Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
S. oldal ■*BW-#5reTÍKS0fÉSPIII wit. mm*!B& m (Folytatás az 1. oldalról) A. Szovjetunió fennállásának fél évszázada alatt hazánkban kialakult és felvirágzott a szellemében és elvi tartalmában egységes szovjet szocialista kultúra. Ez a kultúra magában foglalja hazánk minden egyes népe kultúrájának és életének legértékesebb vonásait, és hagyományait — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ugyanakkor a szovjet nemzeti kultúrák mindegyike nemcsak saját forrásokból táplálkozik, hanem a többi testvérnép szellemi gazdaságából is merít, és a maga részéről kedvezően hat rájuk, gyarapítja őket. A szovjet szocialista kultúra nemzeti formáinak különbözőségeiben egyre észrevehetőbbé válnak a közös internacionalista vonások. A nemzeti kultúrát mind nagyobb mértékben termékenyítik meg a testvérnépek eredményei. Ez haladó folyamat. — Lenin pártja, annak kollektív bölcsessége és töretlen akarata, szervező és Irányító szerepe — ez az erő, amely előkészítette a Szovjet Szocialista Köztársaságok hatalmas szövetségének létrehozását, irányította fél évszázados fejlődését és vezeti magabiztosan tovább előre. — A párt országunk valamennyi nemzetének és nemzetiségének élenjáró képviselőit egyesíti — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. — A párt a Szovjetunió dolgozói bajtársiassá- gának és barátságának, az egész szovjet nép megbonthatatlan egységének legfényesebb megtestesülése. — A párt elérté, hogy az internacionalizmus a kommunisták maroknyi csapatának eszményéből a különböző nemzeti és nemzetiségű szovjet emberek millióinak és millióinak mély meggyőződésévé és magatartási normájává vált. Ez igazi forradalmi fordulat a köztudatban, amelynek jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. És ha ezt a párt sikerrel valósította meg, akkor ez nagymértékben összefügg azzal. hogy kérlelhetetlenül szembeszáll a lenini politikától való eltérés minden fajtájával saját soraiban, határozottan küzdött minden rendű és rangú elhajlás ellen, szilárdan védelmezve és alkotóan továbbfejlesztve a marxizmus—leninizmus nagy tanítását — hangoztatta Brezsnyev. — Lenin nem egyszer hangsúlyozta a nemzeti problémák megközelítésének bonyolultságát. Nem egyszer szólott arról, hogy türelmet és tapintatot kell tanúsítani a nemzeti érzések, különösen a kis népek nemzeti érzései iránt, fokozatosan kell nevelni ezeket a népeket az Internacionalizmus szellemében — mondotta Leonyid Brezsnyev. A kommunistáktól azonban — bármilyen nemzetiséghez tartozzanak is — Lenin mindenkor világos és elvszerű magatartást követelt p nemzeti kérdésben. nem tűrt el e téren semmiféle — Országunk nemzetiségeinek és népcsoportjainak további közeledése objektív folyamat — szögezte le Leonvi Brezsnyev. — A párt ellen van annak, hogy mesterségesen sürgessék ezt a folyamatot. Erre nincs szükség, ezt í folyamatot szovjet életűn! egész menete diktálja. Ugyanakkor a párt tűrhetetlennek tart minden olyan kísérletei amely a nemzetek közeledés' folyamatának feltartóztatására irányul. — Az országnak a Lenin által megjelölt úton való továbbfejlesztése folyamatában felmerült kérdéseket megoldva, a párt nagy jelentőséget A nemzetek közötti kapcsolatok és az együttműködés gyors fejlődése az orosz nyelv jelentőségének növekedéséhez vezet, mert ez a nyelv a Szovjetunió összes nemzetei és nemzetiségei között kölcsönös érintkezés nyelve lett. A szovjet nép egysége a szocialista haza védelmében megvalósult hőstettekben fejeződött ki a legmeggyőzőbben, Országunk nemzeteinek és nemzetiségeinek szövetsége és barátsága olyan nehéz megpróbáltatásokat állt ki, mint a Nagy Honvédő Háború. ^Fegyveres erőink ma is a szocialista haza megbízható védőpajzsát, a kommunizmust építő nép békés munkájának biztosítékát jelenti. A szovjet nép nagyra becsüli és szereti hadseregét, megérti, hogy amíg a földkerekségen agresszív erők léteznek, jól felszerelt hadsereg nélkül nem boldogulunk. engedményt és lazaságot. Lenin mindenkor engesztelhetetlen harcot folytatott a nacionalizmusnak és a nagyhatalmi sovinizmusnak a kommunisták soraiban jelentkező minden megnyilvánulásával szemben. — Ezzel kapcsolatban Leonyid Brezsnyev megállapította : most amikor immár 50 éve fennáll és sikeresen fejlődik a soknemzetiségű szocialista állam, a Szovjetunió, mégis indokolt szólani ezekről a problémákról. — Mi, teljes egészében megoldottuk a nemzeti kérdést mindazokban a vonatkozásokban, amelyekben az a forradalom előtti múltból ránk maradt — folytatta Brezsnyev. — A nemzetiségi viszonyok azonban az érett szocialista társadalomban is olyan realitást jelentenek, amely szakadatlanul fejlődik, újabb problémákat és feladatokat vet fel. A párt állandóan szem előtt tartja ezeket a kérdéseket és idejekorán megoldja őket az egész ország és minden egyes köztársaság érdekében, a kommunista építés érdekében — hangoztatta Brezsnyev. — Nem szaúáú megfeledkezni arról, hogy a nacionalista előítéletek, a nemzeti érzések eltúlzott, vagy torz megnyilvánulása rendkívül eleven jelenség, amely erősen tartja magát a politikai vonatkozásban nem eléggé érett emberek le1 Hívj lábában — mondotta az SZKP főtitkára. — Ezek az előítéletek még olyan viszonyok között is fennmaradnak, amikor már régen nem léteznek az objektív előfeltételei semmiféle antagonizmusnak a nemzetek közötti kapcsolatokban. — Nincs jogunk megfeledkezni arról — folytatta Brezsnyev —, hogy a bur- zsoá világ politikusai és propagandistái minden módon szítják kívülről a nacionalista csökevényeket. Osztályellenségeink hallatlan mohósággal kapva kapnak minden ilyenfajta jelenségen, szítják “S ösztönzik azokat abban a reménvben, hogy valamelyest gyengíteni tudják országuk népeinek egységét. tulajdonit annak, hogy a Szovjetunió minden állampolgárát állandóan, rendszeresen és mélyrehatóan az internacionalizmus és a szov ■et hazafisáa szellemében ne- •eljék. Számunkra ez a ké-1 ogalom egymástól eiválaszt- atatlan egész — hangsúlyoz- i Brezsnyev. — Az elmúlt 50 évben a vi- ág megváltozott. És vitatha- atlan, hogy mindezekben s örténelmi változásokban nerr kis szerepet töltött be a Szov- ietunió — már önmagában létezésének tényével, szocialista társadalmunk példájának erejével, államunk aktív nemzetközi politikájával — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. — Ma a testvéri szocialista országok, a kommunista pártok, a forradalmi-demokratikus haladó szervezetek, a szakszervezetek minden kontinensen a dolgozók legszélesebb rétegei velünk együtt emlékeznek meg a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójáról. Forrón köszönjük elvtársainknak és szövetségeseinknek a testvéri szocialista államokban, a más országokban élő, velünk azonos gondolkodásunknak és barátainknak nemes együttérzésüket és szolidaritásukat. E nevezetes napokban mi ismét biztosítjuk harcostársainkat, osztálytestvéreinket, barátainkat világszerte. A Szovjetunió mindenkor hű marad a népek szabadságáért, a szocializmusért, a világ tartós békéjéért harcolók internacionalista egységének nagy ügyéhez. Nemzetközi politikánk hivatását abban látjuk, hogy erősítsük a békét, amelyre szükségünk van a kommunizmus építéséhez, amelyre szüksége van minden szocialista országnak, minden állam népének —, mondotta Leonyid Brezsnyev. Ezért mi a jövőben is ellenszegülünk az agresszió oolitikájának és elősegítjük világszerte azoknak a feltételeknek a felszámolását, amelyek agresszív háborúkat szülnek. Nemzetközi politikánk hivatását és szerepét abban látjuk, hogy elősegítsük minden nép elidegeníthetetlen jogainak. mindenekelőtt az önálló, Amikor fél évszázaddal ezelőtt felvetődött a kérdés, hogy a szovjet köztársaságok az egységes Szovjetunióban egyesüljenek, V. I. Lenin rámutatott: ez az egyesülés elengedhetetlen és szükséges ahhoz, hogy helytállnassa- nak az imperializmus katonai támadásával szemben, megvédhessék a forradalom vívmányait és együttes erővel sikeresebben megoldhassák békés alkotó feladatait. Elvben ugyanez vonatkozik a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült szuverén, szocialista államok testvéri közösségere. Ez az oka annak, hogy a Szovjetunió aktívan harcolt, harcol és fog harcolni minden szocialista ország ösz- szefogásáért és együttműködéséért. A mai napon nyomatékosan foglalkqzni kell egy testvéri szocialista államhoz — a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz — fűződő viszonyunkkal. A világ ma az amerikai imperializmus újabb vietnami bűntetteinek tanújává vált — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Nem elég, hogy az Egyesült Államok mesterségesen elhúzza a háború megszüntetéséről szóló egyezmény aláírását és különböző nemtelen manőverekhez folyamodik, hanem a napokban felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság városainak bombázását és kikötőinek elaknásítá sát. Az Egyesült Államok kormányára súlyos felelősség hárul ezekért a barbár cselekményekért, azért, hogy tovább ontja a vietnami nép vérét. A Szovjetunió csakúgy, mint minden békeszerető állam, a világ minden népe erélyesen és felháborodottan ítéli el ezeket az agressziós cselekményeket. Már mindenki számára vi lágos, hogy kudarcot szenvedett az Egyesült Államok vietnami katonai kalandj; és semmiféle újabb büntet’ sem töri meg a hős vietnami nép akaratát, nem ingatja meg barátainak azt az eltökélt szándékát, hogy meg adjanak neki minden támogatást és segítséget igazságos, felszabadító harcában. Hosszan lehetne beszélni s harcoló Vietnamnak nyúj- :ott katonai és gazdasági, valamint más segítségünkről — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ezzel kapcsolatban mást is hangsúlyozni kell. Mindig független fejlődésre való jogának megvalósítását, amely mellett élvezheti a modem civilizáció gyümölcseit. A nemzetközi szintéren folytatott politikánk hivatását és szerepét abban látjuk, hogy mindig azoknak az oldalán állunk, akik az imperializmus ellen, a kizsákmányolás és az elnyomás minden formája ellen, a szabadságért és az emberi méltóságért, a demokráciáért és a szocializmusért harcolnak — mondotta Leonyid Brezsnyev. Mi ismételten kijelentettük már, hogy a szocialista világrendszer erősítését és fejlesztését- tekintjük legfontosabb feladatunknak a nemzetközi szintéren. A kollektív erőfeszítések eredményeképpen az osztályellenség ellen vívott szívós harcban kovácsolódott ki a szocialista államok szilárd szövetsége, jött létre sokoldalú testvéri együttműködésünk bíztató rendszere, amely országaink mindegyike számára mintegy természetes életformává vált. Megtanultuk sikeresen elvégezni a mindennapi munkát, türelmesen keresni az olyan kérdések igazságos megoldását, amelyek megold- hatatlanok a kapitalizmus viszonyai közepette. E munka során meírianultuk helyesen társítani minden egyes ország érdekeit a közös érdekekkel, megtanultunk együttműködni, elhárítva ytuokbó! mindazt, ami akadályozhat, ami megnehezítheti a közös előrejutást. unió külpolitikájának égjük központi feladata az indokínai háborús tűzfészek fel* számolására való törekvés. Ezért tevékenyen elősegítjük vietnami barátaink erőfeszítéseit az igazságos és békés rendezés elérése érdekében. Peking mai külpolitikai irányvonala magában foglalja a szovjet területre támasztott ostoba igényeket, a Szovjetunió társadalmi és állami rendiének, békeszerető külpolitikánknak dühödt rágalmazását -r mondotta Leonyid Brezsnyev. — Magába!} foglalja azoknqjf az erőfeszítéseknek nyílt, szabo- tálását. amelyek a fegyverkezési hajsza korlátozására, a leszerelésért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcra irányulnak. Ez az irányvonal állandó kísérleteket jelent arra, hogy megbontsák a szocialista tábort és a kommunista mozgalmat, viszályt ültessenek el a nemzeti felszabadításért küzdő harcosok soraiban, szembeállítsák a fejlődő országokat a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Végül pedig ez az irányvonal magában foglalja aszov- jetellenes alapon való elvtelen tömörülést bárkivel, még a legreakciósabb erőkkel is, legyenek azok a legádázabb szovjetellenes elemek az angol konzervatívok köréből, vagv revansista elemek az NSZK-ban, portugál gyarmattartók vagy dél-afrikai fajüldözők. Lényegében az egyetlen ismérv, amely napjainkban meghatározza a kínai vezetés álláspontját, bármely nagy nemzetközi problémában, az a törekvés, hogy lehetőleg minél nagyobb kán okozzanak a Szovjetuniónak, minél inkább megkárosítsák a szocialista közösség érdekeit. Ugv véljük, hogy ez a politika természetellenes a szocialista országok közötti kapcsolatokban, nemcsak a szovjet, hanem a kínai nép érdekei ellep is irányul, szemben áll a viíággzqpiáliz- mus, a felszabadító és anti- imperialista harc. a béke és a népek biztonsága érdekeivel — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Érthető, hogy mi kategorikusan elutasítjuk az ilyen politikát. A kínai vezetők azt hangoztatják, hogy állítólag valamilyen fenyegetéstől tartanak a Szovjetunió részéről — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ha ezek a nyilatkozatok nem képmutatóak. akkoF lehetetlen megérteni, hogy ebben az esetben Kína miért hagyta válasz nélkül az 1969 óta általunk többször előterjesztett javaslato1': vállaljunk világos, szilárd és állandó kötelezettséget, amely kizárja egyik ország támadását a másik ellen. Nos, a kínai vezetőknek a misztikus ..szovjet fenyegetéssel” kapcsolatos panaszai nyilvánvalóan nem állják meg a helyüket. A Kínával kapcsolatos politikánk jól ismert. Ez a politika világos kifejezést nyert a párt XXIV. kongresszusának határozataiban. Ezt a politikát mi következetesen megvalósítjuk és meg fogjuk valósítani. A Szovjetuniónak nincsenek Kínával szemben sejn Lenin útmutatásainak megfelelően pártunk és népünk tevékenyen támogatja a népek nemzeti felszabadítás) harcát és a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok haladó politikáját — mondotta Brezsnyev. Az egész nemzetközi helyzetre igen kedvező ha’ást gyakorol a Szovjetunió és India — földünk egyik legnagyobb békeszerető állama — közötti barátság. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy jó kapcsolatok alakultak ki közöttünk és számos békeszerető ázsiai és afrikai állam, elsősorban közvetlen szomszédaink. Afganisztán, Irán és Törökország között, ügy véljüif, hogy jó távlatai vannak a jó kapcsolatok fejlődésének, hazánk és a Bengali Népi Köztársaság, valamint hazánk és Pakisztán közöth Széles körű és sokoldalú kapcsolatod . alakultak ki közöttünk és több arab ország között. Az események .• alakulása megmutatja, hogy a Szovjetunióval való barátság a haladó arab államok számára biztosítja a szükséges támogatást és segítséget a számukra legnehezebb pilla- pacokban. Számos állam síkraszállt azért, hogy a feözet-keieti problémát az ENSZ Biztonsági Tanácsa ismert határozatainak alapján oldják meg. Sajnos azonban csak állást foglalni kevés. Ha ezeAmilyer» mértékben növekszik a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok eFeje és befolyása, amilyen mértékben aktivizálódik békeszerető politikánk és fejlődnek más fontos, a mai világban végbemenő haladó folyamatok, számos kapitalista állam politikájában egyre inkább jelentkeznek a realizmus elemei- Ez mindenekelőtt Frpnciaországra vonatkozik, amelynek vezetői, De Gaulle tábornok, majd Pompidou elnök, már néhány évvel ezelőtt határozottan irányt vettek a kölcsönösen előnyös együttműködésre a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Ez vonatkozik továbbá a Német Szövetségi Köztársaságra. Az a reális külpolitika. amelyet Brandt Kancellár kormánya folytat, jelentős hatást gyakorolt az európai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra is annyiban, ameny- nyiben készség mutatkozik, hogy lemondjon a „hidegháború” időszakának számos dogmájáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész amerikai külpolitika irányát. A szovjet—nyugatnémet és p lengyel—nyugatnémet szerződés, amely rögzíti a fennálló európai határok sérthetetlenségét, a Nyugat-Ber- llnre vonatkozó megállapodások összessége, valamint az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés, amelyet ma írnak alá az NDK fővárosáterületi, sem pedig gazdasági követelései — mondotta Leonyid Brezsnyev. Hisszük, hogy országaink népeinek objektív érdekei, a történelem törvényei végső soron felülkerekednek a szubjektív ' politikai torzulásokon és a szovjet—kínai barátság helyreáll. Kínát virágzó szocialista hatalomnak szeretnénk látni, együtt szeretnénk vele küzdeni a békáért, az imperializmus ellen. Az azonban, hogy mikor kerül erre sor, magától Kínától függ, s természetesen semmi sem téríthet el bennünket elvi marxista—leninista irányvonalunktól a szovjet nép állami érdekeinek és a Szovjetunió területe sérthetetlenségének védelmezésétől, a határozott harctól a Kínai Népköztársaság vezetőségének szakadár tevékenysége eilen a szocialista világban és a felszabadítást mozgalomban. két az állásfoglalásokat konkrét politikai akciók támasztanák alá, akkor Izraelnek bele kellene egyeznie a békés rendezésbe, el kellene ismernie az arab népek törvényes jogait. Ami a Szovjetuniót illeti, közismert az a készségünk, hogy hozzájáruljunk ehhez az ügyhöz. Az utóbbi időben jelentős mértékben fejlődött együttműködésünk számos latin- amerikai országgal. Ez kétségtelenül annak tudható be, hogy erősödött önállóságuk, komoly imperialistael- lenes és demokratikus változások mentek végbe ezekben az országokban. Ezeknek a változásoknak egyik meggyőző bizonyítéka, hogy jelentősen megerősödtek La- tin-Amerikában a hősi forradalmi Kuba politikai oo- zíciói. amelynek vezetőiét, kedves barátunkat és elv- társunkat, Fidel Castrót ma ebben a teremben üdvözölhetjük. A Chilei Köztársaság elnökével, Salvador Allendé- vel folytatott tárgyalásaink eredményeit úgy értékeljük, mint újabb jelentős lépést kapcsolataink fejlesztésének útján. Mély rokonszen- vgt táplálunk Cí)ile népének és a többi latin-amerikai ország népeinek a szabadságért vívott küzdelme iránt. Meggyőződésünk, hogy ez a harc sikerrel jár számukra! ban, a? NDK diplomáciai blokádjának végérvényes áttörése — ezek EuFÓpa fejlődésének hatalmas lépései a békéhez és a biztonsághoz vezető úton. És mindez nem valamiféle egyoldalú győzelem, hanem az értelem és a realizmus nagy győzelme a nemzetközi kapcsolatokban. Természetesen Európában vannak még megoldásra váró nemzetközi problémák. Elegendő például megpe- vezni olyanokat, mint a müncheni diktátum felszámolásának szükségessége, valamint az NDK és az NSZK felvétele az ENSZ-be. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása lehetővé tépné, hogy befejezzük Európában a nemzetközi kapcsolatok attól való megtisztításának folyamatát, amely a háború utáni években terhelte meg ezeket a kapcsolatokat. A Szovjetunió állhatatosan folytatja a szilárd európai béke biztosítására irányuló politikáját, amelyet a háború utáni egész időszakban követtünk. Ez a politika most hozza meg eredményeit, amelyek örömmel töltik el a szovjet népet és mipúúzokat, akiknek drága 3 béke — mondotta Leonyid Brezsnyev. Készek vagyunk fejleszteni mindazt a pozitívumot, amely olyan államokhoz fűződő kapcsolaténak gyakorlatában h tsp- dott, vagy honosodik meg, mint jó szomszédunk, ?inR(Folytatás a 3- oldalon) Az SZKP szerepe a forradalmi fordulat megteremtésében A Szovjetunió példájának nagy ereje A szocialista országok összefogásáért, együtt működéséért úgy véltük, hogy a SzovjetSokoldalú támogatás a világ népeinek A Szovjetunió és a kapitalista országok viszonya