Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-03 / 260. szám

1972. november 3. KELET-MAGYARORSZAG S. oldal JEGYZETLAPOK Iskola a vonaton? Utazva tanulni. Amíg a vonat a fővárostól elér Nyíregyházáig, a felnőtt „diá­kok” tanulnak, felelnek, fel­adatokat oldanak meg. Ez a lényege annak a javaslatnak, amelyet a legutóbbi 'parla­menti ülés szünetében Szép Zoltán fővárosi képviselő mondott el a szabolcsi kollé­gáinak. Gondolkozzanak-, nem lehetne-e berendezni •gv felnőttek számára fenn­tartott tanulókocsit — a KPM ezt adná is — s az in­gázó szabolcsi munkások a „holt” időben, utazás közben elvégezhetnék a hiányzó ál­talános iskolai osztályokat... Első hallásra merész, sőt utópisztikus az elképzelés. Am, ha jobban belegondo­lunk, nem is olyan megva­lósíthatatlan. Ha a Művelő­désügyi Minisztérium megad­ja az engedélyt, ha megta­lálják a nem mindennapi tanítást vállaló tanárokat, ha lesz művelődési szerv, amely elvégzi a tanulók to- borozását, ha a költségeket is sikerül valamelyik okta­tási rovaton elszámolni — biztosan „elindulhat” az is­kolavonat. A néhány „ha" nem azért került írásunkba, mert megkérdőjelezzük a si­kert. Csupán jelezni akarjuk; az elképzelés, amíg tetté ér­het, nagy összhangot kíván, amelyben a főszerep me­gyénk oktatási szerveire vár... Szónokok Jképeztetnek44 Nincs nagy múltja me­gyénkben a szónokképzés­nek. Eddig főként a gyász- szertartások kívánták meg. hogy a megye művelődési in­tézményei gondoljanak a szó­nokképzésre Is. Elsősorban a megyeszékhelyen, a városok­ban és a nagyobb községek­ben hirdették meg a szónok­képző tanfolyamokat. A me­gyei művelődési központ a gazdája, szellemi irányítója az ékes szólás mesterségé­nek. Szakképzett előadókat kérnek fel, hogy a szép, sza­batos, színes beszéd, az ér­telemre és érzelemre hatás legfontosabb elemeire ok­tassák a szónokokat. Zömében pedagógusok vál­lalkoznak — és kaptak biz­tatást iskolájuktól, a közsé­gi. városi szervektől. — de ma már több üzemi mun­kás. technikus, mérnök, al­kalmazott is beiratkozott a szónokképző tanfolyamokra. A „felvételi vizsga” szem­pontjai : a tökéletes hang­képzés, a hibátlan kiejtés, egy bizonyos fokú adottság az élőszavas előadásra, jó helyzetfelismerés, általános műveltség, olvasottság, nyel­vi és irodalmi jártasság ... „Sok a sablonos, egykap- tafára menő beszéd a név­adóknál, házasságkötésnél, temetésnél. Ezt szeretnénk a minimumra csökkenteni” — jegyezte meg Kóródi László főelőadó, a szónokképzés ve­zetője. Annyival egészítjük ki: jó lenne, ha nem csak a társa­dalmi ünnepségek szónokai iratkoznának be a tanfolya­mokra. hanem azok is, akik kisebb vagy nagyobb kollek­tíva előtt gyakran beszél nek, s gondolataiknak nem mindig találják meg az illő és jó formát... Felszólalási KRESZ Véletlen, hogy a követke­ző témánk is az élöszavas megnyilatkozásokkal kap­csolatos. A legutóbbi TIT megyei küldöttgyűlésen ta­pasztaltuk. hogyan fegyel­mezték tömörségre, a lényer elmondására a hozzászóló­kat. Az ülés elnökét a gyor­san múló idő kényszerítet­te; megszavaztatta a tíz­perces hozzászólásokat, s egy alkalmi táblát mutatott fel a magáról megfeledkező fel­szólalónak. A táblán egy 10- es szám állt. Volt, aki úgy tett. mintha nem venné ész­re, sőt az egyik felszólaló viccesen válaszolt is a tiltó táblát tartó elnöknek: „Több is veszett Mohácsnál.” A többség igazodott a tíz, ké­sőbb az öt perchez. A hoz­zászólási KRESZ-szabályok megsértőit nem csak az el­nök táblája fegyelmezte, ha­nem a hallgatóság pohár­csengetése is... Jó lenne a hosszúra nyúló éttekezleteken másutt is al­kalmazni ezt. hisz a hosszú lére nyújtott beszédnek sok az alja, kevés a gondolata... P. G. Rövid idő alatt igen népszerű let az érdeklődők köré­ben a vásárosnaményi járási művelődési központ barkács klubja. Képünk: Schmidt Sándor és Bozó Sándor fafaragás közben. (Elek Emil felvétele) Rakják a hófogó rácsokat Szabolcsban ozabolcs-Szatmár nyírsé­gi része nemcsak a megye, nanem a-z wszágn.kk .i.s egyik olyan területe, ahol már a legkisebb hóvihar bete­meti a homokdombok közöt: épült utakat, közlekedési akadályokat okoz. Ezért az általánosnál is nagyobb a je­lentősége az akadályok meg­előzésére vagy megszünteté­sére történő előkészületeknek. A megyei közúti Igazgatóság már napokkal ezelőtt meg­kezdte a hófogó" rácsok kihe­lyezését a főbb közlekedés: itak mentén. A meglévő 10 200 darab hórácshoz még '.'JOO darabot várnak, s ez- :el a mennyiséggel 45 kilo­méternyi szakaszon védik az utakat a nagyobb hótorla­szoktól. Mintegy 10 kilomé­ter hosszúságban szükség­hófogókat — napraforgóból, kukoricaszárból készült rá­csokat — is alkalmaznak. 21 kilométert kitevő szakaszon már természetes sövény: hó­védő erdősáv van az utakon. A megyei közúti igazgatóság telepein máris 5000 tonna só áll rendelkezésre az utak sí kosságának megszüntetésére. November elsején 6 billenős tehergépkocsival megkezdték a homok kiszállítását is a veszélyeztetett szakaszokra olyan esetekre, amikor en­nek használata hatásosabb a sónál. Megkezdték és no­vember 15-re folyamatosan befejezik a hóeltakarításban részt vevő gépek rendbe hozá­sát, illetve szemléjét. Saját gépparkja mellett a megyei közúti igazgatóság szükség esetén igénybe veszi a vele szerződéses kapcsolatban ál­ló mezőgazdasági nagyüze­mek megfelelő gépeit is. Az elmúlt években korszerűsí­tették a hírszolgáltatást. A megyei központnak arányos elosztásban hat nagyobb te­lepüléssel van rádiós kap­csolata, ami lehetővé teszi a gyors intézkedést. <h. 1.) BALESETEK Életükkel fizettek Okok: gondatlanság, fi­gyelmetlenség, munkaköri kötelesség elmulasztása. Kö­vetkezménye, 22 ember halá­la. Október végéig ennyi ha­lálos üzemi baleset történt Es még nincs év vége. Ta valyhoz képest nem javult c helyzet. Pedig az SZM1 munkavédelmi felügyelősé­ge szigorította ellenőrzéseit E? ív első feléig csaknem 250 átfogó vizsgálatot vé geztek az üzemekben. Fel hívták az illetékesek figyel mét, bírságoltak, büntette’ vezetőket az óvó rendszabá lyok elmulasztásáért, a mun kavédelmi rendelkezése’ megszegéséért. Ötvenhat kü lönböző vezető beosztási dolgozó ellen foganatosítot­tak fegyelmi eljárást. És mégis bekövetkezte1 ezek az értelmetlen halálof üzemi balesetek. Sok min­denre figyelmeztetnek. Első­sorban arra. hogy az üze­mek vezetőinek — de dolgo­zóinak is! — ner ak be­szélniük kell az izem- és ttunkaszervezés korszerűsí­téséről, hanem cselekedni is. A dolgozók testi épségének, egészségének védelme, a biztonságos termelés és munka feltétele, fontos része az üzem- és munkaszerve­zésnek. Nézzünk néhány esetet és az általános tanulságokat. Fényeslitkén a felvigyázó váltóőr, Kertész József át akart menni a sínpáron. Fel­evések alapján a csizmája sarka beakadt, s a tolatást végző Diesel-mozdony ha­lálra gázolta. Sipos Ferenc is négy munkatársa vagont aktak a Szabolcs-Szalmár negyei Gabonafelvásárló és feldolgozó Vállalat kisvárdai telepén. Egy üres vagont kézzel toltak. Eközben Sipos Ferenc az álló és az általuk olt vagon ütközője közé ke­rült és meghalt. Az előbb említett fényeslitkei esetnél a figyelmetlenség okozott halált, itt pedig az alapvető munkaszervezési előírások el­mulasztása. Nem volt közü­lük kijelölve irányító sze­mély, nem voltak megfele­lően kioktatva a tolatásra. És nem volt jelen megfelelő szakember. Tíz ipari üzem ilyen, vagy hasonló esete állhatna itt azért, mert vagy a vezetők, vagy a dolgozók súlyos mu­lasztásokat követtek el. Nem múlik el figyelemfelhívás nélkül esztendő a gyümölcs- termelő gazdaságaink részé­re sem. Különösen a perme­tezéssel járó veszélyek elke­rülésére. Ennek ellenért mégis elkövetnek megbocsát hatatlan mulasztásokat, ame lyeknek élettel járó áldozata vannak. Ez történt Nyirkára szón a tsz-ben. A gyümöl esősben erős méreggel per meteztek. Csernáti Sándc traktoros rosszul lett. Kór házba szállították, de már r gondos orvosi kezelés serr tudta megmenteni. Vajor miért halt meg? Lényegb vágó apróságok elmulasztás: miatt. Először is nem meg felelő, ócska, elhasználódot1 védőálarcbetétet adtak ki (Pedig a raktáron voltai újak!) Ez a gépkezelő a munka előtt kötelező orvos vizsgálaton nem vett részt. Vagyis így nem tudhatták, alkalmas-e szervezetileg ilyen munka végzésére vagy sem. Ennek ellenére a per­metezéshez osztották be munkára. (Súlyos mulasz­tás!) És a másik súlyos mu­lasztás, hogy hiányzott e munka végzését rendeletileg előírt és megkövetelt ellenőr­ző szakember: növényvédő technikus vagy szakmérnök. Hasonló, de még érthetet­lenebb eset fordult elő Sza- bolcsbákán. A gyümölcsös­ben Bácskái Sándor erős méreg permetlé keverését vé­gezte. Ott voltak munkatár­sai, jelen volt az agronómus. Mégsem figyelmeztette sen­ki, hogy a védőfelszerelést használja. Sőt, a mulasztás láttán a jelenlévő szakagro- rómusnak kötelessége lett volna Bácskáit a munkából «állítani! Nem tette, elmu­lasztotta. Ezek a mulasztá­sok, figyelmetlenségek okoz­ók a szerencsétlen ember lalálát. Huszonkét halálos üzemi aleset. Valamennyire jel­lemző, hogy a munkahelyi vezetők a munkavédelmi el­lenőrzéseket elmulasztották Ott húzódik meg a hol.il okai mögött a kapkodás, a szervezetlenség, a dolgozók megfelelő oktatásának az el­mulasztása, az új munkások­kal való nemtörődömség és sok-sok esetben maguknak a dolgozóknak a figyelmetlen­sége, felületessége. í . K. KEDVEZŐ VÁLTOZÁSOK A nyugdíjalap számításának új rendje Mint már arról pénteki számunkban beszámoltunk, az Elnöki Tanács két tör­vényerejű rendeletet módo­sított. Ezek közül a korketí vezményekre jogosító fizika megterheléssel járó egyé munkakörökben dolgozói nyugdíjkorhatárra vonatkoz rendelkezésekkel már foglal, koztunk. Most a munkavi szonyban álló dolgozó, nyugdíja alapjául szolgál' munkabérátlag-számnásró), valamint a mezőgazdaság termelőszövetkezetek - é: szakszövetkezeti tagok társa­dalombiztosítására vonatkoz jogszabályok lényegéről kér. deztük lassy Jenőt, a SZO'i Társadalombiztosítási me­gyei Igazgatóságának veze­tőjét. Melyik 3 év? Mi a módja az új munka- bérátlag-számításnak és mi­lyen esetekben alkalmazhat tok? — A jelenleg érvényben lévő szabályok mellett az újak olyan rendelkezéseket tartalmaznak, melyek lehe­tőséget adnak arra, hogy a kedvezőbb munkabér figye­lembevételével állapíthassák meg a nyugdíjakat. Ugyan­is. az utolsó öt naptári év közül az igénylőre legkedve­zőbb három év alatti mun­kabért lehet alapul venni, abban az esetben, ha az így kapott átlag magasabb, mint a négy teljes év és a nyug­díjazási év átlaga. Ez a ked­vezőbb számítás azonban nem mindig alkalmazható. A két alapfeltétel a következő. A három legkedvezőbb év kiválasztásánál csak azok kerülhetnek szóba, melyek során az igénylő legalább 181 naptári napra munka­bért kapott és csak olyan három év alatt elért mun­kabért vehetnek figyelembe, amikor a nyugdíjba menő összesen legalább 24 hónap­ra — azaz 730 naptári nap­ra — munkabért kapott. Ha ezek a feltételek nincsenek meg, továbbra is az eddigi­eknek megfelelően számítják az átlagot. Ai „átlagolt" nyereség Hogyan veszik figyelembe az év végi részesedést? — Az év végi részesedést mindig a következő év első vagy második negyedének elején fizetik és így az idő­közben nyugdíjba menőknél még nem áll rendelkezésre béradat. A sok módosítást úgy kerülik el a jövőben, hogy a részesedésnél is a dolgozó nyugdíjazását meg. előző négy év közül a leg­kedvezőbb három átlagát számolják. Nem veszik fi­gyelembe a nyugdíjazás évé­ben kifizetett és így a kö­vetkező évre eső részese­dést, de január 1 -töl a nyugdíj megállapításáig el­telt töredékidőt sem. A rö- videbb idő alapján számított átlagot a teljes idő többi munkabérrész átlagához ad­ják. Ez a számítás egyálta­lán nem hátrányos a dolgo­zókra. Hogyan változott a *erm melöszövetkezeti tagok nyugdíjának alapját képező jövedelem felső határa és mit jelentenek a nyugdij­isztályok? — Ä korábbi rendelkező. ,ek szerint a nyugdíj megái, apitásánál a term slőszövet- cezeti tagok esetiben 5000 'orint volt a leg nagasab’o .»vedelem, míg a nunkavi. zonyban állók nv gdíjrend. zerében 10 ezer f- int. Ez a ülönbség ma már nem in- lokolt és ezért a tagoknál is 10 ezer forintban állapított ;ák meg a legfelsőbb határt. \ nyugdíjosztályokat 2' • >1 28-ra bővítették, ami azt is jelenti, hogy a magast j jövedelmű tagok a jövő.en magasabb nyugdíj járulékot fizetnek. A tai.ok nyug (iát a nyugdíjosztá’yok hav t- laga határozza meg. Ez az összeget úgy kapjuk meg, hogy a nyugdíjazást meg­előző öt év közül azt a hár­mat veszik alapul, melye, a ’egkedvezőbben alakul* c. Csak azok esetében számi a. nak ezzel a módszerr“’ :k a nyugdíjazás évébe - az ezt megelőző négy -tn megszakítás nélkül terme­lőszövetkezeti . tagok voltaic. 22 eier járadékos /avara Milyen mértékben emel. kedtek a járadékok és ho­gyan érinti a módosítás d szakszövetkezeti tagokat? — A járadékok emelkedé­se megyénkben közel 22 ezer embert érint. Az öregségi és a munkaképtelenségi járatié, kosok havi 100 forinttal ma­gasabb, vagyis 418 forint, az özvegyi járadékosok pedig havi hatvan forinttal, vagy­is 312 forint összegű jára­dékot kapnak. Nagy jelentő­ségű az az intézkedés, meiy lehetővé teszi az együtt élő házastárs egyike részére is az öregségi, illetve munka, képtelenség! járadék megál­lapítását, ha arra a feltéte­lek mindkettőjükre külön, külön érvényesek. A járadé­kok folyósítását az új ren­delkezések összhangba hoz­zák a jogosultsági feltéte­lekkel. Keresetük keretösz- szegét is megemelték. A jogszabályok hatezer fo­rintban állapították meg ezt az összeget. — A szakszövetkezetek'« és a szakszövetkezeti tagok, ra is érvényesek az eddig is­mertetett módosítások, de bizonyos kiegészítések ezen a területen szükségessé váltak. Részletekbe most nem bo­csátkoznék, hiszen az eddi­giekben is csupán röviden érintettük a legfontosabb kérdéseket. A lakosság tá­jékoztatására megfelelően felkészültünk — értekezle­tekre hívjuk a termelőszö­vetkezetek ügyintézőit. a vállalatoknál a szakszerve­zettel közösen rendezünk előadásokat és a jövő év elején nyomtatásban tájé­koztató füzetet jelentetünk meg. Balogh Júlia Lejárnak a régi jogosítványok Megyénkben több mint félszázezer azoknak a szá­ma, akik. valamely kategó­riára érvényes gépj árműve­zetői igazolvánnyal rendel­keznek. Ebből több ezren vannak olyanok, akik veze­tői engedélyüket még 1964 év előtt szerezték meg. A megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztá­lyának tájékoztatása szerin mindazok a jogosítványtulaj honosok, akik birtokában 1959—1964 év között kiadotl barna színű „hivatásos" vagy szürke színű „nem hi­vatásos” gépjárművezet j igazolvány van, igazolvá­nyukat 1972 év végéig ki kell cserélni, mert az csak 1972 december 31-ig érvényes. A csere alkalmával kiállí­tott új típusú vezetői igazol ványok a nemzetközi szabá lyoknak megfelelően A, B, C, D, E, F kategóriákban tün­tetik fel a vezetői jogosult­ságot. A vezetői igazolványok cse­réjéhez az orvosilag érvé­nyes régi gépjárművezetői igazolvány mellé csatolni kell egy 3,5-szer 4,5 centimé­ter nagyságú fényképet és egy 20 Ft-os illetékbélyeget. Az igazolványok cseréjét munkanapokon fél 9 és 12 óra között a megyei rendőr­kapitányság közlekedési osztályán, Nyíregyháza, Sol­tész Mihály utca 33. szám alatt végzik, ahol a cseréhez zükséges nyomtatványt is >e lehet szerezni. A fenti határidőre ki nem cserélt gépjárművezetői iga­zolványok 1972. december 31 után érvényüket vesztik, gépjármű vezetésére nem jo­gosítanak. (k. g*4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents