Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-10 / 265. szám
1*1 november 10. tCSLET-MAGYARÖRSXAG 5. oldal A tiszadobi ifjúsági nevelöoithonban új épületben kapott elhelyezést a poll technikai szakkör. A hetedik osztályos tanulók Fekete József szakoktató tanár közreműködésével a famegmunkálé szerszámok kezelését sajátítják el. (Etek Emil feltétel») MÉRLEGEN: A IÖVŐ NEMZEDÉK Sarokkő: az egészségnevelés Gondolatok egy megyei orvos tanulmányához 20 milliós szociális segély a rászoruló öregeknek 4 helyi lanácnok döntenek a támogatás mértékéről Takarékosság Nagy örömmel ünnepeltem meg én is a világtakarékossági napot, mert a világért sem mulasztanék él egyetlen alkalmat a takarékosságra. Nemcsak azt tudom, hogy mennyivel tartozom az OTP-nek, hanem azt is, hogy mivel. Mint a világtakarékossági nap alkalmából született egyik tudósításból megtudtam: most a szociológusok felmérték, hogyan takarékoskódnak az emberek Magyar- országon? A felmérés eredménye: magasabb jövedelemből könnyebb félretenni, mint kisebből. Ezt a meglepő felfedezést valóban csak a szociológusok tehették. A szociológusok vizsgálatát amolyan műkedvelő oknyomozóként folytatva rájöttem, hogy a szatirikus hang itt nem helyénvaló, mert mi valóban takarékos emberek vagyunk Tulajdonképpen egy takarékosság az ország. A talpától a feje búbjáig. Kezdjük a talpnál. Vannak országok, ahol úgy vélekednek. mit számít az a néhány csepp ragasztó, amellyel a cipőtalp ragad a felső bőrhöz, az egész cipő árához képest? Mert fhonajuk, hogy egy cipő ára 200 forint. Az a ragasztó összesen belekerül kb 12 fillérbe. Mit kell ezzel törődni? Nos, mi ezzel is törődünk. Nem létezik, hogy ne spóroljuk még azt a két fillért, ami mondjuk egy ragasztáshoz kell. Minden Cipőből két fillér spórolás a ragasztón! S ha a cipő hamar tönkremegy, a felső bőr elválik a talptól, nincs semmi baj. fő a takarékosság, külöhbén is 20Ó forint egy cipőért nem pénz. Mert ezt az egyén fizeti. No. de lo miiliószor 2 fillér, az sokkal több. mint égvszer 200 forint, Téhát kétmillió forintot spórolunk, s c'=k egyénként fizetünk rá 2Ó0 forintot. A különbséget máris be lehet tenhi az OTP- be. Vagy itt váh például az ebéd, Nálunk könnyelműbb országokban, ha d'-ágább lesz a hús és a Zöldség. akkor többet kérnek a kantinban az ebédért. Nálunk erről szó sem lehet, nálunk nincs kantin Páttink üzemi ebéd van. S kerül amibe kerül, a niacon az ételnekvaló. nálunk ugyanannyiba kerül az üzemi át^ezdében a koszt Nem létezik, hogy 4 forint hélvétt hatot kérjenek érte Megtaláltuk a megoldást. n fél adagot. Az ebéd ára 4 forint. a gvomnr terjedelme á régi A felvágottak á»a is a régi. S a dolgozó, aki megtakarított 2 forintot, mert az üzemi ebéd ára takarékosan maradt 4 forint, a megtakarítást vagy beteheti az OTP-he vagy lemehet az üzemi büfébe s takarékosan ehet valamit az °hédh°z egv tízesért. A tízesből körülbelül egv forint a büfés Zsebébe mesv, mert smúav tisztességes ember, nem tart leénvt 2 forintra, de takarékossági okokból nem ksoott nonto« mérleget. Csák otvat. sm°lv ide vagy oda 1° százalékot téveóí 10 százalék ide. uérri tőiéi 1Ó százalék oda inkább. így tudni'l’ik lét- r°inhet az a magas jövede I»m, amelyet az OTP-bé lehé* tenni A talpunktól a gyomrunkon át most eliutötturtk ä fejünkig. A fej a legfontosabb, mert gondolkozni Is szoktunk veié. meg mosatni is. A vállalati fejmosás csak látszólag olcsóbb mint egv fodrászszövetkezeté. mért elvilee a fejmosás sokba szökött kerülni A gyakorlatban azért szokták alkalmazni a vállalati fejmosást. hogv aT illetőnek ne kerül iün oéntébe az. ámít csinált, illetőleg Pétrt csinált Amit az ilven felmosásokon megspórolunk, azt ismét csak betehetjük s bankba. A szociológusok természetesen helyesen mutatták ki. hogv a különböző társadalmi rétegek különböző Célok érdekében takarékoskodnak Van, aki egy mosógépre gyűjt, van. aki egy villára, ran. aki a villa bővítésére. És erre mind futja. ha valaki beosztással él c huncut, aki azon töpreng, hogy miként futhatja. b- anbvi helyen spórolnak.. Mert takarékos kodni tudni kell. (P.) Korántsem elég, ha csak okos. jó fejű nemzedék nő fel. szükséges ehhez az is, hogy szellemileg és testileg egészséges is legyen. Ez a summája annak a rendkívül izgalmas tanulmánynak, amelyet dr. Veres Endre vásárosnaményi főorvos ké. szített /Vem szívderítő számok A df. Véres keltette gondolatok vizsgálatakor bukkantam egy országos, de saj. nos Szábölcs-Szatmárra is vetíthető statisztikára. M> derül ki ebből? Először egy tény. ami bár örvendetesnek tűnik, mégsé az: gyermekeink táplálkozása ugyan bőséggé. sőt túlzott, de célszerűtlen. Egyszerűen nem tudjuk etetni gyerekeinket úgy, ahogy az egészséges lenne. A másik ádslék az öngyilkossággal kapcsolatos. A hét és tizennégy évesek között a halálokok között a második, a IS és 19 évesek között az első helyre került. Nem szívderítő az sem, ami a dohányzás mértékére utal. A 14—15 évesek között 13,5, a tizennyolc-húszéves korban 18,9, huszonöt éves korban 41,2 százalék a rendszeres dohányzó. Az okok vizsgálatakor kiderült: a családi példamutatás volt a rászokás első mozgatója. A legmegdöbbentőbb mondhatnók drámaibb, számok az alkoholizmus frontján születtek. A városi fiatalok 66,5 százaléka már általános iskolás korában kapcsolatba kerül a szesszel, a falvakban ez a szám 96,2 százalék! Van még egy terület, amelyet érdemes górcső alá venni. Ez a fiatalok szexuális magatartása. Az összes művi vetélők közül a 20 éven aluliak aránya vidéken 6,1, országosan 7,3 százalék Hasonlóan nyugtalanító az is, hogy az összes nemibeteg között magas — lányoknál 30 százalék — a teenagerek aránya. Egyetemes a felelősség Ha a következmények egy részének illusztrálására itt tflegjégyZem, hogy a gyógypedagógiai esetek száma rohamosan megnőtt, 30 ezer fölé emelkedett, akkor még figyelmeztetőbbek az előbbi számok. Mindez így egymás mellé helyezve azonnal és sürgetően veti fel: az iskolai és az otthoni egészségnevelést új alapokra kell helyezni. Bebizonyosodott. hogy az osztályfőnöki órákon elhangzó malasztos kérdésmegke- rülö viták eredménytelenek. \ biológiaórák keretében elmondott. sokszor szégyellös szavak nem tálalnak célba. A különböző kampányok időszakára korlátozódd fel- világosító tevékenységek nem dugaszolják el a kinyitott palackokat. A fiatalság energiáinak levezetésére a tornaórákat pótló höcögések korántsem elegendőek. Idézzünk itt néhány Sza- bolcs-Szatmárból származó statisztikát, amely igazolja, a mai iskolák építményeikben alkalmatlanok arra, hogy az egészségnevelést ki. élégítően szolgálják. A megyében az iskolák 50 százaléka korszerűtlen. Amint egy tájékoztatás megállapítja: „régi, elavult építési elgondolások igényeinket nem elégítik ki". iSimkoylcs Gyu- láné idevágó tanulmánya.) A megye 316 álta'ános- iskolájában cs"\ ' i 14-nek van rendes, -- 45 nek szükség- tantatme. A testnevelési órái nak csupán 40 százalékát látja el szaktanár. Minden előbbiekben felsorolt tény azt bizonyítja, a helyzet eléggé komor, és mind sürgetőbben felmerül annak szükségszerűsége, hogy az egészségnevelés helyet kapjon a nevelési *~- lyamat egészében. Vem felülről jön a manna ! Végzetes hiba lenne az is, ha most minden ódiumot és minden kötelmet áttolnánk az oktatásügyre. Felmerül a kérdés: vajon a Vöröskereszt, az ifjúsági és társadalmi szervezetek biztosítanak-e kellő helyet munká- iukban annak, hogy a fiatalok harmonikus testi és szellemi fejlődése megvalósuljon? Gondolhatnék: ime Itt az idő. várjuk tehát, milyen intézkedések születnek. Úgy vélem, ebben az Időszakban A könnyűipar ifjúsági tanácsa a napokban tartotta első ülését, amelyen az ifjúsági törvény végrehajtására vonatkozó miniszteri utasítás tervezetét tárgyalta. A hazai könnyűipar mintegy 150 ezer fiatalt foglalkoztat, igv ■izéles tömegeket érint az az Uasítástervezet, amelynek célja elősegíteni az ifjúság jogszabályokban előírt alapvető kötelezettségeinek és biztosított jogainak érvényre jutását. A Könnyűipari Minisztériumra és a felügyelete al;' tartozó vállalatokra, trösz tökre, intézetekre és intéz ményekre kiterjedő hatály! Uasítástervezet szerint a jövőben a vállalatok vezetői gondoskodnak arról, hogy a fiatalok megismerjék munka helyük alapvető célkitűzéseit, biztosítaniok kell, hogy ez a gondolkodás éppoly időszerűtlen, miht a gazdasági életben. A helyi kezdeményezések, az önálló döntések hozhatnak Sikert Sza- bolcs-Szatmátban iá. Teljesen világos, hogy az egészségnevelést a nevelési folyamat minden területének szerves részévé kell emelni. Adott tehát a feladat mind a tanárképző főiskolának, mind a jövendő szövetkezeti szakembereket képező mezőgazdasági főiskolának, hogy hallgatóit a tantárgyakon belül, vagy ha kell azok mellett, vagy ázokon kivül felkészítse arra, hogy kötelességük Ívsz leendő munkahelyükön az is, hogy a higiénés, és mentálhigiénés kérdésekkel szembenézzenek. Miután végző hallgatóik el. sősorban ezen a tájon vállalnak^ munkát, a megoldás sürgető, hiszen az egészség- nevelés térén mutatkozó elmaradottságunk sajnos meg. haladja az országos átlagot. Ha megyénkben az egészségnevelés kérdése sajátos tartalommal telik meg. lendületet kap, mondhatjuk úgy is. úttörő szerepet, vállal. A módszer, a legjobb út még nem kikísérletezett. Talán elég a munka nagyságára dr. Veres tanulmánvártak bei« jezö bekezdését idézni: „Az orvostudomány és á pedagógia integrációját megteremteni, az egészségnevelés tartalmi. módszertani, szervezési kérdéseit az iskola és az ifjúsági mozgalom számára kidolgozni a tudományos szakemberek jövő feladatát képezi." Vajon miért ne lehetnének ebben elsők a szabolcsiak? az ifjúsági szervezet képviselői részt vegyenek minden olyan vállalati, üzemi, munkahelyi döntés előkészítésében, amely a fiatalokat érinti. A vállalatoknak támogat- uiok kell az ifjúsági termelési mozgalmakat. A jövőben Ismeretterjesztő füzetek kiadásával, tájékoztatókkal, filmvetítésekkel, üzemlátogatásokkal könnyítik a pályaválasztást. A vállalatok a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását ösztöndíjakkal, tankönyvek, tansze rek biztosításával is támogatják. A jövőben nagyobb támo- :atóst élveznek majd a pá yakezdő fiatalok is. Munkájukat a pályakezdéstől öt éven át figyelemmel kísérik és elősegítik, hogy képzettségüknek és képességüknek legmegfelelőbb munkakörbe kerüljenek. A megyei tanács az elmúlt nyáron felmérést készíttetett a városi és a községi tanácsokkal a magukra maradt és a kedvezőtlen körülmények között élő idős ■rnberek szociális helyzetéről A felmérés nem csupán sta tisztikai célból készült, r megyei tanács a felmérér összesítése után, az ismeretek birtokában anyagi segít séget nyújt a legjobban rá szoruló idős embereknek. A felmérésből ugyanis kiderült hogy megyénkben 450 olyan idős ember él, aki rendszeres szociális segélyre jogosult, de a helyi tanácsok ezeket a jogos igényeket nem tudják kielégíteni — anyagi fedezet hiánya miatt. A megyei tanács végrehajtó bizottsága múlt havi ülésén — a tervezetten felül — 2 millió forintot szavazott meg az említett idős emberek támogatására. Ebből az ősszegből ez év végéig több mint 500 ezer forintot kapnak a iárá- si hivatalok, a városi, illetve a községi tanácsok. Az ösz- szeg többi részét a jövő évben kapják meg a tanácsok. A közelmúltban a kisvár - dai járási hivatal 120 ezer, a mátészalkai 106 ezer, a nyírbátori 96 ezer, a nagykállói 74 ezer, a nyíregyházi 56 ezer, a fehérgyarmati 31 ezer 800, a vásárosnaményi járási hivatal pedig 12 ezer 800 forintot kapott a megyei tanácstól az említett célra. A Uj formájú telefonkönyv jelent meg a közelmúltban, amelynek első példányai már eljutottak az előfizetőkhöz. Az új könyvvel kapcsolatban adott tájékoztatást Schneider József, a Debreceni Postaigazgatóság fejlesztési igazgatóhelye Itese. — A telefon-előfizetőket talán meglepi, hogy a könyv az eddig kiadottakhoz képest eléggé vaskos. Ennek oka az, hogy az igazgatóság Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye távbeszélőnévsorát nem három, hanem egy könyvben készítette el — hangzott a tájékoztatás. — Előnyös volt ez a megoldás nyomdai és műszaki szempontból is, feltételezzük, hogy az előfizetők jelentős része is hasznát veszi a szomszédos nagyvárosok, települések telefonszámait i: magába foglaló részeknek is. A távválasztási rendszer oe bekapcsolt előfizetőknek pedig gyakorlatilag nélkülözhetetlen más megyék, Illetve a főváros telefonkönyve. A Az utasítástervezet a dol- ,zó ifjúság közéleti tevékenységének fokozása és a fiatalok tájékoztatása érdekében a vállalatoknál ifjúsági parlament szervezését javasolja. A könnyűiparban dolgozó fiatalok részére a minisztérium szervez ágazati ifjúsági parlamentet. Ezeket a fórumokat legalább kétévenként össze kell hívni. A vállalatoknál legkésőbb 1973. március végéig intézkedési tervek készülnek az ifjúsági törvény végrehajtására. A Könnyűipari Minisztérium folyamatosan foglalkozik azoknak a kérdéseknek a megoldásával, amelyek az ifjúságot közvetlenül érintik. A tervezet vitáján sok javaslat hangzott el, s a miniszteri utasítás előreláthatólag még ez év végéig napvilágot láthat. Nyíregyházi Városi Tanóc» 40 ezer forintot kapott a fél* millióból. A járási hivata* lók szociálpolitikai csoportja az igényeknek megfelelően már szélosztotta az összeget a községek, illetve a Város ->lt Mátészalka és KisVárd»' ‘ ö* . zott. Végső soron tehát ie* lyi tanácsok döntik el, irigy a támogatási alapból k' milyen arányban részesül a rá* szorultak közül. Az összeg szétosztása után tehát újabb 450 idős embert tudnak rend* szeres szociális segélye" ré* szesíteni a tanácsok ne* gyénkben. Egy segély űzet íré havonta átlagosan 27?--2”.Ö forint jut. Nemcsak azok ’•é* szesülnék az állandó segélv* ben, akik jövedemmel ea’ ál* talán ném rendelkeznek, ha* nem azok is, akik kévéé nyugdíjat, vagy kevés tsz* járadéköt kapnak. Az igaz* ságos elosztás érdekében a tanácsok szociálpolitikai elő* adói környezettanulmányt készítettek a segélyre szoruló idős embereknél. Az állandó segélyt szeptember 1-tól visszamenőleg kapják a tanú* csők által kijelölt idős em* bérek. 1973-ban a megyei tanács a tervezett 19 millió helyett több mint 2Ö millió forinttal támogatja a tanácsok szociálpolitikai munkáját. így lehetőség lesz arra, hogy a 450 'dós ember jövőre is rendszeresen, havonta segélyt kapjoh. <H. 1.) korábbi gyakorlattól eltérően 19 helyett hat kötetben adja ki a posta a vidéki távbeszé* lőnévsort. A tervek szerint legközelebb négy-öt év múlva ad ki a posta új telefonkönyvet. At időközi változásokról változási jegyzéket készítenek, amelyet az előfizetők a telefonkönyv mellékleteként őrizhetnek. Ezekben a hetekben a costa az előfizetőket távbeszélő-állomásonként egy-egy könyvvel kézbesítés útján látja ei, s a könyvek árát az előfizető következő számláján számítják fel. A posta- igazgatóság a távbeszélőalközponti berendezések előfizetőinek javasolja, hogy á házhoz kézbesített példányokon felül vásároljanak is á szükséges mennyiségben. (Erie Nyíregyházán a posta Bercsényi utcai új épületében van lehetőség). A telefonkönyvek jelentős észét már eljuttatták az előfizetőkhöz. Hátra van még az OTP-átutalási betétszámlával rendelkező telefon-előfizetők ügyének rendezése. Az OTP ugyanis — mivel erre nincs megbízása, s az illetékes előadók nem tudhatják, hogy az előfizetőnek szüksége van-e az új telefonkönyvre — nem intézkedik. Ezért a posta illetékesei azt javasolják, vagy adjanak írásbeli megbízást, vagy ami egyszerűbb: vegyék át személyesen a postán a szükséges telefonkönyveket. Néhány szót arról, mit is tartalmaz a könytr a telefonszámokon kívül: a dísztáviratok színes mintáit, a posta távbeszélővel kapcsolatos szolgáltatásait, kivonatosan ismerteti a postai díjszabást, s részletesen tájékoztatják az előfizetőket a gépi kapcsolási rendszerű tá volsági forgalom (távhívás) hogyanjáról. Körülbelül 7Ü város, illetve település előfizetői Pécstől Debrecenig, Kaposvártól Szolnokig közvetlenül hívhatják egymást. Sajnos, ez a kedvez* lehetőség egyelőre csak e tervekben érinti megyénk riefon- előfizetőit. Bürget Lajos Miniszteri utasítástervezet a fiatatok kötelezettségeinek, jogainak érvényesítésére Telefonkönyv 3 megyének AZ ELŐFIZETŐK MEGKAPOK, ILLETVE MEGVEHETIK
