Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

rm. marfär ». fft'rVr MAO*0 5. olds! Döntött a Legfelsőbb Bíróság Jogos járadékigények — Mu/asztott-e o vállalat? Egy tsz-tag betegségi se­gély iránti kérelmét a szö­vetkezet vezetősége elutasí­totta. Döntését azzal indo­kolta. hogy bár a tag a megbetegedése előtti évben a részére megállapított munkamennyiséget teljesí­tette. de engedély nélkül, egy barátjának segítve. a lovakat ki akarta fogni a kocsiból, közben az egyik ló megrúgta, mire nekiesett a jászolnak, s bordatörést, valamint mellkassérülést szenvedett. A baleset tehát nincs összefüggésben - tsz- beli munkájával. Végső fo­kon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: Betegség címén a terme­lőszövetkezetnek azt a tagját, kell jövedelempótló kész­pénzsegélyben részesíteni — hangzik az ítélet —. aki a körzeti orvos igazolása szerint keresőképtelen beteg és a keresőképtelenné válá­sát megelőző egy évben a részére előirt munkát telje­sítette. Ennek alapján a fél. peres betegségi segélyre jo­gosult. Akkor nem lenne az. ha betegségét, vagy balese­tét szándékosan okozta vol­na. Tragikus szerencsétlenség történt egy vidéki vállalat­nál. Az egyik fűtő munka­ideje este 10 órakor véget ért. A szokásostól eltérően, másnap reggel 6 órakor kellett volna kezdenie. Messze lakott, a vonatok in. dulása félytán pihenésre nem maradt volna ideje ha hazatér, ezárt elhatározta: a portásfülkében tölti az éj­szakát. Hideg idő volt, s hogy a fülkében meleg le­gyen. fával, valamint fa­szénnel béfütött. Reggel hol­tan találták: szénmonoxid­tól gázmérgezést szenvedett. Özvegye üzemi baleseti kár. térítés címén a maga és két kiskorú gyermek részére ha­vi járadékot kért. de a vál­lalat. valamint a munka-, ügyi döntőbizottság azzal az indokolással utasította el, hogy az elhunyt a műszak , befejezésével indokolatla­nul maradt az üzem terüle­tén. szabálytalanul faszénnel fűtött, tehát halálát maga okozta. Ezekután az özvegy a vállalat ellen pert indí­tott. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíró­ság elé került, amely hatá­rozatában a következőket mondta ki: Az elhunyt a cég érdeké­ben vállalta az úgynevezett gyorsváltást. Ilyen eset többször is előfordult. Ép­pen ezért nem közömbös annak tisztázása, hogy ilyenkor a dolgozók részére a kellő időben való hazaté­rés. majd a gyár területére való visszaérkezés lehetősé­ge biztosítva volt-e, illetve, hogy az ilyen dolgozók ré­szére — tekintve, hogy a gyorsváltást vállalati intéz­kedés tette szükségessé — gondoskodtak-e a gyár te­rületén. vagy közelében szálláslehetőségről. esetleg úgynevezett készenléti szállásról. Ugyanis rendkí­vüli gyorsváltás esetén el­várható, hogy a dolgozó ré­szére a megfelelő pihenési idő biztosított legyen. Tehát a vállalatnak nyilatkoznia kell. hogy az ilyen dolgozók pihenéséi miképpen oldotta meg. Tisztázni kell azt is: az elhunyt felettese a műszak­váltás közlésénél ■ tudta-e. hogy a fűtő esetleg nem tud hazautazni és mint má­sok. a portásfülkében kény­telen aludni. Ebben az esetben ugyanis alaptalan az a védekezés, hogy enge­dély nélkül maradt az üzem területén. Ha így történt, nem lehet szó arról, hogy a halálos balesetet kizárólag saját magatartása * idézte elő. Amennyiben azonban az derülne ki, hogy az el­hunyt engedély nélkül ma­radt a portán, akkor is a faszén használata egymagá­ban nem vonja maga után a szénmonoxidgázt és a mér­gezést. A rendőrségi iratok beszerzésével tisztázni kell, milyen volt a kályha, mitől keletkezhetett a gáz. Ha ugyanis a kályha jó állapot­ban volt, és a füstvezeték hibátlanul működött, akkor az égési terméknek a kály- hacsövön át távoznia kel­lett volna. Mindezek tisztá­zására a Legfelsőbb Bíró­ság az alsó fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Egy kemencekőműves 27 évig dolgozott a vállalatánál. Az Országos Munkaegész­ségügyi Intézet megállapí­tása szerint munkahelye > szilikózisveszélyes volt. s ennek következtében szili­kotuberkulózis lépett fel ná­la. ami 67 százalékos mun­kaképesség-csökkenési vont maga után. Ennek ellenére a munkás eav ideig — bár többször volt közben táp­pénzes * állományban —. mint kőműves dolgozott to­vább, míg végül nyugállo­mányba kényszerült. Ké­sőbb nyugdíj előtti jövedel­me és a nyugdíja közötti különbözet megfizetéséért pert indított, továbbá arra hivatkozva, hogy időközben a kemencekőművesek át­lagkeresete lényegesen emelkedett, ennek figyelem- bevételével a vállalattól ha­vi járadékot követelt. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bí­róság elé került. amely megállapította: vitathatat­lan, a kőművesnél fenn­álló szilikózisos állapot a vállalati munkakörülmé­nyeknek a következménye. Egyébként is a vállalat a kőműves részére a kereset- veszteséget, amíg dolgozott, de már kisebb jövedelem­mel járó munkakörben, éveken át megtérítette. s ezzel mintegy elismerte, hogy a megbetegedésért fe­lelősséggel tartozik. Orvosi szakvélemény szerint 67 szá­zalékos munkaképesség­csökkenése miatt kereső foglalkozásra alkalmatlan. Nem kétséges tehát, hogy a nyugdíj és az átlagkereset közötti különbözeiért a vál­lalatot kártérítési kötelezett­ség terheli. Még megjegyez­te a Legfelsőbb Bíróság, hogy a baleseti járadékfize­tési kötelezettség időtarta­mának, vagy összegének megállapítása szempontjá­ból közömbös.—hogy--tr- dol­gozó a nvugdíjkorhatárt mi­kor éri el. Tekintve tehát, hogy a kemencekőművesek keresete időközben emelke­dett. az ennek f gyc'embe- vételóre irányuló kérelem is indokolt. Hajdú En<V Pódijmszínhóz, 1972 Műsoron, /joltlika, vers, szemelvények A diák- és a pódiumszínház külön helyiséget kapott a tanárképző főiskola ifjúsá­gi klubjában, a másik nagy terem pedig négy-öt részre osztva szakköri és egyéb klubfoglalkozások otthona. A programot már október­ben összeállította a ..tulaj­donos”, a főiskola KISZ-bi- zottsága. A legzsúfoltabb a szín­házterem. A diákszínház irodalmi színpada és szín­házi csoportja szinte napon­ta próbál. A Filozófust már előadták, most egy Szibériá­ról szóló lírai műsoron dol­goznak. A Pódium műsorainak alapja a napi politikai hí­rek és események. Ehhez választják ki a megfelelő irodalmi verseket, szemel­vényeket. Elmondták. „el­játszották” már véleményü­ket a közönyről, a nők és férfiak egyenjogúságáról, most árnyjátékkal parodi­zált műsorra készülnek. Az általában 30—40 tagú ..tár­sulatok” előadásait negyed- és harmadéves hallgatók ta­nítják be és rendezik. Hetente egyszer kapnak helyiséget a szakkörök. 15— 20-an a batikolásnak hó­dolnak. Saját tervezésű munkáik a kollégiumot, a klubok falait díszítik. Tex- tllanvagokkal. festékekkel, ecsettel a kollégium lá'ja el a fiatalokat. Külön „klub a klubban' a komolyzene-kedvelőké. Rendszeresen hallgatnak le­mezeket, zenetörténeti, nép­zenei előadásokat, melyeket gyakran az ének-zene tan­szék tanárai tartanak. Múlt héten Czigány György, a rádió népszerű zenei műso­rainak szerkesztője látoga­tott el a főiskolára és ren­dezett nagv sikerű progra­mot „Játék és muzsika egy órában” címmel. A tanszéki klubok is gyak­ran vendégeskednek a KISZ-klUbban. A zsúfol1, beosztás azonban nem aka­dályozza meg a KTSZ-istákat abban, hogv újabb szakkö­rök beindításával ne foglal­kozzanak. Tervezik egv I ar- kácsszákkör és a játékklub megalakítását. TÍZEZERREL TÖBB Tiszta udvar rendes ház LEGTÖB3 A KISVÁRDAI fARASBAN A tisztaság fél egészség — hangzik a jól ismert mondás. Tegyük olyanná környezetünket, hogy elejét vegyük a betegségeknek. Ehhez járul hozzá a Ma­gyar "Vöröskereszt: 1960 óta minden évben meghirdeti a Tiszta udvar, rendes ház mozgalmat. Már szinte ha­gyománnyá vált, s valószí­nűleg hiányozna is ha va­lamilyen okból elmaradna. Mind többen vesznek részt a .„mozgalomban. Mutatja ezt. az az eredmény.._ amit az októberben befejezett értékelésnél kaptak a Vö­röskereszt dolgozói. Az el­múlt évhez viszonyítva, csaknem tízezerrel több i azoknak a lakásoknak a száma, amelyekre kiszögez­Finisben a KOJAL-székház építői Nyíregyháza új egészség- ügyi létesítményében, a Köz. egészségügyi és Járvány­ügyi Állomás új székházá­ban már csak a kisebb hi­baigazításokat végzik az építők. Ezzel egy időben megjelentek a MEDICOR szakemberei is, akik a bel­ső berendezést, a laborató­riumok szerelését , végzik. Miután az épület birtokba vétele a határidő-elcsúszás miatt három hónapot késik, így csak a jövő esztendő első negyedének végén nyí­lik alkalom arra. hogy a KÖJÁL mostani korszerűt­len épületéből átköltözzék a korszerű székházba. Az épület összes beruhá­zási költsége meghaladja a 16 millió forintot. Ez az összeg lehetővé teszi azt, hogy a laboratóriumok, mű­szerek a modern igények­nek megfelelőek legyenek, és a korábbinál több vizs­gálatot végezzenek majd. így a levegőszennyeződés, a víztisztaság, a talajvizsgálat témái méító helyet kaphat­nak a KÖJÁL munkájában, szolgálván ezzel is Szabolcs. Szatmár megye közegészség- ügyét. A KÖJÁL székháza az Északi körúton, az Árok utcai benzinkút közelében emelkedik. Szép mozaikdí­szítése kiemeli a többi épü­let tömegéből. Környékét már parkosították és fásí­tották, jelenleg a kertészeti vállalat a környezet Végső kialakításán dolgozik. Ta­vasszal tehát új környezet­ben, új és modem épületben folytatódhat a KÖJÁL köz­hasznú munkája. hetik a táblát, mert megfe­leltek a követelményeknek. A megye megközelítőleg 160 ezer lakásának mint­egy nyolcvan százalékát tar­tották megfigyelés alatt áp­rilis elsejétől. Évekre visz- szamenőleg a kisvárdai já­rásban a legtöbb a kitünte­tő címre pályázók arányú Másodikként a mátészalkai járást említik, ahol az érté­kelt, 15 300 lakásból 10 300- ban tartják szem előtt a tisztaság követelményeit. Előzőleg levélben szólí­tották fel a lakosságot : csat­lakozzanak a mozgalomhoz. E levélben felsorolták a fel­tételeket és tanácsokat ad­tak. A legfontosabb a jó, tisz­ta ivóvíz. Az ásott kutak­nak nagy a fertőző lehető­sége. különösen ott, ahol háziállatokat is tartanak. Az ólakat, istállókat ezért a kúttól legalább húsz méter­re kell megépíteni. Köny- nyen elszaporodhatnak a legyek, ha az árnyékszék nem záródik jól, vagy a szemetet nem megfelelő mó­don tárolják. Felhívják ezért a lakosság figyelmét, hogy a hulladékot fedett gödörbe, bérházak esetében zárható edényekbe gyűjt­sék. fgv számos fertőző be­tegséget előzhetünk meg. Gondot kell fordítanunk az udvarra, házunk elejére is. Az elültetett virágok, fák nem csak tiszta levegőt biz­tosítanak. A szép, egészsé­ges környezetben szebbé vá­lik az életünk. <bk) Minienciklopédia E szokatlan enciklo­pédiát a „Krokodil” c. szovjet szatirikus heti­lap pályázatára — az olvasók állították ösz- sze. Ebból közlünk rö­vid válogatást. ALTATÁS — az egyetlen mód, mellyel az orvos meg­szabadulhat a beteg „utasítá­saitól” a műtét alatt. ARANY — olyan affinitásé fém amely könnyen kapcso­latot teremt az emberekkel, hogv aztán szétbomlassz; őket. ASZKÉTA — aki azzal sze­rez magának élvezetet, hogy megtagadja az élvezeteket. ÁJaLATKEKT — vadállatok menedéke a buzgó természet- barátok elől. DIÉTA — moletteknek ír­ják fel, akik étkezés előtt fo­gyasztják. ÉLET — az egyetlen olyan iskola, amit magántanulóként nem lehet elvégezni. EPIZÖD — a születés és halál közötti eseménysorozat. \ FILOZÓFUS — olyan dol­gozó. akinek munkaidőben is gondolkodnia kell. GÖG — az ember meggyő­ződése, hogy az a majom, aki­től ő származott, minden más majomnál különb volt. GYEREKKOR — olyan ál- • lapot, amelyhez nem térhe­tünk vissza, de idős korunkra másodszor is beleeshetünk. HOBBY — a józan ész ha­tárain belül maradó csendes őrültség. KUTYA — többek szerint az ember barátja. Hogy a ku­tya mit gondol erről, azt nem tudni. KÖTÉLTANCOS — olyan ember, akiért bárki kezesked­het. hogy nem tér le az egye­nes útról. KIÜTÉS — (sportban) víz­szintes helyzetben tartott számtanóra. LÁNYGYEREK — mini­szoknya -f maxi kiadás. MEMOÁR — életregény, ahogy a szerző szerette volna átélni. NEKROLÓG — munkahelyi jellemzői a paradicsomba va­ló felvételhez. NÉZÓ — saját kíváncsisá­gának áldozata. > OLVASÓ — javítás miatt készülék nélkül maradt tévé­néző. ORVOSTUDOMÁNY — pótalkatrészhiányban szen­vedő javítószolgálat. PLÁGIUM. — a lopás egye­düli olyan esete, amikor a tolvaj a helyszínen hagyja névjegyét. RAGADOZÓ — olyan állat, mely az ember által még ki nem irtott állatfajtákat pusz­títja. SEPRŰ — „boszofkány- erős” (BE) repülőszerkezet. SZAKÁLL — a csokor- nyakkendőt és a sálat helyet­tesítő holmi. SZÉLKAKAS — az a ké­szülék, mely jelzi a szélnek, merre fújjon. SZOMSZÉDOK — olyan emberek, akik nálunk is töb­bet tudnak rólunk. TABU — a büntetőtörvény- könyv dédapja. VALLOMÁS — elbeszélés arról, mit nem illik tenni an­nak a megtörténte után, ami­ről nem illik beszélni. Vö — az az ember, aki há­zassága előtt nem sejtette, hogy mennyi hibája van. VÉGRENDELET — pénzát­utalási kísérlet a túlvilágról. ZSŰRI — olyan emberek csoportja, akiket a bírálandó jelenséggel kapcsolatos, szö­gesen ellentétes véleményük fűz össze. Fordította: Kádas Gézáné Lapsiélen Bérleliigyben Válságban van-e a szín­ház és a színházi itogaláj? Annak a kapcsolatnak a pótolhaíatlanságát, ami szí­nészt és közönségei. s'in­padot és nézőteret közvet­lenül összeköt, elég egyetlen számmal alátámasztani. A tizennégy éves nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tíz évvel ezelőtti 676 bérle­tesével .szemben az 1972— 73-as színházi évadra csak­nem nyolc és fél ezer bér­letet adtak el. A keretet tovább tágítani nem lehet. Lehetne, ha minden olyan gördülékenyen menne, mint ahogy a statisztikákból ki­derül. Csakhogy, a bérlet­igénylők sorából sokan ki­maradlak, még a kisebb létszámmal jelentkező vál­lalatok közül is. A Csoko­nai ebben az évadban a bemutatandó tíz darabo; 74 bérletes előadáson viszi kö­zönség elé, s mindössze hat bérletszüneti előadást ter­veznek. A bérleti előadások előtt is a még érdeklődő közönség csak egy részének tudnak jegyet adni, előadá­sonként mindössze lü—30 szabad jegy marad. Érthe­tő. hogy a Csokonai Szín­háznak elsősorban a saját. Hajdú megyei közönsége a fontosabb, s több nyíregy­házi fellépést nem tudnak vállalni. Ugyanez a helyzet a Déryné társulataival is, ha Nyíregyházán esetleg emelnék az. előadások szá­mát. úgv az előadásokat a , megye kis községeinek kö­zönségétől vennék el. Más megoldást kellene tehát ta­lálnunk. A színház munkatervének kimutatásai között lapoz­gatva megnyugtató tudomá­sul venni, hogy telt házat tart fenn a tanárképző fő­iskola, a Kisvárdai Besse­nyei Szakközéo-jkola. a 110-es számú szakmunkás- képző. a Kölcsey gimnázi­um. 500—500 diákjának. Az biztos, hogy ezeken a bér­letes előadásokon valóban telt ház van. Felsorolni. . részletezni sok Iéftne azokat a> munkahelye.» két, ahonnan kisebb-na- g.vobb tételben majdcsak az összes bérletes helyeket megvásárolták. Hogy a félreértéseket el­kerüljük, nem arról van szó, mintha nem lenne helyes, dicséretes a vállalatok, szö­vetkezetek. tsz-ek, szakszer­vezetek, KISZ-alapszerve» zetek törekvése, amellyel a színházlátogatás iránt akar­ják felkelteni az érdeklő­dést. Csupán az az elgon­dolkoztató, hogy a felnőtt bérletesek statisztikáját böngészve elenyészően ke­vés az úgynevezett .magáno­sok száma; tehát akik szer­vezés, vállalati támogatás nélkül léptek be a színház­bérlők sorába. A tsz-dolgo- zók Arany-bérletében egy sincs, a vegyes József Atti­la, Ódry, Vörösmarty bér­letsorozatban, s az összes nyolc és fél ezer bérlő kö­zött körülbelül 260 az ön­álló bérlet. Nem egy. szakszervezeti titkárnak, kultúrfelelősnek okoz gondot, kinek adja a jutalom jegyet, « „ki ér rá” színházba menni, főleg ha komolyabb súlyú drámát, netán operát ígérnek a pla­kátok. Maradnak helyek üresen, s bosszúsan távozik a pénztártól egy igazi szín­házrajongó, akinek egy vál­lalati bérletes miatt nem jutott hely. Felemás a helyzete ennek a. mi színházunknak, önálló társulat nélkül ekkora bér­letes közönséget „összehoz­ni” igen szép eredmény. Annak az ellenőrzésére azonban mindenképpen szükség lenne, hogy a vál­lalatoknak valóban annyi bérletre van-e szükségük, mint amennyit vesznek, s ez a bonyolult közös feladat nagyrészt az üzemi közön­ségszervezőkre, munkahelyi ügyintézőkre vár. Persze így a kockázat is nagyobb: meg­veszik-e azokat a helyeket, amelyeket egy-egy válla’nt a bérleteivel állandóan fi­zet, fenntart? Ha már el­adták a jegyet, végső soron mindegy, hogy ül-e valaki azon a helyen. Vagy még- sem ? Baraksó Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents