Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
(9t5. ^cértfrier j. m5Cffr-MAGYAR0«SÄA» 1 «M Év végi taggyűlések A Nyíregyházi Hullámpapfr- és Zsákgyár egyik munkacsarnokának látképe. (Hammel József felvétele) Nyitóit szemmel a műhelyben Munkások az üzemszervezésről az UNIVERSIL-ben A munkások csak így mondják: mi kell ahhoz, hogy kevesebbet bosszankodjék az ember, hogy „flottul” menjen a munka, ne kelljen órákon át tétlenkedni, s aztán hanyatt esni a vékony boríték láttán. A jelentésekben, meg a beszámolókban ezt úgy nevezik: üzem- és munkaszervezés. Mit tudnak erről a termelésben közvetlenül részt vevő munkások? Mit tennének ők, ha egy időre rájuk bíznák az egész gyár vezetését? Erre kíséreltük meg választ kapni az Elektroakusztikai Gyár nyíregyházi UNIVERSIL üzemében Ganzler Ilona és Földest György üvegművesektől, Ferencz József tmk- lakatostól és Félegyházi József elektroműszerésztől. Uj iparág, zökkenőkkel Néhány dologban «piár a beszélgetés elején megegyeztünk. Például: — A vezetők sem tudnak csodákat művelni, az ő lehetőségeik is végesek. — Egy új iparág meghonosítása nem megy zökkenők nélkül. — Sok minden lenn a műhelyben dől el. Az üvegművesek „előnyben” vannak: az ő üzemük nem tegnap kezdett dolgozni, ott már folyamatában is lemérhetőek a változások. Mondja is Földesi György: „Nálunk a legnagyobb problémát a hőség okozza, emiatt elég sokan hagyták már el az üzemet. Ha rajtam múlna, mindenekelőtt ezt oldanám meg, csakhogy ez koránfsem ilyen egyszerű. Sokat évód- tek a vezetők is a levegőcsere megoldásán, úgy tudjuk, most már meg lesz rá a pénz.” Ganzler Ilona szerint az új dolgozók eléggé türelmetlenek, nincs bennük akaraterő. Hűségpénz karácsonyra — Fokozatosan bonyolultabb munkát kapnak a kezdők s ha a vezetők látják, jól végzik munkájukat, nem fukarkodnak az elismeréssel sem. Gyakori, hogy egy betanított munkás magasabb bért kap a szorgalmáért, mint aki kényelmességét a szakmunkás-bizony ítvány- nyal akarja leplezni. Aztán a törzsgárdaság béralakító tényező: fokozatosan emelkedik az órabér s minden karácsony előtt, mint az idén is. szép hűségpénzt kapnak akik jóban, rosszban kitartottak. Ferencz József lakatos is azzal kezdi, ami közvetlenül rajtuk, a munkásokon múlik. „Mi tmk-sok járjuk a különböző üzemrészeket, ahol éppen baj van, s ha jól kinyitjuk a szemünket, észrevehetjük, hol lehetne javítani a munka menetén is. Ezek adják az ötleteket az újításainkhoz. Legutóbb például a műanyagrészlegbe sorjázó szerszámgépet csináltunk, amivel jelentős munkaidő-megtakarítást lehet elérni.” Ha a lakatosokon múlna, ő mielőbb gépeket szerezne a műhelyüknek. „Ha volnának gépeink, több olyan műveletet is meg tudnánk csinálni, amit ma még drága pénzért másutt végeztetünk.” Csakhogy a pénz: Ferencz Tiszadadai vázlatok KIEMELKEDŐ POLITIKAI ESEMÉNYRE, az év végi beszámoló taggyűlésekre készülődnek pártszervezeteinknél. Egy teljes esztendő alapos, reális, a politikai, gazdasági és kulturális életét elemző és a további feladatokat meghatározó beszámo lók kerülnek a kommunisták fórumai elé. Ez minden párttagtól, pártvezetöségtől felelősségteljes önvizsgálódást, követel. Reális értékelését egy dolgos esztendőnek. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges, hogy újra és újra beletekintsenek pártunk X. kongresszusának beszámolóiba, az ott elfogadott határozatokat újra felelevenítsék, elemezzék. Ez adhat biztos alapot, olyan objektív értékelést, amely a világos, egyértelmű célkitűzéseket segítheti. Nagyon fontos elvi és módszerbeli útmutatást ad a pártvezetőségeknek, minden kommunistának a munka értékeléséhez az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi, november 14—15-i üléséről kiadott közlemény. Ez az állásfoglalás értékeli a X. pártkongresszus óta elért eredményeket. Két esztendőnek az egész magyar valóságot átölelő munkáját elemzi sokoldalúan, a kongresszuson elfogadott határozatok szellemében. A X. kongresszus határozatainak végrehajtását elemző és a teendőket is meghatározó központi bizottsági állásfoglalás legfontosabb következtetése az, hogy megerősítette pártunk helyes, marxista—leninista politikáját, a kongresszus határozatait, s ezeknek az élet minden területén való következetesebb érvényesítésére kérte a pártszervezete-* kei., a gazdasági, a társadalmi és az ideológiai élet területén munkálkodó dolgozókat, vezetőket, kommunistákat és pártonkívülieket egyaránt. Nincs tehát szó politikai irányváltozásról. Ellenben a még következetesebb munkáról, a párt és kormány- határozatok megtartásáról és végrehajtásáról. Amikor pártszervezeteink mérlegre teszik egy esztendő munkáját, errői ne feledkezzenek meg. A pártélet kiemelkedő eseménye: a beszámoló taggyűlés. Ez nem egy a sok közül, hanem egy esztendő „mérlege”. Legmegfelelőbb időpont tehát megtartásukra az új esztendő első két hónapja, amikor már teljes egészében látja, s így értékelheti is a pártvezetőség az üzemben, a tsz-ben, az intézményben végzett munkát. Itt a község határát szelő Tisza az úr. Gazdag kenyeret, jó megélhetést biztosított évezredeken át. És ma is jelentékenyen szól bele az élet- körülmények alakulásába. Lök és Dob között Tiszada- dán vagyunk, ahol az első feljegyzés a községről 1098- ból való. A krónika szerint ekkor egy Julius nevű pap „gondozta” a települést. A korabeli iratok szerint a XIV. században Tgrra-Dada volt a helység neve. Évszázadok múltak. A jobbágyságot a földesúri birtok váltotta fel. 1888-ban árvíz, 1890-ben pedig tűzvész pusztítja el a falut. Századfordulói adat szerint (Magyarországi vármegyék és városai) 446 házban 2473 lakos él. 1931-ben 3108 lakos: 1960-ban 979 lakóházban 3572 ember él. Ma ezer lakóházban 3300-an laknak. A község földterülete 8474 katasztrális hold. Az emberemlékezetekben még élő múltban, s a század első felében a lakosság nagy része robottal, nyáron részes aratással, télen fakitermeléssel, máskor a Tisza-töltésen végzett kubikosmunkával tengette életét. A község felszabadítása a tiszai átkelést megakadályozLegalább ilyen fontos az is, hogy a már jóváhagyott és sok fórumon megvitatott éves népgazdasági terv alapján jobban, alaposabban meghatározhatják a párt- szervezet, a kommunisták, a tömegszervezetek feladatait. Erre épülve tökéletesebbek lehetnek a taggyűlések határozatai. LÉNYEGES. HOGY A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK. a párttagok és pártvezetőségek munkájának értékelésével. a feladatok kialakításával segítsék elő az alapszervezeti munka színvonalának emelését, növeljék hatékonyságát. Az egész évi munka elemzése módot és lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az alapszervezetek reálisan mérlegeljék: működésük területén, hogyan sikerült érvényre juttatni politikánkat. ezáltal biztosítani a párt vezető szerepe érvényesülését. Csak erősítheti az alapszervezet egységét, ha a beszámoló értékeli személy szerint is a párttagok és a pártvezetőség munkáját. Valójában csak akkor lesz serkentő, jobb munkára ösztönző, ha törekednek pártvezetőségeink az objektivitásra. Sajnos még elég gyakoriak a formális, szubjektív értékelések, a pillanatnyi helyzetet tükröző állásfoglalások. Ezek nagy károkat okozhatnak, s az egyik legfontosabbat, a párttagok aktivitását veszélyeztetik. Legfontosabb, hogy az értékelésnél térjenek ki arra. hogy a párttagok hogy állnak helyt a termelőmunkában, becsülettel teljesítik-e párt- megbizatásukat, hogyan képviselik, terjesztik a párt politikáját, helyesen befolyásolják-e közvetlen környezetüket. A tulajdonképpeni értékelést pártcsoportülésen, illetve a taggyűlésen kell elmondani. A pártcsoport egyes párttagokat értékelő összesített tapasztalatait a beszámoló taggyűlésen a vezetőség ismertesse. Az egyes párttagok munkájának elismerése, bírálata nagy lendítője lehet a párttag aktivitásának. Elejtett megjegyzésekkel, általános kijelentésekkel nem lehet bírálni, de nem is lehet a bírálatot komolyan venni. Az eredményességhez nélkülözhetetlen a konkrétság, a sokoldalúság. S ettől a taggyűléstől joggal várja ezt el a párttagság. A PÁRTSZERVEZET ÉVES MUNKÁJÁNAK értékelése nem egyszerűen összesítés. Valójában arról kell és leni akaró fasiszta erők miatt sok szenvedést zúdított a községre. Ám ma már ez is csak lidérces álom. A fiataloknak pedig történelem. A felszabadulás után 3293 katasztrális hold földet osztottak ki. A termelőszövetkezeti mozgalom kezdetén négy szövetkezetbe tömörül a község lakossága. A szövetkezetek 1956-ban feloszlottak, de már 1957-ben újjáalakultak. Hamarosan ráébred mind a lakosság, mind a község, mind pedig a szövetkezetek vezetősége, hogy erőik szétforgácsoltak. Igv határozzák el már 1970-ben, hogy egy termelőszövetkezetbe egyesülnek. Most a szövetkezet 735 tagja 6360 katasztrális hold földön dolgozik. A máról és a holnapról-be- szélgetünk Orosz Jánossal, a községi tanács elnökével és Szántó Sándorral, a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökével. Elsőként a lakosság és a tagság munkaszeretetéről esik szó. Hogy ez miben nyilvánul meg? A termelőszövetkezethet beszámolni, amit az alapszervezet elvégzett. Ez elsősorban a taggyűléseken, vezetőségi üléseken tárgyalt napirendekben, az ott hozott határozatokban, azok végrehajtásában, a pártmeg- bizatásokat teljesítő kommunisták munkájában ölt testet. Első teendő tehát, hogy át kell tekinteni a taggyűlések munkáját. Pártszervezeteink alapvető feladata, hogy elősegítsék és biztosítsák: működési területükön érvényesüljön a párt politikája. Értékeljék és elemezzék e beszámoló taggyűlések, hogy munkájuk milyen hatékonysággal segítette ezt elő, megfelelő eredményt ért-e el üzemük, tsz-ük, intézményük. Jó segítséget ad e munka objektív értékeléséhez, ennek felméréséhez a KB novemberi állásfoglalása. Kövessék ezt a módszert, kerüljék az általánosságokat, s azt, hogy minden kérdésre kiterjedő beszámolót készítsenek. A pártvezetés és a pártélet leglényegesebb összefüggéseit, a fő feladatokat határozzák meg. A legfontosabb teendőket tartsák szem előtt. Erre épüljenek a saját határozataik is. Különösen azokra irányítsák a párttagság. az egész alapszervezet figyelmét, a kommunisták energiáját, amelyekben nagyobb következetességre van szükség, amelyeket a novemberi pártállásfoglalás állított a közvélemény, de elsősorban a kom munisták fókuszába. Pártvezetőségeinket, de az egész párttagságot is nagy feladat elé állítja az éves munka reális értékelése, a feladatok helyes, konkrét meghatározása. Ez csak akkor járhat sikerrel, ha részt vesz benne az egész párttagság. Lényegében ott helyben, az első vonalban dől el, megértették-e a kongresszusi határozatokat, a KB határozatait, azonosulnak-e velük. Ez megsokszorozhatja az erőket, s még következetesebb munkára serkent. Ennek megvalósítása pedig lényegében nem más, mint a szocializmus magasabb szinten való építése, dolgozó népünk életszínvonalának további emelése. EZT A CÉLT SZOLGÁL JÁK pártunk határozatai, ennek érdekében értékelik pártszervezeteinkben az egy ' esztendő munkáját Farkas Kálmán ben végzett jó munkában. 85 forintot terveznek egy 10 órás munkanapra. Ezt a jelentős beruházási kötelezettség mellett is tudják tartani. De szorgoskodik a lakosság a háztáji gazdaságban is. Jelentős tényezők tárulnak elénk a község és a szövetkezet életéből, ha a kérdést a jószágtartás oldaláról közelítjük. A szövetkezet abraktakar- mány-szükséglete 200 vagon. Százával adják el a hízott marhákat, ezrével a hízott sertést és a bárányt. A tsz- tagság pedig csak nyers cukorrépaszeletből 123 vagonnal rendel a háztáji állatállomány részére. Takarmányszükségletük kielégítését szolgálja még a 242 hold takarmányrépa-termés fele, a részes szálastakarmány-termesztés és a háztáji föld hozama. A község felesleges munkaerejét a volt járási székhely. Ti szál ök faipari üzemei, a HÓDIKÖT és más gazdasági egységek kötik le. Kétszázon felül van azoknak a száma, akik ipari munkára eljárnak a községből. Csupán a szövetkezet asszonyainak a januári és a februári foglalkoztatása jelent gondot. A községi beruházásokról többek között megtudjuk, hogy eddig mindegy 16 ezer négyzetméter járdát építettek meg. Ennek hossza meghaladja a 20 kilométert. Ez azt jelenti, hogy a községben minden utca egyik oldalán már van járda. Hozzáláttak a másik oldal járdaépítéseihez is. Úgy határozott a község, hogy ez évtől csak társadalmi munkában építenek járdát. Eddig 600 métert fektettek le. A község földútjainak a rendben tartását a termelőszövetkezet vállalta magára. Nemcsak tárcsázza és boropálja az utakat, de alkalom- adtán földet és követ hord. Ha szükséges, tolólappal simítanak. Elmondja a termelőszövetkezet elnöke azt is: tudják, hogy több anyagi segítséggel kellene hozzájárulni a község kulturális, oktatási, óvodai, bölcsődei gondjainak a megoldásából. De a szövetkezet beruházásai, a nagyüzemi termelés biztosítása is sok anyagi erőt követelnek. Ä gyerekek oktatását, nevelését 23 pedagógus végzi. Egy tanyai iskolájuk van. Itt 10 gyerek tanul a nyolc osztályban. ősszel, télen a pedagógus lóháton jár ki tanítani. A lovat a szövetkezet biztosítja. Óvodai, bölcsődei és iskolai napközi otthoni férőhelygondjaik jelenleg nincsenek. Problémájuk van viszont a nagyszámú cigánylakosság gyerekeinek az iskolába járásával. Több gyereknek vásárolt a tanács tanfelszerelést és ruházati cikket, hogy folyamatosan tudjanak iskolába járni. Működtet a község egy öregek napközijét is. A fiatalok és a lakosság művelődési szükségleteinek kielégítésére közös beruházással egy modem községi könyvtárat szeretnének építeni. Tovább akarják rendezni, csinosítani a községet. Gondolnak a helybeli munkalehetőségek bővítésére. Két elnökkel beszélgettünk. Másak a munkaterületeik. de egyek a gondjaik: a község, a fejlődés, a lakosság életének szépítése, gazdagítása. a jővő generáció útjának a könnyítése. Stgér Imre József is jól tudja, mindenre a fedezetet még jobb munkával, nagyobb nyereséggel lehet előteremteni. Ök például gyakran bosszankodnak amiatt, hogy egyik-másik munkadarabhoz hiányzik valamilyen fontos anyag. „Ekkor sem ülünk ölbe tett kézzel, nem füstölögjük el az időt, keresünk más elfoglaltságot az embereknek, olyat, ami hasznot is hoz a gyárnak.” Az UNI VERSI L legtipikusabb gondjai Félegyházt József szavaiból derülnek ki: — Itt újdonság az elektroakusztika, Pestről telepített profil s amíg a betanított munkások hiba nélkül tudják összeállítani a tolmácsleválasztó berendezést, a diszpécsertelefont, vagy a hangfalat, bizony sok keserves óra múlik el. Az én csoportomban a húsz fő átlagéletkora talán nincs is 19 év: jobbára fiatal lá- nyok, akik még csak ízlelgetik a gyári munkát. Gyakran kell fegyelmezni. Félegyházi a munkaszer* vezés más emberi oldalát is megemlíti, ó „haza jött” Pestről, beállt dolgozni és a vezetők gyorsan észrevették szorgalmát, szaktudását s előléptették. „Van egy becsületes, jó felkészültségű szakmunkásom. A korábbi főnöke miért, miért nem, eláztatta. Kedvtelen, szomorú, magába zárkózó volt Láttam, három héten át csaknem annyi munkát végzett, mint két ember együttvéve : megdicsértettem as üzem főnökével. Azóta mintha kicserélték volna, pedig nem kapott pénzt esak jó szót.” Közérzet, munkakedv Itt, az üvegtech nfkában Is nagy lehetőségek vannak még a gépesítésre. Földesi i* tudja, mindez jobbára pénzkérdés, de az sem ismerétlen előtte, hogy a gyár műszaki fejlesztési tervébe» komoly teret szenteltek a gépesítésnek. S amíg az anyagiak meglesznek, addig ők gyakran tartanak „konzultációkat” lenn a műhelyben, ha egy izgalmas feladat adódik, vagy valami bökkenőt fedeznek fel a technológiai leírásban. „Mindenki erőlteti az agyát s ha van egy jó tippje, nyomban kijátssza: csináljuk így, mert sokkal gazdaságosabb.” Szóba hozzák azokat az intézkedéseket, melyeket a gyár vezetői az utóbbi időben tettek a munkakörülmények javításáért, a szociális ellátásért: ezek sem „mellékesek”, mert jobb a közérzet a műhelyekben s nagyobb a munkakedv is. Félegyházi: „Nálunk az új csarnokban mondhatni, eszményi a környezet, öröm belépni. Nemrég mondtam a szakmunkásoknak, fiúk, itt a hó vége, sok az elmaradásunk a tolmácsleválasztóból, rá kellene húzni. Hatan maradtak és meg sem kérdezték, mit kapnak a túlóráért” Angyal Sanda«
