Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-11 / 266. szám

4 oMa! TCtLET-WSiTrAnORgrAS 1972. november It. Szülők fóruma FIATALOK Hfl FIATALOK Wt FIATALOK fff! FIATALOK Hfj FIATALOK Gyermekeink védelmében A gyermekek jövőjéért érzett, felelősség növelése és a róluk való sokirányú gondoskodás eredménye­ként ifjúságunk nagy részére a helyes irányú fejlődés jellemző. E tény megállapítása mellett azonban nem hall­gathatók el azok, a szinte naponta tapasztalható je­lenségek, családi és egyéb körülmények, melyek ve­szélyeztetik a felnövekvő gyermekek egy részét. Szociológusok, pedagógusok kutatják, milyen kö­vetkeztetéseket kell levonnunk abból a statisztikai tényből, hogy a válások számának ugrásszerű emel­kedése, az alkoholizmussal járó különféle bűncselek­mények elkövetése, a szülők, a felnőtt társadalom helytelen nevelési módszerei milyen káros hatással vannak gyermekeink testi, szellemi fejlődésére. A fejlődő gyermek Idejének zömét a családban kell. vagy kellene hogy töltse. A mai családi életet az átalakulás jellemzi. A korábbi — gyakran termelési egységként funkcionáló család helyébe új típusú csa­lád lépett. A gyermek szülői kapcsolatának is új vo­násokkal kellene gazdagodnia, hiszen ez a szűkebb közösség a gyermek fejlődését jó vagy rossz irány­ban befolyásolhatja. Egyedüli összetartó erőnek ma már a vérségi kö­telék sem tekinthető. A veszekedő, durva életmód, a szülök iszákossága, a felbomló házasságból eredő konfliktusok miatt a gyermek fejlődése rossz irány­ba terelődik. A nem megfelelő környezet veszélyez­tetettséget idéz elő. Eszter — neyezzük így egyik szereplőnket, soro­zatosan nem hozta felszerelését a tanítási órákra. Miután a szülő sem fogadóórán, sem szülői értekezle­ten nem jelent meg, az osztályfőnök részéről elma­rasztaló bejegyzés került az ellenőrzőbe. A „szigorú” apa, — mert magát így nevezte — tudomásulvételé­nek látható jelét adta, de nem az üzenet aláírásával, hanem azokkal a kék foltokkal, amelyek 10 éves kislánya testén éktelenkedtek. Ági sorozatosan hiányzott a tanítási óráról. Hi­ányzásának oka pedig nem volt más, mint italozó szülei rábízták pár hónapos kistestvérét. Magdi: a szekrény tetején lévő üvegből ivott. Az üvegben 96 százalékos alkohol volt. Testvére sze­rint!... Magdi vízzel hígítva itta a pálinkát...” Vajon honnan tudta a kislány, hogy az üvegben pálinka van. Gabi: a tanítási, órákon aluszékony volt. Testi rosszul tápláltságára, «elhanyagolt, piszkos ruházatára a tanító néni figyelt fel. Helyszíni szemle alkalmával siralmas kép tárult a hivatalos személyek elé. A la­kásnak éppen nem nevezhető helyiségek ablakait pa­pírral ragasztották be. A gyermekek egyetlen fekvő­helyen hiányos ruházatban voltak, valamennyinél rosszultápláltságo.t állapítottak meg. 6 a szomszédok huzamosabb idő óta közönyösen néztSR' á 'hazatérő ittas szülők civakodásáf és a gyerekek sírását. E kiragadott — talán drasztikusnak tűnő — de sajnos megtörtént esetek figyelmeztetnek arra, hogy a ma felnőtt társadalma ne menjen el közömbösen a hasonló esetek mellett. A fenti példák veszélyeztetett gyermekeinek szü­lei megfelelő fórumon feleltek tetteikért. De az ön­magával és a társadalommal felelősséget érző ember nemcsak a rendőrségtől, bíróságtól várja a tennivaló­kat, a maga számára is keres feladatokat. Gyermekeink hibái a felnőttek hibáit tükrözik, ha néha torzítva is. Ha ezek a hibák nekünk felnőt­teknek nertd tetszenek, mindenekelőtt a gyermek környezetében élő felnőttek szokásain kell változ­tatni. A veszélyeztetettség megakadályozása vagy a ve­szélyeztető okok megszüntetése nem egyetlen szerv, hanem a felnőtt társadalom valamennyi tagjának feladata. A ma még ártalmas körülmények között élő gyermekek helyzetének javítása fontos politikai, tár­sadalmi feladat. A felnőtt társadalom összefogásával, biztosítani kell, hogy, minden gyermek társadalmi életünk alkotó részévé váljon. Dr. Kaisinger Zoltánná i L Izmaijov: VASLOGIKA — Szeretsz? — Szeretlek. — Nagyon? , — Kimondhatatlanul. — Akkor házasodjunk össze. — Nem vagyok éppen el­lene, de... — Akkor mi akadálya? — Semmi akadálya. — Na végre! Menjünk, iratkozzunk össze. — Mehetünk... de hol la­kunk majd? — Nos... Először albérletbe költözünk. — Rendben. De miből fi­zetjük az albérletet? — Átmegyünk esti tago­zatra. igy nappal dolgozha­tunk. — Nagyszerű! És ki főz majd? ' — Az én anyám remekül főz. a te nagyanyád meg majd bejár. — Értem, de így miért is kell összeházasodnunk? — Miért, miért? Gyere­künk lesz, felneveljük. — Aha. Csakhogy a gye­rek bőgni fog, mellette kell ülni; etethetjük, pelenkáz- hatjuk, stb. Azonkívül nem mehetünk moziba, színház- ba.-r Vigye el az ördög! Ak­kor nem lesz gyerek! Moziba és színházba járunk. Gyerek helyett kutyát tartunk. Kész. — Kutyával színházba nem mehetünk. — Akkor nem tartunk ku­tyát. Kimondottan csak szín­házba és moziba járunk! — Jó, de hiszen oda most is járunk. — Járunk. — Na és? — Mit na és? Ha a felesé­gem leszel, örökké együtt lehetünk. — Te azt akarod, hogy lépten-nyomon együtt le­gyünk? — Hát nem. egészen igy értettem, mert ha majd dol­gozunk, világos, hogy mun­kaidőben ez lehetetlen. — Aha! Szóval nekünk dolgoznunk kell ahhoz, hogy TÖRD A FElEDf Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Kétje. gyű mássalhangzó. 7. Fo­goly. 8. Határozott névelő. 9. A mondat építőköve. 11. Be­cézett női név. 12. Vissza: tromfjai. 14. Tempó. 16. Névutó. 18. E napon. 20. Áraszt (+’). 21. Európai nép. 22. Zúdít. 24. Három, oroszul. 25. Mezei vad. 27. Siheder. 28. Fúvós hangszer. 29. Épí­tőipari kötőanyag. Függőleges: 1. Tokaji. 2. Cipészszer­szám. 3. Uttörőegység. 4. Szibériai folyam. 5. Hon. 6. Megfejtendő. 10. Magasztos hangvételű költemény. 11. Pusztít. 13. Névelővel, házi­állat. 14. E helyen. 15. Meg­fejtendő. 17. És, angolul. 19. Szülő, becézve. 21. Tantárgy az elemiben. 23. Van esze. 24. Öcska, vacak zsargon­szóval. 26. LA. 27. Soós Má­té. Megfejtendő: Nyíregyházán, ...vízszintes 1. ...falán található ...függ. 15, 6... emléktáblája. Múlt heti megfejtés: Éljen november hét. Könyvjutalom: ifj. Ko­vácsvölgyi Zoltán Nyíregyhá­za, Szabó Zsuzsa Fehérgyar­mat. Sáfár Györgyi Jánk- majtis, Balogh Zsolt Sza­bolcs és Marinka Márta Nyíregyháza. Az orosz csillagászat történetéi ől A XIX. század előtti Oroszországban működött csillagászati obszervatóriu­mok története sokáig kívül esett a tudományos kutatá­sok körén. Ezt a hiányossá­got pótolta most be a lenin- grádi V. Csenakol. Sikerült az archívumokban értékes iratokat felkutatnia és ta­nulmányoznia a múzeumok, ban őrzött régi csillagászati műszereket. Ezek a dokumentumok ar­ról tanúskodnak, hogy Orosz­országban az első obszerva­tóriumot holmogorszki Afa- naszij érsek alapította 1692— 1696-ban. A holmogorszki csillagászoknak már rendel­kezésére álltak nyomtatott és kézzel írott csillagászati könyvek, valamint néhány műszer is. Az első olyan orosz ob­szervatóriumot, amelyben már nagy tudósok fordultak örökké ne legyünk együtt? Te nagyokos! Mi most nem dolgozunk, és mégsem va­gyunk örökké kettesben! Igazam van? — Igazad. így tehát... leg­feljebb nem dolgozunk... — De akkor mi értelme annak, hpgy összeházasod. junk? — Semmi. Nem házaso­dunk! — Logikus, következtetés, így albérletre sincs szüksé­günk. — Tényleg... Otthon to­vábbra is az anyám főztjét ehetem. — Azám! így az én nagy­anyám is otthon marad. — Ezek szerint felesleges összeházasodnunk. — Hát nem ezt magyará­zom egész idő alatt?! — Tényleg! Egészében vé­ve semmi jelentősége nincs annak, ha házasok vagyunk vagy sem. A fő az, ;. hogy szeretjük egymást. Apropos! Szeretsz te engem? — Szerettek! — Nagyon? — Kimondhatatlanul. — Hát akkor házasodjunk össze... A Junosztyból fordította: Krecsmáryné Baraté Rozália meg, Moszkvában, a Szuha- rovaja toronyban létesítet. ték, nem sokkal azután, hogy ugyanott 1701-ben megalapították a híres ma­tematikai és navigációs is­kolát. Az intézmény meg-’ alapítója Jakov Brjusz, a nagy tudós, aki Nagy Péter korának kiemelkedő egyéni­sége volt. A Szuharovaja torony 64 i»éter magas épü­lete alkalmasnak bizonyult csillagászati műszerek elhe­lyezésére. Az 1711. és 1725. közötti években pedig Alek. szandr Mensikov, I. Péter fegyvertársa építtetett a kor színvonalához „ képiest gyö­nyörűen berendezett obszer­vatóriumot oranienbaumi kastélyában. Az orosz csillagászati in­tézmények történetében minőségileg új fejezet kez­dődött a pétervári tudomá­nyos akadémia 1729. évi megalapításával, amikor is szükségessé vált az ország hatalmas területeinek fel- térképezése, hogy kielégít­hessék a rohamosan fejlődő tengerhajózás igényeit. Az elmúlt idők orosz csil- logászatának kutatói részle­tesen értékelik végül Mihail Lomonoszovnak. a XVIII. század nagy orosz tudósának asztronómiai tevékenységét is. Tasnádi Varga Éva ÉBRESZTŐ Cseng az óra itt a perc! Kis pajtásom mikor kelsz? Reggel van már gyerekek, mindjárt készen legyetek! Kiskabát, nagykabát, fussunk most az úton át! Szól a csengő, itt vagyok! Talán ötöst is kapok! BUGYBORÉK BÉKA BALVÉGZETE Amióta a világ világ, a békák úgy tartják, hogy a gólya nekik esküdt ellensé­gük. A gólyák viszont azt ál­lítják, hogy ők igenis nagyon szeretik a békát, olyannyira, hogy meg is eszik. Sőt: ez a fő táplálékuk. Mert a gólya elél rovarokon és mezeiege- ren is; jóízűen elfogyasztja a vízisiklót, ha csőrébe tudja kapni — de leginkább a békát vadássza, ezt viszi haza fió­káinak is a kémények tetejé­re rakott gólyafészekbe. A bé­ka pedig nem tehet mást, mint hogy menekül kérlelhe­tetlen üldözője elől. Egyszer nagyon-nagyon ré­gen azonban már úgy volt, hogy megfordul a kocka és a gólyával szemben hathatós védelemre tesznek szert a bé­kák. Csak egy hajszálon mú­lott, hogy nem lett belőle semmi. Hallgassátok csak meg, hogy történt a dolog. Lehet annak már ezeregy éve is talán, hogy az azóta már lecsapolt Ecsedi-láp vi­dékén tenger sok béka élte a maga vidám életét. Vadásztak szúnyogra, meg legyekre; szabadtéri hangversenyeken brekegtek és kuruttyoltak; rendeztek úszóversenyeket, meg ugróviadalokat, s közben az úszómesterek — persze ezek is békák voltak — úszni tanították a kis ebihalakat. Békességben megfértek egy­mással, de ha mégis akadt né­ha valamilyen vitás ügyük, akkor tanácsért és jogsegé­lyért csak az öreg varasbéká­hoz fordultak, aki a közeli nyírfaerdőcskében lakott. Az ő fajtájabeli ugyanis inkább szárazföldi állat, a fák tövé­ben felhalmozódott levelek alatti hűvös, nyirkos búvóhe­lyet kedveli, s nem a nádast, vagy pláne a nyílt vizet. Ez a vénséges vén varangy, aki ál­lítólag már a századik szüle­tésnapján, is túl volt, s aki az előkelő Bugyborék. névre hallgatott, kiváló jogtudós hí­rében állóit, dé volt is " nhgy tekintélye a békabirodalom­ban. Történt egy napon, hogy egy gólya épp azt a fiatal kecskebékát találta délelőtti uzsonnájára kiszemelni, aki a legjobb úszó- és ugróbaj­nok volt messze vidéken. Ez a megrendítő esemény óriási riadalmat keltett a békanép­ség körében. Természetesen eljutott a nagy veszteség híre az öreg varasbékához is, aki a gyászos eset hallatára elő­bújt rejtekéből, s a vizek partjához kocogva, gyűlésbe hívta az egész környék béka­nemzetségét. Nosza, mihamar összeverő­dött ott a rengeteg minden­fajta kétéltű. A hetyke kecs­kebékák mellett eljöttek a tűzhasú unokák, el a lomha varangyosok, ott volt vala­mennyi tavi és mocsári béka, ott a gyepi és erdei békák, de még a kíváncsi kis levelibé­kák is képviseltették magu­kat, pedig ők vajmi ritkán es­nek áldozatul a gólyagyomor­nak, mivel a fákon és a bok­rokon éldegélnek, s színük is egybeolvad a levelek zöldjé­vel. A rokoni együttérzés el­hozta a nagygyűlésbe a lassú, méltqságteljes mozgású tek­nősöket is, holott az ő csont­kemény páncéljuk teljes biz­tonságot nyújt a gólyacsőr el­len. Volt bőven tarajos gőte is; de még néhány foltos sza­lamandra is eljött a környék­ről, a gyíkok nemkülönben, mert ezek a kétéltűek és hül­lők mind nagyon összetarta­nak a bajban. Nagy lapulevél lapult a ráncos, szemölcsös bőrű vén varangy markában, amikor egy jól kimagasló zsombékra felállva, hátát a nádasnak vetve, elkezdte a mondókáját. A lapulevélre volt rákörmölve mindaz, amit elő akart adni. Szólott pedig Bugyborék béka imigyen: — Kedves békatestvéreim rokonaink és barátaink!... Eljött az ideje, itt a tizenket­tedik óra, hogy megbeszéljük a gonosz gólyák elleni kiállá­sunknak feltételeit és módo­zatait. Sok-sok éven át dol­goztam ezen a nagyszabású jogászi művön, mert annyi töprengés után rájöttem, hogy a kegyetlen gólyacsőr ellen nekünk nincs más védekezé­sünk, mint a jog és az igaz­ság alapjára helyezkedni. Ál­lítom ugyanis, hogy a gólyák minden jogalap nélkül tizede­lik sorainkat, ehhez nekik semmi jogcímük nincs. A baj ott van, hogy eddig még sen­ki sem akadt közöttünk, aki a szemébe mondta volna a gólyának a tiszta igazságot. Márpedig, ha meghallgatiá- tok az én alapos és világos jo­gi érvelésemet, s a fejetekbe vésitek a tanításomat, akkor módotokban lesz majd min­den egyes alkalommal a tá­madni készülő gólyának / a szemébe vágni eljárásának, jobban mondva erőszakossá­gának jogtalan és tarthatat­lan voltát, s akkor a rabló megszégyenülten vissza fog vonulni... Az agg jogtudós itt léleg­zetvételnyi szünetet tartott. Az addig feszülten figyelő ál­latsereg felhasználta ezt a pillanatot és hatalmas tetszés- nyilvánításban tört ki. A bé­kák brekegtek, kuruttyoltak és vartyogtak. Óriási volt a hangzavar, amelyben a hall­gatóság feloldotta az izgal­mát. De az öreg varangy már­is újból szólásra tátotta a szá­ját, mire ismét olyan csönd lett, hogy még a légy szárnyá­nak a zúgását is meg lehetett volna hallani, ha ugyan eny- nyi légypusztító béka közé egyetlen legyecske is odame­részkedett volna. — Ha tehát tátogő gólya­csőrt láttok — így folytatta a nagy tudományú varasbéka az előadását —. mondjátok meg bátran annak a gyilkos szán- idékú madárnak, hogy eljárá­sa méltánytalan és jogtalan, mégpedig az itt pontokba foglalt jogi érvek alapján. El­ső pont... Bugyborék varangy nerft folytathatta tovább a mondó­ira, ját, mért ebben a pillanat­ban a háta mögött szétnyílt a nádas, egv szép szál gólva dugta ki fejét a zizegő sásle­velek között, csak éppen ara­nyira, hogy hosszú, pirns' cső­rével elérje a tudós előadót. A rá következő minutában a hatalmas varangy már el is tűnt a gólya torkában, s szárnyra kapva, á madár se­bes repüléssel elszállt a bé­kanépség tömött sorai fölött, a távoli falu irányába. Példátlan zűrzavar támadt a történtek nyomában. Ki merre látott, arra menekült. Csak a lapulevél maradt a helyszínen, az a levél, amely­re a tudós Bugyborék rákör- mölte ama bizonyos jogi érve­ket, pontokba foglalva. De ezt a lapulevelet a nap heve ha­mar összeszárította, töredé­két az eső elmosta, a szél el­fújta, így senki se vehette hasznát többé. De ha történe­tesen a levél megmarad ép­ségben, akkor se tudta volna elolvasni senki, mert a béka­birodalomban egyedül az öreg varangy értett a betűve­téshez... ...Azóta se támadt többé a békanemzetségben még egy olyan képességű jogtudor, aki a százesztendős erdei varangy módjára megtalálta volna a hathatós védekezési módot a gólyákkal szemben. Ezek a madarak ma is háborítat !1 1 fogyasztják a békapec j- nyét. Csak ősztől tavaszig van nyugvásuk a hazánkban ho­nos békáknak, amikor a gólya melegebb égtájra költözik. S nyári esténként, amikor a tavak és nádasok környé­kén rázendft a békakórus, a dalárda tagjai nem vidámság­ból énekelnek, hanem gyász­dalokat adnak elő, annak em­lékezetére, hogy az egyetlen védelmezőjük ilyen szomorú végre jutott a hajdani idők­ben. Méghozzá pont akkor, amikor végre megtalálta az önvédelem módját és meg akarta tanítani rá testvéreit is. Ha csak egy egész kis idő­vel később bukkan elő a gyá­szos emlékezetű gázlóm "’dár, akkor a békáknak ma nem kellene tartaniuk ettől az ősi ellenségtől— Heves Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents