Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
f. etäaS KELET-MAGYARORSZÄO 1972. december fi. (Folytatás az 1. oldalról) átfogó szerkezeti változásának folyamatába tartozik. Ennek feltételeit az idén hozot1 kormányhatározat 'teremtette meg azzal, hogy a tej felvásárlási árát január 1-től literenként 5 forint 30 fillérre, a vágómarháét kilónként átlagosan 30 forintra emelte fel. Tovább ösztönzi a borjúszaporulatot és a tehénállomány növelését a nagy- és kisüzemeknek nyújtott tenyésztési támogatás, valamint a kedvezőbb hitelfeltételek. A kormányhatározat megjelenése óta már élénkült a szarvas- nyarhatartási kedv, de az in- Izkedések életbelépésétől még erőteljesebb fellendülést várunk. Az állattenyésztésben, főleg a sertéstenyésztésben ta- nasz tál ható fejlődés mellett meg kell állanitani. hogy a cukorrépa-, de különösen a zöldségtermesztés területén még sok tennivaló van a hazai szükségletek kielégítése érdekében. Kő vet kezeteseb b Ü; állami árellenőrzést Elsősorban a vállalati árpolitikának kell a stabilitásra figyelemmel lennie. Vállalataink döntési szabadsága az árpolitikában is elég nagyfokú. De ezzel a lehetőséggel is, mint minden mással, előrelátóan kel] élni. A jövőben ezért nagyobb szerepet kívánunk biztosítani az úgynevezett árkülönbözeti tartalék- alaooknak, amelyekből az időleges, a belső gazdaságban nem kívánatos ármozgást a vállalatoknál lehet kiegyenlíteni. Áx utóbbi években ipari termékeink egy része már elérté a világszínvonalat. De szakembereink szerint sok termékünk van, amelyek majdnem olyan jók, mint az iparilag fejlettebb országoké és még olcsóbban is értékesítjük azokat. Nekünk azonban nem majdnem olyan jót kell gyártanunk, hanem legalább olvan 1ót. Több figyelmet kell fordítani tehát a gvártás utolsó fázisaira, a festésre, a csomagolásra, stb. Kedvezőbb árakat csak akkor érhetünk el külföldön, ha a termék jobb, haladottabb műszaki színvonalat kénvisel, s egyúttal Miseiével is „kedvet csinál” a vásárláshoz. Ami most már közelebbről, a hazai árszínvonal alakítását illeti, a valóság az, hogy ebben a termelő- és a kereskedelmi vállalatok közvetlen érdekei gyakran eltérőek. A, termelők köíts^eik. émeíke- dését igyekeznek a kereskedelemnél érvényesíteni; Ez azonban társad afóáílag akkor jogos, ha a költségemelkedés jóval magasabb technikai színvonalat, jóval nagyobb értéket tükröz. Ellenkező esetben a kereskedelem kötelessége. hogy árieszorításra törekedjék. Sainos korántsem ritka, hogy a költségek emelkedését a fogyasztókra hárítják. A megoldás útja az, hogy egyrészt a kereskedelem teherviselésének feltételeit fokozatosan szélesítsük. A jövő évtől a fogyasztásieikk-ke- reskedelemben csökkentjük a kereskedelmi adót, s ezálta’ több lehet az árkockázati alan. Másrészt erőteljesebben érvényesítjük a felelősséget jobban ellenőrizzük az áreka* és érzékenyebb szankciókat alkalmazunk. A beruházások területén — előrelátóan kell számolni a pénzügyi lehetőségekkel, tartalékot is mindig előirányozva Intő példa mind az irányító szervek, mind a vállalatok számára az a több tucat beruházás, amelyek költség- túllépése végül is fedezethiányhoz vezetett és ez akadályozta a beruházás befejezését. A vállalatoknak tudniok kell, hogy nekik is hozzá kell járulniuk egyensúlyi törekvéseikhez: a beruházási erőforrások koncentrálásával, gondosabb előkészítéssel, szervezettebb kivitelezéssel; ellenkező esetben úiabb intézkedésekre kényszerülünk. Az árszabályozás tervezett módosításai — az építőiparban, de más beruházási termékek szállítójánál is — hozzásegítenek jövőre a tervszerűbb munkához. Az épftőinari teljesítmények mintegy 4 százalékos növekedése lehetővé teszi, hogy a keresletnek jobban megfeleljen a kivitelezők kínálata. Építkezéseinket gyakran az anyagi lehetőségeinken túlmenő megoldások jellemzik. Akik kizárólag a költséges megoldások útján keresik a korszerűnek az alkalmazását, nem tesznek jó szolgá'atot az országnak. A korszerű építészet a gyakorlatban is igazolta már hogy a „szép” és az „olcsó” nincs szükségképp ellentétben egymással. Mind a munkaerő, mind a berendezések és a készletek felhasználásához nélkülözhetetlen a korszerű szervezés — hangsúlyozta az expozé, majd az admmís-Hrációróí szólptt: — A vállalati, munka egyik tartósap .gyengg. nontia nálunk az aomfmszfrlíciA. Az adminisztrációs munka ésszerűsítése — amebett. -hogv munkaerő-eazdőikndási szem- oontböi hasznos — költségmegtakarításra is lehetőséget nyúlt, amit nem szabad lebecsülni. Bár összegében nem jelentős, de társadalmi nézőpontból korántsem mellékes a reprezentációs költség. A nagyzolás, az ünnepségeken rendezett megvendégelések, az ajándékozás felesleges, és — ami ennél is fontosabb — erkölcsileg sem lehet sz.erves velejárója a szocialista gazdálkodásnak. Az e téren ta- oasztalható kedvezőtlen jelenségek megfékezésére az ál- 'ami szerveket, valamint a vállalatokat illetően megfelelően intézkedünk. A közvéleménnyel együtt elvárjuk hogy mindenütt — minder társadalmi szervnél, minisztériumban, vállalatnál és szövetkezetnél — a legésszerűbben és a legtakarékosabban gazdálkodjanak. A jövedelemnövelő intézkedésekröl Tisztelt országgyűlés! Társadalmunkban az állam gazdaságszervező tevékenységnek köz'montjában az életkörülmények tervszerű ér "mdszeres javítása áll A bérek és a személyi jövedelmek tekintetében ez általában meg is valósul. Ha azonban aránytalanság áll elő, különösképp a legfontosabb rétegek jövedelmei között idejében közbe kell lépni; Mivel az állami ipar — azonbelül a nagyipar — munkásainak keresete az elmúlt években mérsékeltebben nőtt. 1973. március 1-én az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét — központi in‘éz'reH ‘sse’ — átlaga san 8 százalékkal emeljük Azonos bérintézkedésre kerü’ sor az állami kivitelező építőipaiban.. átlagosan fi százaié kos mértekben Ezt kiegészít' a vállalati nyereségből történő átlagosan mintegy 4 százalék s béremelkedés Ezek együttesen az iparban és az építőiparban több, mint 4,5 milliárd forintos bérnövekedést tesznek ki. A parasztság bevételeit a gazdálkodás eredményei bő' származó jövedelmeken kívül növeli a szarvasmarha és a tej felvásárlási áránál emelése. Az ebből származó iövedeíemtöbbleteket ugyanit a földadó és a lövede'emád'' emelése nem tel lesen vonja el, e két alapvető termék előállításának az egész társadalom számára előnyös és szükséges ösztönzése miatt. Mindezek- hatására — ösz- szességében — meeva'égul a- az életszínvonal-politikai cél boev társadalmunk két alap ■tető osztályának, a- munkás -ágnak és a narasztságnak t 'övedelemszfnvonala nárhu ’amosan fc'iődjön és kiegyer ’’tett legyen. Életsz/ivonnj-nolitikéi cél óink teljesítésinek alanvetc feltétele a reáljövedelem előirányzatának betartása. Ez úgy érhető el, ha a központi árintézkedéseken túl a szabad árak emelkedése — ami az áruk egy részénél elkerülhetetlen lesz — nem haladta meg a tervezett mértéket. Ezúttal is alá kell húzni, hogy ennek biztosításában felelősségteljesebb szerep hárul árhatóságainkra. A hatásosabb árellenőrzés első jelelt az utóbbi időben már tapasztalhattuk, de az állami és a társadalmi szervek fellépése sem nélkülözhető a jogtalan áremelések teljes megszüntetése érdekében. Az első félév folyamán sor kerül a textilfélék árá- • nak leszállítására, néhány százmillió forintos keretben. Megvizsgáljuk, hogy milyen intézkedéssel lehet az állandó minőségű gyermek tömegruházati cikkek árstabilitását hosszabb időszakra biztosítani. Nagy erőfeszítéseket tesz az állam annak érdekében, hogy a családi jövedelmek minél kiegyenlítettebbé váljanak, hogy tehát a gyermeknevelés terheiből, és az A kormányzat nagy súlyt helyez arra, hogy a személyi jövedelmek növekedése mellett, a társadalmi közös fogyasztás egyes területei a társadalmi fejlődéssel összhangban bővüljenek. Az igények teljesebb kielégítése érdekében központi és helyi erőforrásokból 1973 végéig megvalósul az óvodai helyek gyarapításának az Pullai Árpád: öregek eltartási költségeiből minél nagyobb részt vállaljon a közösség. A nyugdíj járulék kulcsainak réndezése után 1973. január 1-től kerül sor a tsz- járadékok 100 forintos, a tsz özvegyi és házastársi járadékok 60 forintos emelésére és még néhány intézkedésre. Ezek hatásaként a tsz-tagok és a munkaviszonyban állók nyugdíjrendszerbeli különbségei tovább csökkennek. A jövő évtől kedvezőbbek lesznek a nyugdíjmegállapítás feltételei, és javidnak a nehéz fizikai 'munkát végző dolgozók nyugdíjazási körülményei. A bérek és a jövedelmek tervezett növekedése, valamint az ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések együttes hatásaként 1973-ban az egy főre jutó reáljövedelem 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2,5 százalékkal emelkedik. A lakosság összes fogyasztása 5— 6 százalékkal lesz nagyobb, mint ebben az évben. egész ötéves időszakra szóló terve. Három év alatt csaknem 40 000 új óvodai hely létesül — ez kimagasló eredmény. Széles körű kívánságot teljesítünk azzal, hogy 650 millió forint többletet irányozunk elő a gyermek- és diákjóléti, valamint egészségügyi intézmények élelmezésére. Ez a tej és tejtermékek áremelkedésének ellensúlyozásán túl lehetővé teszi az élelmezés minőségi javítását is, változatlan térítési díjak mellett. 1973-ban a tervek szerint 31—82 ezer lakás épül. Az összes új lakásnak kereken egyharmada tanácsi építésű. Bár jövőre a hatósági árnövekedés összegét megtérítjük a tanácsoknak, a lakásépítés, a közművesítés és az intézményhálózat fejlesztésének összehangolására a meglévő anyagi és műszaki gondokat csak lassan és fokozatosan lehet megoldani. A lakásprogram megvalósítása érdekében a magánlakás-építés hitelfeltételeit a jövő évtől kedvezőbbé tesz- szük, egyszersmind mérsékeljük a lakásvásárlásoknál a lakosság egyszeri készpénzbefizetési terhét. Jobban segítjük a munkások vállalati lakásépítési akcióit, úgy alakítva ki ennek szabályait, hogy a feltételek itt legyenek a legkedvezőbbek. Tisztelt országgyűlés! Eredményeink számottevőek mind nemzetközi ösz- szehasonlításban, mind pedig korábbi gazdasági helyzetünkhöz képest. Az elégedettséget azonban nem szabad túlozni, mert az elfedné a tennivalókat, visszafogná az erőket. Terveink olyan feladatokat fogalmaznak meg, amelyek történelmi és nemzeti értelemben is kimagaslóak. Lenlnváros és a vegyipar új nagy létesítményének megvalósítása nem kisebb dolog, mint Dunaújvárosé és az acélműé volt. A magyar mezőgazdaság soha annyi beruházással nem büszkélkedhetett, mint éppen ezefcben az években. Nyolcvan- ezernél több lakás még egy évben sem épült az országban. És így folytathatnánk, még a sort. Nagy társadalmi célok, nagy felelősséget követelnek. Ez nemcsak a vezetőkre, az irányító szervekre vonatkozik. Minden vállalat, szövetkezet, országunk minden polgára tehet és még többet tehet azért, hogy fejlődésünk továbbra is töretlen legyen, hogy mai eredményeink megalapozzák az ország holnapi gyarapodását. A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ilyen megfontolások között, gazdaságunk építésének újabb, magasabb céljaiért született és a társadalmi össze^ ^is jegyében kívánjuk azt végrehajtani. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja e.. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következett. Ezt követően az elnök Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága előadójának, Varga Gyulának adta meg a szót. Ezután felszólalt a vitában dr. Gajdócsi István (Bács- Kiskun), Szurgyi Istvánná (Békés), Magyar Sándor (Pest) megyei képviselő, majd ebédszünet következett. Ezt követően az országgyűlés Apró Antal elnökletével folytatta tanácskozását. Elsőnek Pullai Árpád, a Magyar Szocia'sta Munkáspárt Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. Bővülnek a társadalmi fogyasztás területei A X. kongresszus irányvonala találkozik népünk cselekvő támogatásával Tisztelt országgyűlés! Eseményékbéh f'gá.,..„0 időszakban' ülésérífií ; parlamentünk. AKőzvélétnértyühk' belpolitikái*« élétühkét foko-- zott figyelemben részesíti. Ez nemcsak vitánkra termékenyítő, hánem az ország előtt álló jövő évi munkára is. A közéleti érdeklődésnek több forrása is van. Engedjék meg, hogy ezek közül kettőt külön is megemlítsek: — Mindannyiunknak maradandó élménye a Sowjet párt- és kormánykúlu . tlség látogatása hazánkban. Pártunknak, népünknek szóló megtiszteltetésnek tekintjük, hogy a küldöttséget személyesen Brezsnyev elvtárs, a nemzetközi élet kiemelkedő személyisége, a magyar nép jó barátja vezette. Tárgyalásainkat a nyíltság szívélyesség és az elvtársi egység szellemé, en folytattuk; azok kölcsöne-' sen hasznosak és sikeresek voltak. Az összes tárgyalt kérdésben ezúttal is teljes elvi nézetazonosság és politikai egyetértés nyilvánult meg pártjaink, kormányaink. országaink között. Munkásosztályunk, népünk mint a szocializmus építője következetes híve és ápolója a magyar—szovjet barátságnak. a küldöttség valamennyi részvevőjét a kipróbált barátnak, a nagyon közeli harcostársnak kijáró méltó foeadtatásbar -észesitette. Mind a tárgya- 'ások, mind a fővárosbar *s az ország más részein °zailott találkozások egyaránt demonstrálták szövet bégünket és barátságunkat. Mipdenki számára megmu- v, t*LttájSof(,hítóy »,- magyar— ’szovjet? kapcsolatok szilárd alapokon nyugszanak, el- téphntetlenek a .jövőt te- 'vkintve továbbfejlődésük lehetőségei szinte korlátlanok. Jó távlatokat vázoltunk fel együttműködésünk minden fontos területén. Tárgyalásaink, noha kétoldalúak voltak, s közvetlenül a két pártot, országot érintették, nagy és megérdemelt visszhangot kaptak külföldön is. Elsősorban a baráti szocialista sajtóban és közvéleményben — ami természetes. De a nyugati hivatalos hírközlő szerveknek, a polgári lapoknak is el kellett ismerniök, hogy a budapesti látogatás és a tárgyalások eredményei fontos állomást jelentenek a zavartalan és alkotó légkörű magyar—szovjet viszonyban. Ennek megvan a maga nemzetközi jelentősé ge is. A másik esemény, amire utalni kívánok: pártunk Központi Bizottságának novemberi ülése. Mostani vitánkat segíti, hogy a Központi Bizottság ezen az ülésen áttekintette a X. kongresszus óta végzett társadalmi és gazdasági építőmunkát. Mi szolgáltatott indítékot erre? Egy gyakorlatias szempont. A párt X. kongresszusát két esztendeje 'ártottuk. A végrehajtásban most érkeztünk el a „főidőhöz”. Itt volt az ideje és megvolt a szükségessége hogy tapasztalatainkat •endszerezzük és áttekintsük, az eredményeket összegezzük. fogyatékosságainkat feltárjuk és kijavítsuk. Összhangban adottságainkkal, lehetőségeinkkel Az állami költségvetés :ermészetéből eredően, el- »ősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A költségvetéssel szemben követelmény hogy igazodjék ötéves tervünk időarányos célkitűzéseihez, reálisan, jól tükrözze az elért eredményeket, valamint a soron következő feladatokat. Előirányzatai álljanak összhangban adottságainkkal és lehetőségeinkkel. Most itt közösen és felelősen állást kell foglalnunk: megfelel-e költségvetésünk azoknak a gazdaságpolitikai törekvéseknek amelyeket Központi Bizottságunk állásfoglalása meghatározott. Mivel tételei révén a költségvetés gazdaságúnk, társadalmunk minden területével kapcsolatban áll, s minden állampolgárt érint, a vitáján szükségszerűen felvetődnek . fejlődésünk, társadalmi életünk összes főbb kérdései. A tények sokoldalú vizsgálata alapján pártunk Központi Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Állásfoglalásában országunk fejlődését — fő vonásaiban — sikeresnek minősítette. Negyedik ötéves tervünk időarányos feladatai a legfontosabb területeken tervszerűen teljesültek. Népgazdaságunk alapvetően a X. kongresz- szus által megszabott követelmények szerint lendületesen fejlődik. Irányítási rendszerünk eredményesen szolgálja a szocialista építést. A kongresszusi határozatok. a IV. ötéves terv megvalósítása közben vannak gondjaink is. A gondok egy része objektív okokból ered, és ez a belátható jövőben is így lesz. Többféle ellentmondás születik például abból, hogy népgazdaságunk anyagi lehetőségei nem engedik meg egyszerre valamennyi jogosnak minősíthető igény kielégítését. Közöttük rangsorolnunk kell. A gondok másik csoportja a végrehajtás folyamataihoz kapcsolódik: ezekben munkánk fogyatékosságai. hibái és bizonyos következetlenségeink tükrö- i idnek. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása egyértelművé és nyilvánvalóvá teszi, hogy alaptalanok voltak azok a híresztelések, amelyek „súlyo6 problémákat”. esetleges „gazdaságpolitikai fordulatot” jeleztek. Nyugati sajtókörőkben a Központi Bizottság ülése előtt arról beszéltek, hogy a „magyar gazdasági reform válságnak néz elébe, összecsapnak a reformpártiak a reform ellenzőivel”. Az ülés után pedig azt találgatták, hogy „ki győzött Budapesten?” A kérdés ilyen feltevése komolytalan. A Központi Bizottság üléseire nem „kormánypártiak” és nem „ellenzékiek” szoktak Ösz- szeülni fejlődésünk kérdéseinek megvitatására, hanem olyan kommunistái, akik felelősek a kongresszus határozatának megvalósításáért. A dolgok mélyére nézve azt látjuk, hogy mai gondjaink más természetűek, mint 5—10 ével ezelőtt, vagy szocialista fejlődésünk kezdetén. Nagyok az önmagunk elé állított követelmények. Az iparilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé akarunk felemelkedni. Ezáltal emelkedhet dolgozó népünk jóléte kultúrája, javulhat élete. Mindezt értik és támogatják hazánkban a szocializmus hívei. Ha környezetükben e céloktól eltérő jelenségeket is látnak, azt r era támogatják — és helyesen. A Központi Bizottság ülésének fő mondanivalója mindenki számára: most a tetteken múlik! Olyan állomáshoz érkeztünk a kongresszusi határozatok megvalósításában, amikor a munkában tanúsított egységes, fegyelmezett, eredményes helytállás különösen politikai rangú cselekedet. A lényeg a jó végrehajtás! Tisztelt képviselőtársaim! A Központi Bizottság novemberi ülésén megtárgyalta az 1973. évi népgazdasági terv irányelveit és kialakította álláspontját. Pártunk nevében kérem az országgyűlést, hogy a terv irányelveit a költségvetés érdemi elbírálásánál vegye figyelembe. Az új költségvetési esztendőben biztosítani kell: — a népgazdaság tervszerű, arányos fejleszté ét, a hatékonyság emelését a termelési szerkezet korszerűsítése útján; — a gazdasági egyensúly további javítását; — a magyar gazdaság aktív részvételét a nemzetközi munkar -.z- tásban és külföld' kötelezettségünk teljesítését, miközben kielégítjük a hazai igényeket Is; — életszinvonal-politikárfc folytatását. (Folytatás a 3. oldalon)
