Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-10 / 265. szám
4: öldä! FäBLeT-MAGYAROftSZÄ« 1972. JKwetrtSer it Újdonságok -fr Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban 4 0 Szarvasmarha a háztájiban Őszi mélyszántás Annak a fejlődésnek, amelyet a magyar mezőgazdáság •z elmúlt harminc év alatt elért, kétharmada az utóbbi tíz esztendőben ment végbe. Arra az időszakra jellemző tehát a gyorsabb fejlődési ütem, amelyben a mezőgazdasági nagyüzemek kialakultak. Ha a mezőgazdaságon belül az egyes ágazatok helyzetét vizsgáljuk, kitűnik: nem minden területen egyenletes a fejlődés. Egészen más képet mutat például a búza-, vagy kukoricatermesztés alakulása, mint a cukorrépatermesztésé, vagy a szarvasmarha-tenyésztésé. A múlt esztendő végén intézkedések egész sora született, amelyek azoknak a termelési ágazatoknak a fejlesztését célozza, amelyeknek viszonylagos elmaradottsága feszültségeket okozott az igények és a termelés között. A közelmúltban megszületett az a kormányhatározat, amely a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését hivatott szolgálni. A határozat — főként a mezőgazdasági üzemek vezetői előtt — ma már közismert. Ismeretesek azok a célok is, amelyeket a belső ellátás* az export érdekében el kívánunk érni. Nagyon leegyszerűsítve a feladatot: növelni kell az állományt, ezen belül a tehénállományt, s javítani kell a tejtermelést, a hústermelést, az ágazatban lekötött eszközök, erők felhasználásának hatékonyságát. A kitűzött cél elérése sokirányú munkát követel, s aránylag hosszú Időt igényel. A tennivalók zöme a nagyüzemi gazdaságokban jelentkezik. Ezekben kell, lehet kialakítani a magas színvonalú, iparszerű tej- és hústermelést. * w * < ' * A realitásokkal a nagyüzemi fejlesztés irányainál, üteménél számolni kell. Ugyanezek a realitások arra is intenek, hogy a háztáji gazdaságokban, a kisegítő és egyéb kisgazdaságokban lévő lehetőségekkel is tüzetesen számoljunk. Ismerve a beruházási, anyagi lehetőségeket, egyáltalán nem túlzás a megállapítás: az elkövetkezendő esztendőkben csak akkor lehet viszonylag gyorsan és jelentősen növelni az állományt, a hús-^és tejtermelést, ha a háztáji és kisüzemi állattartók az eddiginél erőteljesebben felkarolják a szarvasmarha-tenyésztést. Az eddiginél nagyobb figyelmet, s főként többet kell tenni azért, hogy e gazdaságokban mérséklődjön, vagy szűnjön meg az állomány csökkenése. A jó az lenne, ha növekedne az állomány. Az elmúlt években olyan mértékű csökkenésnek lehettünk tanúi, amelyet nem volt képes a nagyüzemi fejlődés kiegyenlíteni. A háztáji és kisegítő gazdaságokban az elmúlt évben is számottevő volt a csökkenés. 1971 júniusának végén a háztájiban és kisegítő gazdaságokban 718 ezer szarvasmarhát tartottak. Ez év júniusában pedig 683 ezret. Az igaz, hogy a tehenek és az előha- si üszők száma az idei nyáron nagyobb volt ezekben a gazdaságokban. mint egy esztendővel ezelőtt. Ennek azonban nem annyira a tartáskedv javulása, hanem az értékesítési korlátozás vol' az oka. A tej felvásárlási árának valamint a hízómarha felvásárlási árának növelésért hozott intézkedések a háztájiban is javítják a szarvas- marhatartás jövedelmezőségét Az a döntés. amely szerint tehenenként és évenként 1500 forint támogatás’ kell folyósítani a háztáji és kisegítő gazdaságok tehéntartóinak. szintén az állománv megtartására, esetleges növelésére ösztönöz. A nőiva rú állomány értékesítéséne! korlátozásáról szóló rendel kezesek sok háztáji állatta’ tónak vetté” el kedvét. A felvásárlási árak növelése után ez a korlátozás a jövő év elejétől megszüntethető Az üszőborjú felvásárlására Indított akció révén értékesíthető lesz a szaporulat is. fizek az intézkedések módot őszi mélyszántást végeznek a Nyírtass! Állami Gazdaságban Lukács Géza és Angyal András traktorosok. (Hammel József felvétele) adnak arra, hogy előrelátóan és biztonságosan számolhassanak a kis gazdaságokban is a szarvasmarhával. Az értékesítési lehetőségek szélesítése, a tehéntartás állami támogatása, a felvásáf- lási árak emelése javítja a tenyésztési, tartási kedvet. Ezen az alapon sikeresek lehetnek azok a kezdeményezések, amelyek azt tűzik célul, hogy legyen tehén minden tanyán, legyen tehén minél több háztáji gazdaságban. A háztáji állattartók szándéka, igyekezete azonban még nem minden. Törekvésüket a tehén beállítására, a meglévő állomány növelésére csak akkor tudják megvalósítani, ha a tartás egyéb feltételei is kialakulnak. A régi istállók még nagyon sok helyen megvannak. Ha szükséges, könnyen alkalmassá tehetők a szarvas- marhatartásra. Hely tehát van. A jószág gondozását minden háztájiban meg lehet oldani. A munka nehezét segítő kisgépekből, eszközökből ennek ellenére is több kellene oíyan áron, amely a kis gazdaság számára elfo- gádható. A takarmányozás nagyon sok helyen megoldatlan. A háztáji többségében á takarmányozás nehézségei, bizonytalanság miatt hagyták abba a szarvasmarhatartást. A húsmarha értékesítése eddig sem volt gond, a tejértékesítés néhány vidéken időszakonként akadozott. A tej felvásárlás zavartalanságát ’ sí" iparnak biztosítania kell. A háztáji szarvasmarhatartás korszerűsítése, a takarmány-ellátottsága szorosan összefügg a nagyüzemmel. Nemcsak elméletben, a gyakorlatban is egy üzemágnak kell tekinteni a háztájit — a termelőszövetkezeti közös gazdasághoz tartozó üzemágnak. Sok jó, de még több rossz példa van szarvasmarhaügyben közös és háztáji kapcsolatára. A szövetkezetek egy részében a kialakult hibás szemléleten szüséges mindenekelőtt változtatni. Helyes szemlélet alapján a termelésben, értékesítésben, s ezek feltételeinek megteremtésében kölcsönösen előnyös kapcsolatokat lehet kialakítani. A nagyüzemi tenyésztés fejlesztése mellett a háztáji szarvasmarha-tenyésztés alakulása Is jórészt a termelőszövetkezeti közös gazdaságon múlik. Mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a háztáji lehetőségek kihasználása révén gyarapítható ma leggyorsabban és legkisebb befektetéssel az állomány. Ennek megoldása egyaránt szolgálja a termelésben, a tenyésztésben közvetlenül részt vevők és az ország érdekeit is. Almási István Az alapvető agrotechnikai eljárásokról az utóbbi években sokkal kevesebb szó esik, mint korábban. Ennek két oka is van: a termelőszövetkezetek vezetői ismerik ezek jelentőségét, másrészt ott vannak a falvakban a képzett mezőgazdászok, akik szakszem- pontból meg tudják ítélni mit) hogyan, mikor v végez- ,, zenek. Egyik ilyen alapvető tevékenység az őszi mélyszántás, amiről a fentiek ellenére is szólni kell. A nagy őszi munkák sorrendjében nyilván a már megtermett termények betakarítása és a gabonavetés elsőbbséget élvez. Ezeket tavasszal nem lehet elvégezni. A mélyszántást folytathatják tavasszal is — vélekednek egyes helyeken. Valójában lehet akkor is végezni ezt a munkát, de nagy veszteséggel. Általában 15—20 százalékos terméstöbblettel fizet az őszi szántás a tavaszival Szemben. A korai vetésű növényeknél, mint a borsó, a cukorrépa ennél is jelentősebb a hozamnövekedés az őszi szántásban. Tavasszal az - alaptrágyázás hatása sokkal kisebb százalékban érvényesül, különösen vonatkozik ez az istállót:'' *ára. Száraz tavasz és nyár esetén még hátrányos is lehet a tavaszi istállótrágyázás. De a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák is jobban feltáródnak, ha ősszel szórják ki. Az őszi szántás elvitathatatlan előnye a téli csapadék jobb tárolása. Az őszszel végzett mélyszántásra tavasszal korán, már akkor rá lehet menni simítóval, boronával,, vagy .tárcsával, amikor az eke még „sza- lonnás”, nyers hasábokat forgat, ami elmunkálhatat- lan hantokká, rögökké szárad. Az őszi mélyszántás nagy gazdasági előnyeit ismerve október végén, a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége felhívással fordult a termelőszövetkezetekhez, az őszi mélyszántás maradéktalan elvégzésére. Azóta a felhíváshoz sorra csatlakoztak a szövetkezetek. Csatlakozó leveleikben és a felhívásban is szerepel egy jelentős kitétel: a termelőszövetkezetek egymás segítése. Azok a szövetkezetek, J akik korábban végeznek a mélyszántással, felajánlják gépeiket — megfelelő térítés ellenében — az elmaradóknak. Ez a mozgalom szép eredményeket hozott a múlt évben és az idei aratásban is. A versenyben jó eredményt elérőket megjutalmazzák, de az igazi jutalom az a terméstöbblet lesz, ami majd azokon a földeken realizálódik, ahol elvégzik az őszi mélyszántást. (cs) SZAKOSÍTOTT SZARVASMARHATELEP. A tiszalöki Szabadság Termelőszövetkezet Közel 40 millió forintos beruházásból 600 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet épített (Elek Emil felvétele) TÁIÉKOZTATÓ 4 A minőségi vetőburgonyaellátásról A burgonya betakarítása majd minden burgonyatermelő üzemben véget ért. A termés jónak mondható. Már nem ilyen problémamentes a kényes, gumóról szaporított növénynek az utánpótlása. Legkedvesebb fajtáinknak, a gülbabának és a kisvárdai rózsának csaknem minden üzemből kiesett az úgynevezett „elit” termése a laboratóriumi rügyvizsgálatokon. Márpedig ha ez így van, a következő években több más fajtát kell majd termeszteni. A burgonya vetőgumó-ellá- tásról kértünk tájékoztatást Kiss Lászlótól, a SzabolCs- Szatniár megyei Vetőmagellátó és Termeltető Vállalat igazgatójától. Elmondotta, hogy a jelenlegi igények szerinti felújításhoz a megye rendelkezésére bocsátott készletek elegendőek. Rendelkezésre áll a jövő évi vetéshez 126 vagon giilbaba, 114 vagon kisvárdai rózsa, 35 vagon astilla — sokan nagyon dicsérik ezt az aránylag új fajta burgonyát — és a somogyi fajták iránt megnyilvánuló növekedő igény kielégítésére 18 vagon somogyi korai, valamint 10 vagon somogyi sárga. Ezenkívül jelentős mennyiségű gül- baba vetőgumót tud szállítani Szabolcs a hajdúi, szolnoki és Pest megyei igénylő üzemeknek, valamint kisvárdai rózsát és astillát Szolnok, Csongrád és Bács megyének. Ezenkívül még kap Szabolcs szuperelit termesztésből származó aranyalmát is, melyet valószínűleg a pátrohai Zöld Mező Termelőszövetkezet fogad. A szaporítóanyag elosztása most fejeződik^ be. A Nógrád megyei Szécsény és őrhalom községekben lévő szaporítási táblákon kívül a vállalat több, mint 70 hektáron termeltet szaporító jó anyagot a kisvárdai rózsából és gülbabából Pátrohán. Nyírlövőn, Fényeslitkén Mándokon, valamint Pap községben. Még igényelnek ezenfelül is a vá- sárosnaményi Vörös Csillag, a kéki Búzakalász és a tisza* mogyorósi Egyakarat Tefftie- lőszövetkezetek. A Balkányi Állami Gazdaságban is termeltek körülbelül 44 hektár szoporítóanyag elvetéséhez elegendő elit kisvárdai rózsát. A tímári Béke viszont továbbtermeszti somogyi korai fajtáját. A vállalat országos központja a következő években várható fajtaváltáshoz rendelkezésre bocsátott 35 hektárhoz elegendő keszthelyi sárga burgonyát. Ezt valószínűleg a nagvecsedi Rákóczi Tsz szaporítja majd. Végül érkezett holland importból 400 mázsa Desirée-fajta is, felajánlotta a vállalat a a mándoki Uj Élet és a pátrohai Zöld Mező Termelőszövetkezeteknek. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a távolabbi jövőre biztosítva van a vetőgumó akkor is. ha a fajtaváltást siettetni kell. Viszont ismét problémák vannak a jövő évi vetőgumó idejében való kihelyezésénél. Idei vásárlásra nemigen van pénzük a termelőszövetkezeteknek zárszámadás előtt, ezért — néhány kivétellel — kénytelenek a megvásárolt vetőgumót is ott tárolni, ahol megtermelték. Az esetleges, tárolásból eredő veszteséget bőven fedezi a tavaszi és őszi ár közötti különbözet, mivel ezt a vállalat fedezi. De a téli fagyok elmúltával ismét nehézkesen jut el majd a fagymentesen szállítandó, akkor a tárolóhelyékről kibontott burgonya a termelőüzemekhez és minden késés ezen a téren a termés nagyságában jelentkezik majd. Az is előfordulhat, hogy csiráztatásra sem lesz idejük a legjobban elkésetteknek, ez pedig már jelentős termés- kieséssel járhat. Jó volna, ha az aránylag enyhe időjárást, kihasználva a termelők saját jól felfogott érdekükben elszállítanák a vetőgumót oda, ahol jövő tavasszal el akarják majd vetni. RENDELET a veszteséges mezőgazdasági szövetkezetekről A pénzügyminiszter most megjelent rendelete arról intézkedik, hogy hogyan kell megteremteni a veszteséges, vagy alaphiányos mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdaságos működésének feltételeit. E kérdést egy 1968-ban kiadott rendelet már szabályozta, a mostani jogszabály négy év tapasztalatai alapján az intézkedéseket korszerűsíti, fokozottan figyelembe veszi a szövetkezetek önállóságát és felelősségét. Az eddiginél több lehetőség nyílik arra, hogy a veszteséges vagy alaphiányos mezőgazdasági téeszek szanálási eljárás nélkül rendezzék pénzügyeiket. Nincs szükség szanálási eljárásra azoknál a téeszeknéh ahol a veszteség vagy alaphiány a következő év jövedelméből és amortizációs alapjából rendezhető, vagy amely szövetkezet elhatározza, hogy a következő évben a részesedési alapot olyan mértékben csökkenti, hogy az így felszabaduló ö&szeggel rendezni tudja pénzügyeit. Nélkülözhető eszközeinek értékesítéséből is pótolhatja veszteségét vagy alaphiá- nvát a szövetkezet a következő év március 31-ig Elkerülheti a szanálást az a szövetkezet is. amely a Termelőszövetkezeti Kölcsönös Támogatási Alapból igénybe vett végleges juttatással. vagy a Nemzeti Banktól kapott kölcsönnel, illetve gazdasági társulás kereteiben vagy azon kívül átvett fejlesztési alapból pótolja veszteségét, illetve alaphiányát. Az említett megoldásokkal kapcsolaton határozatokat a közgyűlés hozza, a határozat előtt azonban a bank állásfoglalását is ki kell kérnie a Szövetkezetnek hitelképességéről. A szanálási eljárás módszerei, az azért felelős állami szervek feladatai lényegében változatlanok, de nőtt a megyei tanácsok felügyeleti hatásköré az egyedi esetek elbírálásában, a támogatás mértékének megítélésében. Az új rendelkezés szanálás esetére az eddigi dotáción és szanálási hitelen kívül a fejlesztési alaphíány pótlására visszatérítendő állami juttatást is ■ehetővé tesz, amiért a szövetkezetnek 5 százalék járulékot kell fizetnie. Bár e juttatás visszafizetési határidejét nem írják elő, a mielőbbi visszafizetés érdeke a szövetkezetnek, mert csak a tartozás megszűnte után kap. hat építési és telepítési beruházásaihoz támogatást. Valamennyi téeszvezetőnek érdeke, hogy a szövetkezetnek lehetőleg ne kelljen igénybe vennie fejlesztési alapjának pótlására állami juttatást, mert ha ilyet igénybe vesz. úgy a szövetkezeti vezetők jövedelmét 25 százalékkal csökkenteni kell. A csökkentés a dolgozó tagok részesedésére nem vonatkozik. A rendeletet — amely egyébként a szakszövetkezetekkel kapcsolatos eljárásról is intézkedik — első ízben az 1972. évi veszteség vagy alaphiány rendezésénél kell alkalmazni. (MTI)
