Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-08 / 289. szám
1. oWal KELET-MAGYARORSZÁG 1972. december t. Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztal at csőre a mezőgazdaságban Lehetőség és valóság Szakosított tehenészeti telepek Szatmár-Berei* ben a szakosított állattenyésztő TELEPEK előnyeiről már soksok könyvet, tanulmányt írtak és megszámlálhatatlan előadást tartottak a szakemberek. Tételeiket szinte minden esetben a termelő gyakorlatból szerzett példákkal. sőt. évek óta üzemelő telepek egész működésének leírásával bizonyítják. Elsősorban azonban a jó példákat, a pozitív eredményeket írják le, ami érthető is. húszén minden valamire való szakember a korszerűség. a több. gyorsabb és olcsóbb termelés híve, harcosa. A szakosított állattenyésztő telepekkel kapcsolatban jelenleg mégis azt kell mondani, hogy az elmélet. az elképzelés, a lehetőségek ecsetelése sokkal szebb mint a gyakorlati valóság. Az alapvető tételek és célok — természetesen — igazak. ‘ Ma már mindenki tudja, aki a mezőgazdaságban dolgozik, hogy a szakosított állattenyésztő telep szakosodást és az állattenyésztés egy-egy ágazatában koncentrálást eredményez, ha... Ha a telepet megfelelően tervezték és építették... Ha a telepet megfelelően népesítették be... Ha a kor-, szerű technológiát pontosan alkalmazzák... Általában, ha a telepet a korszerűség követelményei szerint üzemeltetik. Nem vitps: ilyen esetekben a szakosítás jelentős fejlődést eredményez minden vonatkozásban. Sok gyakorlati példa már éppen ezt bizonyítja. Ahol már építettek, vagy most építenek szakosított állattenyésztő telepet, ott tudják, hogy nehéz és bonyolult munka ez, a problémák egész sorát zúdítja a gazdaságra és annak vezetőire. Alighanem az az igazság, hogy a legtöbb mező- gazdasági üzemben kissé elhamarkodva, körültekintő megfontolás nélkül kezdtek hozzá a szakosított telep építéséhez. Csak a lehetőséget — az elméletileg elérhető eredményeket és előnyöket — vették számításba, a konkrét helyzet soksok összetevőjét nem. A szatmár-beregi területen épülő szakosított állattenyésztő telepek ezt bizonyítják. EZEN A TERÜLETEN — a mátészalkai, a fehérgyarmati és a vásárosnaményi járásokban — 14 tehenészeti. S sertéstenyészíő-hizlaló és egy juhtelep építését engedélyezte a megyei tanács. A beruházások elvégzését minden esetben a termelőszövetkeztek kérték, kezdeményezték. A telepek építéséhez részben 70 százalék, részben (az újabb rendelkezés óta) 50 százalék állami támogatást kapnak a beruházó termelőszövetkezetek. Eddig lényegében csak két tehenészeti telep készült el. Az egyik Csa- holcon, a másik Beregdaró- con. Szamosszegen július közepén kellett volna átadni a telepet, de még nem készült el. A többi telep átadási határideje valamennyi helyen 1972 negyedik negyede. november, vagy december. A kocsordi Uj Élet és a tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala Termelőszövetkezetek pénzügyi okok miatt szüneteltetik a tehenészeti telepek építését. Nagyságukat tekintve valamennyi tehenészeti telep 300 férőhelynél nagyobb, illetve: a csengeri Lenin Tsz 432 férőhelyes telepet épít Néhány helyen a részlege: üzemeltetés már elkezdődött. egy-egy istállót bené pesítettek. Az építkezések és az ed dig negvalósított üzemelései apasztalatai meglehetősen kedvezőtlenek. Egész sói "?rvezési. majd kivitelezési. végül üzemelési hiányosság okoz temérdek gongot és keserűséget a beruházást finanszírozó gazdaságokban. A LEGJELLEMZŐBB TERVEZÉSI FOGYATÉKOSSÁGOK : kicsik a betegistállók, vagy meg se tervezték azokat. Nincsenek boncolóhelyiségek, se hullatárolók, se hullamegsemmi- sitők. Márpedig egy szakosított állattenyésztő telepen ezek mellőzhetetlenül szükségesek. Nem terveztek külön takarmány-beszállító és külön trágyakiszállító utat. A fertőzés veszélye így állandó A beregdaróci Barátság Tsz már üzemelő tehenészeti telepén kicsi az ellető és az elkülönítő istálló. A tehénislóUók mag- tárpadlásosak. Apróságnak tűnik. de fontos: a borjúnevelők tervezésekor a tervezők nem vették figyelembe az itatókocsi elfordulási szélességét. Emiatt a tejkonyhába az itatókocsi nem tud bemenni. Az is igen nagy probléma, hogy a tehenészeti telepek mellé sehol se tudják kialakítani a zárt üszőnevelő telepeket. így hiába fertőzésmentes a tehenészeti telep. Az ott felnevelt üsző nem mentesített telepre kerül. Mindenütt nagy gond és probléma a benépesítés. Egyetlen tsz-nek sincs megfelelő tenyészüszc-állo- mánya, se pénze, hogy ilyen üszőket nagy létszámban vásároljon. A beregdaróci tsz a meglévő, vegyes tehénállományával népesítette be az új telepet. A csaholci és a lónyai tsz-eknek egyáltalán nincs mivel benépesíteni a telepet. A többi tsz-ekben is általában száz, vagy ennél is több tenyész- üsző hiányzik a benépesítéshez. Ennek ellenére a tsz-vezetők türelmetlenek, n^ert az átadási határidőket a kivitelezők nem tartják be, minden munkával késnek. Ezért aztán a tsz-ek kénytelenek egy-egy épület átvételére, a részleges üzemelés elkezdésére. A szakosított állattenyésztő telepek üzemeltetésére fel kellett volna készülni a takarmánytermesztéssel is. A telepek üzemeltetése szükségessé teszi a takarmánytermő területek növelését, Ez pénzügyi kiesést okoz, mert több helyen kénytelenek a vezetők az ipari növények termőterületét csökkenteni. Ahhoz, hogy intenzív takarmánytermesztést biztosítsanak — hiányzik a pénz. Hiányoznak a korszerű takarmánybetakarító gépek és gépsorok. A takarmánynövények korszerű védelme se biztosított Nincs megfelelő szérű és más takarmánytároló tér. a szakosított állattenyésztő TELEPEK megfelelő üzemeltetése megoldhatatlan jól képzett — vagy átképzett — szakmunkások nélkül. Sajnos, a már említett termelőszövetkeztek többsége ilyen összefüggésben se készült fel a szakosított tehenészeti telep üzemeltetésére. A telepvezetők képzettsége és szakmai gyakorlati ismerete se felel meg minden esetben a korszerű követelményeknek. Mindez nem az újságíró megállapítása. A Szatmár- beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének fejlesztési bizottsága. a szövetség vezetősége, az állategészségügyi állomás és más intézmények is vizsgálták a szakosított állat- tenyésztő telepek tervezési, kivitelezési, üzemelési és egyéb problémáit — az általános helyzetet. A felülvizsgálás alapján tett intézkedések. javaslatok re-: mélhetőleg éreztetik hatásukat és ha utólag is. de megteremtik a gazdaságos üzemeltetés feltételeit. Szendrei József mi Így csináljuk Első lépések a bargonyagond megoldására A belterjes burgonyalermesztésre Iszekkel társult a Nyírmadai Állami (iazdasás A növénytermesztésen be- 1(11 a burgonyatermesztés az a terület, ahol a fejlődés a leglassúbb volt. A termés- eredmények ingadozóak, — gyakran kell importburgonyából biztosítani az ország ellátását. Az átlagtermés alacsony voltának több oka van. Ezek közül kettő az. ami főként hátráltatja a gyorsabb előrejutást: egyik uem rendelkezünk megfelelő fajtákkal, a másik nem alkalmazzuk a korszerű termesztési technológiái. A hazai fajták többsége gyorsan leromlik, a íajtafénn- tartás igen költséges, de igazán nagy termésekre a köztermesztésben tömegesen szereplő fajták még egészséges vetőgumó esetében sem képesei?. Ezért külföldi fajtákkal próbálunk gondjainkon segíteni. E belterjes, nagy hozamú fajtákat pedig szigorú termesztéstechnológia előírásával próbáljuk termeltetni. Megyénkben e célok megvalósításának egyik bázisa a Nyírmadai Állami Gazdaság lesz. A gazdaság vezetőivel beszélgetve a következő programról szereztünk tudomást: A gazdaság a vetőburgonya szaporítóanyagot külföldről kapja. Tehát fajtafenntartásra nem rendezkedik be. Az importból származó vetőgumót egy évben termesztik, majd továbbadják a velük szerződéses viszonyban álló vei tőgumót előállító bázis-ter- melőszövetkezéteknek. Ezek a termelőszövetkezetek két évig még vetőgumóként termesztik a gazdaságtól kapott burgonyát. A harmadik évben adják át más gazdaságoknak áruburgonya- termesztésre. A Nyírmadai Állami Gazdaság e célok megvalósítására négy termelőszövetkezettel — balkányi Űj Erő, Vajai Béke, nyírmadai Kossuth, eperjeskei Alkotmány — kötött társulási szerződést A szerződés hosszú lejáratú. ötéves tartamra szabja meg a szerződők kötelességét és jogait. Az állami. gazdaság a vetőgumójuttatáson túl meghatározott termesztési technológiát, is bocsát a szövetkezetek részére. A technológiai előírásokhoz szükséges gépek beszerzésében segítséget nyújt, bizonyos esetekben a saját gépparkját is rendelkezésre bocsátja a termelő- szövetkezeteknek. A gazdaság vállalja, hogy ezzel a módszerrel az eddigi átlagterméseket jelentősen túlszárnyalják a vele szerződésben álló termelőszövetkezetek. Ezért a termelőszövetkezetek az elmúlt öt év átlagtermését meghaladó többlettermésnek húsz százalékát a gazdaságnak adják a fentiekért juttatásként. Az 1973-as esztendőre 200 holdra biztosított vetőgumót a Nyírmadai Állami Gazdaság a vele szerződésben álló termelőszövetkezeteknek. A vetőgumót már kiszállították. a termesztési technológiát írásban átadták. A termelőszövetkezetek az őszszel végzendő munkákat idejében és jó minőségben teljesítették. Elvégezték a talajmunkálatokat, az előírt Istálló- és műtrágyát mélyszántással a talajba juttatták. A gazdaság jövőre 150 holdon termel holland fajtájú burgonyát, aminek termését továbbadja a termelőszövetkezeteknek. Négy fajtával foglalkoznak: Desire, Jarla, Ra- dosa, Marieke. A négy fajtából több mint valószínű, tömegesen két fajtát szaporítanak el, egyik a Desire, ami az általunk termesztett rózsafajtákat helyettesíti, a másik a Jarla, ami korai és sárga húsú burgonya. A holland fajták eddigi hazai termesztésben 160— 200 mázsa közötti átlagtermést hozták. Ez a hozam a mi átlagainknak a kétszerese. Öntözéses viszonyok között ennél többre is képesek az ismertetett fajták. A vajai és nyírmadai termelőszövetkezetek rendelkeznek öntözésre előkészített területekkel. A termesztési technológia teljes gépesítést ír elő. A széles soros bakhátas művelés speciális gépeit Hollandiából, Ausztráliából és az NSZK- ból hozatják. A termesztéstechnológiában holdanként 150 mázsa istállótrágya és 15—18 mázsa vegyes műtrágya szerepel, a talaj táperőállapotától függően. Ugyanis minden évben kötelező a talajvizsgálat ott, ahol e nagy hozamú burgonyafajtá- kat szaporítják. Első látásra soknak tűnik ez a tré- gyafelhasználás. De ezt a kiadást bőven fedezi a több- lettermés, hiszen ez nem mind pluszköltség. Az eddigi technológia szerint — a 80—90 mázsás termésátlaghoz — legalább a / fele trágyamennyiséget adagolták a termesztők.. A teljes gépesítés pedig szinte any- nyiba kerül, akár 80 mázsát. akár 200 mázsát termelünk holdanként. A gazdaság későbbi terveiben szerepel, hogy a társult termelőszövetkezetekkel együtt létrehoznak egy burgonya-feldolgozó üzemet. Ennek az első lépcsője egy kiskereskedelmi értékesítésre való csomagolás lenne. A konyhakész előkészítésre később kerülne sor. Egy csomagológép-rendszert a Lajta-hansági Állami Gazdaság már megvásárolt. Az ottani tapasztalatok alapján dönt majd a nyir- madai társulás, hogy foglalkoznak-e előrecsomagolással. Cs. B. Szakkönyvtárunk Munkában az újító A sok nedves kukorica megforgatására igen ötletes módi-ért talált ki Fabók László, a nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezét javítóműhelyének vezetője. Átalakított egy bur- gonyaprizmázó gépet terményforgatóvá. A szerkezet, amely korábban a földet rakta rá a burgonyahalmokra, most olyan nagy teljesítménnyel dolgozik a kukoricaraktárban, hogy egymaga elvégzi tizenöt ember munkáját. Képünk az újítót ábrázolja és gépét munka Közben. (HammekJózsef felv.) A termelőszövetkezetek gazdálkodása A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa a megszilárdult termelőszövetkezeti gazdálkodás mérföldköve. A fejlődés tapasztalatainak ösz- szegezése, a jelenlegi helyzet felmérése és a jövő távlatainak elemzése különösen aktuális jelenleg, amikor a nagyüzemi termelés teljes kialakulása és az indirekt gazdaságirányítási rendszer gyakorlatának kiterjesztése egybeesik. A szövetkezetek termelőeszközeinek mérete, tagjaik szakértelme és munkaereje lehetővé teszi a gazdaságok korszerű, hatékony irányítását, a tagok, illetve a népgazdaság növekvő igényéi pedig szükségessé. E tanulmánykötet elsősorban elméleti kérdéseket tisztáz, a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodást kívánja segíteni, ezt természetesen elsősorban a belső környezet, szervezet állandó korszerűsítésével lehet elérni. A szerzők a termelőszövetkezeti gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb kérdések aktuális vonásait foglalják ösz- sze, ismertetik elképzeléseiket számos Jelenleg is vitatott kérdéssel kapcsolatban. A korszerű agrobiológia új eszköze: a marton vásári fitotron Rekordidő, mintegy másfél év alatt elkészült és november 3-án Ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a Magyar Tudományos Akadémia hazánkban szenzáció- számba menő új berendezését: a fitotront. A Budapesttől 30 km-re fekvő Martonvásár két dologról híres. Az egyik az, hogy a község kastélyában vendégeskedett egykor Beethoven, a halhatatlan zeneköltő; emlékét ma is őrzi szobra és egy kis emlékmúzeum. Még nagyobb hírnevet kezd azonban kivívni magának a kastélyban . immár 20 esztendeje működő agrobiológiai intézet. Itt „gyártják” a hibrid kukoricát, amely itthon is és külföldön is egyre keresettebbé válik. Pedig a kutatók nemcsak a ma már forintra vagy dollárra váltható eredményekért harcolnak. A kultúrnövényeket akarják ők megismerni, a nagy titkot, amelynek birtokában azután már könnyebb lesz a közvetlen gyakorlat igényeit kielégíteni. Úgy is tekinthetjük tehát, hogy a jövőnek dolgoznak és mai, vagy holnapi eredményeiknek hasznát a holnapután embere fogja igazán élvezni. De ahhoz, hogy egy növényt, vagy egy növényfajtát igazán megismerjenek, óriási nehézségekbe ütköznek. Mert mi az vajon, amit „örökölt” a növény és mik azok az eltérések, amelyeket a folyton változó környezetnek köszönhet, a hőmérsékletnek, fényviszonyoknak. csapadéknak és még számtalan tényezőknek? Ha egy kémikus, vagy fizikus valamilyen élettelen anyagól vizsgál, ízekre szedheti, ezernyi manipulációt végezhet vele, és ha ezeket lelkiismeretesen feljegyzi, bármikor megismételheti a kísérletet. Az élő anyagnál mindez nem megy mert sohasem értékelhető a? önmagában, ami kiolvasható a növény testéből; mindent a környezet függvényében kell nézni, hiszen az örökletesség melleti a környezet sok-sok változása alakítja, formálja a növényt. És így érthetjük csak meg .annak a forintban, dollárban bizony nem olcsó berendezésnek a jelentőségét, amit november 3-án avattak fel Mar- tonvásáron. Felépült a technika mai állása mellett legmodernebb fitotron, amelyből Európa legfejlettebb országaiban is csak néhány darab üzemel. Szobáiban, kamráiban teljesen mesterséges környezetben élnek a kísérleti növények és a mesterséges környezet minden tényezőjét előre meghatározott program szerint automatika vezérli. Rövidebb idő alatt végigpereghet itt egy nap, vagy akár egy év, meggyorsulhat az idő, s ugyanaz, amit a szabadban akár 20 év megfeszített munkájával érhetnek el a kutatók, a berendezésben fele-harmada idő alatt megvalósulhat. A fitotron kamrái közül egyesekben tavaszi vagy őszi, másokban nyári, vagy éppen téli „időjárás” uralkodik. A napsugarakat fénycsövek és villanykörték ezrei helyettesítik. A beépített műszerek mindent észrevesznek és mindent feljegyeznek, ami a kísérleti helyiségben történik. S ha a kutatók még nem biztosak a dolgukban, újra lepergetik a programot és egy új növénygeneráció újra ugyanolyan körülmények között fejlődhet — és bizonyíthat. Uj sző kapott nyelvünkben polgárjogot: fitotron. Eddig csak a szakemberek szűk köre tudott létezéséről, november 3. óta minden bizonnyal egyre gyakrabban fog vele találkozni mindenki. De a fitotron nem valami csodaszer. Nem várható tőle, hogy egy, vagy akár öt év alatt behozza a ráfordított 120 millió forintot (benne félmilliót dollárban). Nem is ez a célja, nem is ilyen kutatási tervet építenek rá. Célja az alapkutatás, tehát a növényi élet minél pontosabb megismerése, ez pedig hosszútávú munka. És ha „véletlenül” a ma gyakorlatának is fog kézzelfogható és nyomban hasznosítható eredményt produkálni — azt csak ráadásnak szabad tekintenünk. a j.
