Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
I ->1Űa? WfS. déeemSér IS.' Beosztani a keveset A város kasszája A felszabadulás után Fazekas polgármester 17 pengőt talált a város kasszájában. Huszonöt évvel ezelőtt, december 11-én. a miniszterelnökségi revízió Nyíregyházán alig pér milliós költségvetés, tételeit böngészte Ha most azt írjuk, hogy 1972-ben csaknem félmiüiárdbót gazdálkodtak, akkor talán joggal mondhatná valaki: ez már igen. Mi mindenre futja ennyi pénzből! Nos. a városatyák már korántsem ilyen lelkesek. Sok évi tapasztalatból tudják: ez az összeg igencsak kevés A művelet, amelyeket a 9685 forint híián féhnilüárddal végeznek — bűvészmutatványnak is beillik. Először is kettéváglak. Az egyik része — 335 millió 432 ezer — az építési beruházási célokat szolgálja A másik része' 154 millió 883 ezer forint pedig a költségvetési gazdálkodás címszó alatt szerepel. Pénzigényes vágyak Eddig egyszerű. De most jön, ami izzasztó. Megdolgoztatja a tanácsi osztályokat, a végrehajtó bizottságot és végül a pénzgazdálkodást irányító 37 pénzügyit is. A keveset úgy elosztani. hogy mindenre fussa, hogy lépést tartson az igényekkel, ne kerülje ,ki a szükségeseket, hogy a város ne kerüljön pénzügyi csődbe, hogy a tűzoltás mellett a távlati célok is maradéktalanul érvényesüljenek, rém egyszerű dolog. A számbavétel időszakában ugyanakkor érkeznek a lakosság jogos igényei. A tanácstagok tolmácsolásában kérések, sürgető követelések, óhajok fogalmazódnak meg. Pénzigé- nyec vágyak Jellemző talán egy adat: ebber *7 >vben 14 és féi millió forint értékű jogoké elem érkezett be, olyan, amit a legjobl szándék szerint sem tudtak beépíteni a tervekbe 800 000 fopint, értékben ■ kérjek járdát; 4,1 millió kellett volna arra, hogy csatorp^igépyl elégítsenek ki. a vízvezeték-bevezetések 3,3 milliót kívántak volna meg: villanybéVéZetés. bővítés céljára 2,2 milliós kívánalom érkezett: e nagy óvodaépítkezés ellenére még a lakossági igény 1.1 milliós ilyen munkát tételezett fel: különböző kulturális igények 735 ezer forintot követeltek volna. És végül még egy utolsó jogos, de meg nem valósult kivánalom: turista- szálló a Sóstón 1,8 millióért. Nem a szándékon múlott. A pénz hiánya, torpedózta meg a megvalósítást. Hogy ez mennyire ígv van, azt az példázza: a városi tanácsnál ezek a jogos lakossági kérések külön listán szerepelnek Ha valahol csak egy árnyalatnyi lehetőség kínálkozik, ezeké az elsőség. De a város csak annyi pénzből tud gazdálkodni. amennyi van. A bank csak meghatározott • Mr a. korlátozott összegben tud hitelt adni. Nincs olyan helyzet, mint a háború előtt volt. amikor Nyíregyháza nyakig úszott millió oen-, gős adósságokban. (Ekkor mondta az akkori polgármester: sebaj, egy várost úgyse lehet elárverezni !) Kofa és társai... Ez igaz. De egy város pénzével nem lehet felelőtlenül gazdálkodni hiszen a hitelt vissza kell fizetni, és azt ki-ki a maga néldáján tudja minél nagyobb a csőd. annál nehezebb kilábalni belőle. Nos. Nyíregyháza addig nyújtózkodik manapság, ameddig a takarója ér Pénzét fiaztatni nem tudja tárni azt illeti, nem is akarta, örül. ha kifizeti azt. amit kell). így nem marad más hátra: beosztja a keveset. Saiát bevételként — körségfeilesztési adó. közműfejlesztési hozzájárulás, házhely-értékesítés — mindössze 15 millió 315 ezer forintot mondhatnak masukénak. A vállalatok befize- í*»*Asébői az idén 82.2. a termelőszövetkezetekéből 3,4, a ktsz-ekéből 3.8 millió folyik be. Ha hofolvik. hiszen var mée hátralék is hőven Éhhez vesvük hozzá a megyei tanács álta 1 adott 3 milliót, a célcsoportos hertiházásokho:, adott 161 milliós állami hozzájárulást, a V m'i'iós OTP-hltelt. a felhasználásra átvet* mm tégy 8 millió forintot A sok más. különbé 7 ’sotorna mellet! azonban fölmerül a kér o’s háf a lakosság? Hát a lakossági adók Azok vajon hová lettek? Ebadó. boradó. helypénz, gépjárntűadó, te lek és aarázsadő. földadó, jövedelemadó, So ró'hatjuk és a sok tétel és cím mégse tesz k tHKhet 17.7 millió forintnál. Ha hozzátesszük h gv néhány lakos ugyanakkor nem is nagvo* iv -kszik fizetni akkor elképzelhető, hogy e s nénz milyen kevés a nagy egészhez viszonyítva. Bánatos kép — mondhatnék Ut. járda csatorna, lakás, iskola, óvoda, villanyvezeték mind kell De szanálni is szükséges, hogy építhessünk. De valami olyan cél is van, hogy le-, gyen ifjúsági park, javuljon az orvosi ellátás legyenek szebb és nagyobb parkok, dörömböl Akik a pénzügyekéi bonyolítják: űr. Orosz Mihály és Mohácsi László. ■ nek tornacsarnokért, a hőellátás javításáért és még sorolhatjuk a valóban égető szükségleteket. Vajon mi a kiút? Mit lehet megvalósítani mindebből? Szűkén csordogál Nem véletlenül a sorrendben tesszük első elvre a segítő megoldások legfontosabbját: a ■lyíregyházán gazdálkodó vállalatok eredmé- lyességét. Igaz., ma meglehetősen szűkén csordogál befizetésük, de egy tény: minél jobban nűködnek, annál többet tudnak a városnak időzni. Ma még ebből a nyereségből a megye 'S részesül, s csak egy rész jut Nyíregyházának, igaz. ma csak közvetett Tszámításpk alapján tud rá számítani a vísfotfi véüét'és,'"Se remélhető, hogy idővel ezek a bevételek sókat lendítenek 3 költségvetésen. ÁrtfihádsnáT< tíéfn sok eszköze an arra. hogy a vállalatokat, serkentse. Legfeljebb bíztatja őket. Viszont ha belegondolunk. hogy üzemeinkben nyíregyháziak dol- -folgoznak zömmel úgy talán kijelenthetjük: ■■ki munkahelyén nagyon jól dolgozik, az közvetve így is segít a városon. A másik eszköz a szervezett társadalmi munka. Számos anrö-csenrő. nem koordinált kezdeményézés jelenleg eléggé szétforgácsolja az erőket. Sokkal hasznosabb lenne, ha előre fervezett. konkrét feladatok érdekében mozgósítanák a lakosságot. Valahogy úgy. mint ahogy a miskolciak tűzbe hoznák a fiatalokat, Ha nincs is annvi an vagi erő ennek támogatására, serkentésére, azért nem lebecsülendő az. hoev a város 197‘!-ra jiven célok érdekében tartalékolt pénzt, Egymüliót. Mée egv ió darabig úev l°sz: elől lohol ■ íopnv, utána kocog a lehetőség. 1973-ban irm* a? is keyesebh összeg áll az éoftési bevuhrV'ás? okinkra rendelkezésre. Lénveee* doing tehát, hogy a nv're"vházi lakos reálián* fogalmazza me° elvárásait kívánságait. T xusra ugvanrsnk nem telik. A fövő észtem1 elkánze'éseit név tervezték, hnctv abban P1 7 sorban a nélkülüzbefcfipn éníté«®V k-m ia" - helvet. A lákácczárn mén ígv sem éri el a b" Voznttnt T*le éní-d az égetőgn fontos vízmű k * S-rCtlnnk ' 7 óvodák fnbrnak rn-’d a ter(*dot-el * l'ás-nUácoV TfMw’l.nrdoolr átalakulnak, m® Hern izé lédnek iskolák, énül a tnrnansarnob Kesknreznek -á-H'dánokat, ém'tonol- kíi1 + orö!of* telefonokat. És közben a város lelkesen és pontosan törleszti bankhitelét is. „Űjj Ispotály” • Nyíregyháza V árosunknak nem az 1899-ben épült „Erzsébet” közkórházból kialakított mai megyei „Jósa András” kórház az első kórháza. Egyaránt 200 évre tudjuk visszavezetni Nyíregyháza katonai és polgári kórházainak történetét ® A város katonai kórházaira vonatkozó els tényszerű adat dr Jósa István (1756—1839' megyei főorvos 1809. október 30-i keltezésű „orvosi vélekedése és rendelése” Katonai Ispotályok számára a Nyíregyházán állomásozó ka tonaság leözöti kitört kiütéses tífusz kapcsán. •A város ..új” katonai kórháza 1824-bej épült! Ezt igazolja a „T Ns. Vármegye rende léséből Nyíregyháza Várossába felépített Ka tonai Uji Ispotálynak költségei”-ről szóló 1824 évi okmánv, amely 5490 Rf 17 k kifizetésérő1 intézkedik. A ..régi” katonai kórházról sajnos, 'jelenleg nem rendelkezünk adatokkal. Joggal feltételezhetjük azonban, hogy II. József katonai térképének 1784-ben készített nyíregyházi részletén található „Hatzel téri katonai épületek” és „Honvéd utcán a magazin” megjelölések esetleg egészségügyi intézményt is fedhettek. Ezen Idők katonai kórházainak szegényes felszereléséi tükrözi egv 1839-ből származó okmány: „A katonai ispotály leltára” A 18 „rossz szalmazsák” és az előző leltár kirtiutatásá’ban még feltüntetett „20 köoőláda” figyelembevételével valószínűleg 18—20 volt a kórházi ágyak száma. E zen katonai kórházak osztrák vezetés alatt állottak. így tudunk 1838-ból Frank nevű Oberarzt-ról (katonai főorvos). aki városunkban praktizált és komplikált szülések levezetésében is közreműködött. A későbbi évekből pedig Bach nevű katonaorvos ide helyezéséről van tudomásunk. Életrajzi adataiból kitűnik, hogy Szabolcs megye világhírű orvosfia, dr. Korányi Frigyes is gyógyított a nyíregyházi katonai kórházban. Ugyanis az akkor még orvostanhallgató Korányi (doktorrá avatása: 1851. március 20.) a szabadságharc kitörésekor az elsők között jelentkezett nemzetőrnek. Honvédorvosi beosztásban dolgozott a nyíregyházi katonai kórházban. mivel azonban maradi felfogású főorvosával nem iött ki, más helyre kérte magát. Ismerjük a katonai kórház helyét is. Ge- dulv 1896-ban megjelent nyíregyházi monográfiájának 288. oldala utáni képes melléklete közepén közölt régi térkénen oontosan megjelöli a kórházak helyét. Mindkettő az. akkori város szélén, az Üi Szőilőkben volt, közel egymáshoz. A katonai kórház a régi Oi-Szőllő utca mentén húzódott, s helve a mai Kórház utca ?. szám alatti teleknek felel meg (a mezőgazdasági szakközéniskola műhelycsarnoka és a Kórház utca felöli földszintes énülefek). A mai 5. számú óvoda (Rákóczi utca 59) épülete volt a Szegényház. illetve városi kórház, s ezért is nevezték a 1:" 1 Széna teret ezelőtt ‘-tosénvház térnek, illetve még régebben Kórház térnek. Ideiglenes iárványkórházat már ezelőtt is létesítettek Nyíregyházán. Erre utal Lukács Ödön városunkról szóló monográfiájának következő részlete: „1831. július 18-án 2 katona halt meg a katonai kórházban, pár nappal ezután a serfözőház istállójában, mely cholerá- sok kórházául átidomíttatott, 3 ember halt meg. akik még azon éjjel a legnagyobb csendességben eltakarítottak.” Ide tartozik még. hogy az I. világháború idején úgynevezett ba~ akk-kórház is volt a Friedmann-telepen. V árosunk polgári kórházi ellátása ugyanúgy alakult ki, mint a többi magyar városé, azaz előzetesen, vagy egyúttal •rényház. Illetve, lazarétum is volt a kórház nyíregyházi Városi Kórház 1833-ban épült1 Yyéb elnevezései az idők folyamán: Ispotály ■-legények Háza. városi Polgári Kórház. Kerüli Kórház, Cholera Kórház és Járási Kórház ’erői bőséges adataink vannak, sőt még az ’aprajza is megmaradt 1831-ből. „Szabad Nyír Egyháza Várossá Választott UVíössége” 1830. június 6-án adta ki gyűjtési 'elhívását, amely „a Tokaji utcza éjszaki oldalán, a Lazarétum mellett lévő szeglet portát” fűn. Kerekréty féle portát) jelölte ki az Ispotály helyéül. kórházairól Sok alapítvány és 3 évig tartó gyűjtés tette lehetővé, jiogy a mai óvpda helyén 4 hónap alatt felépítették és 1833. december 24-ére tető alá hozták a kórház épületét. Az alaprajzot szívességből” Montay István ácsmester kezdtette. Az épület beosztása: 4 lakószoba, 1 konyha, 1 eledelkamra, 1 fakamra, 1 siralomház. 2 írnyékszék, 4 bogiyakeménce. A terméskövet Todroskeresztúr és Rakamaz községekből, a "enyőfát Berzelről (Tiszabercel) és a meszet Lagmatzról szállították ide. Először náddal/ed- :ék, s csak 1835-ben cserepezték, illetve üvegezték. A sok kiadás fedezésére a város vezetői 1835-től a pénzbírságok kétharmad részét is a kórház pénztárába juttatták. A kórház '2 ágyas volt, az egyik szobát .a kórházga'-'a (gondnok) használta Általában' 2 orvosa volt az intézménynek, s a város vezetőivel egv senator, ún. kórházigazgató tanácsnok tartotta a kapcsolatot. Tény továbbá, hogy nem ezen Városi Kórház volt Nyíregyháza első polgári kórháza, mert mind a gyűjtési felhívás, mind pedig a kórházi építkezés mérnöki felmérése is utalt a Városi Kórház telke és a tér közötti részen Vármegye Ispotály á”-r&\ Ez minden bizony- nyál kezdetleges. 5—6 ágyas kis lazarétum (régen a bélnoklosok elhelyezésére szolgáló kórházat jelölték így) lehetett, s keletkezési ideiéről sem sokat tudunk. Azt azonban tudjuk, hogy a Városi Kórházat lega’ább fél évszázaddal megelőzte, mert ezt igazolják a ref. egyház halotti anyakönyvének az Ispotályban meghaltak 1795. és 1796. évi temetésére utaló adatai. A nyíregyházi Városi Kórházat 1855-ben az újabb kolerajárvány miatt Cholera Kórházzá alakítják, s a védekezés vezetését dr. Midi Szabó Dávid (1808—1886) főorvosra bízzák. Ezen időtáit Járási Cholera Kórház megjelölést is használnak, s az a terv, hogy „a városi szegények házát, melyet a körülmények, s az elkerülhetetlen szükség betegek házává fejlesztettek” nagy .Járási Kórházzá bővítsék. A város vezetői javasolják ehhez . a régi megyei rendszer idejében egv létesítendő Megyei Kórházra” összegyűjtött tőkealap fel- használását. Ezt nem engedélyezték. Közben sok nehézséggel járt a kórház fenntartása, üzemeltetése. A város saiát erejéből 1855-ben ezt nem tudta teljesíteni, s égért a nyíregyházi Császári Királyi Szolgabíróság pénzbeli segítségét kellett igénybe venhi. 1856. október 6-án tatarozták az épületet. 1859. november 18-án ismét napirendre került a Járási Kórház terve. 1860-ban új eszközöket és fehérneműket vásároltak a kórház részére. 1873. július—augusztusában újból kolera dühöngött városunkban és a kórház egyre nehezebben felelt meg a követelménynek. Nyíregyháza megyeszékhellyé válása után, 1876-től egyre inkább új kórház építésének terve merült fel. A nagykállói Kórházi Választmány 1894. évi február 9-i jegyzőkönyve szerint a nagykállói megyei kórház szükséges és nagy költséget igénylő javításait már éppen ezért nem végzik el, mert „a jelenleg tervben lévő nyíregyházi kórház” mielőbbi rtiegvalósí- tásában bíztak. A három év alatt felépült „Erzsébet” közkórház 1899. november 20-tól fogadja a betegeket folyamatosan. A régi városi kórházból pedig óvoda lett, amely 1970-ben még azzal hívta fel a figyelmet, hogy Gáborján) Szabó Kálmán (1897— 1955) 1939-ben festett és mesejeleneteket ábrázoló művészi freskóit 1970-ben, nyári „takarításkor” kb. négyötöd részében lemeszelték! Példa ez egyben arra. hogy milyen sok tényező befolyásolja, illetve akadályozza olykor a múlt emlékeinek megmentését, illetve feltárását. • M egállapíthatjuk e rövid áttekintésből, hogy a gyorsan várossá fejlődött Nyíregyháza kórházügye korártsem volt elmaradott. s ennek írásos bizonyítékai ina is fellelhetők a levéltárak, valami: könyvtárak iratai között. E tények a múlt becses emlékei! Dr. Fazekas Árpád Becsülni arai van A város ielkéoes kasszáié tehát az idei UosOrtlóan nem rnskadorlk maid a nánx- *Ő1 Máskóonen rnnnd”a. a város bankára, a7 Országos Takaréknénztár Nvíreevháaát nem a 'egpénzesebb ügyfélként tartja nyilván. Egv kicsit úgy lehetünk ezzel a helyzettel, bogy talán még jobban örülünk annak, ami elkészül. Talán még jobban tudjuk becsülni, ami épül. ami szebb, jobb. modernebb lesz.' A küzdelmes erőfeszítés szép példája talán megmozgatja a városban dolgozó gazdasági vezetők elkiismeretét. jobb adózásra serkenti az állampolgárt, nagyobb lelkesedésre mozgatja a közért tenni akaró fiatalt és öreget. A félmilli- írcf első hallásra nagv pénz. De gondoljuk el: %gy évre ebből egy nyíregyházira csak 8 ezer orint jut. Ezért koptatjuk az utat. kapjuk a izet, épülnek a lakások, élvezzük a javuló közvilágítást, birtokoljuk a parkokat, fizetjük az ügyeinket intéző alkalmazottakat, fedezzük a gyermek- és gyógyintézetek költségeit, alakítunk tereket. Naponta 22 forint esik városunk egy polgárára ebből a pénzből! Elvárásunk ennél jóval több Talán okos ienne, ha azt ehhez a realitáshoz közelítenénk. Bürget Lajos Az egykori szegényház. — azelőtt városi kórház — bejárata. KftTTFff - M ÁGY'XtiföftÉY A G — NY f REG YH ATI MELLEKOR6
