Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-11 / 266. szám

1972. november lí. KEI.ET-MAGtftHUKííAG 5. oldal Felfelé a lejtőn Nem volna helyes sajná­latra méltónak feltüntetni a börtönbe került embereket. (Noha olyan is akad közöt­tük.) De a börtönből jött — akár legmegrögzöttgtib — bűnöző visszafogadása a „rácson kívüli” életbe társa­dalmi ügy. Túl az emberség követelte szempontokon nem mindegy a társadalom- nak. hogy a törvény ellen vétők útja ismét a börtönbe vezet, hiszen ez egyben újabb bűncselekmény elkö­vetését is magában rejti. Nem űrt végiggondolni, hogy minden visszaeső bűnös olyan törvénysértésért kerül börtönbe, amivel közvetlen egyes emberek vggy az egész közösség ellen vétett. Így tehát sohasem tarthafjük magánügynek, hogy az eset­leg először megtévedt embe- rek — maguk yagy mások hibájából — ismét a bör­tönben kötnek ki. Mindezeknek figyelembe­vételével már született tör­vény és hoztak különböző rendeleteket, amelyek — a hivatalos szóhasználattal — az utógondozás során kü­lönböző módszerekkel pyfi. bálják segíteni a vplt elítélt visszailleszkedését a társa­dalomba. Az utógondozásnak két szakasza van. Az első még a szabadulás előtt kezdődik, amikor az elítéltnek módja van elhelyezkedése érdeké­ben levélben fordulni válla­latokhoz, üzemekhez. Megír­hatják, milyen szakmához értenek és hogy szükségük van-e munkásszálláson való elhelyezésre is. (Ez utóbbi döntő, mert a szabadultak jelentős részinek nincs hol laknia börtönből való kike­rülése plán. Gyakran —ép­pen az elkövetett bűncse­lekmény miatt — nem tud vagy nem mer visszatérni a „tett színhelyére”.) Legújab. ban a Büntetésvégrehajtás Prszágos Pargncsnpksaga rendszeres tájékoztatót ad közre az elhelyezkedési le. hetpségekről. Amellett, hogy a börtön vezetékes rádiójá­ban az elítéltek számára megjelenő heti híradóban is közzéteszik az álláshirde­téseket, külön prospektus­ban részletes ismertetést pdnak: hol, melyik vállalat­nál biztosítanak munkás- szállú.si elhelyezést is. Az elítéltek így már büntetésük letöltése közben értesülhet­nek: hol keresnek munka­erőt és hol helyezkedhetnek el a börtönviselt emberek, akik p jövőben tisztességes munkájukkal akarják bizo­nyítani, hogy megtalálták az utat „felfelé a lejtőn”. Az utógondozás másik ré­sze — a rendeletek szerint — a tanácsok feladata. A gyakorlat bizonyltja, hogy 3 feladat eredményes megol­dásához egy „íróasztal” vagy akár a leglelkiismeretesebb hivatalnok is kevés. Mind­annyiunknak segíteni kell — nemcsak a börtönbő] szaba­dultakat. hanem az ügyet — ha azt akarjuk, hogy csök­kenjen a visszaeső bűnözők száma. Hadd említsük érvként az egyik fegyházban. éppen szabadulásuk előtt állóktól hallottakat. N. Mihály 46 éves. de már négyszer kerüjt „rács mögé” súlyos testi sértésért. Mind- annyipzof előre biztosították a munkahelyét, an* a gyár­ban nemcsak a munkatár­sak. han.em a régi kártya­partnerek is várták. A há­romgyerekes családapának ez elég vplt ahhoz, hogy né­hány hét vagy hónap múlva újra és újra verekedésbe keveredjpk. D. András csak 23 éves, de már öt évet töltött külön­böző fegyházakban. Előbb lopásokért, legutóbb garáz­daságért. Bár a fegyház pe- velötisztje munkahelyet szerzett neki, családja is hazavárja, a fiatalembernek — saját bevallása szerint — az a megnyugtató, hogy ezúttal REF-esként szabadu}, azaz rendőri felügyelet alá helyezték. (Ez — a többi kö­zött — azzgi jár, hogy az il­letőnek rendszeresen jelent­kezni kell a rendőrségen, és amíg a felügyelet tart. sem­milyen nyilvános helyen nem jej.enhet meg.) V. Kálmánná mo6t szaba­dult először, de férje az egyszer megtévedt pénztá- •rosnőt nem hajlandó vissza­fogadni a lakásba. Munka­helyet találni könnyebb (per­sze nem pénztárosit!), de lakásról, akárcsak lakhelyről « gondoskodni nehéz és ez nem is várható el a hivata­los szervektől- A fenti példákból nem az következik, hogy állítsunk minden szaöűduió mögé rendőrt vagy hatósági sze­mélyt, aki yigyáz rá: ne­hogy jsmét megsértse a tör­vényt. Még csak azt sem kí­vánhatjuk, hogy a börtön­ből szabadultakat bárhol — például lakás, vggy mun­kásszállás ügyben — előny­ben részesítsék a törvény­tisztelő állampolgárokkal szemben. De azon érdemes elgondö|kpdnunk:. hogyan se­gíthetnénk — ki-ki a maga lehetősége szerint — az utógondozás társadalmi mun­kájában. A megoldás egyik része. hogy a börtönviselt embernek is lehetőséget biztosítsunk a munkára, a másik azonban — és ez a nehezebb — nyújtsunk se­gítséget abbén is. hogy ezek a gyenge emberek — a mun­katársak vagy a lakótársak, nem utolsósorban a család és a barátok — ellenőrzése és támogatása mellett ha felértek a lejtőn, onnan már ne zuhanjanak vissza. <P.) KfkordmennySs<»get vásárolt fel »Imából a szabolcsi MÉ1Í Jonatán az ipari központokba és helyi feldoli>ozqsra FELADATA! a 1'afl‘oscBiadas A mátészalkai Egyesült Erő Isz terveiből A szabolcsi MÉK az el­múlt évek egyik legnagyobb almamennyiségét vásárol­ta fel megyen kuen, amely az előzetes várakozásokat felülmúlta. A nyírségi ho­mokon, a Tisza és Szamos menti kertekből jó közepes termést takarítottak be a közös gazdaságok és a ház­táji termelők. Kedvező az exportarány is. A termék­értékesítési szerződés kere­tében november 7-ig pon­tosan 10 203 vagon alma nyert átvételt. Az év végéig ez a mennyiség megközelít) a 11 000 vagont. Hová kerül ez a 10 000— 11 000 vagon alma? Kppye- res Lászíő igazgató tájékoz­tatása szerint első helyen az export áll 6100 vagonnal. Ennek jelentős része — több mint kéthárifiada — a Szovjetunióba irányult, de jutott megyénk híres ter­mékéből a lengyel, csehszlo­vák és NDK-piacokra, sőt A Sóstó gyógyvizének jó* híre már túlnőtt a megye határain. Az orvpsj vélemé­nyek szerint a reumás meg ­betegedéseknél igen ered­ményesen használjak a Sós­tó vizét. A nyári hónapok­ban nincsen probléma a fürdőzéssel, amit bizonyít az is, hogy sok ezren kere­sik fel a meleg vizű meden­céket. Az őszi és téli hóna­pokban azonban a gyógyul­ni akaró fürdővendégek a fedett uszodát vehetik igénybe. Ez igen alkalmas volna a reumás betegek gyógyítására. A szakorvosi vélemények szerjnt hiányos­sága a fürdőnek, hogy nincs lehetőség a fürdőzők pihe­nésére. Amikor a fedett me­dencét készítették, nem gon­doltak arra, hogy a gyógyul­ni vágyó betegeknek pihenő­helyiségre is van szükségük. Nyugat-jSurópába és Dél- Amerikába is. A MÉK hűtpházaiban és tárolóiban' 3000 vagon ygr feldolgozásra, amely a téli és kora tavaszi hónapok ex­portját, illetve a belföldi lakosság ellátását szolgálja. Az1 almatermésből számot­tevő mennyiség konzervipa­ri célokra kerül feldolgozás­ra, majd mint befőtt, aszal- vány, almaié és sűrítmény jelenik meg a külföldi* és belföldi forgalomban. Ä kö­zös vállalat ipari üzpmei közel 1000 vagon árut ter­veznek feldoígózni az 1972— 73-as gazdasági évben. Az ország lakosságának ellátásához mintegy 1200 vagonnal járul hozzá a kö­zös vállalat. Elsősorban a Budapesti és az iRari cepf- rumok — Miskojc. Tatabá­nya, Veszprém, Salgótarján — lakosságának asztalára ke­rül megyénk ízes gyümölcse. Az utóbbi években sok mil­lió forintot ruháztak be Sóstógyógyfürdő fejlesztésé­re. A szakorvosi vélemé­nyek szerint nagypn helyes volna, ha 3 városi tapges vb a fejlesztési tervében a legközelebbi időkben beil­lesztenék a Spstó fedett me­dencéjének korszerűsítését is. Ez elengedhetetlen fel­tétele a gyógyvizű fürdők­nek. A másik hiányosság, hogy a fürdővendégek nem kap­hatnak gyógymasszázst. Ez is hozzátartozik a reumati­kus megbetegedések gyógy­kezelésének feltételeihez. A Sóstógyógyfürdő jó híre és népszerűsége feltétlen meg­kívánja, hogy ezeket a hi­ányosságokat a közeljövő­ben megoldják az illetéke­sek. Farkas Pál A mátészalkai Egyesült Erő Tsz fontos feladatának tartja a fiatal, rohamosan iparosodó város ellátásának segítését. Termelőbázisait több tekintetben ilyen céllgl üzemelteti és fejleszti. A tsz 150 holda§ keresl­tének egyharmadát közvet­lenül a város ellátása érde­kében műveli. idén ered­ményesen növelte a termé­kek választékát ás. A koráb­bival szemben több fajta görög- és sárgadinnyét, sza­mócát termelt. A zöldpapri­ka választéka az előbbi négy­ről hétre növekedett. Utób­biból különösen jól sikerült a nyári, őszi ellátás. Virágtól a halig Az ellátási rendszer szer­ves része a tsz bolthálózata. Központi üzletházában szép forgalmat bonyolít le. A tgz- üzlelház több egységes tago­lódásában található zöldség-, gyümölcs- és virágrészlpg, 3 tejbár kenyér- és pékárusí­tással, valamim a borkósto­ló külön helyisége. A zöld­ségboltban történik a hal- árusífás, aminek áruellátása idén erősen megjavult. Míg korábban egy-két hétben egyszer, most hetenként kétszer is érkezik friss hal- szállítmány. Külön zöldség-, gyümölcs- és virágboltot tart fenn még a tsz a városközpontban és az újtelepi részen. Utóbbi árukészlete kiegészítve ba­romfi- és tojásárusítással. Hasonlóan széles a válasz­ték skálája az erős tempó­ban beépülő, volt vásártéri városrész boltjának (közvet­len a tsz-iroda mellett). A köze» gazdaság ez évben 80 ezer baromfit nevelt a város és környéke ellátására. A tsz-bolthálózat egységei idén már csaknem tízmillió fprint forgalmat bonyolíta­nak. S, hogy ez üzletek ver­senyképesek maradjanak, az ott foglalkozhatott tsz-tagoz, alkalmazottak is megszerzik a kereskedelmi szakmunkás- oizonyífványt. Vágóhíd, hűtött It* A szálkái Egyesült Erő összefogott a jármi Alkotr mány Tsz-szel, évi hét-nyolc, ezer kövér sertést kibocsátó szakosított ' seriéskqmbináf építésére. A telep szálkái területen épül s idén átadás, ra kerül- 260 koca máris helyben van. E teleppel kap­csolatos célkitűzés is számol a városi , ellátással, az egy. iséghez üzemi vágóhíd tarto­zik'. A társult tsz-ek intézik a húsbolt kialakítását, s ké­relmet aűtak be árusítási ppgedély megszerzésére. Megtalálja a lehetőséget a szálkái tsz a tejellátás terén |s. Korábban 35—40 fe­jőstehenet tartottak a kö­zösben, átlag kétezer literen aluliakat. Jelenleg száz da­rab, egyenkénf kéfezer- hatszáz liter feletti tehene van a tsz-nek. Saját híitésű tejet árusít. Dp a jó tejelő tehénáljomány számát még tovább növelik. Télre is gondolnak A tsz 3 város féli ellátá­sára tartalékokról gondosko­dik. 400 mázsa gül burgo­nyát, 600 mázsa káposztát (részben savanyítva) tárol. Tartalékol karalábét, karfi­olt, sárgarépát, gyökérzöld­séget, retket, céklát, vörös­káposztát és hagymát mint­egy 300 mázsa mennyiség­ben. Mindez jelentős ab­ban, hogy a város téli ellá­tása is zavartalan legyem (ab) Hogy gyógyfürdő Jegyen... Javaslatok a Spstó fejlesztésére Az aranygyűlűs iiiiüntették a Volán-együttest Negyedszázados hivatali munka után egy embert so­kan szemüvegesnek, szigorú arcúnak és hajlott hátúnak képzelhetnek, olyannak, aki 3 számok és a paragrafusok világába temetkezett. Béres András, a megyei társada­lombiztosítási igazgatóság dolgozója az átlagember be- pyomását kelti. 1947-ben lett az OTI dolgozója, s ezzel pgyidőben lépett 3 Pártba- Azóta megismerkedett a sokrétű társadalombiztosítási jnunka minden ágával. Ta­nult. vizsgázott, dolgozott a? igazgatóság valamennyi osz­tályán, jelenleg a számvite­li csoport, vezetője, pórive- zetöségj fag és kiváló dől gozó ielvériy tulajdonosa. Negyedszázados munkáj- során a megye majdnem minden családjának ügyével találkozott, hiszen ennél az intézménynél majdnem min­denkinek volt már valami­lyen elintéznivalója. Sok ez­ren emlékeznek gz íróasztal másik oldalán ülő. udvarias férfira. Most a nyolctagú számviteli csoport munkáját irányítja, ellenőrzi, de gyak­ran felkeresik régi ügyfe­lek, s tanácsot, felvilágosí­tást kérgek tőié nyugdíj, és más társadalombiztosítási ügyekben. Néhány év óta a nyíregy­házi igazgatóságon október elsején — az évfordulókon — avatják a törzsgárdatago- kat. A legutóbb ünnepelt évfordulón Béres András 25 éves lelkiismeretes munká­jáért az igazgatóság vezető­jétől arany törzsgárdajel- vényt és arany pecsétgyűrűt kapott­A hajdani boltossegéd, aki 25 évvel ezelőtt a közössé szolgálatába szegőefött, most nemcsak az ügyfelek, ha­nem vezetői és munkatársa, elismerésének is örvend (Munkahelyén a kezdő szak­embereket patronálja — pártmegbízatásként.) Hosszú volt az út idáig. Munka mel­lett tanulta az állandóan változó rencjeleteket és iog- szabályokat. Emberekkel és pénzzel kellett bánnia. Meg kellett értptni az ügyfelek­kel. hogy egy-egy ügy el­húzódása legtöbbször nem a Ijsztviselő hibája, hanem a szerteágazó rendpleteké. Azt is megérttelte ügyfeleivel: a hivatalnokban nem mindig az ellenséget és a bürokratát kell látni, hanem' a segítő szándékú embert. Egyszer egy idős bácsi Szakorvosi rendelésre érke­zett a megyeszékhelyre, s kérte, hogy útiköltségét szá­molja el. Ő a hivatalos utal. vány egyik részét ezekkel a szavakkal adta oda ügyfelé­lek: „Ezzel a papírral tessék menni a pénztárhoz, s ott elszámolják az útiköltséget.” Az idős bácsi az okmánnyal nem az igazgatóság pénztá­rához. hanem a vasútállomás pénztárához ment. Persze ott sem pénzt, sem menetjegyet nem kapott. De felszállt a vonatra, ahol még meg is büntették... Azóta még jobban megta­nult az ügyfelek nyelvén be­szélni. Azt mondják róla. hogy sokat tesz is azért, hogy a társadalombiztosítási ügyintézés rneS-)9volÍÓ*l­(nabradi) Pénteken a Fészek-klub­ban 1 adták át a „Kiváló együttes” címet az idei év­ben legjobbnak bizonyult műkedvelő ének-, zerre-, fo­tó, tápp-, stb. csoportoknak. Kamarás Dezsőnek, a Nép­művelési Intézet igazgatóhe­lyettesének üdvözlő szava Után Sárdi Lajos, a Műve­lődésügyi Minisztérium köz­művelődési főosztályának vezetője beszédében hang­súlyozta, hogy immár tize­dik pve kerül sor a kiváló együttes cím odaítélésére. Az évek során újabb és újabb művészeti ágakban nyújtottak kiválót amatőr nép táncosaink, babosaink fotósaink, irodalmi színpada­ink. Produkcióikat a szocia­lista eszmeiség, 3 művészi igényesség, a társadalmi mondanivaló jellemezte el­sősorban. Az újra való tö­rekvés, a haladó eszmék szolgálatában elért kimagas­ló eredmények, az idei kiváló együttes kitüntetést 20 együt­tes kapta: többek között a Szekszárdi ÁFÉSZ és Babits Mihály megyei művelődési központ táncegyüttese, a »yöngyösi Vidróczki-tánc, együttes, a nyíregyházi Sza- bolcs-Volán táncegyüttes, a Kisterenyei ÁFÉSZ és gim­názium néptáncegyüttese, a szanyi szövetkezeti népi jgyüttes, a Budapesti Mű­szaki Egyetem Vári irodalmi színpada, a győri Arrabona müvészefi együttes, a tokaji .Zilghy György” művészba­rátok köre, a balassagyar­mati Mikszáth Kálmán mű­velődési központ képzőmű­vészeti köre, a salgótarjáni Nógrád megyei fotóklub. a dunaújvárosi „Rosti Pál" fotóki ute,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents