Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
1972. december is. KELET-MAGYARORSZAG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET V. olds* Nem.,ad hoc“ VB-ülés, emelet 122 Tanyabokrok Változó világ A Nyíregyháza. Nagycserkesz, Kálmán- háza körzetében lévő tanyabokrokban a tirpák-tót etnikai csoport gazdasági helyzete az országos változásokhoz hasonló körülményeket mutat a negyvenes évek végétől. Például a tirpák kulák- n ijgazda idővel, eltűnt vagy átalakult, tehát a »régi értelemben vett „bohácsi”-k (gazdagok) nincsenek ugyan, de módos réteg ma is van. amely a háztáji gyümölcsös bevételéből. sertés- vagy lóeladásból, a téeszben kapott javadalmazásból stb. olyan anyagi jólétre tett szert, hogy autón jár oiazra (a féderes talyiga helyett, gyakran még Miskolcra is). Az általánosan elterjedt leggyakoribb jármű a „gumis kocsi”. Előfordult az is, hogy autót vagy házat adtak nászajándékba Uj. sátortetős bárkát , („sá- toríetős sztaver.ja") építenek teljesen fe újítják a régit.. Itt-ott hsiyucg táplált vízvezeték is van már. A többséget kitevő kis- és középparasztok az ötvenes évek átmeneti nehézségei uian új erőre kapva fejtenek ki szorgalmas termelőmunkát. Fiaik, lányaik közül sokan a város vonzáskörébe kerültek: ipari üzemükben. vállalatoknál, a vasútnál helyezkedtek el, a városban vagy a perem területeken laknak. A volt taksások, cselédek, napszámosok emberibb körülmények közé kerültek: a legtöbbjüknek megfelelő lakása van. üzemben, téeszben. állami gazdaságban dolgoznak. Közülük többen, de a tirpák . gpzdafiúkból is sokan traktort, kombájnt vezetnek. Egyáltalán nem csoda már az sem, há fejkendős (vagy a nélküli) tanyai fiatal- asszonyt látunk a volán mögött, piacra hajtva. de kis robogókon is gyakran szállítanak tejet. miegyebet. Kerékpár minden háznál vau Stagnálás vagy visszaesés a tanyai tár- sr ’ ’Inni gazdasági életében főleg ott van esik. ahol magukra maradtak az idős szülők. ill. azoknál pl. akik a téeszen kívii rekedtek. Tudományos alapon A gazdálkodók háromnegyede szakszövetkezetben van és csak mintegy egytizede téesztag. de a magasabb szintű nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek kedvez a tanya- bokorrendszer. A mai gazdák egyre belterjesebben művelik a földet, szakszerűbben dolgoznak, ennélfogva jövedelmezőbb a gazdálkodásuk. Tudatformálásukat a TIT és más szervek ismeretterjesztő előadásai is biztosítják. A, fő feladatra földdel dolgozók, tudományos alapon való gondolkodásának a kialakítása. Az ismeretterjesztés eszköze' elősegítik szocialista tudatuk erősítését, általános és szakmai műveltségük gyarapításai. Az elmúlt másfél-két évtizedben rendszeres és tervszerű volt aZ ismeretterjesztés Több művelődési ház is épült azzal a céllal, hogy körülöttük alakulnak ki az új köz- p >ntok. Ez ugyan alig sikerült eddig, de a Va ida-bokori, az I. Manda-bokori, a felső- s nai. a borbányai és a sóstóhegyi művelődési ház meg az iskolák tantermei folyamatosan biztosítanak helyet előadásokra, filmvetítésekre. A városi könyvtár művelődési autói mintegy 15 tanyabokrot látogatnak állandó jelleggel. A Vajda-, a Súlyán-, az Antal- és a Varga-bokorban pl. kéthetenként mutatnak be filmeket, ugyanezeken a helyeken egy-egy 8—900 kötetes letéti kö’" ’vtárt helyeztek el. Igen nagy jelentőségűek az ismerettel jesztj sorozatok, tanfolyamok. Előadói is mert szakemberek. Az utóbbinak is érdeme hogy az 1963-ban beindult és ma is tartó „akadémiai sorozatot” tízéves egységes ’ oktatási folyamat előzte meg. 1958-ban kétéves ezüstkalászos tanfolyam indult a Su- lyán-bokorban, ahol 26 fő vizsgázott. 1981— 62-ben ugyanezek gyümölcstermesztő szakmunkás tanfolyamot végeztek. A szakmunkásvizsga letétele után a csoport kertészeti szikkörként működött. Ez idő alatt több ta nulmányi kirándulást is tettek — ígv jutottak el tulajdonképpen a már említet akadémiai sorozathoz. Az ismeretterjesztésben részt vevő szervek áss sft5 adatai szerint a város külterületén 1963—1871-ben 772 előadást tartottak majdnem negyvenezer hallgatóval. A burszák helyett A gazdasági helyzet általános és a/ utóbbi években észlelt nagymérvű javulása megváltoztatta a tirpák-tót népcsoport igé nveit szokásait, egész életmódját. Manap sáe nincs már ..legények vecsierké'-ja (va la1'-’ leginkább az istállóban volt. kátvázás se1 egybekötve). Volt valamikor „férfi ve csierka” és ..énekes vecsierka” is. Az előb bin a férfiak legtöbbje kártyázott, közbe beszélgettek, politizálgattak. Van ugyan mt m uiapság is „vecsierka”, de ennek jelleg' mái a tanyabokrok villamosítása hátához? meg a rádió vagy a telvizió van a központ ban E tényt támasztja alá az is. hogy a vu roshoz tartozó tanyabokrokban az általán; villamosítás után ugrásszerűen emelkede’ a Rádió- és Televízióújság előfizetőinek sz..mr ;móst 180 van). Nyíregyháza külterü let.'re (amely Kecskemét tanyavilága adata után a második helyen áll)' majdnem eze: napilap jár (ebből 815 Kelet-Magyarország és másfél ezernél több hetilap, szaklap egyebek Az egységes szocialista műve'tsé alapjainak lerakását szolgálja a tanyai kol léglum is Nincs már — esetleg csak a padlásokon — „kolíszka” (bölcső) vagy „hajdóka” (lepe- iőbölcső). Modern gyerekkocsikat igényelHáz a tanyán. nek a tnnyabokrok legifjabb polgárai. A valahai napszámos-csordás (ma nyugdíjas íivatalsegéd) H. J. felesége tucatnyi gyerekét még „hajdóká”-ban nevelte föl. Fára vggy a hátára kötött egy abroszt, abban altatta el a kicsit, még dolgozni is gyakran kellett gyerekkel a hátán. Nincsenek, vagy alig lehetnek „bur- szá'-k (kisebb vigalom egy-egy konyhában vagy a- réten), „prjatke’-k (fonóesték), „pá- ■ icske-k (dörzsölök). Egyre ritkább lehet a .hoblovacska” (káposztagyalulás és -taposás). Van viszont továbbra is „szvagyba” 'lakodalom) és „obcracskc” (szüret). Az esküvői vacsorát régebben, főleg a módosabbak, a városi gazdaotthonban tartották. Al- alában azonban a tanyán (néha az iskolában). Igen lényeges változás állott be a b.árváluszlásijan:, mim^pság _ nem; a szülök és ,a nagyszülők választják KT a ’lányt, mint i áiám,kor. hanem á kölcsönös éőhza’■ n az első, meg az anyagi megalapozottság. A tanyai lakodalmasok nem szekereken mennek a templomi esküvőre, onnan meg „vétet- cőzni” (zmnlovaty sa), hanem gép'; .'csikón. Van úgy. hogy tizenöt-húsz személygépkocsiból áll ki az ünnepi menet. Az anyagi javakból való nagyobb részesedést jelzi az a tény is, hogy a tanyabok- rok lakóinak a ruházata célszerűbb lett, az ifjúság elegáns, drágább ruhákat vesz és hord, minj korábban. Nincs különbség e tekintetben a város és a tanya között. A napi étkezés változatosabb fogásokból tevődik rssae. Az iskolások nem sült krumplit, sült tököt és pirított tökmagot hordanak már tízóraira, hanem műanyag tagakban, szalvétában a ma gmberének megfelelő tálatokat. A derék H. J. sem étkezik már egyoldalúan, mint tanyacsordás korában, amiko\* ■acsorára legtöbbször vagy tökkáposzta, vagy tej. vagy bobájka. vagy ebédtől megmaradt bab volt. De a sorkoszt hátránya volt az is, amikor mindenütt csak bab volt, esetleg oabot és sődart főztek — és mást sem. Fontos mércéje a tanyai jólétnek a „zabijaaska (disznótor). Ez az esemény elmaradhatatlan kelléke a téli estéknek. Hogy mit lehet ott fogyasztani, azt a kedves olvasó talán (ordítás nélkül is megérti K. P-n szavaiból: „Estye zabijacska jeszto. Posz hogyíme sza tan a poton ta je vecsera. nájas gombóc, májas galuskaleves, hurka, ihásza aj kápuszta.” Mit hoz a jövő ? Mit hozhat a jövő a tanyabokroknak? Az 'egyéb szempontból is életképesnek mu- :atkozó településrendszer előnyös helyzetbe került a villamosítás révén (1967-ben már 18 i.anyabokorban volt villanyvilágítás), előse- ítette a lakosság helyben maradását. Ugyanikor a „közelebb a városhoz!” jelszóval a átsó tanyabokrok kezdenek elnéptelenedni. \ születések száma pedig emelkedhetne (a /arga-bokorban két évvel ezelőtt született íz utolsó kicsi, a Benkő-bokorban 1950-ben 0 iskolás volt. most 5—6 elsőosztályos). A áros nyugati peremén, a volt Babitz-kert- en, egé&z utcasorok épülnek. A házak leg- őbbjének olyan a tulajdonosa, aki eddig alamelyik bokorban lakott, de a városban lolgozik. Beluszky Pál az egyik dolgozatáén arra utal. hogy a tanyabokrok egyre nkább a város ..alvó települése”, a jövőben edig némelyikük Nyíregyháza „bolygótele- ülése” lesz. éppen a fentebb említett lassú rbelí átrendeződés folytán vagy a belső mzgás miatt. Nyíregyháza gyors fejlődése kihat a ta- yabokrok formálódására, gazdasági életük, iái lakói tudatának, életmódjának átalaku- ísára is. Ez azonban nem homályosíthatja 1 azt a tényt, hogy tanyabokrok lakóinak újítja, ielene szerves része városunk éle- ének és az lesz a jövőben is. Németh Zoltán a z újsághírekben legtobbSZŐR ez olvasható: „Ülést tarlóit a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. ’ Sokan úgy vagyunk ezzel, hogy gyorsan átfutjuk dönlöttek-e valamilyen bennünket érint) kérdésben; épül-e valahol, új áruház, bölcsőde, iskola; mikor, hol és hány lakás adnak át, — de a legritkábban gondolunk arra, vajon kik és miként tevékenykedne); abban a testületben, amelyet ez a két bet’ jelez: vb. * A törvény így rendelkezik: „A végre hajtó bizottság tagjai: a tanácselnök, a tanácselnök-helyettes. a tanács által a tanács tagok közül megválasztottak és a végrehajtó bizottság titkára.” ...,,A végrehajtó bizot ság tagja a tanácsülésen esküt tesz.” így van ez Nyíregyházán is. ahol a ta nács végrehajtó bizottsága 13 tagú. Persze, korántsem mellékes, hogy milyen az össze tétele: a tanácsnak ez az igen fontos szerve vajon képviseli-e és ha igen, milyen haté konysággal a lakosság különböző rélegeine : érdekét? A Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságában ott találni a fizikai munkást (Holló István VAGÉP) éppúgy, mint a főiskolai docenst (Sinka Antal), vagy a vállalati igazgatót (Tóth Kálmán KEMÉV), a szakszövetkezeti tagot (Babicz András), az SZMT titkárát (Havacs József), a termelőszövetkezeti főkönyvelőt (Cs. Nagy József) csakúgy, mint a tanács elnökét, elnökhelyetteseit, a vb titkárát, vagy a városi párt- bizottság első titkára mellett a Hazafias Népfront városi titkárát. Ebből már jól kivehető: a város lakosságának minden jelentősebb rétegét képviseli valaki ebben a szőkébb testületben, — van, aki továbbítsa a gondokat, a problémákat, vagy felhívja a figyelmet sürgető igényekre, véleményt nyilvánítson fontos kérdések eldöntésénél. A TESTÜLET HATÉKONY MUNKA** JANAK az összetétel csupán az egyik feltétele. Az sem közömbös, milyen módszerrel végzi folyamatos munkáját, s mi ennek a tevékenységnek a tartalma. Másként fogalmazva: a legfontosabb, a sok embert érintő problémákra irányítja-e a figyelmét, s ha igen, a havonként megtartott ülésein olyan alapos elemzést végez-e melynek nyomán konkrét eredmények re- mélhetöek-e a döntéseitől? Legfontosabb, hogy a végrehajtó bizottság — miként a tanács is — éves munkaterv alapján végzi a feladatát. Másként ez gzt jelenti: nem „ad hoch” tűzi ülései napirendjére a különböző témákat, hiszen bármilyen jól felkészült is legyen a vb, mégiscsak tizenhárom ember, ennyien a legnagyobb jóindulattal sem volnának képesek átfogni a város valamennyi fontos ügyét Igaz, a végrehajtó bizottság a saját tervét saját maga hagyja jóvá — s majd bemutatja a tanácsnak — de ez korántsem jelenti azt, hogy csakis az általuk fontosnak tartott témák kerülhetnek az éves tervbe. A szervezeti és működési szabályzat akként rendelkezik, hogy a titkárság a terv összeállításához javaslatot kér a városi pártbizottságtól. a tanács különböző bizottságaitól, a szakigazgatási szervek vezetőitől, a Hazafias Népfront .városi bizottságától, az SZMT elnökségétől, a KISZ városi bizottságától, a városi Népi Ellenőrzési Bizottságtól, a bíróságtól, az ügyészségtől, s néhány nagyobb, jelentősebb ipari Vállalattól: milyen kérdéseket tartanak fontosnak? Erre minden esztendő utolsó heteiben kerül sor, s „a beérkező javaslatok „szelekciója” az úgynevezett vezetői megbeszéléseken történik. S még ezzel sem ér véget a folyamat, a tervjavaslat csak azt követően kerül a végrehajtó bizottság elé, amikor már elkészült a városi pártbizottság éves munkaterve. Ennek az a haszna, hogy elkerülik a párhuzamosságokat, tehát azt, hogy egy-egy témát, kérést mind a két testület tárgyaljon. TT ISSE ÁTÉRVE A SZELEKCIÓRA V rendkívül fontos mozzanat ez, hi- • egyszerre kell elérni, hogy minden ton's időszerű városi gond a testület elé kerüljön, ugyanakkor sokat sem szabad markolniuk, mert akkor aligha sikerülne alapos elemzést végezniük. A jóváhagyott munkaterv szerint tartja üléseit a végrehajtó bizottság a tanács emeleti, . 122-es termében. Általában két fő napirend szerepel egy-egy ülésen, azért nem több, hogy jusson idő és figyelem a „terítéken” lévő előterjesztés rtiindcn fonlos részére. A vb tagjai az ülés előtt öt nappal kapják meg a vitára szánt el 3:erjesztéseire . gy alaposan tanulmányozhatják azt. fel- egyezhetik észrevételeiket, kifogásaiba í, megformálhatják javaslataikat s.b. A vb ülésén mindig azok a legizgalmasabb percek, amikor a tagok kérdésekké árasztják el az ügy előadóját, nem ritk 1, -ogy „sarokba is szárítják” a szakigazgatasi zervek vezetőit. Találomra ütjük fel néhány utóbbi ülés dokumentumait. Szeptember 19-én például az állattenyésztés és az állategészségügy helyzetéről, ezután pedig az idei fejlesztési terv első félévi teljesítéséről, s az 1973. évi beruházások terület-előkészítéséről tanácskozott a vb. Egy hónap múlva a város lakásépítési és közmüvesítési problémáit, s a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek munkavédelmi es baleset- elhárítási helyzetét tűzte napirendjére a testület. November elsején hár.:-m lakókörzet, valamint Sóstófürdő és Sóstóhegy részletes rendezéséről döntöttek. Dönteni persze nem elég: számon is kell kérni a végrehajtást. Jó gyakorlat, hogy a vb-ülés állandó napirendi pontja a „lejárt határidejű határozatok végrehajtásának” számbavétele. Gyakran előfordul, hogy a testület nem fogadja el a szakigazgatasi szervek jelentéseit, mert azok jobbára csa« azt „magyarázgatják”, miként kísérelték me< teljesíteni a rájuk kiszabott feladatokat. A vb nem erre, hanem mindig az eredményre kíváncsi!-rOLLEHET, AZ UTÖBBI IDŐBEN léJ nyegesen alaposabbak, körültekintőbbek a testület elé tárt jelentések, ez azonban korántsem jelenti, azt, hogy a 122- es szobában csupa helyesléssel lehetne találkozni. Parázs viták zajlanak a vb ülésein, mint történt . ez nem is olyan régen a város élelmiszer-ellátásának tárgyalásakor. Meghívták az összes érdekelt felet, s nemcsak arra voltak kíváncsiak a vb-tagok. milyen most az ellátás, hanem arra is, miként alakul holnap, holnapután, a jövő tavasszal és nyáron. Fél napon át hangzott a pro cs a kontra arról: mi és mennyiért kerül maid a háziasszonyok bevásárlókosarába, a családok asztalára. Döntöttek: egy hónapon belül alapos intézkedési tervet kell bemutatni a vb-nek arról; melyik szerv, vállalat m t kíván tenni az ellátás hosszú távon történő javításáért. S ha a testület majd úgy látja, felületes az intézkedési terv. nem „szégven- li” majd visszaadni alaposabb kimunkálásra. Ezekkel azonban korántsem merült ki még a vb tevékenysége. Feladata például elősegíteni a tanács bizottságainak (7 ilyen bizottság van) munkáját; összehangolni az osztályok, aI szakigazgatási szervek tevékenységét, beszámoltatja azok vezetőit, gondoskodnia kell a szakszerű és gyors ügyintézés megvalósításáról, mindemellett a vb kinevezi a városi tanács vállalatainak igazgatóit, vezető beosztású dolgozóit, az általános iskolák igazgatóit, s ami sokakat érint: a lakáselosztó társadalmi bizottság „besorolási javaslatát” ez a testület vizsgálja felül, hagyja jóvá. S talán a legfontosabb feladata: jól előkészíteni a nagyob j testület, a városi tanács ülését. Olyan lényegre törő. színvonalas, elemző és a frla irtokat hosszabb távra konkrétan megállapító határozatok meghozatalára alkalmas előter- iesztés kerülhet a tanács elé. amelynek alapján a döntést igénylő kérdésekben a tanács meghatározó szerepe érvényesülhet. o EZ EGYÁLTALÁN NEM KÖNNYŰ 'O munka. Mégis: szépülő, gyarapodó árosunk, a fontosabb társadalmi gondo c padása az új lakónegyedek, a szociális es kommunális létesítmények épülése — a még Kétségtelenül meglévő nehézségek ellenére is — bizonyítják: valamennyiünk, az egész város javára fejti ki megtisztelő és felelősségteljes megbízatását az a testület, amely üléseit az „emelet 122-ben” tartja hónapról hóriapra. Angyal Sándor ülésezik a végrehajtó bizottság.