Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
S r>T&a& KffTWTMÄftVARORSZÄG - NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET 1972. december IS. h 90 éves műit VMK. 1973 MEZÖGÉP-jubileum Vetőgépek a gyárudvaron. A Z UDVAR ESETENKÉNT különös lát- váiyt nyújb Mezőgazdasági gépek: bur- gonyakiszedők, cukorrépamag-vetők, füllesz- tők sorakoznak százszámra, elszállításra előkészítve. Nagy a forgalom. Napi átlagban lf • 20 teherau*órakomány fordul ki a kan ;" dömperputtonyokkal, felújított esztergage pekkel, mezőgazdasági gépekkel, és gépalka1 részekkel megrakodva. Termel a gyáregység havonta 6—7 millió forint értékű árut. Aki Szabolcs-Szatmár megye vagy Nyír egvbáza iparát ismeri, az tudja, hogy a né hány mondatos bevezetővel a Nyíregyház Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vál' laiato*. pontosabban annak nyíregyházi gyár egységét mutattuk be. A vállalat említésekül a gyáregység jelölése fontos, hiszen a MEZŐ GÉP egyetlen olyan ipari bázisa a megyé nek. amely tíz gyáregységben: Baktalóránt- házán. Fehérgyarmaton, Kisvárdán. Mátészal kán, Nagykállóban, Nyírbátorban, Nyírteleken, Tiszaszalkán, Tiszavasváriban és Nyíregyházán együttesen 3 és fél ezer embert foglalkoztat. A nyíregyházi gyáregységről és a központról csak úgy lehet hű képet adni, ha nem különítjük el az egésztől. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat dolgozói idén a negyedszázados évforduló köszöbén először teljesítenek 500 millió forinton felüli árbevételt. 25 év és félmilliárd forintos árbevétel. Sajátos, az ipari üzemek történetében egyedülálló utat és fejlődést jelöl e két szám. A gazdasági munka, amit a gépállomásokon 1948. második felében kezdtek. egészében és emberenként is politikai megbízatás volt. Néhány tucat traktorral előbb az egyéni mezőgazdasági termelés talp- raállását segítették, majd a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének in*enzív támogatói voltak, szántással, betakarítással gs csépléssel de úgy is, mint a munkásosztály helyi képviselői, felvilágosító munkával. A génállomásokat később a mezőgazdasági .üzemek gépparkjának rohamos fejlődése miat’ — a termelőszövetkezetek már nem igényelték nagymértékben a gépimunka-szolgálta- tást —1 gépjavító állomásokká szervezték. Fő tevékenység akkor a tsz-ek erő- és munkagéoeinek javítása volt, egészen addig, amíg az ilyen irányú igény is minimálisra csökken Ilyen előzmények után 1968. január elsején alakult meg a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat, jelenlegi nevén a MEZŐGÉP Vállalat. leegyszerűsítették az útkeresést, és í<5 alapul szolgáltak ahhoz, hogy a termelés felfutása zökkenőmentes leaven. A Z ELMÜLT ÖT > ÉV termelési tevékenysége ékes bizonyítéka annak »ogy miközben a gépállomások, gépjavító omások dolgozói dicséretre méltócin helyt... ak és segítették a mezőgazdaság szocialista itszervezését, á tsz-ek gazdasági megszilárdu- lását, technikai bázisuk kiépítését, ez alatt az dő alatt felnőtt, kinevelődött egy olyan munkásgárda, amely a megváltozott termelői tevékenységben is nagy dolgokra képes. Az elmúlt öt esz'endő árbevétele együttesen — kalkulálva az 1972 évit — 2 milliárd 150 millió forint. Korábban a két évtized összesí- ett árbevétele nem érte el ezt. A fejlődés ilyen nagy ugrásának számos összetevője, be- 'olyásolója voP és van. A gép és berendezés gyártása példáu 1968-ban az össztevékenységnek csak 11,3 százaléka volt, 1971 végén már 41,9 százalék. Növekedett forintértékben és százalékos arányban is a mezőgazdasági pótalkatrészek, főleg az importpótló pótalkatrészek gyárfása. Bővült az ipari kooperáció, a Szolgáltatás, és az elmúlt két évben nagy jelentőségű a vállalat munkájában a korszerű sertéstelepek szerelése, a szarvasmarha-istállók rekonstrukciója, új istállók építése, szerelése. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat ma már főleg gépei, de más termelőtevékenysége által is országosan ismert és elismert. Jelenleg közel 20 típusú mezőgazdasági gépet gyártanak. Kifejlesztették többek között az öt tagból álló darálócsaládot, a D—24 két változatát, a D—30 és D—40 nagy teljesítményű kalapácsos darálókat, a KD—160 elnevezésű háztáji kisdarálót.. A D—24-es darálóból például több, mint tízezer darabot gyártót eddig a vállalat, a KD—160-ból idén több mint 3000 darabot adtak át a keresked ' nek, s ez utóbbiból a jövő évi megrenu 1000 darab. A vállalat évente jelentkezi több új termékkel. 1972-ben jelentősebb : CV—71 elnevezésű cukorrépamagot szemei ként vető gép, amelyből a tavaszi vetéshez 20 larab készült, és a Budapesti Nemzetkö Vásáron díjat nyert. Egyébként a vállal- gépeit Európa-szerte ismerik. Moszkvai, po: aani, Növi Sad-i és más külföldi, nemzetke kiállításokon szerepeltek nagy sikerrel. Az c ismerés és siker jele, hogy Csehszlovákiát Lengyelországba például nagy mennyisé UNIFRUCT—4 elnevezésű gyümölesosztal; zókat exportáltak az elmúlt években. 1\T YÍREGYHAzAN a mezögazda- SÄGI gépgyártás, gépjavítás ne húszegynéhány, hanem 90 éves mu ekint vissza. 1882-ben Májerszki Barna' = gépgyár néven alapított vállalatot Nyir- egvházán, amely akkor valójában javítóte- vé cenységet végzett, traktorok, mezőgazda- sági munkagépek, autóvillamossági berendezések felújítását végezték. A Májerszki-'„\- üzem 30—100 fővel dolgozott, de az alapítás ideién Szabolcsban jelentős vállalkozásnak számított. Későbbiekben azért, mert kiváló szakembereket képzett. Ezt az üzemet 1949- ben államosították, és Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat néveh dolgozott tovább A Májerszki-üzem létét azért kellett hangsúlyozni mert ez volt a magja — ha parányi is — a MEZŐGÉP Vállalat jelenlegi tevékenységének. A Nyíregyházi Mezőgazdasági. Gépjavító Vállalat az államosítá- után kezdetben a megye kevés mezőgazda sági erő- és munkagépét javította, üzemkép télén járműveket újított fel. A nagy fejlődé ,1952-ben kezdődött Akkor új üzem építésé kezdték meg, s a jelenlegi telephelyet 1954- ben foglalták el a dolgozók. A létszám fo kozatosan 300 főre nőtt, és most már valóba; gépgyártással is foglalkoztak. Akkor gyártották többek között szovjet megrendelésre 1 konzervipari töltőasztalokat, a folyamatos gő- zölőket, a bugógátas forrázókat és fedélszá mozóka: Hazai, elsősorban a megyei igényel kielégítésére a vasvázas színeket, burgonya füllesztőket burgonyaszedőket, burgonyaosz tályozókat gyártottak nagy mennyiségben é kialakulóban volt új termékeknek egész sora 1968-ban az új vállalat megalapításakor ezek •2 előzmények megkönnyítették az indulást, A GÉPGYÁRTÁS, AZ ALKATRÉS? A GYÁRTÁS és szolgál'atás fejlődé: jelzi, hogy a MEZŐGÉP-et — mint jogelőd jelt — most is erős szálak fűzik a mezogaz dasághoz. Elég megemlíteni, hogy az alkat részprobléma megoldásában a vállalatnak 1. fontos szerepe volt, segített és segít a cukorrépaprogram, a sertésprogram, a szarvasmarhaprogram megoldásában, ille.ve a kormányszintű célok megvalósitasaban. Mindezekhez szívós, kitartó fejlesztési, szervező és nevelőmunkát kellett végezni. Jelenleg körülbelül 300 olyan dolgozója van a vállalatnak, akik egyetemet, főiskolát, vagy középfokú technikumot végeztek, egyeb felsőfokú képzettsége 310 főnek van. A,ir2c <ozók többsége képesítését mint ME ZÖGE i- iolgozó szerezte, s erre példa, hogy jelenleg s a vállalati létszám 8 és féf százaléka tana| tovább. A produktív dolgozók többségé jól cépzett szakmunkás és nagy gondot fordita- ak az utánpótlás nevelésére. A vallalatnai 33 ipari tanulót képeznek, főleg esztergalyo- okat, lakatosokat és hegesztőket, Allandc .elleggel bővül a megmunkáló géppark, ez év- 'en is több mint tízmillió forintof fordítottak ’yen jellegű fejlesztésre és szakadatlanul jaul a dolgozók szociális ellátása. rj USZONÜT ÉV TÖRTÉNETÉT nehéz ■ti szűk marokra fogni. Csak a számok, . da tok puszta közlése is köteteket tenne ki. )e ez még korántsem jelez mindent. Nem is örekedtünk a teljességre, csupán arra hívük fel a figyelmet, hogy megyénk, varo- unk egyik legnagyobb ipari izémé jubileumra készül, s az eltelt negyedszázadot szép sikerekkel ünnepelheti. Seres Ernő Frontáttörés a művelődésben? O lyan régi a kívánság; legyen a 75 ezer lakosú megyeszékhelynek önálló köz- művelődési intézménye, hogy nem érdemes az évszámokkal előhozakodni. Tény viszont, hogy ezelőtt négy-öt évvel elkezdődött e komolyabb alapozó munka, amely az elmúlt év végén érett meg: 72 augusztus elsejéve . megalakult a városi művelődési központ. A város párt-, állami, tanácsi szervei szeptemberben hajlékot adtak az új városi intézménynek ■ A Szabadság tér 9. sz. alatti épületet kapt; meg a VMK. A rövidítés sok járókelőt meg is állított a „cégtábla” előtt. Sok minden azonban nem látható még, kivéve a gyékényfalat, az állványokat, a szükséges átépítés eszközeit. Az épület ugyanis a malomipari és gabonafelvásárló székháza volt, kulturális intézménny-’ alakítása a számítások szerint 1,5—2 millió L rintba kerül. Kevésbé látványos Hosszas vajúdás után van Nyíregyházának önálló épülettel, munkatársakkal rendelkező kulturális intézménye, amelyre nagy szerep vár. Talán innen is ered az egészséges türelmetlenség, ami a megalakulás óta tapasztalható a város párt-, tanácsi, kulturális és tömegszervezetei, nemkevésbé a lakosság részéről. A sokéves elmaradás, a félig sikerült kulturális próbálkozások, a művelődésben meglévő fehér foltok sürgető igénye azt diktálja: minél előbb váljon észrevehetővé az új városi kulturális intézmény, legyen kezdeményezője, szervezője, koordinálója a városi művelődési életnek. Mi sem lenne tetszetősebb, mint néhány látványos rendezvénnyel előrukkolni, s bemutatkozni a nyíregyházi közönségnek A VMK munkatársai azonban a kevésbé látványos megoldásra törekszenek: alapos tájékozódás, r művelődési társintézményekkel való’ összeis- merkedés, a saját házuk táján történő alapozás, n igények figyelmes tanulmányozása, az eddigi tanasztalatok mérlegelése, más városók hasonló intézményeinek, módszereinek megismerése és ezek után a következő év. az l973-.ar közművelődési esztendő tervének kidolgozás,- előzik meg a „frontális” áttörést Azt ugyanis nem titkoüák Both Ferenc igazgató és nvmka- társai. hogy minden eredőkkel, tehet«ó<j.ükkei szellemi és anvagi forrásaikkal esv frontális áttörésre vállalkoznak a megveszókbelv művelődési életének tartalmasabbá tétele érdekében Ezt persze bárom hivatásos nénművelő — eny nvi a VMK munkatársainak száma — nem érheti el, csak 3 .többi művelődési és társadalmi szervek, a kultúrát támogató nyíregyháziak részvételével. Kísérleti évnek szániák az 1973-ast, kéz detnek. Ez reális kiindulási alan. hisz naavjá- bói egvidőben kell „építkezniük” — átalakítani egy sor helyiséget, s ezzel egviítt hozzálát» a tartalmi, szervezeti és gazdasági feladatok összehangolásához a város több mint 30 művelődési in+é-zménvével. Ezen felül helvben — önálló művelődési formákat, klubokat szakkö- "öket alakítani, megnyitni a 150 négyzetméteres hírlap- és folyóirat-olvasó termet, amely az első ilyen létesítménye -lesz a megvének. "igvancsak megnyitlak az olvasónresszőt, el- 'átiák ,a VMK-hoz közvetlenül tartozó nyolc '-1 ubkönyvtár és négy klub tartalmi, mö-’szer- mi irányítását, összesen 19 kisebb — művelő- ’ési terem — klub szakmai irányítását mintául sorokkal, végzik a klubvezetők képzését. Tég felsorolásszerűen is nagy ez a munka. Ebon még nincs benne a naev rendezvények — ’ Tavaszi Művészeti Hetek, a Nyíregyházi 'Tvár. a Nyírségi Ősz — programjainak kidol- • vzá.sáhan-való tevékeny, koordináló szeren. Mindezeket máris megkezdték a VMK 'vmkatársai. Miközben ideiglenesen glhelvez- odtek a rendelkezésükre bocsátott mintegy >so néevzotmétornvi emeletes épületben. s el- '-és-ntették az átépítés tervét, már formálják o lövő év nrogramiát. Ezt az intézménv hármas funkciója határozza meg: a hozzájuk tartozó tapóosl müvolóaÓQi in tóimén vek lcül+erü’ati klubok, művelődési t,érmék, klubkönyvtárak, stb. tartalmi, módszertani segítése, az ösz- szehangoló „karmesteri” szerep betöltése a mintegy 30—35 nyíregyházi művelődési társintézmény között, s a harmadik: helyi progra- nők, művelődési, szórakozási lehetőségek meghonosítása, kulturális szolgáltatások létesítse üzemek, tsz-ek, intézmények, különféle .zervek számára helyben és házhoz víva izokat. Nem utolsó szempont a városi művelődési .rogramok összehangolása, szervezése — a >árhuzamos rendezvények kiküszöbölése — mellett a kulturális alapok számbavétele. A VMK természetesen nem felettes szerve a nyíregyházi művelődési intézményeknek, még kevésbé a gazdasági egységeknek. De igyekeznek műsorkínálattal, szolgáltatásokkal, a művelődés iránti érdeklődést felkeltő rendezvényekkel, kezdeményező lépésekkel elérni, hogy a sok csatornán elaprózódó kulturális alapokat megmentsék a tartalmas művelődés és szórakozás javára. így újszerű komplex ismeretterjesztési formával kísérleteznek, ismeretterjesztő kisszínpadot alakítottak, hogy a sokször száraz, csak élőszavas ismeretterjesztő előadásokat sokoldalúan, élményszerűen, a film, az előadóművészet, az ének, a zene, a képzőművészet eszközeit is felhasználva te* gyék hatásosabbá. Univerzális helyiség Az épület újjászületése után — amely várhatóan a jövő év áprilisában meglesz — a földszinten a hírlapolvasón, az olvasó-böngésző presszón kívül egy kiállítóteremnek, kluMe- -emnek, kamaratárlatnak, hangversenynek ismeretterjesztő előadásnak egyaránt megfelelő .univerzális” helviséae* kéneznek ki speciális érelválasztó falakkal, amelyek negyedórás át- endezésével lehetővé teszik a több célú fel- asználását. A VMK épületében kapnak helyet a különböző réteeklubok, szakköri helyiségek, a -.zomszédos részen épülő sávház pincéjében nejig — eleve úgy tervezik — pinceszínházat is jyitnak majd, amely a VMK-hoz fog tartozni, \ nyitandó utcarészen szoborsétányt ígér a jövő. A megyeszékhely egy szintén régi problé- nájának megoldását, a gazda szerepét is vál- alta a VMK: mégpedig színvonalasabb, a Táj hagyományaihoz, jellegéhez kapcsolódó, salakos nagy rendezvények életre hívását. A feladatot igen komolvan veszik a VMK munkatársai; már ebben az évben me^tett^k a javaslataikat, 'elkerestek egy sor érdekelt, közreműködésbe» partnerként számításba jövő intézményt, s 'öbb országos kulturális intézményt is. E-» tar- 1almi. szervezeti és anya"5 szempontokat évint. Nem szentírásként — vitaanvagként — elkészítették a három nagy rendezvén-v főhb vnná- sainak tervezetét. A tavaszi művészet' h°+ek tervezett programjából néhányat ismertetünk. Tartalmas szórakozás Kiemelkedő kulturális eseménye lesz a pécsi Nemzeti Színház és a szatmárnéme15 Magyar Színház nyíregyházi vendégszereplés-> a Kisalföld képzőművészété című kiállítás, a Petőfi-emlékest, a Krúdy-évfordulón az irodalmi színpadok és színjátszók országos bemutatkozó előadása, a várostörténeti vetélkedő. Csak néhány program a Nyíregyházi N”áP műsorából: az újvidéki rádió nemzetiségi tagozatának esztrádműsora, a komáromi Magvar Színház vendégjátéka, az amatőr művészete országos tanácskozása és kiállítása, az eperjesi, a rzeszówi, az ungvári népi együttesek közös fellépése. Sok újszerű, izgalmas programmal kecsegtet az 1973-as kísérleti év, s ha nem is valósul meg százszázalékosan minden, reméljük front- áttörés lesz a művelődésben. Páll Géza Fiatalok a VMK-klubban.
