombó­vári István (Demecser), Sza­bó László (Tiszavasvári), Liptai Károly (Nyíregyháza). A felszólalásokra Czimbal- mos István válaszolt, majd átnyújtotta a Szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést Mátyás Józsefnek, a Nyír­bátori Ruhaipari Szövetke­zet elnökének nyugdíjba vo­nulása alkalmából. A munkások béremelése, lakásépítésének támogatása, a szakmunkásképzés és az iskolák irányítása a napirenden • • Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság Budapesten, január 2. és 5. között megtartott III. ülésszakáról. Megtárgyalták Magyarország és a VDK 1973. évi hitel- és segélyszerződé­sét, a kölcsönös áruszállítá­sok rendjét, a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés további feladatait. A létrejött megállapodás ér­telmében Magyarország 1973- ban továbbra is hozzájárul a VDK védelmi képességének növeléséhez, hiteleket, segélye­ket ad a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságnak, folytat­ják az együttműködést a VDK természeti kincseinek feltárá­sában. Magyar szakemberek közreműködnek a bauxitku- tatásban, a vízkutatásban, az öntözőrendszerek létesítésé­ben. Berendezéseket szállí­tunk állattenyésztő telepek létrehozásához, a hibridkuko­rica-termelés kialakításához, az állatgyógyászat korszerű­sítéséhez. A Minisztertanács' a jelentést tudomásul vette, s megbízta a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bizottsá­gának elnökét, hogy az ülés­szak határozataiból adódó fel­adatok végrehajtására intéz­kedési tervet dolgozzon ki. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoz­tatta a kormányt a magyar— lengyel gazdasági együttmű­ködési állandó bizotság ja­nuár 9—11. között Varsóban megtartott XII. ülésszakáról. A tanácskozáson áttekintették a gépipar, a nehézipar, vala­mint az árucsere területén ki­alakított együttműködés hely­zetét és további feladatait. A két ország képviselői 1980-ig szóló megállapodást írtak alá a szintetikus szálak gyártás­szakosításáról és kölcsönös szállításáról. A gazdasági együttműködés további fej­lesztése érdekében megkezdik az 1976—1980-as népgazdaság­fejlesztési tervek koordinálá­sát, különös tekintettel a munkamegosztás bővítésének lehetőségére. A kormány a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vette és úgy ren­delkezett, hogy a megállapo­dásban foglaltak végrehajtá­sára az illetékesek tegyék meg a szükséges intézkedése­ket. Magyar—szovjet barátsági est A Szovjetunió megalakulá­sának 50. évfordulója tiszte­letére nagygyűlést rendezett január 18-án, csütörtökön este az MSZBT-tagcsoport Fehérgyarmati Állami Gaz­daság Fehérgyarmaton, a já­rási-nagyközségi művelődé­si központban. A 18 órakor kezdődött nagygyűlés elnökségében he­lyet foglalt Forgács András, az MSZMP fehérgyarmati járási bizottságának titkára Berczeli Lajosné, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság országos központjának mun­katársa, a járás és a nagy­község több vezető szemé­lyisége. A megjelent vendégeket, a nagygyűlésre érkezett fehér- gyarmatiakat, az üzemek, a gazdaságok képviseletében jelenlévő dolgozókat Csor- vási Sándor, a Fehérgyar­mati Állami Gazdaság igaz­gatója, az MSZBT országos elnökségének tagja köszön­tötte megnyitójában. Ezután Széles Lajos országgyűlési képviselő, a megyei tanács fehérgyarmati járási hivata­lának elnöke mondott ün­nepi beszédet. Ezt követően emelkedett szólásra az ün­nepi est kedves vendége, J. P. Proncsenkó, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetségének titkára. A nagygyűlés második ré­szében nagy sikerrel mutat­ta be műsorát a hazánkban állomásozó szovjet alakula­tok egyik művészegyüttese és a Fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium ifjúsági együttese. A nagyszabású ün­nepi program a megjelent szovjet vendégek, a tagcso­port állami gazdaság dolgo­zói és a nagyközség lakói baráti találkozójával zárult a késő esti órákban. A külügyminiszter beszá­molt a kormánynak az euró­pai szocialista országok kül­ügyminisztereinek Moszkvá­ban, január 15-én és 16-án, az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésével és más idősze­rű nemzeiközi kérdésekkel kapcsolatban folytatott ta­nácskozásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint az igaz­ságügy-miniszter előterjesz­tése alapján a kormány meg­tárgyalta és elfogadta a hajó­zásról szóló törvényerejű ren­delet tervezetét, s úgy hatá­rozott, hogy azt az Elnöki Ta­nács elé terjeszti. Az MSZMP Központi Bi­zottsága novemberi határo­zatának megfelelően a mun­kaügyi miniszter — a Szak- szervezetek Országos Taná­csával egyetértésben — elő­terjesztést tett az állami ipar és a kivitelezői állami építő­ipar munkásainak, valamint a termelést közvetlenül irá­nyító dolgozóinak béremelé­séről. A kormány határozata alapján 1973. március 1-től átlagosan 8, illetve 6 százalé­kos béremelésben kell ré­szesíteni az állami iparban él a kivitelező állami építőipar­ban foglalkoztatott valameny- nyi olyan dolgozót, akit mun- kásállomány-csoportban tar­tanak nyilván, beleértve a részmunkaidőben foglalkozta­tottakat is, valamint a terme­lést közvetlenül irányító dol­gozókat. A béremelésre szánt összeg 80 százalékát a válla­latok között úgy kell eloszta­ni, hogy az fedezetet nyújt­son a szakmunkások és a ter­melést közvetlenül irányítóta bérének az ioarban legkeve­sebb 8, az ém'tőinarban leg­alább 6,5 százalékos, a beta­nított és segédmunkások bé­rének az ioarban minimálisan 4, az éoítőiparban legalább 3 százalékos emelésére. A fennmaradó 20 százalék kot differenciáltan kell elosz­tani a vállalatok között. \ kormány utasította az illeté­kes felügyeleti szervek veze­tőit a határozat végrehaj­tásának megszervezésére és ellenőrzésére. Felkérte a SZOT főtitkárát, hogy a szak- szervezetek a munkához nyújtsanak hatékony segítsé­get. (Folytatás a Z. oldalon) Szocialista brlgáövezetök megbeszélése A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szolgál­tató Vállalat tiz gyáregysé­gében 1972-ben 94 brigád és 3 szocialista üzemrész 1193 tagja versenyzett a szocia­lista cím valamilyen foko­zatának eléréséért. A szo­cialista brigádok küldöttei csütörtökön a vállalati ta­nácskozáson eredményeikről számoltak be, s meghatároz­ták az 1973. évi feladatokat. A MEZŐGÉP az elmúlt évben olyan jelentős kor­mányprogramok megvalósí­tásában vett részt, mint az alkatrészellátás országos szintű megoldása, a cukor- program, a húsprogram. A vállalat kötelezettségeit min. den vonatkozásban teljesí­tette és ez jórészt annak tudható be, hogy a szocia­lista brigádok vállalt gaz­dasági feladataikat sikerrel teljesítették. Beszámoltak a brigádvezetők arról, hogy a megye egész területén több, mint 20 óvodát patronálnak, Vöröskereszt hlíliSöttértekezíet Nyíregyházán A Magyar Vöröskereszt nyíregyházi városi szerveze­te 18-án délelőtt a fegyve­res erők klubjában tartotta küldöttértekezletét. A négyéves munkáról Franczel András, a városi szervezet titkára tartott ki­egészítő beszámolót a 61 vö­röskeresztes szervezet kül­döttei és a meghívott ven­dégek előtt. Szólt arról, h°gy a felvi­lágosító, nevelő tevékenység a napi munka során széles területre kiterjed. A négy év alatt 70 filmvetítéssel egy­bekötött előadást tartottak a betegségek megelőzése, a csa­ládvédelem és az alkoholiz­mus elleni küzdelem téma­körökből. A tanfolyamok száma meghaladta a kétszá­zat, ezeken több mint nyolc­ezren vettek részt. A tisztasági mozgalomnak a város területén már régi hagyományai vannak. Szer­vezését évek óta 130 társa­dalmi aktivista végzi, a moz­galom sikerét mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy Nyíregyháza területén 3700 „Tiszta udvar, rendes ház” című táblát osztottak ki, ez a város lakosságának mint­egy 30 százaléka. Az üzemekben 1972-ben 26 helyi szervezet, 1655 tag­létszámmal, az egészségügyi intézményekben pedig 13 he­lyi szervezet 1180-as létszám­mal működött. Jelentős mun­kát végez a MEZŐGÉP Vál­lalat és a gumigyár szerve­zete, valamint a ' megyei kórház vöröskeresztes akti­vistái. Fejlődés tapasztalható az önkéntes véradómozgalom te­rületén. 1972-ben 15 iskola nyerte el a „Tiszta iskola” cimet. Közel 400 tanuló kap­csolódott be a fogászati hó­nap, az „Egész évben egész­ségügyi totó” és az „Alkohol nyomán” című mozgalmak­ba. Kiemelte két gimná­zium — a Kölcsey és a Zrí­nyi vöröskeresztes "V’keny- ségét. B magyar kormány állásfoglalása az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésé! szolgáló tárgyalások előkészítő konzultációiéról

Next

/
Thumbnails
Contents