Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

S. oldal ■*BW-#5reTÍKS0fÉSPIII wit. mm*!B& m (Folytatás az 1. oldalról) A. Szovjetunió fennállásá­nak fél évszázada alatt ha­zánkban kialakult és felvi­rágzott a szellemében és el­vi tartalmában egységes szovjet szocialista kultúra. Ez a kultúra magában fog­lalja hazánk minden egyes népe kultúrájának és életé­nek legértékesebb vonásait, és hagyományait — jelen­tette ki Leonyid Brezsnyev. Ugyanakkor a szovjet nem­zeti kultúrák mindegyike nemcsak saját forrásokból táplálkozik, hanem a többi testvérnép szellemi gazdasá­gából is merít, és a maga részéről kedvezően hat rá­juk, gyarapítja őket. A szovjet szocialista kul­túra nemzeti formáinak kü­lönbözőségeiben egyre ész­revehetőbbé válnak a közös internacionalista vonások. A nemzeti kultúrát mind na­gyobb mértékben terméke­nyítik meg a testvérnépek eredményei. Ez haladó fo­lyamat. — Lenin pártja, annak kollektív bölcsessége és tö­retlen akarata, szervező és Irányító szerepe — ez az erő, amely előkészítette a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok hatalmas szövetségé­nek létrehozását, irányította fél évszázados fejlődését és vezeti magabiztosan tovább előre. — A párt országunk va­lamennyi nemzetének és nemzetiségének élenjáró képviselőit egyesíti — je­lentette ki Leonyid Brezs­nyev. — A párt a Szovjet­unió dolgozói bajtársiassá- gának és barátságának, az egész szovjet nép megbont­hatatlan egységének legfé­nyesebb megtestesülése. — A párt elérté, hogy az internacionalizmus a kom­munisták maroknyi csapatá­nak eszményéből a különbö­ző nemzeti és nemzetiségű szovjet emberek millióinak és millióinak mély meggyő­ződésévé és magatartási nor­májává vált. Ez igazi forradalmi for­dulat a köztudatban, amely­nek jelentőségét nehéz len­ne túlbecsülni. És ha ezt a párt sikerrel valósította meg, akkor ez nagymérték­ben összefügg azzal. hogy kérlelhetetlenül szembe­száll a lenini politikától va­ló eltérés minden fajtájával saját soraiban, határozottan küzdött minden rendű és rangú elhajlás ellen, szilár­dan védelmezve és alkotóan továbbfejlesztve a marxiz­mus—leninizmus nagy taní­tását — hangoztatta Brezs­nyev. — Lenin nem egyszer hangsúlyozta a nemzeti problémák megközelítésének bonyolultságát. Nem egyszer szólott arról, hogy türel­met és tapintatot kell ta­núsítani a nemzeti érzések, különösen a kis népek nem­zeti érzései iránt, fokozato­san kell nevelni ezeket a népeket az Internacionaliz­mus szellemében — mon­dotta Leonyid Brezsnyev. A kommunistáktól azonban — bármilyen nemzetiséghez tartozzanak is — Lenin mindenkor világos és elv­szerű magatartást követelt p nemzeti kérdésben. nem tűrt el e téren semmiféle — Országunk nemzetiségei­nek és népcsoportjainak to­vábbi közeledése objektív fo­lyamat — szögezte le Leonvi Brezsnyev. — A párt ellen van annak, hogy mestersége­sen sürgessék ezt a folyama­tot. Erre nincs szükség, ezt í folyamatot szovjet életűn! egész menete diktálja. Ugyan­akkor a párt tűrhetetlennek tart minden olyan kísérletei amely a nemzetek közeledés' folyamatának feltartóztatásá­ra irányul. — Az országnak a Lenin ál­tal megjelölt úton való to­vábbfejlesztése folyamatában felmerült kérdéseket megold­va, a párt nagy jelentőséget A nemzetek közötti kap­csolatok és az együttműkö­dés gyors fejlődése az orosz nyelv jelentőségének növe­kedéséhez vezet, mert ez a nyelv a Szovjetunió összes nemzetei és nemzetiségei között kölcsönös érintkezés nyelve lett. A szovjet nép egysége a szocialista haza védelmében megvalósult hőstettekben fejeződött ki a legmeggyő­zőbben, Országunk nemze­teinek és nemzetiségeinek szövetsége és barátsága olyan nehéz megpróbáltatá­sokat állt ki, mint a Nagy Honvédő Háború. ^Fegyveres erőink ma is a szocialista haza megbízható védőpajzsát, a kommuniz­must építő nép békés mun­kájának biztosítékát jelenti. A szovjet nép nagyra be­csüli és szereti hadseregét, megérti, hogy amíg a föld­kerekségen agresszív erők léteznek, jól felszerelt had­sereg nélkül nem boldogu­lunk. engedményt és lazaságot. Lenin mindenkor engesztel­hetetlen harcot folytatott a nacionalizmusnak és a nagyhatalmi sovinizmusnak a kommunisták soraiban jelentkező minden megnyil­vánulásával szemben. — Ezzel kapcsolatban Leonyid Brezsnyev megálla­pította : most amikor immár 50 éve fennáll és sikeresen fejlődik a soknemzetiségű szocialista állam, a Szovjet­unió, mégis indokolt szólani ezekről a problémákról. — Mi, teljes egészében megoldottuk a nemzeti kér­dést mindazokban a vonat­kozásokban, amelyekben az a forradalom előtti múltból ránk maradt — folytatta Brezsnyev. — A nemzetiségi viszonyok azonban az érett szocialista társadalomban is olyan realitást jelentenek, amely szakadatlanul fejlődik, újabb problémákat és felada­tokat vet fel. A párt állandó­an szem előtt tartja ezeket a kérdéseket és idejekorán megoldja őket az egész or­szág és minden egyes köz­társaság érdekében, a kom­munista építés érdekében — hangoztatta Brezsnyev. — Nem szaúáú megfeled­kezni arról, hogy a naciona­lista előítéletek, a nemzeti érzések eltúlzott, vagy torz megnyilvánulása rendkívül eleven jelenség, amely erősen tartja magát a politikai vo­natkozásban nem eléggé érett emberek le1 Hívj lábában — mondotta az SZKP főtit­kára. — Ezek az előítéletek még olyan viszonyok között is fennmaradnak, amikor már régen nem léteznek az ob­jektív előfeltételei semmifé­le antagonizmusnak a nem­zetek közötti kapcsolatok­ban. — Nincs jogunk megfeled­kezni arról — folytatta Brezsnyev —, hogy a bur- zsoá világ politikusai és pro­pagandistái minden módon szítják kívülről a nacionalis­ta csökevényeket. Osztályel­lenségeink hallatlan mohó­sággal kapva kapnak minden ilyenfajta jelenségen, szítják “S ösztönzik azokat abban a reménvben, hogy valamelyest gyengíteni tudják országuk népeinek egységét. tulajdonit annak, hogy a Szovjetunió minden állam­polgárát állandóan, rendsze­resen és mélyrehatóan az in­ternacionalizmus és a szov ■et hazafisáa szellemében ne- •eljék. Számunkra ez a ké-1 ogalom egymástól eiválaszt- atatlan egész — hangsúlyoz- i Brezsnyev. — Az elmúlt 50 évben a vi- ág megváltozott. És vitatha- atlan, hogy mindezekben s örténelmi változásokban nerr kis szerepet töltött be a Szov- ietunió — már önmagában lé­tezésének tényével, szocialista társadalmunk példájának erejével, államunk aktív nemzetközi politikájával — jelentette ki az SZKP KB fő­titkára. — Ma a testvéri szocialista országok, a kommunista pár­tok, a forradalmi-demokra­tikus haladó szervezetek, a szakszervezetek minden kon­tinensen a dolgozók legszéle­sebb rétegei velünk együtt emlékeznek meg a Szovjet­unió megalakulása 50. évfor­dulójáról. Forrón köszönjük elvtársa­inknak és szövetségeseinknek a testvéri szocialista államok­ban, a más országokban élő, velünk azonos gondolkodásu­nknak és barátainknak nemes együttérzésüket és szolidari­tásukat. E nevezetes napokban mi ismét biztosítjuk harcostársa­inkat, osztálytestvéreinket, barátainkat világszerte. A Szovjetunió mindenkor hű marad a népek szabadságá­ért, a szocializmusért, a világ tartós békéjéért harcolók in­ternacionalista egységének nagy ügyéhez. Nemzetközi politikánk hi­vatását abban látjuk, hogy erősítsük a békét, amelyre szükségünk van a kommuniz­mus építéséhez, amelyre szüksége van minden szocia­lista országnak, minden ál­lam népének —, mondotta Leonyid Brezsnyev. Ezért mi a jövőben is ellenszegülünk az agresszió oolitikájának és elősegítjük világszerte azok­nak a feltételeknek a felszá­molását, amelyek agresszív háborúkat szülnek. Nemzetközi politikánk hi­vatását és szerepét abban lát­juk, hogy elősegítsük minden nép elidegeníthetetlen jogai­nak. mindenekelőtt az önálló, Amikor fél évszázaddal ez­előtt felvetődött a kérdés, hogy a szovjet köztársaságok az egységes Szovjetunióban egyesüljenek, V. I. Lenin rá­mutatott: ez az egyesülés elengedhetetlen és szükséges ahhoz, hogy helytállnassa- nak az imperializmus kato­nai támadásával szemben, megvédhessék a forradalom vívmányait és együttes erő­vel sikeresebben megoldhas­sák békés alkotó feladatait. Elvben ugyanez vonatko­zik a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában tömörült szuverén, szocialista álla­mok testvéri közösségere. Ez az oka annak, hogy a Szovjetunió aktívan harcolt, harcol és fog harcolni min­den szocialista ország ösz- szefogásáért és együttműkö­déséért. A mai napon nyomatéko­san foglalkqzni kell egy testvéri szocialista állam­hoz — a Vietnami Demok­ratikus Köztársasághoz — fűződő viszonyunkkal. A világ ma az amerikai imperializmus újabb vietna­mi bűntetteinek tanújává vált — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev. Nem elég, hogy az Egyesült Államok mesterségesen elhúzza a há­ború megszüntetéséről szóló egyezmény aláírását és kü­lönböző nemtelen manőve­rekhez folyamodik, hanem a napokban felújította a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság városainak bombázá­sát és kikötőinek elaknásítá sát. Az Egyesült Államok kor­mányára súlyos felelősség hárul ezekért a barbár cse­lekményekért, azért, hogy tovább ontja a vietnami nép vérét. A Szovjetunió csakúgy, mint minden bé­keszerető állam, a világ min­den népe erélyesen és felhá­borodottan ítéli el ezeket az agressziós cselekményeket. Már mindenki számára vi lágos, hogy kudarcot szen­vedett az Egyesült Államok vietnami katonai kalandj; és semmiféle újabb büntet’ sem töri meg a hős vietna­mi nép akaratát, nem ingat­ja meg barátainak azt az el­tökélt szándékát, hogy meg adjanak neki minden támo­gatást és segítséget igazsá­gos, felszabadító harcában. Hosszan lehetne beszélni s harcoló Vietnamnak nyúj- :ott katonai és gazdasági, valamint más segítségünkről — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ezzel kapcsolatban mást is hangsúlyozni kell. Mindig független fejlődésre való jogának megvalósítását, amely mellett élvezheti a modem civilizáció gyümöl­cseit. A nemzetközi szintéren folytatott politikánk hivatását és szerepét abban látjuk, hogy mindig azoknak az ol­dalán állunk, akik az impe­rializmus ellen, a kizsákmá­nyolás és az elnyomás min­den formája ellen, a szabad­ságért és az emberi méltósá­gért, a demokráciáért és a szocializmusért harcolnak — mondotta Leonyid Brezsnyev. Mi ismételten kijelentettük már, hogy a szocialista világ­rendszer erősítését és fejlesz­tését- tekintjük legfontosabb feladatunknak a nemzetközi szintéren. A kollektív erőfeszítések eredményeképpen az osztály­ellenség ellen vívott szívós harcban kovácsolódott ki a szocialista államok szilárd szövetsége, jött létre sokolda­lú testvéri együttműködésünk bíztató rendszere, amely or­szágaink mindegyike számára mintegy természetes életfor­mává vált. Megtanultuk sikeresen el­végezni a mindennapi mun­kát, türelmesen keresni az olyan kérdések igazságos megoldását, amelyek megold- hatatlanok a kapitalizmus vi­szonyai közepette. E munka során meírianultuk helyesen társítani minden egyes ország érdekeit a közös érdekekkel, megtanultunk együttműköd­ni, elhárítva ytuokbó! mind­azt, ami akadályozhat, ami megnehezítheti a közös elő­rejutást. unió külpolitikájának égjük központi feladata az indokí­nai háborús tűzfészek fel* számolására való törekvés. Ezért tevékenyen elősegítjük vietnami barátaink erőfeszí­téseit az igazságos és békés rendezés elérése érdekében. Peking mai külpolitikai irányvonala magában foglal­ja a szovjet területre tá­masztott ostoba igényeket, a Szovjetunió társadalmi és állami rendiének, békesze­rető külpolitikánknak dühödt rágalmazását -r mondotta Leonyid Brezsnyev. — Ma­gába!} foglalja azoknqjf az erőfeszítéseknek nyílt, szabo- tálását. amelyek a fegyver­kezési hajsza korlátozására, a leszerelésért és a nemzet­közi feszültség enyhítéséért vívott harcra irányulnak. Ez az irányvonal állandó kísér­leteket jelent arra, hogy megbontsák a szocialista tá­bort és a kommunista moz­galmat, viszályt ültessenek el a nemzeti felszabadításért küzdő harcosok soraiban, szembeállítsák a fejlődő or­szágokat a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Végül pedig ez az irányvo­nal magában foglalja aszov- jetellenes alapon való elvte­len tömörülést bárkivel, még a legreakciósabb erőkkel is, legyenek azok a legádázabb szovjetellenes elemek az an­gol konzervatívok köréből, vagv revansista elemek az NSZK-ban, portugál gyar­mattartók vagy dél-afrikai fajüldözők. Lényegében az egyetlen ismérv, amely napjainkban meghatározza a kínai veze­tés álláspontját, bármely nagy nemzetközi problémá­ban, az a törekvés, hogy le­hetőleg minél nagyobb kán okozzanak a Szovjetunió­nak, minél inkább megkáro­sítsák a szocialista közösség érdekeit. Ugv véljük, hogy ez a politika természetellenes a szocialista országok közötti kapcsolatokban, nemcsak a szovjet, hanem a kínai nép érdekei ellep is irányul, szemben áll a viíággzqpiáliz- mus, a felszabadító és anti- imperialista harc. a béke és a népek biztonsága érdekei­vel — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára. Érthető, hogy mi katego­rikusan elutasítjuk az ilyen politikát. A kínai vezetők azt han­goztatják, hogy állítólag va­lamilyen fenyegetéstől tar­tanak a Szovjetunió részéről — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ha ezek a nyilat­kozatok nem képmutatóak. akkoF lehetetlen megérteni, hogy ebben az esetben Kína miért hagyta válasz nélkül az 1969 óta általunk többször előterjesztett javaslato1': vál­laljunk világos, szilárd és ál­landó kötelezettséget, amely kizárja egyik ország táma­dását a másik ellen. Nos, a kínai vezetőknek a misztikus ..szovjet fenyegetéssel” kap­csolatos panaszai nyilvánva­lóan nem állják meg a he­lyüket. A Kínával kapcsolatos po­litikánk jól ismert. Ez a po­litika világos kifejezést nyert a párt XXIV. kong­resszusának határozataiban. Ezt a politikát mi követke­zetesen megvalósítjuk és meg fogjuk valósítani. A Szovjetuniónak nincse­nek Kínával szemben sejn Lenin útmutatásainak meg­felelően pártunk és népünk tevékenyen támogatja a né­pek nemzeti felszabadítás) harcát és a gyarmati elnyo­más alól felszabadult orszá­gok haladó politikáját — mondotta Brezsnyev. Az egész nemzetközi hely­zetre igen kedvező ha’ást gyakorol a Szovjetunió és In­dia — földünk egyik legna­gyobb békeszerető állama — közötti barátság. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy jó kapcsolatok alakultak ki közöttünk és számos békeszerető ázsiai és afrikai állam, elsősorban közvetlen szomszédaink. Af­ganisztán, Irán és Törökor­szág között, ügy véljüif, hogy jó távlatai vannak a jó kap­csolatok fejlődésének, hazánk és a Bengali Népi Köztársa­ság, valamint hazánk és Pa­kisztán közöth Széles körű és sokoldalú kapcsolatod . alakultak ki kö­zöttünk és több arab ország között. Az események .• alaku­lása megmutatja, hogy a Szovjetunióval való barátság a haladó arab államok szá­mára biztosítja a szükséges támogatást és segítséget a számukra legnehezebb pilla- pacokban. Számos állam síkraszállt azért, hogy a feözet-keieti problémát az ENSZ Bizton­sági Tanácsa ismert határo­zatainak alapján oldják meg. Sajnos azonban csak ál­lást foglalni kevés. Ha eze­Amilyer» mértékben növek­szik a Szovjetunió és a test­véri szocialista országok eFeje és befolyása, amilyen mértékben aktivizálódik bé­keszerető politikánk és fej­lődnek más fontos, a mai világban végbemenő haladó folyamatok, számos kapita­lista állam politikájában egyre inkább jelentkeznek a realizmus elemei- Ez min­denekelőtt Frpnciaországra vonatkozik, amelynek veze­tői, De Gaulle tábornok, majd Pompidou elnök, már néhány évvel ezelőtt hatá­rozottan irányt vettek a kölcsönösen előnyös együtt­működésre a Szovjetunióval és más szocialista államok­kal. Ez vonatkozik továbbá a Német Szövetségi Köztár­saságra. Az a reális külpoli­tika. amelyet Brandt Kancel­lár kormánya folytat, jelen­tős hatást gyakorolt az euró­pai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egyesült Álla­mokra is annyiban, ameny- nyiben készség mutatkozik, hogy lemondjon a „hideghá­ború” időszakának számos dogmájáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész amerikai külpolitika irányát. A szovjet—nyugatnémet és p lengyel—nyugatnémet szer­ződés, amely rögzíti a fenn­álló európai határok sért­hetetlenségét, a Nyugat-Ber- llnre vonatkozó megállapo­dások összessége, valamint az NDK és az NSZK kö­zötti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés, amelyet ma írnak alá az NDK fővárosá­területi, sem pedig gazda­sági követelései — mondotta Leonyid Brezsnyev. Hisszük, hogy országaink népeinek objektív érdekei, a történe­lem törvényei végső soron felülkerekednek a szubjektív ' politikai torzulásokon és a szovjet—kínai barátság hely­reáll. Kínát virágzó szoci­alista hatalomnak szeretnénk látni, együtt szeretnénk vele küzdeni a békáért, az impe­rializmus ellen. Az azonban, hogy mikor kerül erre sor, magától Kínától függ, s ter­mészetesen semmi sem té­ríthet el bennünket elvi marxista—leninista irányvo­nalunktól a szovjet nép álla­mi érdekeinek és a Szovjet­unió területe sérthetetlensé­gének védelmezésétől, a ha­tározott harctól a Kínai Nép­köztársaság vezetőségének szakadár tevékenysége eilen a szocialista világban és a felszabadítást mozgalomban. két az állásfoglalásokat konkrét politikai akciók tá­masztanák alá, akkor Izrael­nek bele kellene egyeznie a békés rendezésbe, el kellene ismernie az arab népek tör­vényes jogait. Ami a Szovjet­uniót illeti, közismert az a készségünk, hogy hozzájárul­junk ehhez az ügyhöz. Az utóbbi időben jelentős mértékben fejlődött együtt­működésünk számos latin- amerikai országgal. Ez két­ségtelenül annak tudható be, hogy erősödött önállósá­guk, komoly imperialistael- lenes és demokratikus vál­tozások mentek végbe ezek­ben az országokban. Ezek­nek a változásoknak egyik meggyőző bizonyítéka, hogy jelentősen megerősödtek La- tin-Amerikában a hősi for­radalmi Kuba politikai oo- zíciói. amelynek vezetőiét, kedves barátunkat és elv- társunkat, Fidel Castrót ma ebben a teremben üdvözöl­hetjük. A Chilei Köztársaság el­nökével, Salvador Allendé- vel folytatott tárgyalásaink eredményeit úgy értékeljük, mint újabb jelentős lépést kapcsolataink fejlesztésé­nek útján. Mély rokonszen- vgt táplálunk Cí)ile népé­nek és a többi latin-ameri­kai ország népeinek a sza­badságért vívott küzdelme iránt. Meggyőződésünk, hogy ez a harc sikerrel jár szá­mukra! ban, a? NDK diplomáciai blokádjának végérvényes át­törése — ezek EuFÓpa fejlő­désének hatalmas lépései a békéhez és a bizton­sághoz vezető úton. És mind­ez nem valamiféle egyolda­lú győzelem, hanem az érte­lem és a realizmus nagy győ­zelme a nemzetközi kapcso­latokban. Természetesen Európában vannak még megoldásra vá­ró nemzetközi problémák. Elegendő például megpe- vezni olyanokat, mint a müncheni diktátum felszá­molásának szükségessége, va­lamint az NDK és az NSZK felvétele az ENSZ-be. Ezek­nek a kérdéseknek a meg­oldása lehetővé tépné, hogy befejezzük Európában a nemzetközi kapcsolatok attól való megtisztításának folya­matát, amely a háború utá­ni években terhelte meg eze­ket a kapcsolatokat. A Szovjetunió állhatato­san folytatja a szilárd euró­pai béke biztosítására irá­nyuló politikáját, amelyet a háború utáni egész időszak­ban követtünk. Ez a politi­ka most hozza meg eredmé­nyeit, amelyek örömmel töl­tik el a szovjet népet és mipúúzokat, akiknek drága 3 béke — mondotta Leonyid Brezsnyev. Készek vagyunk fejleszteni mindazt a pozití­vumot, amely olyan álla­mokhoz fűződő kapcsola­ténak gyakorlatában h tsp- dott, vagy honosodik meg, mint jó szomszédunk, ?inR­(Folytatás a 3- oldalon) Az SZKP szerepe a forradalmi fordulat megteremtésében A Szovjetunió példájának nagy ereje A szocialista országok összefogásáért, együtt működéséért úgy véltük, hogy a Szovjet­Sokoldalú támogatás a világ népeinek A Szovjetunió és a kapitalista országok viszonya

Next

/
Thumbnails
Contents