Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-03 / 260. szám
« oldai kelet-magyarorszäo 1972. november S. Újdonságok ^ Tudományos kutatások *$• Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Csökkenő létszámmal,1 növekvő termelés Az egyes országok gazdasági fejlettségének színvonalát jól tükrözi a mezőgazdasági dolgozók aránya. Az elmaradottabb országokban ma is a mezőgazdaság területén dolgozik a lakosság legnagyobb része. Ázsia és Afrika országainak többségében az összes keresők 70—80 százaléka mezőgazdasági dolgozó. Törökországban 1960-ban az aktív keresők 75, Indiában 1961-ben 72,9, Pakisztánban 1964-ben 69,4, Jugoszláviában 1965-ben 53,0, Mexikóban 1960-ban 54,2, Görögországban 1961- ben 53,9, Romániában 1969-ben 51,2 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. ENSZ-statisztikák alapján megállapítható, hogy a mező- gazdasági aktív keresők 10—15 százaléka, sőt ennél jóval kisebb aránya is ki tudja elégíteni a mezőgazdasági termékek iránti szükségleteket. A legfejlettebb tőkésországokban a mezőgazdasági aktív keresők aránya igen alacsony. így például Svájcban 1960-ban 11,2, Svédországban 1965-ben 11,8, az NSZK-ban 1967-ben 10,0, Kanadában 1968-ban 9,1, Hollandiában 1965-ben 9, Belgiumban 1967-ben 5,5, az USA-ban 1967-ben 5, Angliában 1965-ben 4, de jelenleg csak 3 százalék az arányuk. Hazánkban a mezőgazdasági dolgozók aránya — hosszú távon vizsgálva — szinte folyamatosan csökkent. A mezőgazdaság keresőinek az összes aktív keresőkhöz viszonyított arányát a KSH adatai az alábbiak szerint tükrözik: Év összes m.gazdasági Mg-i aktív keresői aktív kereső aránya %-ban (1000 fő) 1900. jan. l-ér 2901,3 1734,9 59,8 1910 jan. 1-én 3144,0 1685,3 53,6 1920. jan. 1-én 3652,5 2128,0 58.3 1930. jan. 1-én 3822,1 2030,8 53,1 1941. jan. l-én 4397,4 2165,0 50,4 1950. jan. l-ér 4106,8 2134,7 52,0 1955. jan. l-ér 4470,0 1952,4 43,7 1960. jan. l-ér 4735,0 1842,6 38,9 1965. jan. l-ér 4649,2 1382,1 29,7 1970. jan. l-ér 4980,2 1303,2 26,2 1971. jan. l-ér 5010,3 1278,0 25,5 1972. jan. l-én 5036,2 1264,3 25,1 Figyelemre méltó az, hogy az 1900 és 1950 közötti 50 év alatt a mezőgazdasági aktív keresők aránya csupán 7,8 százalékkal csökkent, ezzel szemben az 1950 és 1972 közötti 22 év alatt 26,9 százalékkal. A III. ötéves terv időszakában (1966—1970 között) lelassult a mezőgazdasági dolgozók átáramlása más népgazdasági ágakba. Ez a lelassuló átáramlás várható az elkövetkező években is. Az 1972 év eleji 25,1 százalékos arány 1975 végére előreláthatólag csak 23—24 százalékra fog csökkenni. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium előre jelzése szerint 1985-ben Magyarországon a mezőgazdasági aktív keresők aránya már csak 17 százalék lesz. Az eddigi és jövőbeni csökkenés a gépesítés, kemizálás, elektrifikálás, szakképzettség, munkaszervezés színvonalának emelkedéséből származott, illetve fog származni. Jóllehet 1950 és 1971 között 26,5 százalékkal csökkent a mezőgazdasági aktív keresők aránya; a mezőgazdasági bruttó termelés ez idő alatt 59 százalékkal emelkedett, az alábbi részletezés szerint. A mezőgazdasági termékek termelésének indexe. 1950 = 100 Ev A bruttó Ezen belül termelés a növénytermelés az állattenyésztés 1969 155 161 146 1970 146 135 161 1971 159 150 171 A mezőgazdasági termékek termelésénél még gyorsabban növekedett a mezőgazdasági termékek értékesítése, amelyet az alábbi táblázat mutat. A mezőgazdasági termékek értékesítésének a volumenindexe 1950 = 100. Év Termények Gyümölcs, bor Állatok Állati termékek összesen 1969 183 312 246 284 228 1970 146 271 250 307 212 1971 182 284 316 295 250 A mezőgazdaság eladása a szocialista kereskedelemnek és az iparnak. .. _ Magyarországon tehát a jövőben is csökken majd a mezőgazdasági aktív keresők aránya, de ez a csökkenés a termetes tervszerű növekedésével fog párosulni. A tudományos és technikai forradalom elorehaladasa a mezőgazdaságban biztosítani fogja azt, hogy csökkenő létszámmal oldják meg a többtermelést. ^ vásárlási lehetőségek hatására valamelyest felendült az érdeklődés, de a raktárkészletek még így is igen nagyok. A MÉM szakemberei szerint örvendetes, hogy megnőtt a műtrágyaforgalmazás, de nem tartják helyénvaló, nak. hogy nagyszámú gép áll lovember elején a raktárakban. A minisztériumban 'anulmányozzák. hogv jövőre miképpen lehetne felien- lítenj a gépek iránti érdeklődést. Megállapították ugyanis. hogy a nagyüzemek gépparkjának több. mint húsz százaléka már olyan állapotban van. hogy üzemeltetésük gazdaságtalan. A több éves, elavult gépek száma is magas, emiatt szükség van a korszerűsítésre, a géppark fejlesztésére. 1 kiló nitrogén hatóanyag = 1 mázsa többlet fűhozam Több ráfordítást érdemelnek a füves területek A Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége szakemberei megvizsgálták a tájegység takarmánytermesztési és takarmánygazdálkodási helyzetét, különös tekintettel a szakosított telepek kielégítése szempontjából. A gyepterületek helyzetére is kiterjedt a vizsgálat. A megállapítás tapasztalatai, javaslatai az egész megye mező- gazdaságát érdekelheti. A gyepterületek hasznosításának növelése nélkül, elsődlegesen a szarvasmarhatenyésztés gazdaságos fejlesztése nem valósítható meg — állapítja meg a tájékoztató jelentés. A gyepterületek az állatállomány takarmánybázisának igen jelentős részét adják; a nagyüzemi szakosított telepek szükségszerűen felvetették a gyephasznosítás problémáját. A takarmánybázis javítása érdekében egyszerű a meglévő ősgyepesek kultúrába vétele. Ez azt jelenti. hogy műtrágyázásban, vegyszeres gyomirtásban és — ha mód van rá — öntözésben kell részesíteni az ilyen helyeket. A gyomirtást két-három évenként kell ismételni. Ha rendszeres műtrágyázás történik, elég a gyomirtást három-négy évenként elvégezni. De van olyan tapasztalat is, ha mind a műtrágyázást, mind a gyomirtást rendszeres legeltetéssel kapcsolják össze, egy idő után a gyomirtást el lehet hagyni. A gyepek műtrágyázásánál alapvető elvként azt szükséges figyelembe venni, hogy 1 kiló nitrogén hatóanyag 1 mázsa zöldtermés- többlelet hoz esztendőben a műtrágyázatlan, elhanyagolt gyepterületekhez képest. A gyepterületek célszerű hasznosításánál a legnagyobb mennyiség az első kaszálásnál jelentkezik. Ezt sem zölden feletetni, sem legeltetéssel hasznosítani veszteség nélkül nem lehet. Helyes fűsiló készítése, ami a gyepterületek év eleji nagy hozamait megmenti. A jelenlegi elvek és gyakorlatok szerint műtrágyázással és öntözéssel lehet a füves kaszálók és legelők hozammennyiségét beszabályozni. Erre nézve két változat van. Egyik szerint 30—30—20—20 százalék arányban lehet megosztani az év során a hozammeny- nyiségeket. Másik szerint 50—30—20 százalék arányban is meg lehet osztani a hozamot. Utóbbi esetben az első kaszálás mennyiségét be kell silózni, a negyedik kaszálás helyett pedig legel, tetni ajánlatos. Újonnan telepített gyepeseknél a mütrágyaadagolást szét kell húzni, különben az egész területen egyszerre érik a fű kasza alá. S a korábbi véleményektől eltérően, a telepítendő keveréket nem feltétlenül fontos sok fajtából összeállítani. Elegendő lehet két-három fajta alkalmazása is. Szakszerű gyephasználattal jelentősen csökkenteni lehet a szántóföldi szálas ta- karmányos területeket. Az így felszabaduló helyeket más növényekkel, elsősorban árunövényekkel lehet hasznosítani. Lényeges utalni arra — állapítja meg a felmérés —, hogy a gyepterületek hasznosításának gazdaságossága teljesen egyértelmű. A nyerhető takarmánytöbblet a ráfordításokkal arányban áll, a műtrágya és az öntözés az esetek többségében a hozamot négy-ötszörösére nőve. li. Alapvető szerep., tnak kell persze tekinteni, hogy a terméssel kivont tápanyagmennyiség (N, P, K) rendszeresen visszapótlásra kerüljön. A nagyobb folyók, holtágak, csatornák mentén lévő legelők nagy része — kel. lő engedély és szervezés esetén — öntözhető. Különö. sen az ismert egyszerű, árasztásos módszer költsége minimális. Többszörösen meghaladja azt a jóval nagyobb hozammennyiség érté. ke. A gyephasznosítás korszerűsítését legtöbb helyen az nehezíti, hogy a termelő gazdaságok anyagi lehetőségei korlátozottak. Sok fontos feladatnak kell eleget tenni. De a fűhasznosítási ágazat feljesztését, tökéletesítését sem lehet örökké halogatni. Különösen nagy. mértékben segítheti a szakosított telepek ellátását, javíthatja a háztáji igények kielégítését. A. B. Integráció a mezőgépiparban A FARONTÓ GOMBÁK ELLEN. Az Erdészét! Tudományos Intézet Alpokalja' Kísérleti Állomásán kísérleteket folytatnak faronlc gombák terjedésének megakadályozására. (MTI fotó — Hadas János felvétele —KS) Speciális kamera a halászat számára A mesterséges holdak, általában a légi felderítés a tengerhalászat számára az utóbbi években egyre jelentősebb segítséget nyújt. Az Egyesült Államok „halászati felügyelősége” most új típusú légi kamerát próbál ki. A kamerát egy felderítő repülőgépen használják, amely általában 1800 méter magasan repül. Újdonság. hogy a berendezés segítségével éjszaka is fel lehet deríteni a vonuló hal- •ajokat. A kamera arra a fényvisszaverödési különbségre reagál, amelyet a hal- •ajok akkor okoznak, ami kor áthaladnak egy planktonréteg felett. A kamera segítségével rögzíteni tudják a halrajok körvonalait. Ezeknek behatóbb elem ésé vei meg lehet állapítani, hogy a halrajok milyen hal fajból tevődnek ki. Az éjszakai légi felderítésnek az a célja, hogy a halászflottákat minden időben tájékoztatni tudják a halrajok vonulásának irányáról. Nem tévedtek azok a szakemberek, akik a 60-as évek végére, a 70-esek elejére várták a KGST-országok mezőgazdasági gépgyárainak első, kézzelfogható eredményeit a fejlesztési, gyártási, szakosodási együttműködésben. Először — lényegében valamennyi KGST-tag- országban ilyen, vagy amolyan ■ > mértékben," de »meg- kellett alapozni a nemzetközi szempontból is korszerűnek tekinthető mezőgépgyártást. Sőt, ennek előfeltételeként az egyes országokban ki kellett alakulnia a nagyüzemi mezőgazdaságnak: a nagy sorozatokat, korszerű gépeket készítő mezőgépiparhoz kell a nagy igényű és felvevőképességű piac is. ★ A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár tárgyalójában ritka az a nap, hogy nem ülnek külföldiek. A gyár termelési produktumának 30 százaléka a KGST-országok piacán talál gazdára. A BMC évente, a világ legnagyobb gabonacsávázó gép teljesítményét állítja elő — éppen az egyik KGST-megállapo- dás eredményeként. Van ugyan olyan ország, ahol a darabszámot tekintve évenként lényegesen több csávázógépet (vetés előtti magfertőtlenítő berendezés) készítenek, de a BMG, az általa gyártott gépek összteljesítménye szerint, első a nemzetközi mezőnyben. A nagy teljesítményű, önjáró csává- zóból eddig több mint 10 ezret szállítottunk a Szovjetunióba. Ma már a bolgárok, lengyelek, csehszlovákok is tőlünk veszik és nem utolsósorban az NDK. Ez a ma már — ahogy mondani szokás — jól bevezetett termék gyártása ugyanis 8 évvel ezelőtt éppen az NDK-val kötött szakosítási megállapodás értelmében került a magyar vállalathoz. Az NDK akkoriban készített egy vetőmag-előkészítő gépsort (Petrusz Gigant), amelynek a csávázó tagját átadták gyártásra Magyarországnak. A BMG mai, jó KGST-kap- csolatai ennek az első megállapodásnak köszönhetők: az akkori német segítségnek és annak, hogy a gyár felmérte: ennek a gépnek — ha gazodik a KGST-szabvány- íoz — sokáig sok megrende íje lesz. A KGST-ben folyó, a complex program megvalósítása közben megélénkült és kiszélesedett tervszerű, szakmai konzultációkra, közös kutatásokra alapuló fejlesztő munka eredménye a BMG új termékeinek egész sora. A mezőgazdaság pillanatnyi legégetőbb gondjain segíthetnek ezek az új gépek: iparszerű termelést tesznek lehetővé a szántóföldi zöldség- és gyümölcstermesztésben. Szerte a világon ezen dolgoznak most a konstruktőrök,- mert ebben az ágazatban hiányzik most mindenütt a legjobban a munkaerő. Az AGROMAS szervezésében — a komplex programnak megfelelően — most készülnek nálunk a zöld- borsó-betakarító gépsor dokumentációi. A rendreara- tón és a cséplőgépen a BMG dolgozik, a felszedőgépen a MEZŐGÉP Tröszt. Sőt: a cséplőt a BMG már szállítja is és a Szovjetunió — a maga részéről — ezt a gépet már fel is vette a szakosítási jegyzékbe, tehát ők ezzel a témával, a párhuzamosságot elkerülendő, már nem foglalkoznak. ★ Egyébként egy-egy ország szántóinak legfeljebb 5—10 százalékán termesztenek csak zöldborsót, ezért ennek gépesítésére mindenütt csak egyedi, vagy kis sorozatú gyártás formájában gondolnak. Ez így nagyon drága. A KGST-országok megállapodása alapján, ezután nagy sorozatban készülnek majd ezek a gépek, ami lehetővé teszi a gazdaságos fejlesztést és gyártást. Elkészült a KERTITOX gépcsalád teljes dokumentációja és a nullszéria már kifutott a gyár szereldéjéből. Ez a növényvédő gépcsalád 17 alapgépéből és sok szerelvényből áll. Az építőszekrényelv alapján összerakható berendezéssor — 100 féle művelet elvégzésére alkalmas. Ezt a családot az NDK-val fejlesztési kooperációban készítettük el, számításba véve a csehszlovák igényeket is. Ez a megoldás a felhasználóknak is előnyös, főképp az építőszekrényelvből következően — mert a hasonló rendeltetésű célgépeknél sokkal olcsóbb. A BMG a KGST-tagorszá- gok technikai eredményei és megrendelései nélkül ennyi új és a haladás fő sodrába illeszkedő termék megszerkesztésére és gyártásba vételére semmiképp se gondolhatott volna. Ehhez a befektetések biztonsága kellett, no meg az, hogy nem kellett mindent a saját kasz- szából fizetni. De a termékeken túl, meglepően megváltozott a gyár teljesítő- képessége, kondíciója is. Profilt tisztíthattak, megritkították a terméklistájukat, így könnyebb volt szervezni a munkát; de közben szélesedett a műszaki látókörük, jó képességű fejlesztő-, konstruktőrgárda telepedett meg a gyárban. Gerencsér Ferenc A felázott talajon nehezebbé vált a betakarítás. A ber- «.cazi Bajcsy-ENlinszky Tsz kukoricacs. .örő gépét két erő-, gép vontatja. (Hammel József felvétele) A*.1. rU' Az elmúlt évben meglehetősen nagy műtrágya- és növény védőszer-készletek gyűltek össze a raktárakban, mert a mezőgazdasági termelők inkább gépeket vásároltak. Idén fordult a helyzet, lényegesen keresettebbek a vegyszerek, műtrágyák. Az AGROTRÖSZT összesítése szerint a mez ,^azda sági nagyüzemek, háztáj gazdaságok és a kiskerttulajdonosok idén eddig négymillió tonna műtrágyát vásároltak. többet, mint 1971 azonos időszakában, örvendetes. hogy javult a nitrogén-. foszfor- és káliumműtrágyák aránya. A gépek iránt megcsappant az érdeklődés, a telepek forgalma eddig kisebb az elmúlt évinél. Októberben ugyan a kedvezményes Kisebb gép-, nagyobb veevszerforgalom a mezőgazdaságban
