Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-04 / 261. szám
KELET-MAGYARORSZAG I. oMaS WT2. liwemfer I: Építőipar — napjainkban KORUNK TUDOMÁNYOS «zenzációi, az űrkutatás, az elektronizálás árnyékában már-már észrevétlenül futotta be szédületes karrierjét az építőipar. Az ok kézenfekvő: az utóbbi évtizedekben világszerte példátlan méreteket öltött az építéséhség; az iparfejlődés és a városiasodás üteme szükségképp újra és újra megkérdőjelezi az építőipar hagyományos módszereit. Ha ehhez most már a jövő hozzávetőleges kórvonalrajzát is kapcsoljuk, ha a városiasodás holnapját is ábrázoljuk, akkor még nyilvánvalóbb, miért nem érheti be a világ a jó öreg tégla és a malte- roskanál évezredes technológiájával. A jövőkutató szaktekintélyek monoton azonossággal ismétlik, nem a vernei látomást, hanem a számítható bizonyosságot: a Föld népessége sűrű hullámokban áramlik az űj han- gyabolypoliszokba, a városokba... Mindez alighanem elegendő annak jelzésére, miért vagyunk tanúi — világszerte és nálunk is — az építőipar teljes megújulásának, az új technológiák felgyorsult térhódításának. Nyelvünk találó pontossággal fejezi ki ezt a változásfolyamatot; az építőipar iparosodása tömören összegezi az átalakulás lényegét. Ha közelebbről szemügyre vesszük ezt az új fogalmat, kitűnik, hogy az iparosítás voltaképpen nem értelmezhető kizárólag az építőipar kapuin belüli, „háztáji” ügyeként. Igaz. az iparosítás mindenekelőtt azokat az új technológiai eljárásokat sűríti. amelyek például a házgyárak megjelenésével. a nagypaneles építéssel, tehát a valóban belső, iparági változásokkal függnek össze. Ezzel párhuzamosan nyomulnak előtérbe azonban a még újabb eljárások —ilyen például az úgynevezett könnyűszerkezetes építés, mód, — amelyek feltételeikkel és hatásaikkal már rend- re-sora túllépnek az építőipari határokon. AZ ÉPÍTŐIPAR kétségkívül az ősi kezdetektől a legutóbbi évtizedekig, mindig feltételezte a külső kapcsolatokat — nyilvánvaló, hogy például a lakásépítés, a technológiai megújulás előtt is megkövetelte bizonyos szerelvények, szerelési anyagok stb. szállítását. Ez a kapcsolatrendszer is átalakult azonban, s ma már az építőipart, illetve a széles ipari hátországát sajátosan új szálak fűzik össze. Voltaképpen olyan ágazati integrálódásnak lehetünk tanúi, amely egyebek között a mezőgazdaságban is világszerte kialakult, s amely már- már elválaszthatatlanná teszi a közvetlen termelőtevékenységet a szállító-kapcsolódó ágazatok munkájától. Az építőipari változásokat alapjában véve az jellemzi — s ebből fakad az ipariszolgáltatási hátországhoz fűződő újszerű kapcsolat —, hogy a határ, amely korábban az úgynevezett telepített ipart a nem telepített építőipartól, ettől a jobbára helyszíni munkát végző, vándortevékenységtől elválasztotta, mind erőteljesebben elmosódik. Az építkezéseken csökken a helyszíni munka aránva, mindinkább csupán összeszerelésről van szó, miközben az ipari, gyári jellegű termelés kerül előtérbe. A könnyű- szerkezetes építésmód például, amely elsősorban úgynevezett közösségi, kereskedelmi, bizonyos ipari épületek rendkívül gyors létrehozására alkalmas, immár túlnyomórészt erre a hátországra épít; ott kell a szerkezeteket, különleges pontos, századmilliméteres tűrési határú technológiával előállítani. (Jellemző a. mód* szer előnyeire, hogy a magyar könnyűszerkezetes építés tapasztalatait bemuta- .tó :vai kiállítás óriás csarnokát egyetlen hónap alatt szerelik össze!). AZ ELÖREGYÄRTÄS, szerelés újszerű hátországi kapcsolatokat feltételez a hagyományos építőipari anyagok, szerelési cikkek termelése tekintetében is. Természetes, hogy például a teljes fürdőszobát gyárilag előállító blokkrendszer a csapok, fürdőkádak stb. pontos, tervszerű szállítását követeli, hiszen a határidő-elcsúszás, a minőségi előírások mellőzése most már valóban az egész építési . menetrendet befolyásolhatja. S itt nyomban átkapcsolhatunk az elvi megközelítésről a napi, gyakorlati gondokra: ez az a pont, ahol az építőipar méltán vár több segítséget, jobb együttműködést. Amíg ugyanis például a könnyűszerkezetes építésmód vagy a házgyártás nagy beruházásokkal megvalósított, újszerű termelést feltételez, a hagyományos anyagok, termékek szállításánál a sokéves, már-már meggyökeresedett kapcsolatok újjászervezéséről, a szállítások terv- szerűségéről van szó. Hadd utaljunk közeli tapasztalatokra; az idén, az év első felében is nagymértékben akadályozta az építés egyenletességét, hogy egész sor, más ágazatból várt anyag szállítása késett. Hiány volt csatornázási vasöntvényekből, kábelekből és villamos vezetékekből, radiátorokból, csőkapcsoló idomokból, s a habalátétes PVC padlóburkoló anyag nagymérvű hiánya sok helyütt a lakásátadások ütemét késleltette. Továbbra is gondot okoz egész sor épületszerelvény, zománcozott berendezés, gáztűzhely tervszerűtlen szállítása. Az építőipar teljes megújulása, az építkezések gyorsítása, tömegesebbé, egyszersmind olcsóbbá alakítása, amint bevezetőben utaltunk rá, óriási erőket mozgató, nagy anyagi forrásokat feltételező világfo- 1 lyamat, amelynek térhódítási üteme nálunk is rendkívül gyors. A negyedik ötéves terv az építőipari termelés növekedését az átlagosnál gyorsabbra irányozta elő, egészében mintegy 40 százalékos bővüléssel számolva, s ehhez mintegy 15 milliárd forintos ágazati fejlesztési összeget is kalkulált. ' MINDEZT KIEGÉSZÍTIK azok a korszerűsítési, fejlesztési programok — például a vegyiparban, a gépiparban, a bútoriparban —, amelyek az építkezések hátországában is megteremtik a gyors előrehaladás lehetőségeit. Nyilvánvaló azonban, s ezt húzzák alá az Idei első fél év tanulságai is: hiba lenne mindent a fejlesztési programoktól, a nagy beruházásoktól várni. Az iparosodó, következésképp: ipari tervszerűséggel, pontos fogaskerék-kapcsolódással működő építőipar a hétköznapi munka, a folyamatos szállítás tervszerűségét, szervezettségét ugyancsak feltételezi! , T. A. Konsxtantyin Ovteskim A DAL Az októberi ünnepre Sze- vasztyjan nagyapó vendégeket hívott. Tőle jobbra Akim ült, a felderítő osztag volt parancsnoka, balján pedig Szavelij, a partizánbrigád komisszárja. Az öregek iszogattak, és mint ahogy ez ilyenkor szokás, visszaemlékeztek a fiatal éveikre, tűzben-harc- ban eltelt ifjúságukra. Aztán így szólt Akim: — Rajta, Szevasztyjan, kezdd el a mi dalunkat. Hiszen neked gyönyörű hangod volt Szevasztyjan tagadóan intett: — Nem megy már, testvér. ' Reszket a hangom. Hanem) inkább idehívom Igort, az unokámat. Vendégségbe jött a városból. Énekkari tag, koncerteken is énekel. Neki aztán van hangja. Igor, gyere csak be! Az unoka átjött a szomszéd szobából. Ott állt. világos öltönyben, divatos nyakkendővel. Magas, kék szemű. — Igor — kérte a nagyapja — .énekelni szeretnénk Kezdd már el, hogy „Völgyvidéken és hegygerince át...” Majd mi aztán folytatjuk. — „Völgyvidéken és hegygerincen át... 7” — mosolygott Igor. — Régi nóta ez már, nagyapa. Elénekelek inkább egy másikat. Felszegte a fejét és rázendített: Találkozóra ha vár a kedves, Siess hozzá, siess, siess... Kellemes hangja volt, szívhez szóló. Tudott vele bánni. Az öreg partizánok szótlanul hallgatták, bólogattak ősz fejükkel. Akim csendesen mosolygott magában. Szevasztyjan gyönyörködött az unokájában. — Pernek hangod van — mondta Akim. — De azért mégis segíts nekünk énekelni. Vagy énekelj el valami mást, amit az ifjúság énekel mostanában — kérte Szavelij. De Igor nem énekelt többet. Visszament a másik szobába. *Az asztalnál hallgattak az öregek. Aztán Szavelij ránézett társaira és elkezdte: Völgyvidéken és hegygerincen át, tör előre a hadsereg... A hangja recsegő volt. rekedtes. De a dal mégis zen- tett és felröppent az ünnepi isztal fölé. Akim és Szevasztyjan is ekapcsolódott: A fehérek partvidékét. Hogy csatában nyerje meg. A szomszéd szobában Igor felkelt a díványról és behajtotta az ajtót, zavarta a ének. De itt a szobában lobog tak a' harcban edzett sza vak: Vörös zászló leng, lengeti S2>i' A csaták bíbor hajnalán Szevasztyjan lehunyt szemmel énekelt, arra emléke zett, hogyan égették fel r fülérek szülőfaluját, Ivanov kát, és hogyan lőtték agyor a lakosokat. Akkor hal' meg a felesége, Lukerja Valami csoda folytán megmenekült az ötéves Matvej- ka. Igor apja. És amikor ismét visszafoglalták a falut, csak üszkös romokat talált... Merit a hős brigádok élén Sok amúri partizán... Akim tenyerébe hajtva az arcát, arra emlékezett, hogyan bukott le a lóról amikor kardsebet kapott. Még szerencse, hogy társai aztán időben megtalálták, másképp elvérzett volna. A szakáll alatt most már alig lehet észrevenni a fülétől az álláig húzódó mély sebhelyet... És a Csendes-óceánnál Véget értek a csaták. Szavelij énekelt, kihúzva magát. Komisszár volt és most ismét előtte vonultak a seregek az ellenség állásai ellen... Énekeltek és egyáltalán nem vették észre, hogy a másik szobából kijött Igor. nekidőlt az ajtófélfának és nézte,- nézte az öreg partizánokat. Énekeltek és egválta- lán nem hallották. hogy reszkető öreges hangjukbp beleolvadt egy fiatal hang. Zbiskoné Hering Margit fordítása Távlatok Csen gerben Szakosítás A három üzemegységes, 5 ezer hektáros csengeri Lenin Tsz a megye legnagyobb szövetkezeti gazdaságai közé tartozik. Két éve, a szamosközi árvíz idején rengeteg kárt szenvedett, tragikus heteket élt át. Most, az év utolsó negyedében Szilágyi Béla főkönyvelőtől kértem adatokat. úi létesítmények Szinte egyszerre jelentkezik három irányú szakosítás telepei kialakításának befejezése és jószággal benépesítése. Az évi 10 ezer kövér sertést kibocsátó centrum ez év végére lesz kész. Betelepítése jövő márciusban történik. A 432 tehénférőhelyes telep november végére, december közepére készül el. Állományának 90 százalékával már rendelkezik a tsz. A 9640-es juh- telep (6 ezer anyával) ugyancsak az egyik legnagyobb ilyen gócpontja lesz a megyének. A szakosítások megvalósítása 108 millióba kerül. Természetesen igénybe vették a lehetséges állami támogatást. Teljes üzemelésnél, a szakosított sertéstenyésztés, illetve hizlalás évi hasznát 4 millió forintra tervezik. Szarvasmarha-állománynál egyedenként 3500 literesekkel számolnak, s egyelőre az évi bevételt 1—1 millió 200 ezer forintra becsülik. A nagyszámú juhállomány után másfélkétmillióra tervezik az évi jövedelmet. Persze, mindez még megvalósítás előtt áll. Egész sor gazdasági és speciális feladatot kell megoldani. Nem látKözvetlen export az „új telepesek“ szik könnyűnek határidőn • belül, kellő számú, megbízható szakmunkásgárdát kialakítani. f Alma exportra Félezer vagon almatermésre számítottak idén. Húsz vagonnal kevesebb termett. (A gyümölcsös bizonyos tekintetben még mindig sínyli az árvizet.) Exportra való mintegy 400—420 vagon mennyiség. A tsz saját készítésű ládáiba csomagolja. A Szovjetunióba irányított exportot közvetlen adja át Tuzséron. Nagyon pontos szervezést, gyorsaságot és felelősséget követel napi 8—10 vagon exportalma elszállítása a megye legtávolabbi részéből. Rendszerint 200—300 nő dolgozik a válogatásnál, csomagolásnál. Félezer holdat vetettek ok- . tóber 28-ig. Naponta 14 géppel dolgoznak szántás-vetés munkán. A kedvező időjárást alaposan kihasználva, november 5-ig földbe teszik az utolsó búzavetőmagot. A tervek teljesítését minden területen külön is jutalmazzák. Jutalom a legjobbaknak A tsz összes bruttó árbevételre 122 millió forintot tervezett idén. Az 1200 munkaképes tag közt különösen sokat jelent a három szocinlista címert dolgozó brigád. A növénytermelőnek 24, a zöldségkertésznek 21, a gyümölcstermelőnek 17 taíia van. Na.ev többségük nő és fiatal. Jutalmazásukra 30 ezer forintot szavazott meg a közgyűlés. A közeli Szamos medréből építésre kiválóan alkalmas — Munkában hordaléki folyami hdmokoi — kavicsot termelnek ki. Naponta átlagban 200—300 köbmétert gyűjtenek össze. Másik kiegészítő tevékenység: exportszállításra is megfelelő ládakészítés. De ezt épp úgy, mint a kavicstermelést, nem különleges haszon érdekében működtetik. Azt tartják fontosnak, mintegy félgzáz tagnak állandó munkalehetőséget biztosítanak. Közeli ipar hiányában ez sokat számít. A szorgalom eredménye A nagy árvíz után számos család költözött át és telepedett le végleg Csengerben. Az eddig áttelepültek a gyors állami segítséggel korszerű, szép házakat építettek és rendeztek be. Elvezették hozzájuk a vízműhálózatot, lekövezték az utcát. Jól berendezett boltot nyitott az ÁFÉSZ, befejezés előtt a szilárd járda építése. így lassan megszokják, megszeretik új lakóhelyüket a „beköltözöttek”. S maradtak tovább, dolgoznak a tsz- ben, a nagy család közösségében. Munkaképes tagjaik száma kétszáz körüli. Szorgalmuknak — minden nehézségeik ellenére — megvan az eredménye: mindjárt az árvizet követő évben 93 forintot ért egy 10 órás munkanap a csengeri Lenin Tsz-ben. Idén 100 forintot terveztek. De az alma, a napraforgó nem hozta pontosan a számítást. 90 forint körül így is meglesz egy napért. S ez egyáltalán nem lebecsülendő eredmény. Asztalos Báltat Tanyák — holnap Jegyzetek a vásárosnaményi járásból Évekkel ezelőtt azt hittéka vásárosnaményi járásban is, hogy a tanyavilág belátható időn belül megszűnik, lakói a községekbe költöznek. Ezért jó ideig kevés gondot fordítottak a „lebontásra ítélt” tanyákra. Az élet azonban másként alakult: a tanyavilág nagyon is élő tényező maradt, "őleg a mezőgazdaság miatt. A járásban 2 tanyát jelentős ' :jlesztésre jelöltek ki. Ere- letileg 1968-ban csak a Nagy- /arsányhoz tartozó Szabadságtanya fejlesztési tervét fogad- ‘a el a megyei tanács, de a kérvények hatására a megye vezetői hozzájárultak a Vá- '.ánasnaményhoz tartozó Pető- fi-tanya fejlesztéséhez is. Azóta a megye és a járás párt- és gazdasági vezetői többször is foglalkoztak a tanyán élő lakosság helyzetével. A járási hivataloknak legutóbb október elsejéig kellett jelentést készíteni a megyei tanácsnak, a tanyák jelenéjről és a fejlesztésre kijelölt tanyák jövőjének tervéről. A vásárosnaményi járásban — a néhány házból álló településeket nem számítva — mindössze hat tanyát tartanak nyilván. A járási hivatal jelentése szerint a Vásáros- naményhoz tartozó Károlyitanyát, a Tiszaszalkához tartozó Laposhát-tanyát és a Nyírmadához tartozó Zöld-ta-' nyát nem ítélték lebontásra, sem fejlesztésre, ezek a tanyák tehát maradnak jelenlegi helyzetükben, mivel ezekre a tanyákra- nem adhatnak építési engedélyt a tanácsok. A Tiszaszalkához tartozó Uj- tanyát lebontásra ítélték. A megyei tanács nem csupán statisztikai célokra kérte a jelentéseket. A megye és a járások vezetői javítani akarják a tanyán élő emberek élet- és munkakörülményeit. Azokat, a tanyákat „ítélték” lebontásra, amelyek fenntartása, illetve fejlesztése nem célszerű, sem a tanács, sem a mezőgazdaság, sem a lakosság szempontjából. Az ilyen tanyák lakói a községekben telekhelyet és munkát kapnak, kulturáltabb, jobb életet élhetnek. A fejlesztésre kijelölt tanyákon viszont a községekhez hasonló élet- és munkakörülményeket tarem- tenek. így — ha lassan is —, de évről évre csökken majd a falu és a tanya közötti különbség. Szükség is van a hatékony intézkedésekre, hiszen jelenleg a vásárosnaményi járás 6 tanyáján közel ezer ember él — hátrányos körülmények között. A tanyai emberek életét a nehéz mezőgazdasági munka jellemzi, az itt élő emberek iskolai végzettsége általában alacsony. Petőfi-tanyán már ez év végéig jelentősen javul az itt élő 280 ember élete. A tanács kérésére a MÁV várótermet épített a tanya közelében. A lakosság sem maradt tétlen, társadalmi munkával segítette az építkezést. így november elejétől a tanyát bekapcsolják a vasúti közleKedésbe, év végéig pedig az autóbuszk.v Jsbe is. Már felépül1 az új buszváró — a Károlyitanyán is —, így mindkét tanya autóbuszt kap. A Petőfi tanya már segélykérő telefoni is kapott, tehát "itt hamarosan teljes lesz az összeköttetés a külvilággal. Év végére eltűnik az udvarokról és az utcákról az évszázados átok: a sár. A Beregi Vízgazdálkodási Társulat ugyanis megoldja a belvízrendezést. A következő ötéves tervben törpe vízművel látják el a települést. Az itt élő gyerekeket újabban iskolabusz viszi a Vásá- rosnamény II. kerületében lévő iskolába, ahpl korszerű, a réginél magasabb színtű oktatásban részesülnek a gyerekek, s a napközi otthonban ebédet is kapnak. . A Szabadság-tanyán folyamatosan épülnek az új házak és szépülnek, modernebbek lesznek a régiek. A település villanyhálózata év végéig 500 méterrel bővül, jövőre segélykérő telefont kapnak az itteniek. Ugyancsak jövőre bővítik a nagyvarsányi napközi otthont, a tanyán teljesen megszűnik az általános iskolai oktatás, az alsó tagozatosok is a rangosabb községi iskolában tanulnak majd. Uj-tanyán gazdasági okok miatt megszüntették a Nyírmadai Állami Gazdaság üzemegységét, a tanyát átvette a tiszaszalkai tsz. A tsz-nek sem célszerű itt egy telepet létrehozni, ezért ítélték lebontásra a tanyát, ahol már csak öt család lakik. Ezek a családok — anyagi helyzetük miatt — egyelőre nem tudnak lakást építeni a községben, ezábt még 2—3 évig maradnak megszokott otthonukban. A járási hivatal mégis könnyített sorsukon: a tanyát igazgatásilag Barabá tói Tiszaszalkához csatolták a közelmúltban. MábriA UjN
