Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-04 / 261. szám

4. dim SfLST-MAGYÁHŐRgZAí? 1-972. líóremSer %. Szülők fóruma FIATALOK üli FIATALOK 10! FIATALOK SÍ FIATALOK IS FIATALOK Az iskolások tízóraija Iskolába járó gyermekeink zöme reggel 7 óra körül — kis részük még korábban — reggelizik. Akár napközi otthonba járnak, akár. az otthonukba térnek vissza a tanítás után, 1 öra előtt aligha ebédelhetnek. Inkább későbben, hiszen vannak napok, amikor 1 óra után fejeződik be a tanítás. 6—7 órának nem szabad eltelnie közbeiktatott kisebb étkezés nélkül. Ehhez az igényhez igazodik az iskolák szüriperc- rendje. 10 óra körül — rendszerint a második taní­tási óra után — van egy úgynevezett „nagy szünet”, ami 15, esetleg 20 percig tart. Ekkor , ehetnek a ta­nulók. ügy gondolom, nem tesszük feleslegesen, ha szó­lunk néhány szót arról, mit adjunk tízóraira a gyer­meknek és hogyan csomagoljuk azt. A „mit adjunk” kérdésben attól függ a tanács, hogy hány évesekről van szó. A kis foghíjas hatéve­seknek mást kell adnunk, mint a kamaszodó nagy­evőknek. Általános tanács, hogy olyan ennivalót ké­szítsünk össze, amit könnyen elfogyaszt a gyermek a megadott idő alatt. Mennyiségileg is annyi legyen, ami a gyermek étvágyának megfelelő és minőségét tekintve is olyan, ami nem piszkít, nem folyik szét, nem kenődik el stb. A kis elsősnek leghelyesebb egy megvajazott kiflit adni, vagy két vékonyka szelet kenyér közé fogott párizsit, szalámit, sonkát. Nehezen birkóznak meg a tejfogukat már elhullatott I—II. osztályosok a kenyér héjával, ezért helyes, ha azt körbe „hámoz­zuk” előre, vagyis kenyér beléből álló karéjokat il­lesztünk össze. A „száraz” evés után szomjasak a gyermekek. Helyes; ha a napi tízórai mellé mindig adunk egy kis gyümölcsöt is, aminél szintén vigyázzunk, hogy ne légyért nehezen csomagolható. Leghelyesebb elnégyelt, kivágott magházú almát adni. Télen hámozott sár­garépával, tavasszal retekkel egészíthetjük ki az el­készített harapnivalót. A gyümölcs, a sárgarépa, a paprika, a retek nemcsak a szomjúságot oltja, hanem nagyon egészséges is, hiszen mindegyiknek magas a vitamintartalma. Nem helyes, ha egész tanévben, csaknem 10 hó­napon át, nap-nap után ugyanolyan tízórait kap a gyermek. Gondoljunk arra, hogy mi magunk is meny­nyire szeretjük a változatosságot. Ugyanígy a gyer­mek is. Sajnos, előfordul az is, hogy túrós palacsinta ke­rül a tízórai csomagba, ami nehezen fogyasztható el az iskolában éppen úgy, mint a rántott hússzelet, vagy a csirkecomb. Biztos, hogy ezeket is a szülői szeretet adja útravalónak, csak éppen arra nem gon­dolnak, hogy nem terített asztalnál esznek a tanu­lók. Könnyen zsíros lesz a padjuk, ruhájuk és min­den, ami körülöttük van. Kell szólnunk néhány szót azokról a gyermekek­ről, akik nem hoznak magukkal tízórait. Azt szoktam mondani a szülőknek a szülői értekezleteken, hogy azokat a sóvárgó, éhes szemeket legalább egyszer látni kell ahhoz, hogy soha-soha többet ne indítsák útnak gyermeküket ennivaló nélkül, ami ma már nem anyagi kérdés, hanem egyszerűen gondatlanság, hanyagság. A tízórait nem hozó gyermekek kis csoportja mellett akad minden osztályban egy-két gyermek* aki a különlegességekkel szeret tüntetni. Hatalmas, há- mozatlan narancsot (7—8 forintba kerülhetett) hoz magával. A hámozással illóolajfelhőbe burkolja ma­gát, ingerli csörgő nyálú kis pajtásait. A narancs elfogyasztása szertartásosan folyik. Sokszor úgy lá­tom, hogy a társak bosszantására. „Nekem van, ne-, ked nincs!” Valami ilyesféle érezhető a hatást váró körültekintésben. Bár a tanítónőnek nincs joga megtiltani a na­rancstízórait, de helyes, ha se banán, se narancs, se mandarin nincs a kis csomagokban. Azt egyék meg a gyerekek otthon. Az iskolában csak olyat egyenek, amit minden család megengedhet magának. Sokkal egyszerűbb kérdés a tízórai ügyes cso­magolása. Leghelyesebb papírszalvétába, vagy kis vászonkendőbe göngyölni, majd nylonzacskóba he­lyezni az egészet. Végtelen a szülők ötletessége. A tízórait kiegészítő paprikát, répát, retket, gyümölcsöt, kiürült műanyag dobozkába (krémtúrós, mustáros, stb.) teszik. Általában a régmúlt idők emléke már, az újság­papírba csomagolt tízórai, ami átzsírosodott, s bizony sokszor pecsétesek lettek tőle a könyvek és a füze­tek is. No, de ez régen volt. Azóta már szebben, könnyebben és egészségesebben élünk, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy erről a jelentéktelennek tetsző kérdésről ilyen részletességgel elbeszélgethet­tünk. Dr Gergely Károlyné Vera Inber : Á jövőnek — a múltról Hisz jön az ősz a jelhőket kavarva, A fa megválik az avarba halttól, S unokáink faggatnak majd a Múltról. Mondják: a hallgatásnak csönd a sodra, Idők tanúi — emlékezzetek! A Szmolnijban született hatalomra, S amikor Kolcsak emelt rá kezet. TÖRD A FEIED ? Vízszintes: 1. Telerámolt. 6. Tiltószó. 7. Bácsika (—’). 8. Hamis. 9. Ama helyre. 11. Lekvárfőző edény. ,12. Római 495, 51. 14. .. .-tram (trombitahang). 16. Megfejtendő (folytatódik a függőleges 6, 24. számú so­rokban). 18. Római 2000. 20 Azonos betűk. 21. Balogh Sándor. 22. Favágó szerszám. 24. Idevisz. 25. Elárusít. 27. Övja. 28. Kalászos. 29. Ele­del, régies magyarsággal. ital. 15. Kúszik. 17. Lekvár­hoz hasonlít. 19. Afrikai köz­társaság neve. 21. Ideiglenes, rendszerint fából épített, árusításra felállított épületfé­leség. 23. Hiányos kazal!!! 24. Megfejtendő. 26. Deák j Sándor. 27. Kiejtett mással- j hangzó. Megfejtendő: A vízszintes 16., függőleges 6., 24. számú sorok. Múlt heti megfejtés: ÖKÖ- RITÖI FERGETEGES. Függőleges: 1. Cselekedő. 2. Félig la­kó!!! 3. Keserű, mint az ... 4. Olasz folyam. 5. Megfőzött őrölt gabona. 6. Megfejtendő. 10. A lötty. 11. ÜRN. 13. Ilonka. 14. Frissítő Könyvjutalmat nyertek: Lordovics László Nyíregy­háza, Szász Tamás ' Nyíregy­háza- Bärtha Erzsébet Ho- dász, Szüqs Endre Mátészal­ka és Osváth Éva Mátészal­ka. TrVElNTER u Elektronikus költészet A költők általában külö­nös emberek. Hát még ha egyesül bennük a filmrenr dező és a szerkesztő is. Raj­nai András immár 14 évvel ezelőtt verseivel jelentke­zett a nyilvánosság . előtt. Már kezdeti verseivel ke­reste a hétköznapok mélysé­geit, s kifejezésmódjában is mindig újra törekedett. 1958-ban került a televízió nagy apparátusába. — Ügy éreztem és érzem ma is — mondja Rajnai András, — hogy a televízió adja a legtöbb kifejezési le­hetőséget. Persze költőket nem alkalmaztak akkor sem a televízióban, ilyen státusz nem volt. Díszítő munkás­ként kezdtem pályafutáso­mat. EJgy évig hordtam, épí­tettem a díszleteket a stú­diókban. Ekkor kezdtem el egyetemi tanulmányaimat a bölcsész karon; Közben át­minősítettek a szerkesztők, rendezők sorába. — Milyen elképzelésekkel indult? — Szinte „mániám” volt és maradt is, hogy valamifé­le tömeghatású költészetet, audiovizuális költeményeket valósítsak meg a képernyőn; kísérletezés képben és hang­ban. Verseket publikálni, s azokat a legbonyolultabb módszerekkel is érthetővé tenni.-r Tudna erre példát? — Az éjszaka képei című Juhász Ferenc-vers aratta az első sikert ebben a műfaj­ban. Egyébként erre a vers­re mondták, hogy még ol­vasva is nehezen érthető. Képpel vizuálissá téve úgy érzem nagy tömegek előtt vált élvezhetővé, érthetővé e nagyszerű költemény. Mi­közben ezen a fajta költé­szet-átültetésen kísérletez­tem az alkotólaboratórium­mal, ami nálunk az elektro­nika, a stúdió, érdekes ered­ményre jutottam. Kicsit másra is, mint amire akar­tam. Rádöbbentem, hogy a televízióban az elektronika milyen különleges lehetősé­geket kínál. Mert — vélemé­nyem szerint — a film csak lefényképezi, mintegy hűsé­gesen tolmácsolja, láthatóvá teszi a valóságot. Az elektro­nika viszont alkalmas a fan­táziakép megteremtésére. — Ez ' a tévében is új. — Talán. De mindeneset­re közelebb került az írói, illetve általában a művészeti nyelvhez és lassan, de teret is hódít. Ennek hírnöke pél­dául Az ének, a galaktiká­ról című elektronikai költe­mény*; melyet én írtam és rendeztem is. — Egyébként ez á mű tu­domásom szerint elnyerte a trieszti filmfesztivál külön- diját. Most min dolgozik? — Az első tudományos, fantasztikus elektronikai so­rozatot Lemm: Pirx kaland­jai című művéből rende­zem. Csak példaképpen em­lítem, hogy a díszletet ked­vem szerint variálhatom az elektronika segítségével. Negyven színész játszik ben­ne, ötször egy óra az időtar­tam. Jövőre, mutatják be, de most novemberben rögzítem az egész anyagot. R. I. Erdei éjszaka Igaz-e, hogy Lenin ott lépkedett, A téren, hol később felépítették A fényfalú márvány-épületet, S körül csillagot ringatnak az esték? — özek puha lábnyomába hűvös harmat hullt az éjjel langyos szelek szárítgatták s betakarták falevéllel Medve nyála mézért csörgött kisnyulat hajtott a róka a sas meg a levegőben a köröket egyre rótta Ránk figyelnek, kiket a tél, a hó Vert, Kik láttuk a rohamra felkelőt, Az elsőket, a megváltó Októbert, S tanúként állunk a Jövő előtt. Halványuló holdfény után kiáltott egy kacér madár s folyton kopogott álmában a harkály egy vadalmafán Más fészkébe csempészte be tojását a sunyi kakuk egy tisztáson kezet fogott s továbbhaladt két gyalogút Őriznünk kell, mit tart a sejt, az elme, Mit óvni képes az emlékezet, Hisz jön az ősz a felhőket terelve, S unokáink faggatni kezdenek. Havas Ervin fordítása (1924) s amikor egy fürge mókus feltörte az éj dióját: minden állat fölébredt és — folytatta a régi nótát Krecsmáry László A furfangos kertész Leningrad egyik híres, ne­vezetes, szökőkutakkal dí­szített parkjában volt ker­tész az öreg Szerjozsa bácsi. A gyerekek mind nagyon szerették, mert szabad idejé­ben különböző labdajáté­kokra tanítgatta őket és a lehajló szomorúfűz ágából furulyákat faragott nekik. Ebbe a parkba vitte min­dig játszani kis unokáit, Fé- gyát és Maruszját Mása ma­ma, mert úgy gondolta, hogy ha a jó levegőn szaladgál­nak egy kicsit talán jobb lesz az étvágyuk. Fégya és Maruszja ugyanis arról vol­tak híresek, hogy ők voltak a Komszomolszkaja ulica legsoványabb, legrosszabbul evő gyerekei. Egyszer, az öreg Szerjozsa bácsi éppen arra a padra telepedett le és készült neki a füzfasíp faragásának, ahol Mása mama ült és csoma­golta ki a jóféle vajas kalá­csot, hogy unokáinak tíz­órait adjon, de a gyerekek csak legyintettek, egyik sem akart enni. Ekkor az öreg kertész azt mondta a nagy­mamának: — Ma este el­mennék magukhoz látogató­ba Mása mama és ott is va­csoráznék, de csak akkor, ha a gyerekek megígérik, hogy előttem megesznek vacsorá­ra három-három tojásból rántottát, rendesen, kenyér­rel. Ha ők ezt megteszik, akkor én megmutatom ne­kik, milyen csodálatos to­jásokat tojnak az én tyúk­jaim. A gyerekek tudták, hogy ha Szerjózsa bácsi eljön hozzájuk, abból csak egy jó tréfa lehet, ezért buzgón megígértek mindent. így hát este 7 órakor, amikor a rán­totta kellemes illata áradt a konyhában Szerjózsa bácsi pontosan beállított Mása mamáékhoz. Megvárta, amíg a gyerekek valóban jó ala­posan bevacsoráztak. Es csodálatosképpen aznap este egyik gyerek sem mondta, hogy sok az étel, vagy hogy nem kérnek vacsorát, de iz­galmukban még az utolsó kenyérdarabkával is kitő- rölgették a** tányért. Ekkor Szerjózsa bácsi elégedetten megveregette a vállukat, azután elővett egy tojást a köpenye zsebéből. — Nos gyerekek, nézzé­tek, az én tyúkjaim olyan tojásokat tojnak, amelyikek futkosnak — mondta. — Futkosnak? — Hát már hogyan futkosnának, hi­szen nincs lába egyiknek sem — csodálkozott Ma­ruszja. — .Pedig ha hiszitek, ha nem, ez a tojás futkos — mondta az öreg kertész és egy tojást külön tett a töb­bitől, azi:-in kért Mása mamától egy szál gyertyát. Amikor a gyertyát megkap­ta, meggyújtotta azt, majd odatartotta közel a tojáshoz. Hát egyszerre csak csodála­tos módon a tojás elkezdett mozogni és futkosott, amer - re Szerjózsa bácsi az égő gyertyát vezette. Ámultak, bámultak a gyerekek, de még Mása ma­ma sem tudta megfejteni a futkosó tojás titkát. Mikor már jó sokat nevettek, de a tojás titkát még rr ináig nem tudták kitalálni, Szer­józsa bácsi eloltotta a gyer­tyát és óvatosan,. gyengén ráütött a tojásra. — Most pedig megmuta­tom nektek — fordult a gye­rekekhez — hogy milyen csodatojást tojtak az én tyúkjaim — azzal a megre­pedt tojáshéjat elkezdte bontogatni, de már akkor a gyerekek is észrevették a hamisságot, mert az össze­tört tojáshéjból előbujt egy cserebogár. Szerjózsa bácsi ugyanis a két végén ügye­sen kifúrt egy tojást otthon. A lyukakon keresztül ki­csurgatta a tojás sárgáját és fehérjét, azután tríegna- gyította a lyukat, óvatosan beletett egy cserebogarat az üres tojásba, majd a nyílást szépen beragasztotta fehér lisztpéppel. Amikor tehát el. kezdett a konyhaasztal mel­lett játszani a gyerekekkel a jó tojásokat félrerakta uz asztal közepére és az üresei vette elő a zsebéből a csere­bogárral, amely szegényke a tojás vékony héján keresztül látta a gyertya fényét, s ez­után a fény után futkosott, hogy kiszabaduljon tojás- börtönéből. A két gyerek szépen meg­köszönte Szerjózsa bácsinak a szórakoztatást, Mása mama pedig azt, hogy a szórakozás reményében a gyerekek jól megvacsoráztak. Az öreg kertész pedig megígérte, hogy ha a gyerekek ezentúl rendesen esznek még sok. so/c este meglátogatja őket és megtanítja őket sok- más, a futkosó tojáshoz hasonló, kedves, vidám szórakozásra. Orosz meséből feldolgozta: Pfeifer Vera ÚTTÖRŐÉLET Hírek Aporligetről Két héttel ezelőtt felhí­vást közöltünk az úttörőcsa­patok, rajok, őrsök részére, hogy a pajtások írják meg az úttörőélettel kapcsolatos élményeket; számoljanak be a próbák teljesítéséről, a választott akciókról, egy- egy kirándulásról, gyűjtés­ről, a színes szakköri foglal­kozásokról. Ezeket a beszá­molókat, esetleg rajzokat rendszeresen közölve a paj­tások lapunkon keresztül is­merkedhetnének egymás éle­tével, tapasztalatokat adhat­nának át és gyűjthetnének. Elsőként az aporligeti ál­talános iskolásokról kap­tunk hírt. A levél beszámol arról, ' hogy a világtakaré- kossági nap alkalmából ér­tékelték a pajtások és • az osztályok takarékosságának eredményét. Az elmúlt tan­évben ebben az iskolában a kisdiákok 20 ezer forintot gyűjtöttek össze a betét­könyvekben. Idén két hó­nap alatt a betét összege meghaladta a hatezer forin­tot, a számítások szerint a tanév végére 30—40 ezer forint lesz a megtakarított összeg. Jó lenne arról is hírt kapni, mire költik a gyerekek megtakarított pén­züket. Visszaadják-e szüle­iknek a családi vásárlások­hoz, esetleg kirándulásra, könyvvásárlásra fordítják? Ugyanebben a levélben közük, hogy Petőfi születé­sének 150. évfordulójára emléktárgyakat készítettek. Egy térítőre kihímezték a költő portréját. Egy másik munka, egy fafaragás is Petőfit ábrázolja. Album is készült a költő munkássá-' gáról. Az úttörőélet legaktuáli­sabb eseménye november 4- én és 5-én a megyei úttö­rőparlament. Aporligetről Terdik Katalin nyolcadik osztályos tanuló képviseli csapatát. Várjuk azokat a beszámolókat is, amelyek az úttörőparlamenteken szer­zett tapasztalatokat írják le. Gyerekszáj Lajos meg akarja magya­rázni a kistestvérének, mi az a tükör. — Pista, hova nézel mosa­kodás után. hogy tiszta-e az arcod ? — A törülközőbe feleli a kicsi gondolkodás nélkül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents