Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-08 / 289. szám
KÜTW- WÄG VARÖRSM5 5. oida! Í975. 3eeemßer W: Fiatalok a közéletben A FEHÉRGYARMATI JÁRÁSBAN a választások során jelentős számú fiatal került a tanácsokba. A járásban jelenleg a tanácstagok több, mint 15 százaléka fiatal, KISZ-korosztályú, a végrehajtó bizottságok tagjai között minden nyolcadik szintén fiatal. S ezek a fiatalok megválasztásuk után mindjárt a gondokba, a nehéz és felelősségteljes munkába „csöppentek”. Nagyobb élet- tapasztalat és „szakmai” gyakorlat nélkül közvetítették a tanács felé a sokat szenvedett lakosság kérelmeit, közérdekű bejelentéseit, s javaslataikkal, észrevételeikkel befolyásolták a végrehajtó bizottságok döntéseit. A fiatal tanácstagok megválasztásuk után hamar felnőttek a feladatok megoldásához, közéleti munkájuk nagyban segítette a Szamos- köz újjáépítését — röviden így foglalható össze a járási hivatal elnökének hétfői beszámolója, amely a járás fiatal tanácstagjainak fórumán hangzott el. A járási székhelyen például hat fiatal tanácstag végez közéleti munkát. A tanácselnök szerint valamennyien pontosan, aprólékosan látják el feladataikat, ezek a fiatalok lendületet vittek a tanácsi munkába. Elintézett ügyiratok és nem hivatalos közvéleménykutatások bizonyítják, hogy a járás többi fiatal tanácstagja is lelkesen és jól dolgoztak az elmúlt 2 év alatt. A járás sajátos problémáinak megoldásában nagy segítséget adtak a fiatalok az idősebb tanácsi dolgozóknak: lakásépítés, lakásbontás, számtalan segélyezés, „árvizes ajándékok” igazságos elosztása, a községek formálódása és nem utolsósorban emberek, családok sorsának alakulása függött a fiatal tanácstagok javaslatától, vagy döntésétől. Több kedvezőtlen körülmények között élő család lakásépítési kölcsönének törlesztését felfüggesztették, vagy mérsékelték — a tanácstagok kérésére, vagy javaslatára. És még hosszan sorolhatnánk azokat a szociálpolitikai és társadalmi intézkedéseket, amelyek a fiatal tanácstagok felnőttes ítélőképessége és reális döntése nyomán születtek. A TÁRSADALMI MUNKA SZERVEZÉSÉBEN és végzésében is élen jártak a fiatalok, bár aránylag kevesen vannak. „Sok fiatal városba jár dolgozni, s ezek a fiatalok nem tudnak részt venni községük társadalmi és politikai életének formálásában. De évről évre iparosodik Fehér- gyarmat, s az ipar egyre több fiatalt csalogat haza, így egyre több fiatal munkájára lehet majd számítani” — mondta beszámolójában a járási hivatal elnöke. A járási KISZ-bizottság titkára azt is elmondta, hogy néhány éven belül a járás minden községében épül ifjúsági ház, vagy KISZ-klub — a tanácsok és főleg a fiatal tanácstagok segítségévek Nagyszekeresen, Kispaládon, Kölesén és Csa- holcon a közeljövőben adnak át KISZ-klubot. De több községben már van „második otthona” a fiataloknak — egyrészt a tanácstagok jóvoltából. A járás vezetői a fórumon felhívták a fiatal tanácstagok figyelmét: elsősorban saját korosztályukat vonják be a társadalmi és P'i'- ,tikai munkába, formálják a fiatalok szemléletét és reális igényekkel lépjenek fel a jövőben is, mind a tanáccsal, mind a lakossággal szemben. Tanácstagi munkájukat tekintsék KISZ-megbízatásnak is. A FÖRUMON A KÖLCSEI TANÁCSTAG á tanács és lakosság jó kapcsolatáról számolt be. Jánkmajtis képviselője elmondta, hogy a községben maradéktalanul megvalósult a tanács és a KISZ együttműködési terve. A túr- istvándi tanácstag általánosságban beszélt, mint mondta, a járásban a kevés fiatal között is kevés a közéleti munkára alkalmas fiatal, ezért a rá+ermett fiatalokat több funkcióval is megterhelik. Több olyan fiatal tanácstag van, aki a pártban, a KIÖZ- ben, a sportkörben is vezető szerepet tölt be, vagy munkásőr, vagy önkéntes rendőr is. A fiatalember észrevételé* remélhetőleg intézkedés követi, hiszen a túlterhelt fiatalok egyik feladatukat sem tudják (nem is tudhatják) maradék nélkül teljesíteni. A hazatért fiatalok közül kell néhányat nevelni a közéleti funkciók betöltésére. A pa~ nyolai tanácstag az eredmények mellett szintén a gondokra panaszkodott: kevés fiatal van a községben, így még az orvosi rendelő építését is alig tudták társadalmi munkával segíteni. Egy tanácstag arra panaszkodott, hogy Szatmárcsekén az otthon lévő kevés fiatalt sem becsülik meg kellően: egy bérügyi vita miatt (a fiataloknak volt igaza) hamarosan négy fiatal szakmunkás hagyja el a tsz-t és a községet. A fiatalember szerint javítói kell a községben a tanács, a tsz és a KISZ kapcsolatát. A FÖRUM UTÁN A FIATAL tanácstagok tapasztalatokkal és hasznos tanácsokkal gazdagodva tértek haza. A közeli napokban tanácstagi beszámolóin és falugyűléseken is elmondják, hogy mit végeztek az elmúlt 2 év alatt és mit kívánnak tenni a jövőben — a közösség érdekében. Nábrádi Lajos Penyigén jó Ifjú Kondor János traktoros: — Harminchétezer forinttal részesültem múlt évben a tsz-bőL Idén ^jn számítok kevesebbre. Sőt. Megkapom a negyvenezret. Erdei Tibor juhász: — Negyvenegyezer forintot pár százzal meghaladó részesedésem volt tavaly a közösből. Idén elmegy negyvenötezerig. Bodnár Gyula anyagraktáros: — Havi kétezer-háromszáz forintom van. De számítok legalább hatezer forint nyereségre. Ifjú Székely János növénytermelő: — Huszonhat és fél ézrem volt meg múlt évben a közösből. Október hónapig idén közel hu- szonnégyezret kaptam. Év végéig felmegy a díjam huszonhét—huszonnyolcezerre. Mert van munka. És szívből, becsülettel dolgozunk. Ki, hogy érdemli, aszerint alakíthatja élete sorját. Penyigén, a Zöld Mező Termelőszövetkezet tagjaival történt a beszélgetés. Félreérthetetlen kérdésre válaszoltak az emberek: milyen a munkadíjazásuk a tsz-ben. (Elvégre pénzből és és munkája eredményessége alapján ítél az ember.) Kétezer-kétszáz holdon gazdálkodik a penyigei tsz. Összesen kétszázötvenhét tagja van. «A közös munkákban rendszeresen részt vesznek százhatvanan. Az idős tagok közül is többen végeznek könnyebb munkát. mivel érdem szerinti, készpénzes díjazási módszert alakítottak ki. Boldogul. erősödik a közös gazdaság, megtalálja számítását a tagság. Megvan hát a beszélgetésre az alap Balku János elnökkel és Tukacs Sándor főkönyvelővel. Már 1966-ban elkérték a Fehérgyarmati Állami Gazdaság munkadíjazási normarendszerének adatait. Arra gondoltak. nem ok ■élkül van a gazdaságnak kellő munkáslétszáma és jó termelési eredménye. Miért ne lehetne hasonlóan a tsz-ben? Persze, az állami gazdasági módszert néhány esetben nem tudták mindjárt bevezetni. Például, az állami gazdaság állattenyésztési kerete teljesen betöltött, a tsz-é még hiányos volt S a gépesítettség összehasonlításában is nagy eltérés mutatkozott. De alapjában átvették a fejlettebb mun- kadíjazási módszert. Végképp megszüntették a sok bonyodalmat, viszályt okozó részes művelési módszert. Helyette a reális teljesítményen alapuló, készpénzes rendszert vezették be. Kiegészítve, eredményességi nyereségjuttatással. Természetesen, a tsz minden erejét a havi készpénzes díjazás biztosítására összpontosította. Ehhez tartozott a tagság rendszeres munkalehetőségének a biztosítása. Növelték a pénzes ipari növények területét. Többek közt a dohányét tízről harminc holdra, a cukorrépáét negyvenről száz holdra. Megállapították és közgyűlés szentesítette: minden hónap tizedikén fizetik az előző hónapban végzett munka pénzértékének nyolcvan százalékát. (A húsz százalékot — tervteljesítés esetén — év végén adják.) A részes műveléstől magasabb szintűnek tekinthető munkadíjazás, mindjárt az első évben érdekes eredménnyel járt. Harminc nő kérte tagfelvételét, többségben lány és fiatalasz- szony. S az eredményre van még több példa. Az 1970. évi nagy szamosközi árvíz mintegy ötmillió forint kárt okozott a tsz-nek. A következő évben már mind a különböző alapok biztosítása, mind a tagság munkadíjazása tekintetében „egyenesbe jöttek”. (Persze, nem lebecsülendő a „külső” segítség sem. Amiről a tsz tagsága és vezetősége mindmáig hálás szavakkal • etn lékezik meg.) De még mindig nincs vé ge a fejlettebb díjazás: módszer eredményeinek. A? elnök é6 főkönyvelő ki nem fogy a sorolásból. Merthogy a rendszerint fizetett és szívből, becsülettel végzett munka eredménye gazdagít, az a penyigei eset példája is. 1967-ig kézzel arattak a közös gazdaságban. Akkor tudták megvenni az első kombájnt. A tagság örvendett és sokan szívesen mondtak le a fárasztó, tes- tet-lelket gyötrő kézi aratásról. S ma már — három kombájnja van a tsz-nek. (Egyáltalán nem kell kaszáért nyúlni.) Négy évvel ezelőtt hat traktora volt a szövetkezetnek. Ma tizenötöt mondhatnak magukénak. Az amortizációs alap négyszáz- ezer forintról megduplázódott A fejlesztési alap soha nem ért el ilyen biztonságot: kerek egymillió forint. A magasabb szintű díjazás nyomán szilárd, stabila tsz. A tervek nemcsak papíron maradnak. A kis Szamos menti faluból nincsenek otthonból, családtól el. járó ingázók, néhány vasutason kívül. Okkal és nemcsak a maga nevében mondja Penyigén ifjú Székely János növénytermelő tsz-tag: ki hogy érdemli, aszerint alakíthatja élete sorját. Asztalos Bálint NYÍREGYHÁZA. EBÉD A VÉCSEY KÖZI EMELETES ÖVODÁBAN. (H. J. FELV.) „A bejelentést megvizsgáltuk...“ Tallózás a vásárosnaményi járási hivatal aktái között „És az jenkinek nem tűnik fel, hogy lopják az építőanyagot, és ráadásul a tsz kocsijával szállítják az építkezés színhelyére? De nem ártana megnézni azt sem, hogy vajon kifizették- e a munkadíjat az építőbrigádnak.” „Az egyik legforgalmasabb rész a községben, jó lenne, ha utat építenének, ne kellene a sárt taposni.” „Az már mégiscsak sok, amit a tanár úr megenged magának. Azon kívül, hogy a gyereket a szülő ellen neveli, még veri is őket Tud erről az igazgató is, meg a tanácselnök, de nem intézkedik senki.” „Azért rossz a kenyér- ellátás, mert a boltvezető nem rendel. Az üzem nem hibás, mert annyit szállít, amennyit kérnek tőlük.” \ bért kifizették Első hallásra úgy tűnhet: nincs összefüggés az iménti mondatok között, hiszen mindegyik másról szól. Az első, — hogy közelebb kerüljünk a témához — az olcsvaapáti termelőszövetkezet vezető beosztású dolgozóiról, akik — a bejelentés szerint — a tsz építő- brigádjával és a tsz anyagából építették fel saját lakásukat. A címzett, aki kivizsgálta az ügyet, a megyei tanács vásárosnaményi járási hivatala. És a végeredmény: valóban a tsz építői végezték el a munkát és a fuvart is a közös gazdaság vállalta, csakhogy mindenkinek egyformán felszámított bérért. Nem is egy ilyen közérdekű bejelentés, vagy panasz érkezik naponta a hivatalhoz, vagy mennek be személyesen az emberek a mindennapi fogadóórákra, ahol szóvá teszik ügyes-bajos dolgaikat. Csobolya Gyula Kisvarsányból például a Szabadság utcában lakók gondjait vitte a járási hivatal elé és azt' kérte: építsenek utat, ne kelljen állandóan a sárt taposni. Válaszul azt kapták, hogy ha sikerül a tanácsnak az anyagot megvásárolni — ez természetesen pénzkérdés — akkor társadalmi munkával még az idén megkapják a szilárd burkolatú utat, amit később pormentes úttá lelet építeni. A kenyér kifogyott A bejelentések közül a legsúlyosabb talán az volt, amelyikben a pusztadobosiak panaszkodtak az egy..: pedagógusra. Illetve nem is egyre, hanem kettőre is: neveket soroltak fel, akiket ütnek az iskolában. Nos, a vizsgálat csak egyik esetben igazolta a bejelentést, mert a másik ügyben a felsorolt gyerekek szülei' írásban adták: az ő gyerekeiket senki nem bántotta. Annál súlyosabb volt a másik ügy, ahol nem csak a verés volt az egyetlen probléma, hanem a goromba, sértő hangnem, ahogy egyetlen pedagógus sem beszélhet a gyerekekkel. És — ezt nem tudni igaz-e — viselt dolgairól felettesei is tudtak, de semmit nem tettek azért, hogy ezen változtasson. A vizsgálat után szigorú megrovást kapott és — bár ez nincs benne a neki küldött levélben, — valószínű, utóvizsgálatra is sor kerülhet, nehogy a büntetést éppen azokon torolja meg, akik miatt azt megkapta. Márokpapiból a kenyér- ellátást tette szóvá egyik tanácstag. A vizsgálat is őt igazolta: egyik boltban megfelelő az ellátás, a kifogásolt boltban azonban akkor is „éppen kifogyott”. A hivatkozást, — hogy nem lehet kiszámítani az igényeket — nem fogadták el a boltvezetőtől, hiszen éppen elég gyakorlata van már abban, mikor és menynyit kell rendelni és egyébként sem lehet kenyér nélkül hagyni egy fél falut kényelmesség, vagy époen az előrelátás hiánya miatt. Miért névtelenül t Gulácsról egy elhanyagolt körülmények között élő asz- szonyról írtak, aki — ha teheti — állandóan iszik. Az egészségügyi osztály vizsgálta meg a bejelentést és ideggyógyászati kezelésre utalták az asszonyt. A nyír- madaiak — legalábbis négy család — az egyik orvos ellen tettek bejelentést, aki még az SZTK-s betegektől is pénzt kér a vizsga atért. Az egészségügyi osztály megvizsgálta — helyesebben megvizsgálta volna — a bejelentést, de eredménytelennek bizonyult. A ■ bejelentők ugyanis nem írták oda nevüket, az orvos rágalmazásnak minősítette az egészet, így nem vonhatták felelősségre. És itt álljunk meg egy szóra, mégpedig a névtelenség miatt. Ez ugyanig nem csak a vásárosnamémü járásban elterjedt szokás és emiatt nagyon sok panaszt nem lehet érdemben megvizsgálni. Tételezzük fel, hogy valóban pénzt kért az orvos és most büntetlenül ússza meg az ügyet, mert nincs aki szemébe mondja az igazat. Sokat gondolkoztunk már azon, vajon miért nem vállalja a levélíró a felelősséget? Talán fél valakitől? Ebben az esetben az orvostól, aki utána esetleg nem vizsgálja meg? Erre csak azt lehet válaszolni: senkinek nincs oka félni, különösen ebben az esetben. Rendelet van arra ugyanis, hogy mindenkinek jogában áll megválasztani körzeti orvosát, így a panaszosok is kérhetik, hogy a másik orvos körzetéhez tartozzanak. De ez nem csak nekik szól, hanem másoknak is: senki nem kerülhet hátrányos helyzetbe azért, mert felemelte szavát a káros jelenségek ellen. Gond. kérés, észrevétel E néhány panasz, illetve bejelentés nem adja keresztmetszetét annak a rengeteg gondnak, kérésnek, észrevételnek, melyekkel az emberek megkeresik a járási hivatalt, vagy éppen segítséget kérnek. Nem is adhatja, ha arra az 1848 közérdekű bejelentésre gondolunk, amely a legutóbbi tanácsválasztások során elhangzott, vagy a választások óta eltelt időben kérdeztek, interpelláltak a tanácstagok, nyilván nem saját, hanem választóik érdekében. Mégis sokat sejtet abból a munkából, amelyet a tanácsok, vagy a járási hivatalok dolgozói a lakosságért, választóik gondjainak megoldásáért tesznek. Balogh Jozssl
