Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
Br*fS ÉVFOLYAM. 294. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. DECEMBER 14, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL« A szovjet tanácsi delegáció Tiszavasváriban <5. oldal) Parlamenti jegyzetek (5. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Sportturmix (7. oldal) Elfogadták o jövő évi költségvetést Folytatja tanácskozását az országgyűlés Az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége megyénkben Dr. Tar Imre megyei első titkár logadta a vendégeket Szerdán délelőtt az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő. a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula. Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai, a páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. , Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitotta az ülést, majd Vályi Péternek, a Minisztertanács elnökhelyettesének adott szót. Vályi Péter min’szterelnök-helyettes Az 1973. évi előirányzatok megfelelnek a Központi Bizottság állásfoglalásában megfogalmazott követelményeknek. A költségvetés arra az Intézkedési tervre támaszkodik. amelyet a kormány a Központi Bizottság határozatainak érvényesítésére a közelmúltban kidolgozott és jóváhagyott. A kormány intézkedési terve gondosan és részletekbe menően sorolja fel a teendő- ' két. Ez lesz a következő hónapok minisztertanácsi mun- kanrngramiának gerince, fő tartalma. A munka túlnyomó részét a jövő év első hat hó- naniá^an kell elvégezni, ezen- 1 belül is igen sokat az első ne- 'gyedévben. A tudományos előrelátás és a különböző gazdasági szervek tevékenységének összehangolása azt igényli, hogy a tervek készítésében, végrehajtásában és a gazdasági folyamatok ellenőrzésében az állami szervek között a mainál jobb munkamegosztás legyen. Ebben fontos szerepet szánunk a néhány hónán múlva létesülő Állami Tervbizottságnak. Az Állami Tervbizottság feladata lesz a tervben biztosítani az ágazati szempontok és a népgazdasági érdekek egységét. továbbá a jVé'p'gatdn'ság fejlődési üteméből, az életkörülmények javításából. a műszaki fejlődésből és a gazdasági egyensúlyból származó követelmények Összehangolását. Operatív hatásköre is széles lesz a tervben foglalt gazdasági célok ellenőrzésében és a végrehajtást szolgáló intézkedések hozatalában. A mostani időszak legfontosabb gazdasági céljai közé tartozik a népgazdaság termelési és forgalmi hatékonyságának fokozása, az egyensúly további szilárdítása. Mi a helyzet most? A népgazdaság 1972. évi fejlődésének eredményei azt mutatják, hogy azok az intézkedések, amelyeket a kormány a nép- gazdasági egyensúly javítására hozott, kedvező változást eredményezlek. Ez mindenekelőtt a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének számottevő javulásában jut kifejezésre, ezenkívül abban, hogy a felhalmozás — a beruházások és a készletképződés — korábbi, tervszerűtlenül felgyorsult növekedése megállt. Vályi Péter ezután a hatékonyság követelményével foglalkozott: A Központi Bizottság egy éve nagy hangsúllyal szólt a vállalati és üzemszervezési munka megjavításáról. Születtek jó határozatok, voltak széles körű tanácskozások és a gyakorlatban is megkezdődött valami. Persze senki sem várhatta. hogy egyik évről a másikra gyökeresen megváltozik a hélyzet. Ami azonban történt, az még bizony széles területeken a szerény várakozásnak sem felel meg. A helyzet nagyon egyenlőtlen a vállalatainknál, de- azt általánosságban megállapíthatjuk, hogy sok helyütt még mindig csak a nekigyűrkőzés állapotában vannak. Pedig mindenki beláthatja, hogy elavult szervezéssel párosulva a legmodernebb technika sem hozhatja meg a várt eredményt. Ez így csak állásidőkhöz, az állóalapok kihasználatlanságához, ütemte- len termeléshez vezethet. A korszerű szervezés is elengedhetetlen befektetés, amelyért talán kevesebb beruházási eszközt, de annál több ötletet, tudást, munkát, vezetői energiát kell bevetni. Legyen ez tehát 1973-ban vállalati és Hozzáteszem, a minisztériumi vezetők egvik 'ő gondja. Rossz vezetőknek tartjuk azokat, A‘ Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodik az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége: Karim Ahmed, az Iraki Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Dzsamal Maulud, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. A küldöttség szerdán Varga Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársának kíséretében háromnapos látogatásra megyénkbe érkezett. A megyei pártbizottságon dr. Tar Imre, az MSZMP megyei bizottságának első titkára fogadta a vendégeket és adott tájékoztatást Szabolcs-Szatmár megye politikai, társadalmi. gazdasági életéről. A megbeszéakik a technikát konzerválják, azonban azt se nézzük el, hogy egyes vállalatoknál nem ismerik, vagy nem tudják végrehajtani a korszerű irányítási, szervezési módszereket. Nem arról van sző. hogy a minisztériumok, vállalják át a vállalatok felelősségét és munkáját, de segítsenek többet és semmiképpen se üljenek karba tett kézzel ott, ahol hibát látnak-. A vállalati irányítási • és szervezési munka korszerűsítésével szorosan összefügg a költséggazdálkodás javítása. A vállalatok és szövetkezetek költséggazdálkodásával a kormány nincs megelégedve és az országgyűlés sem lehet megelégedve. Mindebben bizonyos objektív, a vállalatoktól független nehézségek hatása is tükröződik, - de egyik oka és forrása kétségtelenül az élő- és holtmunka-felhasz- nálás hasznosításának alacsony színvonala. Ily módon függ össze a vállalati szervezési munka a költségalakulással. Az állóeszközök alacsony hatékonysága több területen. A Központi Bizottság jus'-'Sroztdidnak helyes értelmezésétől és az elveknek a gyakorlatban való 'érvényesítésétől, egyéb fontos politikai momentumok mellett, a gazdasági helyzet további erősödését várjuk. A gazdasági helyzet értékelésénél az egyik legfpnto- sabb mérce az, hogy milyen mértékben teljesülnek a negyedik ötéves népgazdasági terv előirányzatai. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy a negyedik ötéves terv teljesítése jó úton halad, a legfontosabb területek fejlődése eléri, vagy haladja a tervről szóló törvényben előírt színvonalat. A népgazdasági arányok egv részével vannak problémáink. de ezeket megoldjuk A feilődés a korábbi ötéves tervek során soha nem egye-' zet* az előirányzatokkal eny nyire. mint most Eddigi ered ménveink alapján joggal fel tételezhettük, hogv a hátralévő három évben megvalósítjuk mindazt, amit a TV ötéves tervben célul tűztünk magunk elé. A gazdasági fejlődés terv- szerűségének növelése továbbra is fontos feladatunk. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZÜNETÉBEN KÄDÄR JÄNOS. K. PAPP JŐZSEF ÉS BRUTYÓ JÁNOS. (KELET-MAGYARORSZÁG TELEFOTÓ) lésen részt vett dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Alexa László, a megyei pártbizottság titkára, a megyei párt- vb tagjai és Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A tájékoztatót követően elvtársi, baráti véleménycsere alakult ki a résztvevők között, amely a pártélet fontos kérdései mellett felölelte a szocialista építés, a munkásosztály fejlődése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén elértfőbb eredményeinket, terveinket. A vendégek — a megyei vezetők társaságában — szerdán délután az Országos Gumiipari Vállalat Nyíregyházi Palma Gumigyárába látogattak, ahol Varga főleg a kapacitások kihasználatlanságának és a géppark elöregedésének következménye. Gyakori jelenség, hogy a vállalatok kiselejtezés helyett ma is tovább üzemeltetik elavult gépeiket és járműveiket, mint az ésszerű lenne. Korábban a bruttó termelési érték kötelező előírása szorította őket erre. Most további intézkedéseket kell kidolgoznunk, hogy biztosítsuk az ésszerű gépcserék feltételeit. Kevés szervezési, fejlesztési döntés irányul a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésére. Ezzel szemben számos példa akad az anyagigényes termékek gyártási részarányának nálunk általában indokolatlan növelésére. Sokszor laza, nem eléggé módszeres és szigorú költséggazdálkodásra utal a rezsiköltségek növekvő aránya. Ez összefügg az adminisztratív létszám növekedésével is. Tisztelt országgyűlés! A párt és a kormány nagy gondot fordít a lakosság életkörülményeinek folyamatos javítására. E törekvés eredményeit — ha nem is lehetünk mindennel elégedettek — a lakosság az életben tapasztalja és többnyire el is ismeri. A fejlődést tükrözik a statisztikai adatok. Az utolsó öt évben az életszínvonal javulása gyorsult a megelőző ötéves időszakhoz képest. A lakosság ellátása jelentősen javult. Javult a húsellátás. bővült a ruházati és más iparcikkek választéka, tovább szűkült a hiánycikkek köre. A mai választék annyival gazdagabb, hogy egyszerűen nem hasonlítható össze az 5—6 évvel ezelőttivel. A reáljövedelmek emelkedése az elmúlt két évben a nominálkeresetek növekedésének gyorsulása és a fogyasztási cikkek egy részének nagyobb ütemű árnövekedése mellett valósult meg. Vályi Péter ezután arról beszélt, hogy az ipari és az építőipari munkások jelentős kategóriáinak nominálbére nem tartott lépést a bérek átlagos növekedésével. Elsősorban ez tette szükségessé az életszínvonalat érintő, a párt Központi Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkjra, valamint a gyár gazdasági és társadalmi vezetői: Gergely Ferenc igazgató, Fülöp Imre, a pártszervezet csúcstitkára, Molnár Sándomó, a szakszervezeti bizottság titkára, Holló László, a KISZ- bizottság titkára fogad a. Tájékoztatók hangzottak el az új gyár eddigi munkájáról, a fejlesztés jelent' s terveiről, a pártszervezet tevékenységéről, majd megtekintették a gyár több üzemét. A küldöttség további Szabolcs-Szatmár megyei programja során ellátogat a tar- pai Győzelem Termelőszövetkezetbe, a Bess',r"'ei György Tanárképző Főiskolára, megtekintik Nyíregyháza iparnegyedét, úi lakótelepeit és Sóstófürdőt. Bizottságának határozatában bejelentett központi intézkedéseket. A központi béremelésnél figyelembe vesszük a szakmunkások ég a művezet "k magasabb képzettségét. \ differenciálást olyan mértékűnek képzeljük. hogy az állami iparban dolgozó munkások és művezetőle mindegyike részesüljön a béremelésből, mégpedig úgy, hogy a központi és vállalati forrásokból legalább 5—8 százalékos többletbért áz is kapjon, akinél az emelés kisebb mértékben indokolt. A kereskedelemben is sok teendő vár ránk. A legfőbb feladat az, hogy az ipar és a kereskedelem között még jobb együttműködés alakuljon ki. Ez biztosíthatja az ellátás továbhi állandó javítását és az észszerű készletgazdálkodást. Az ellátás kultúrájára nagy figyelmet fordítunk a jövőben is. Néhány rosszul vezetett üzlet, néhány közömbös eladó elég ahhoz, hogy kissé megkeserítse a vásárlás aktusát. Viszont az is igaz és ezt nem szabad elfelejtenünk, hogy az általában kielégítő ellátásban nagy szerepük volt a kereskedelmi dolgozók na- y többségének, akik most is helytállnak ; az év végi csúcsidőszakban. 1972-ben az iparcikkekből is javult az ellátás, ennek fenntartását tervezzük 1973- ban, némely árucsoportban további javulásra is számíthatunk. A ruházati cikkek minőségének és választékának további javítása mellett minden érintett termelési és kereskedelmi szervezetnek a figyelmébe ajánlom a gyermekruházat minőségének, választékának további javítását. Kiemelkedően javult á választék a mosószereid ől és kozmetikai cikkekből, továbbá a bútorokból. A tüzelőanyagok és több építőanyag terén is jobb a helyzet az egy évvel ezelőttinél A tartós fogyasztási cikkek kínálatát a belföldi és a külföldről behozott termékeknél egyaránt javítani kell. A fogyasztói igények kielégítése céljából a gép-, (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK!
