Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

december 22. KELET-MAGY&RORSZÄO 9. dldaff folytatás a t oldalnál) ország, Olaszország, a skan­dináv államok és számos más állam. Készek vagyunk javítani viszonyunkat olyan európai országokkal Is, ame­lyekkel egyelőre nem léte­sült kapcsolatunk — termé­szetesen csak akkor, ha ré­szükről erre valóban kész­ség nyilvánul meg. Az európai történelemben új fejezet megnyitására hi­vatott az európai biztonsági és együttműködési értekez­let — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Minden arra vall. hogy az értekezlet nem később, mint 1973 derekán megnyílik. A jövőben is arra törek­szünk, hogy az értekezlet meggyőző eredményeket hoz­zon valamennyi részvevőjé­nek. Úgy véljük, eljött az ide­je annak, hogy napirendre tűzzük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidolgozását is. Ez­zel kapcsolatban felmerül a kérdés: fellelhetők-e az ala­pok a kereskedelmi kapcso­latok valamilyen formájához az Európában létrejött ál­lamközi, kereskedelmi, gaz­dasági szervezetek — a KGST és a „Közös Piac” kö­zött? Bizonyára igen, ha a „kö­zös piaci” tagországok tar­tózkodnak bármely dikszri- minációs próbálkozástól a másik féllel szemben és elő­mozdítják a természetes két­oldalú kapcsolatok fejlődését és az európai fejlődést. A békés egymás melleit élés elvei alapján Nem ritkán hallhatjuk, hogy nyugaton jelentőséget tulajdonítanak a kulturális téren való együttműköd ér ^ és különösen az eszmék cse­réjének, az információk ki­bővítésének, a népek közötti kaocsola‘oknak. Engedjék még. hogy itt félreérthetetle­nül kijelentsem: mi is emel­lett vagyunk. Magától érte­tődően akkor, ha az ilyen egvi'rtműködés valamennyi ország szuverenitásának, törvényeinek és szokásainak tiszteletben tartásával való­sul meg, a népek kölcsönös szellemi gazdagodását, a köl­csönös bizalom növekedé­sét. a béke és a jószomszéd- sá<* eszméinek megszilárdí­tását szolgálja. Síkraszállunk az idegenforgalom bővítésé­ért. Síkraszállunk a küF^- böző országok közvéleménye közti széles kapcsolatokért, az ifjúság, a rokonszakmák képviselőinek találkozóiért, az állampolgárok kollektív, vagy egvéni utazásaiért. Egyszó­val ezen a téren nem kis le­hetőségek nvílnak, ha a köl­csönös tisztelet és az egymás ügyeinek be nem avatkozás szellemében, és nem a „hi­degháború” álláspontjáról kiindulva cselekszünk. Mint ismeretes, előttünk állnak a tárgyalások a fegy­veres erők és a fegyverzetek csökkentéséről Európában, elsősorban Közéo-Európa térségében, mondotta az SZKP KB főtitkára. A Szovjetunió állást foglal ezeknek a tárgyalásoknak a komolv előkészítéséért és ha­tékony lefolytatásáért. A szovjet—amerikai kap­csolatok fejlődésében hatal­mas 1Ä->Äst jelentettek azok a tárgyalások, amelyekre idén tavasszal került sor Nixon elnökkel — mondotta Leo­nyid Brezsnyev. Különösen fontos, hogy m’odkét fél közösen megha­tározta a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­ta'-"1' "’'ojait, méghozzá ab­ból a meggyőződésből kiin­dulva, hogy az atomkorszak­ban ezeknek a kapcsolatok­nak nem lehet más alapja. m;ot a békés egymás mellett élés. Éppen ez az idén má­jusban aláírt szovjet—ameri- k?: lényege. Ha mindkét állam — a Szovietunió és az Egyesült Államok — valóban tovább halad a moszkvai tárgyalá­sok idején közösen kijelölt úton, akkor elképzelésünk szerint a további kapcsolat- felvételek során új, jelentős lépéseket tehetünk a szov­jet—amerikai viszony fej­lesztése terén, mindkét or­szág népei és az egyetemes béke javára, mondotta Leo­nyid Brezsnyev. Sok függ azonban majd attól — és ezt világosan le kell szögez­nünk — hogyan alakulnak a legközelebbi jövőben az ese­mények, és különösen, hogy milyen fordulatot vesz a vietnami háború beszün­tetésének kérdése. A béke, a jószomszédság és a népek közti barátság politikájának elvi alapjaiból kiindulva a Szovjetunió megfogalmazta az ázsiai kol­lektív biztonsági rendszer létrehozásának gondolatát. Bizonyos fővárosokból olyan állításokat terjesztettek, mintha javaslatunk célja Kína „megállítása” vagy „bekerítése” lenne. Az ilyen állítások minden alapot nél­külöznek. Mi úgy képzeljük el ezt, hogy a Kínai Nép- köztársaság ennek a rend­szernek teljes jogú résztve­vőjévé válnék. A jövő évben fontos szovjet—japán tárgyalások­ra kerül sor. Céljuk, hogy rendezzék azokat a kérdé­seket. amelyek a második világháború idejéből ma­radtak fenn, hogy szerződé­ses alapra helyezzék az or­szágaink közötti kapcsolato­kat. A Szovjetunió a maga részéről síkraszáll a Japán­nal való tényleges jószom­szédi kapcsolatok megte­remtéséért. Az SZKP abból indul és indult ki. hogy a két rend­szer — a kapitalista és a szocialista rendszer — osz­tályharca folytatódik gazda­sági. politikai és természe­tesen ideológiai téren — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. — Ez másként nem is lehet, minthogy a szocializmus világnézete és osztálvcéliai ellentétesek és kibékíthetetlenek a kapita­lizmuséval. Arra törekszünk azonban, hogv ez a törté­nelmileg kikerülhetetlen harc olyan mederbe tere­lődjék. amely nem fenyeget háborúkkal, veszélyes konf­liktusokkal. ellenőrizhetet­len fesvverkezési hajszával. Ez hatalmas nyeresége lesz a világbéke ügyének, vala­mennyi nép, valamennyi ál­lam érdekeinek. A szovjet dolgozók nagy munkasikerei A szovjet nép immár csaknem két éve munkálko­dik az SZKP XXIV. kong­resszusa határozatainak tel­jesítésén. amelyek hazánk gav’asági és társadalmi fej­lődésének széles körű prog­ramját jelölték ki — mon­dotta t.eonvid Brezsnyev. A Szovietunió 50. évfor­dulójának tiszteletére folyó versenv eredményei azt mu­tatják hogy a Szovjetunió dolgozói ió munkateliesít- ménvekkel ünnepelték a dicső Jubileumot. Elegendő annvn mondani, hogy az ipari termelés volumene csupán 1072-ben kétszerese valamennyi háború előtti öt­éves aerv termelésének. 1965. márciusi olénum és a legutóbbi két pártkong­resszus határozatainak alapján a 8. ötéves terv éveiben sokat tettünk a mezőgazdaság területén. Egészében sikerült meg­teremtenünk a falusi dol­gozó^ érdekeltségét a me­zőgazdasági termelés fellen­dítésében, sikerült elérnünk a földművelés és az állatte­nyésztés rentabilitásának meghatározott méretű növe­kedését. Megerősödött a kol­hozok és a szovhozok anya­gi-műszaki bázisa. Jelentős mértékben emelkedett a terméshozam és az állat­tenyésztés termelékenysége. Ez a kérdés gazdasági ol­dala. a másik nem kevésbé fontos társadalmi oldal lé­nyege. hogy ezekben az években jelentős mértékben emelkedett a falusi dolgo­zók, tehát a szovjet nép je­lentős részének életszínvo­nala — mondotta Leonyid Brezsnyev. A párt mezőgazdasági po­litikájának három alapvető alkotó eleme a jelenlegi szakaszban a komplex gé­pesítés, kemizálás és a szé­les körű talajjavítás. Erre annyi anyagi eszközt fordí­tottunk, mint a mezőgazda­ságban korábban még soha. A mostani, 1972-es év, kü­lönösen nehéznek bizonyult az időjárási viszonyok szem­pontjából. Az időjárási vi­szontagságokkal a párt által megszervezett szovjet dol­gozók milliói öntudatos aka­ratukat állították szembe. A korszerű technikai eszközök birtokában szálltak ők harc­ija a természettel — jelen­tette ki Leonyid Brezsnyev. Ennek eredményeként az országban 168 millió tonná­ra rúgott a gabonaneműek bruttó betakarítása. Ez vala­mivel több a 8. ötéves terv­időszakban betakarított ga­bonatermés évi átlagánál. Az államnak eladott gabo­namennyiség 60 millió ton­na volt. Ez megfelel a ki­tűzött tervnek, de végső so­ron kevesebb, mint ameny- nyire számítottunk, többé- kevésbé normális körülmé­nyeket alapul véve. Minden eddiginél maga­sabb gyapottermést takarí­tottunk be. Az államnak 7,3 millió tonna gyapotot ad­tak el. Régebben, a forradalom előtti időkben vagy a szovjet hatalom első éveiben egy ilyen kemény tél és ilyen hosszú szárazság elkerülhetet­lenül a legfájdalmasabb kö­vetkezményekkel járt volna, az ország számos vidékén éhínséget és nélkülözést okozva — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Most azonban, mint az élő tapasztalat bizo­nyítja, van elég erőnk, hogy megbirkózzunk az efféle ne­hézségekkel. Az, ami régeb­ben katasztrófa lett volna, ugyan most is nehéz, de még­is leküzdhető akadály fejlő­désünk útjában. Szenvedtünk bizonyos vesz­teségeket a gabonaneműek és a burgonya kedvezőtlen ho­zama következtében. E vesz­teségek azonban a mezőgaz­daság és az ipar megfeszített munkájával pótolhatók és' kell is pótolnunk őket. Vitat­hatatlanul vannak nehézsé­gek, de az ország és a lakos­ság életének normális mene­tét ez nem fogja megzavarni. Továbbra is intézkedéseket fogunk tenni, hogy biztosít­suk a lakosság ellátásának kellő színvonalát. Mezőgazdaságunk felemelé­se arra a szintre, amely való­ban megfelel a korszerű tech­nika követelményeinek és a kommunista építés szükségle­teinek — ez a cél, amelyet a párt kitűzött — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. — Éppen az iparban és a mezőgazdaságban foglalkozta­tott szovjet emberek szorgal­mas munkája, a munkában elért eredményeik teszik le­hetővé, hogy fokozatosan vég­rehajtsuk a nép jóléte növe­lésének programját, amelyet a pártkongresszus hagyott jó­vá. Mindössze két számada­tot említek meg: 1971—72-ben körülbelül 34 millió ember kapott felemelt bárt, nyugdí­jat, vagy ösztöndíjat. Ezek­ben az években körülbelül 23 millió ember költözött új la­kásba. A fő feladat most: határo­zott orientációváltoztatás. A hangsújyt a gazdálkodás in­tenzív módszereire kell helyez­ni, s ezáltal biztosítani kell a gazdaság hatékonyságának komoly növekedését — hang­súlyozta Leonyid Brezsnyev. Arról van szó, hogy a gazda­sági fejlődés mindinkább a munkatermelékenység fo­kozódása a gyorsabb tudomá­nyos és műszaki fejlődés út­ján, a működő termelési ka­pacitások teljesebb kiaknázá­sa útján menjen végbe úgy, hogy növekedjék a gazdaság­ba befektetett rubel haszna, növekedjék a felhasznált fém, tüzelőanyagok, cement, vagy műtrágya utáni haszon. Az új esztendő különösen fontos: ez a harmadik, az egész ötéves terv sorsát sok mindenben eldöntő év. A feladat az, hogv ne csak a jövő évi alapvető tervfelada­tokat teljesítsük sikeresen, amelyeket a napokoan ha­gyott jóvá a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának ülésszaka, hanem jelentősen túl is szár­nyaljuk azokat,, s ígv megte­remtsük a következő eszten­dőkre szóló tartalékot. Emelni a szovjet nép életszínvonalát Miközben figyelmünket a folyó, időszerű feladatokra összpontosítjuk, nem feled­kezünk meg előrehaladásunk távlatairól sem — állapította meg Leonyid Brezsnyev. A kongresszus határozatának megfelelően, az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szov­jetunió minisztertanácsa az idén határozatot hozott arról, hogy ki kell dolgozni a Szov­jetunió népgazdaságának fej­lesztésére irányuló hosszú tá­vú, az 1976—1990 közötti idő­szakot felölelő távlati tervet. E terv kidolgozása, amely 1975-ig fog eltartani, rendkí­vül fontos gazdaságpoliti­kai feladat. Most természetesen még nehéz beszélni arról, mi le­gyen a távlati terv konkrét tartalma, melyek legyenek számadatai. A távlati terv alapvető irányvonalai, tör­ténelmi körvonalai azonban világosak. Ezeket a pártprog­ramban és a párt legutóbbi kongresszusának határozatai­ban lefektetett politikai és gazdasági feladatok határoz­zák meg, amelyek a kommu­nizmus anyagi-műszaki bázi­sának megteremtésével és a szovjet nép életszínvonalának jelentős emelésével függnek össze. Mérlegelni kell, hogyan le­het a legegyszerűbben elosz­tani a termelőerőket az or­szág területén. Most, amikor alapjában véve megoldottuk azt a feladatot, hogy kiegyen­lítődött az egyes szovjet köz­társaságok gazdasági fejlődé­sének színvonala, lehetősé­günk van arra, hogy minde­nekelőtt az egész állam érde­kei szempontjából, az egész szovjet népgazdaság haté­konyságának fokozása szem­pontjából közelítsük meg a gazdasági kérdéseket, nem hagyva természetesen figyel­men kívül a szövetséges és autonóm köztársaságok sajá­tos érdekeit sem — mondotta Leonyid Brezsnyev. A távlati tervnek számolnia kell a nemzetközi helyzetnek azzal a számunkra kedvező sajátosságaival is, amelyet a nemzetközi munkamegosztás­nak és elsősorban a szocialis­ta országok gazdasági integ­rációjának a széles körű ki­bontakozása jelent. A Szovjetunió gazdaságá­nak 1990-ig terjedő fejleszté­sére irányuló terv megvaló­sításaként olyan magas szín­vonalra kell emelnünk a szov­jet nép jólétét, hogy az min­denkinek — még I a legmeg- rögzöttebb kételkedőknek is — kézzelfoghatóan bizonyít­sa rendszerünk lehetőségeit és fölényét a társadalmi élet minden ágazatában — mon­dotta Leonyid Brezsnyev. A szóban forgó időszakban a Szovjetunióban kétségtelenül újabb nagy lénések történnek a tudomány és a kultúra te­rületén, a személyiség min­denoldalú fejlődésének és a nénegószségügy fejlesztése területén. A szovjet hatalom eddigi éveiben mérhetetlenül gaz­dagabbá vált a nép szellemi élete. mérhetetlenül emel­kedett a nép kulturális színvonala, megnőtt a nép politikai öntudata, — mon­dotta Leonyid Brezsnyev. Mindez azonban nem je­lenti azt. hogv már megol­dottuk szocialista társadal­munk minden politikai ne­velő és ideológiai feladatát. Nem titok, hogy mind ez ideig nálunk is mutatkoz­nak. nem is olyan ritkán a múltnak olyan, a szocializ­mustól lényegében véve idegen társadalmi jelensé­gek. mint a munkával kap­csolatos lelkiismeretlenség, a hanyagság, a fegyelmezet­lenség, a nyerészkedési haj­lam, a szocialista együttélés szabályainak különféle megszegése. A párt köteles­ségének tartja, hogy egész társadalmunk figyelmét fel­hívja ezekre a jelenségeikre. határozott harcra mozgósít- len, e jelenségek leküzd é- sa a népet e jelenségek el- sére. A szocialista demokrácia további fejlesztéséért Nem a munkakerülők bi­rodalmát építjük, ahol tej- jel-mézzel folyó Kánaán van, hanem az emberiség történelmének legszervezet­tebb, legmunkaszeretőbb társadalmát, — mondotta Leonyid Brezsnyev. És eb­ben a társadalomban a leg­munkaszeretőbb, leglelkiis­meretesebb, legjobban szer­vezett és- legmagasabb öntu­dattal rendelkező emberek élnek majd. így hát rend­kívül fontos munka áll előt­tünk. Valószínűleg nem ke­vés időt vesz igénybe, mivel az emberi tudatot sokkal lassabban lehet átalakítani, mint életének anyagi alap­jait. A kommunista építőmun- kánk sikerei sok tekintetben függnek megbízható tudo­mányos iránytűnk, a mar­xista—leninista elmélet fej­lődésétől. A pártkongresszu­sok és a párt Központi Bi­zottsága plénumainak hatá­rozatai. a legfontosabb párt­dokumentumok a marxiz­mus—leninizmus alkotó fejlődésének példáit ’ jelentik. Ám az előttünk álló fel­adatok jellege a társadalmi fejlődés elméleti problémái­nak, az élet jelenségei alkotó megközelítésének egyre ak­tívabb kidolgozását követe­lik. Nagy munka áll előttünk az államépítésben, a szo­cialista demokrácia további tökéletesítésében és fejlesz­tésében. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozata megmutatja e munka leg­fontosabb irányelveit, je­lentette ki az SZKP KB főtitkára. A Szovjetunió további fejlődésének egyik legna­gyobb, a közeljövőben meg­oldásra váró kérdése a Szovjetunió alkotmányának problémája. Az alkotmány elfogadása óta eltelt három és fél évti­zed alatt a szovjet társada­lom fejlődésében, a világ­méretű fejlődésben, az osz­tályerők alakulásában, a nemzetközi küzdőtéren alap­vető változások mentes végbe. Ezek a gyökeres változá­sok lehetővé tették pártunk számára annak a fontos el­méleti és politikai következ­tetésnek a levonását, hogy a Szovjetunióban fejlett szo­cialista társadalom épült fel — mondotta Leonvid Brezs­nyev. A proletárdiktatúra állama hatalmas történelmi misszióját teljesítve fokoza­tosan a dolgozók össznépi szocialista államává alakult át, amelynek vezető ereje a munkásosztály maradt. Az az ország, ahol először győ­zött a szocializmus, a vilá­gon elsőként látott hozzá a kommunizmus építése fel­adatainak gyakorlati megol­dásához. Hatalmas változá­sok mentek végbe a Szov­jetunió nemzetközi helyzeté­ben is. Megalapozott tehát az a vélemény, hogy a hazánk életében bekövetkezett vál­tozásoknak és a társadal­munk elé új viszonyok kö­zött kitűzött feladatoknak tükröződniük kell a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének alkotmányá­ban. Szóltunk erről már ko­rábban is és folyik a megfe­lelő előkészítő munka. Most a párt Központi Bizottságá­nak, a Legfelsőbb Tanács elnökségének és a Szovjet­unió minisztertanácsának véleménye szerint eljött e munka befejezésének ideje. Az alkotmány új szövegé­ről szóló megfelelő javasla­tokat még a párt következő kongresszusa előtt nyilvános vitára kívánjuk bocsátani, majd ezt követőleg a dol­gozók javaslatainak figye­lembevételével kidolgozott új alkotmányt népszavazás­ra bocsátjuk. Most, fél évszázaddal a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének meg­alakulása után, teljes joggal beszélhetünk a szovjet em­ber _ szovjet nemzeti büszke­ségéről — mondotta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió a kommu­nizmus felé tart. Tudjuk, hogy ez az út nem lesz könnyű — mondotta Leo­nyid Brezsnyev. — Orszá­gunk valamennyi népének külön és együttes erőfeszí­tésére és energiájára lesz szükség. Tudjuk, hogy nagy és lelkes munkát kell vé­geznünk, szervezettségre, magas politikai öntudatra van szükségünk. De azt is tudjuk, hogy a szovjet em­berekben megvannak ezek a tulajdonságok, ki tudják nyilvánítani ezeket, el tud­ják érni a maguk elé tűzött nagyszerű célokat. A bizto­síték erre az a közös és szi­lárd eltökéltség, hogy befe­jezzük azt az ügyet, ame­lyet Lenin vezetésével kezd­tünk el a legendás októberi napokban. Biztosíték erre a szovjet nép egységes akara­ta, amely a mi lenini kom­munista pártunk politikájá­ban jut kifejezésre. Az SZKP főtitkára viharos taps és éljenzés közepette fejezte be beszédét. Az ülé­sen elnöklő Nyikolaj Pod- gornij ezután megnyitotta a hozzászólások sorozatát. Üdvözletek a jubileum alkalmából Elsőként Mihail Szolomén- cev, az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke, majd Ed­ward derek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára szó­lalt fel. Vlagyimir Scserbic- kij, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. ezt követően Erich Honecker, a Német Szocialista Egvségoárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára üdvözölte az ötvenéves Szovjetuniót. A szünet után Pjotr Mase- rov, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, majd Truonq Chinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, a nemzetgyűlés ál­landó bizottságának elnöke szólalt fel, aki köszönetét mondott a Szovietuniónak a vietnami néo hősi küzdelmé­hez nyúitott támogatásért és egy zászlót nvúi+ott át aján­dékba az SZKP vezetőinek. Sarai Rasidov. az Üzbés Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára be­szélt ezután, majd Georges Marchais. a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára tolmácsolta a francia kommunisták üdvöz­letét. Marchais beszéde után in­duló hangiai mellett sok száz komszomol istából és pionírból álló fijúsági küldöttség vonult be zászlókkal a terembe. Az ifjúság különböző rétegeinek képviselői biztosították a szovjet pártot és a kormányt, hogy a szovjet ifjúság az unió második ötven évében ugyanolyan lelkesedéssel küzd majd a kommunizmus felépí­téséért, mint nagyszerű e'ődei tették. Jevgenyij Tyazselnyi- kov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára ez­után átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek a Komszomol jubileumi beszámolóját az if­júsági szervezet ötvenéves te­vékenységéről Az ünnepi ülés első napiá­nak utolsó felszólalója Vaszi- lij Vinogradov, egy idős oet- rográdi munkás vo’t. aki 1 oi 5 óta tagja az SZKP-nak. s részt vett a szovjetek e’ső össz-szövetségi kongresszu­sán, amelyen kimondták az unió megalakulását. Moszkvai idő szerint dél­után 5 órakor Nyikolai Pod- gomij az ülést elnapolta Pén­teken délelőtt az SZKP Köz­ponti Bizottságának, a Szov­jetunió és az Oroszországi Fö­deráció Legfelsőbb Tanácsá­nak együttes ünnepi ülése folytatódik. Pénteken hangzik el Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üdvözlete is. Csütörtökön este az ünnepi ülés résztvevői a legkiválóbb szovjet előadóművészek rész­vételével megrendezett dísz­előadást tekintették meg, amelynek színhelye ugyan­csak a Kreml kongresszusi palotája volt

Next

/
Thumbnails
Contents