Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
KXtX ÉVFOLYAM. 293. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. DECEMBER 13, SZERDA Az 1973. évi állami költségvetés az országgyűlés téli ülésszaka keddi ülésének napirendjén Kedden délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke. Aczél György, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának' tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett az elhunyt dr. Mihályfi Ernő országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mihályfi Ernő emlékének, amelyet jegyzőkönyvben örökített meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt, valamint az 1973-ban esedékes tanácsválasztásokról szóló elnöki tanácsi bejelentést az országgyűlés egyhangúlag |udomásul vette. Apró Antal arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Szurdi István belkereskedelmi miniszter — miután a legutóbbi ülésszakról hivatalosan távol voltak — az ügyrendnek megfelelően írásban közölték válaszukat Ognyenovics Milán, illetve Zámbó József képviselő interpellációjára. Az országgyűlés ezt követőem elfogadta ■* ülésszak tárgysorozatát. L Az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat; 2. a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat; 3. az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöltése, az új építési és közlekedési állandó bizottság megválasztása, valamint a különböző bizottságokban megi, üresedett helyek betöltése; 4. interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Falnvégi Lajos pénzngjiiiiiiiaxlcr expozéja A Magyar Népköztársaság 1973 évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat beterjesztése alkalmat ad arra, hogy egyszersmind áttekintsük a Tv. ötéves terv végrehajtását is. Két esztendőt már magunk mögött hagytunk, s a következő évben é középtávú terv felezővonalához érkezünk. A lezárult időszak eredményei és a jövő év előirányzatai együttesen befolyásolják az ötéves terv teljesítésének kilátásait — kezdte expozéját a miniszter, majd rámutatott: A fejlődés előrevivő té- I / nyezőinek erősítése gazda- ■ sági munkánk legfontosabb feladata. Ennek programját adja az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi állásfoglalása, melynek végrehajtására összpontosítják erejüket a dolgozók különböző rétegei, a munkáskollektívák és az irányítás valamennyi résztvevője. Ezért nézhetünk bizakodással a jövő esztendő elé is! A gazdasági építőmunka fő követelményei 1973-ban a következők: L A fejlődés járjon együtt a termelékenység és a hatékonyság további jelentős növekedésével; folytatódjék a gazdaság szerkezetének korszerűsítése. 2. A nemzeti jövedelem felhasználásában érjük el az ötéves tervben körvonalazott fő arányokat, ezért a felhalmozási alap még mindig csak mérsékeltebben növekedjék. A fogyasztás bővülése adjon módot életszínvonal-politikai céljaink valóra váltásához, mindenekelőtt ahhoz, hogy az állami ipar és építőipar munkásainak reálbére és reál- jövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedjék. 3. Tovább erősödjék az ország gazdasági, külkereskedelmi, és pénzügyi egyensúlya. Az 1973. évi népgazdasági terv, a gazdaságfejlődést átfogóan mufató, bruttó nemzeti termelés 5,3—6 százalékos növekedésével számok Az erőforrások koncentrált felhasználása A termelés bővülése a nemzeti jövedelem 4,5—5 százalékos növekedését alapozza meg. Ez az előirányzat némileg alacsonyabb az idei várhatónál, ami — az egyensúlyi követelményeket is mérlegelve — reálisabbá teszi a megvalósítását. Az egyensúly további szilárdítása most azt követeli. hog> a nemzeti jövedelem termelését biztonságosan tér vezzük. ne építsünk különösen jó mezőgazdasági évre. viszont a ráfordítások viszonylagos csökkentését mindeD ágazatban erősen szorgalmazzuk. A döntő szerepet ebben a termelés hatékonyságának fokozása, éí » költséggazdálkodás javítása látssza. Erre alapoz az állami költségvetés is. ami kor lényegében . változatta’ adórendszer mellett, a vál Ijiot-eVtól származó bevéte lek kereken 10 százáiék<- iránvr»7Zg —i' Módos”’ 973-ba" a vá1 laía’^vtói izármazr >övede mek összetétele. A bér ameikedések fedezőiét több változtatások után megfelel rendeltetésének, a tervszerűbb jövedelemszabályozáshoz azonban nagyon következetes alkalmazásukra van szükség. Minden bevételt egybevetve, az államháztartás 1973-ban 229,5 milliárd forintra számít. A bevételek növekedése számottevő lesz, de még mindig nem éri el a kiadások színvonalát. Az erőforrások összpontosított felhasználását igazolja, hogy a terv és a költségvetés 1973-ban 23 egyedi nagyberuházás befejezésével és mindössze 5 új indításával számol. Az induló beruházások a következők: magyar—szovjet gázvezeték építése, a székesfehérvári szélesszalag-hengermű II. üteme, a leninvárosi kőolaj - finomító, a dunaújvárosi hullámpapírgyár, a kiskörei vízlépcső II. üteme. Ezek gazdaságunk távlati fejlesztése szempontjából egytől egyig meghatározó és sok irányba kisugárzó nagy vállalkozások. A költségvetési támogatások összege 1973-ban kereken 7 milliárd forinttal növekszik. mezőgazdasági termék árának rendezése közgazdaságilag indokolt lenne, csak a tej és tejtermékek fogyasztói árát emeljük 1973-ban. A műanyag tasakos tej ára 3 forint 60 fillér helyett 5 forint, a kannatejé 3 forint helyett 4 forint 50 fillér, a vajé 5 forint helyett 6 forint lesz, a sajtoké 10—15 százalékkal emelkedik. E cikkek fogyasztását az áremelés ellenére a költségvetés továbbra is támogatja. A lakosság azon rétegeinél pedig, amelyek a tejfogyasztás, illetve a jövedelemszínvonal szempontjából leginkább érintettek, szociálpolitikai intézkedéssel ellensúlyozzuk az áremelkedés hatását. A nyugdíjakat, családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt és más szociális juttatásokat, amelyek együttesen közel 4 millió állampolgárt érintenek, január 1-től havi 50 forinttal emeljük. Ennek mérlege a költségvetés oldaláról azt mutatja, hogy a tej és tejtermékek áremelése kereken 1,4 milliárd forinttal csökkenti, a szociális intézkedések 2,3 milliárd forinttal növelik az állami kiadásokat. A tejáremeléssel érintett termékek közül a tejes péksütemények és a fagylalt ára változatlan, viszont a cukrászati és vendéglátói árak egy kisebb része emiatt vm* lamelyest emelkedik. Mint említettem, a nép» gazdaság egészét az 1971. évben még a túlfelhasználás' jellemezte. Ezzel együttjárt a külföldi erőforrások nagymértékű igénybevétele. Ás 1972. évben már a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának kedvező arányáról számolhatunk be. Az 1973. évi terv ezt a javuló egyensúlyt kívánja megerősíteni és ez nyilvánul meg a költségvetés helyzetének lassú javulásában is. Jövőre változatlanul fenntartjuk a hitelpolitika jelenlegi irányelveit. A vállalatoknak számolniuk kell azzal, hogy a hiteligényeit változatlanul szigorú elbírálás talá esnek, és elsősorban a központi fejlesztési programokra, valamint az állam által támogatott célok beruházásaira összpontosulnak. A nemzetközi pénzügyi helyzetünket 1972-ben elsősorban külkereskedelmi forgalmunk kedvező alakulása alapozta meg. A külkereskedelmi mérleg szocialista viszonylatban számottevő aktívumot, tőkés viszonylatban pedig mind az 1971. évhez, mind az 1972. évi tervhez képest jelentős javulást mutat. Az ország helyzete a külföld felé yaló fizetőképesség terén szilárd, mindenkinek megbízható partnerei a magyar vállalatok. Az áremelést követő szociális intézkedések A szabályozórendszer szerepe A jövő évben is számottevő a mezőgazdasági gépekre, gépalkatrészekre és műtrágyára a költségvetési dotáció. A termelés ösztönzése érdekében^ jelentősen növekszik a szarvasmarha, kisebb mértékben az élő sertés felvásárlási ára, úgyszintén az azokat feldolgozó iparágak termelői ára és ennek folytán, az állam részéről • nyújtott fogyasztói ár- kiegészítés. Továbbra is vallott gazdaságpolitikai elvünk, hogy a fogyasztói árarányokat, általában az árarányokat közelíteni kell a termelői árarányokhoz, úgy azonban, hogy ezek rendezése társadalmilag elfogadható legyen. Bár több Amint egész népgazdaságunknak, úgy a vállalatok, szövetkezetek munkájának is szervező ereje a terv. A terv megvalósítása szempontjából nagyon fontos a szabályozórendszer. A gazdaságirányítás alapelveinek tartós érvényesülése mellett természetesnek kell tekinteni, hogy a gazdasági helyzet, egyes gazdaságpolitikai célok változásával szükségképpen együttjár a szabályozók módosítása. Vállalati jövedelmek gyarapítását azonban elsősorban mint 50 százalékban az állam viseli, /emiatt a költségvetés nyereségadó-bevételének növekedése 18 milliárd forintot meghaladó összeggel kisebb lesz. Az adók közül az illetményadó aránya némileg növekszik, míg az eszközlekötési járuléké csökken. Ez összhangban van a szabályozási -endszer továbbfejlesztésére kialakuló távlati elképzeléseinkkel. A költségvetés forgalmi- adó-be'vételeit a dohányáruk és az égetett szeszes italok fogyasztói árának elhatározott emelése több, mint 1 milliárd forinttal gyarapítja. A lakosságtól származó bevételek a jövedelmek bővülése alapján és a gépjárműadó emelése ‘olytán nőnek. Az új adóételeket a kisebb és közepes nűszaki teljesítményű gép- ocsiknál — ilven a kocsik '5 száza’4’'pa — ha’d 60 és 50 fo"’’nt között ",,0oítiuk meg. A lakosság’’ adózás szabályainak túlnyomó többsége a már végrehajtott TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS. (Ketet-Ma# yarország telefot® nem a szabályozórendszer gyakori változtatásától, hanem a vállalatok jobb munkájától, tartalékaik feltárásától, a termelési költségek csökkentésétől várhatjuk. A vállalatok nyugodt munkája érdekében is az a célszerű, ha a szabályozórendszer továbbfejlesztését a középtávú tervekkel harmóniában végezzük el. Gazdaságpolitikánk nyomán folyamatosan javul gazdaságunk ágazati szerkezete. Az ipari termelés a terv szerint az ideihez közel azonosan, 5,5—6 százalékkal emelkedik, a gépipar, a vegyipar, és a villamosener- gia-ipar termelésnövekedése az átlagosnál gyorsabb les*. Az ágazati szerkezet módosulásának folyamatát ki kell, hogy egészítse több helyütt a vállalatok termelési szerkezetének átalakulása. Nem tekinthető ez a feladat néhány, gondokkal küszködő vállalat „magánügyének”. Egész gazdaságunkat át kell hatnia a szerkezetjavítás igényének. Annak az eltökéltségnek, hogy a termelőmunka eredményei minél jobban megfeleljenek a szükséglet, a korszerűség és a gazdaságosság hármas követelményének. Az expozé ezután az élő munka célszerű takarékos felhasználására hivta fel a figyelmet, majd bérkérdésekkel foglalkozott. Sokszor hajiunk arra, hogy a termelési szerkezet javításának teendőit az ipari termelésre szűkítsük, holott ess mezőgazdaságunkban sem kevésbé időszerű. A mezőgazda- sági üzemek kiemelkedő feladata: a szarvasmarha-tenyésztés komolex fejlesztési •irogram’ának végrehajtás» is, íz egész élelmiszer-gazdaság VUÁG PftOlfTÁRJ A1, EHYISO U ETHfl urwi ÉtRMmMH ........ i mifc Ohmaőkok trjSk J6 éret sárt a mbgitá mezőgazdaság Változások a labdarúgósportban Gazdag téli filmválaszték
