Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-25 / 278. szám
wn. nrn&ri*ér 5S; ■Jfvr *"r *? *(5 8 oldal t Az utas jár jól PANYOLÁRÖL VÄSA- ROSNAMÉNYBA mentek, hogy segítsék ki őket, egy kilométer hosszú utat kell építeni. Az Ut- és Vasútépítő Vállalat építésvezetősége elvállalta a munkát, egy hónap alatt elvégezte. Még a fehérgyarmati tanácselnök is járt Vásárosnaményban, hogy építsenek nekik utat. Pedig helyben is van útépítő cég. a megyei közúti építő vállalat éppen Fehér- gyarmaton épített nagy keverőtelepet az árvíz után megrongálódott úthálózat felújítására, a környéken megvalósítandó útkorszerűsítések kiszolgálására. Nyíregyházán viszont a városi tanács éppen a közúti építőket bízta meg a Tanácsköztársaság tér útépítésével, miközben a városnak a tanácsi építőipari vállalat sze. mélyében „saját” vállalata is van, amely útépítéssel foglalkozik. Ugyanakkor ez a vállalat nem a városban, hanem a megye több községében épít utat. A felsorolás tovább is tarthatna, de már az eddig említettekből is kitűnik, van elég vállalkozó az útépítésre, mindenki azt a kivitelezőt keresi meg. amelyik — szerinte — határidőre és jó minőségben épít. Mit hoz ez az úton közlekedő embernek? Egész biztosan csak jót, hiszen a minőség javulása, a gyors, időre elvégzett munkák kevesebb bosszúságot adnak, megkönnyítik a közlekedést, a szállítást. És hogv fogadják a kivitelezőket? Vegyes érzelmekkel. Kétségtelen, hogy annak, aki eddig monopol- helyzetben volt, „eszi, nem eszi, nem kap mást” alaoon építhette az utakat, válogathatott a megrendelések között, most nehezebb átalakítani a gondolkodást, hogy versenyben kell megküzdeni a beruházói piacért. Jó példa erre a közúti építő vállalat, amelyik a vásá- rosnaményi konkurrens kivonulására számít, ezt veti fel minden fórumon, még azt is megemlítve, hogy nem a közlekedési, hanem az építési tárcához tartozik a vállalat, így a tárcára nézve káros szabolcsi jelenléte. Pedig — és ez a második, a gazdaságirányítás mai rendszerét képviselő álláspont — a KPM illetékesei még a múlt évben leszögezték szabolcsi útjuk során, hogy az ésszerű, a szocialista versenyt támogatják, hiszen a1 fogyasztó, jelen esetben az úton közlekedő ember érdekeit kell nézni elsősorban aki a legkisebb költséggel a legjobbat akarja. EZEK UTÁN NEM ART röviden vázolni megyénk útépítési helyzetét, a kivitelező vállalatokat és a megrendelőket. A közel kétezer kilométeres állami úthálózat fenntartásáról, felújításáról a megyei közúti igazgatóság gondoskodik. Jövőre is közel 300 millió forint érték- i ben ad megrendelést. Itt a nagyobb munkák közé tartozik a 4-es út korszerűsítése — ennek egy részét Betonútépítő Vállalat kis- várdai főépítésvezetősége végzi, a Hídépítő Vállalat a rakamazi ártéri hidakat építi, az Ut- és Vasútépítő Vállalat a Vásárosnamény és Záhony közötti „almaút” korszerűsítésében vesz részt, de a kivitelezés kétharmadát a közúti építő vállalat kapja. A városi és községi tanácsok jövőre 47 millió forint központi keretet kapnak útéoüésre ez az összeg másra fel nem használható Itt a kisebb javításokba besegítenek a tanácsi költség- vetési üzemek is. ezeknek a kaoacitása viszont nem számottevő, még az évi 20 millió forintot sem éri el összesen. A tsz bekötő utak éoítésére szintén jelentős az állami támogatás, ennek mértéke évente változik, de több tízmiliós nagyság- rendű. Ha a fenti számokat ösz- szehasonlítjuk a kivitelezők kapacitásával. akkor egy kevés többletkapacitásról beszélhetünk. A legnagyobb szervezet, a közúti építő vállalat évente 220—250 milliós útépítésre képes, ennyi megrendelése az utóbbi időben mindig volt, a jövőben is várható. A betonútépítő és a hídépítő vállalatok csak egy-egy céljellegű munkára települtek a megyében, elvégzése után máshová mennek építeni. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az ugrásszerűen megnövekvő, majd ugyanúgy lecsökkenő központi, országos programoknak a megvalósípokban mindhárom gépen végrehajtották az üzempróbát. A nagyobb állomásokra várhatóan elegendő meny- nyiségű ipari sót és homokot helyeztek készenlétbe a hó olvasztására, illetve a peronok síkosságának megszüntetésére. A pályafenntartási szolgálat dolgozói nagyobb részt már elhelyezték a vasúti pályák veszélyeztetett részei mellett a hóvédő műveket. Megszervezték az igazgatóság területén a készültsétása nem a megyei vállalatoknak való, éppen a változások miatt. A költségveté- a • si üzemek pedig csak a kisebb javításokra vállalkozhatnak, hiszen a gépparkjuk, szakmai felkészültségük nem teszi lehetővé nagyobb munkák végzését. Az említett, az egyensúly felé haladó tendenciák ellenére a kivitelezésben még mindig tapasztalunk ellentmondásokat — néha egy vállalaton belül is. így a KÉV-nél a Nyíregyháza környéki útéoítések minősége jóval jobb. mint a szatmári részé, pedig jelenleg éppen oda koncentrálódik a nagyobb súly, és meglepő, hogy például a kiemelt Mátészalka és Ti- szabecs közötti útéoítésné’ tudják kevésbé tartani a határidőket. MINDEZ NEM ZÁRJA KI. hogy az útépítéssel foglalkozó vállalatok között kialakult verseny a szocialista elveknek megfelelően alakuljon. Példa erre. ko*v a kisvárdai keverőtelepről mások is vásárolnak építőanyagot. mert így olcsóbb, mint a távoli szállítás. A közúti építők az utóbbi időben már árkedvezményt is adtak, bizonyítva, hogy a következő időben is meg akarják tartani a megrendelőt. A minőség javulása szintén azt jelzi, hog” számon tartják: ha az egyik nem dolgozik jól. akkor a másik kapja a megbízást. És ennek az egyensúlynak, az így kialakuló versenynek a győztese az utas. a szállító, aki jó úton közlekedhet. Lányi Botond ségében közlekedik néhány kályhával fűtött szerelvény. (Várhatóan 1973-ban ezeket is kivonják a forgalomból.) A vezetők szinte naponta ellenőrzik a vonatok és a várótermek fűtését. A fűtés esetleges elmaradásáért felelős vasúti dolgozót — ha nem műszaki hibáról van szó — íegyelmileg vonják felelősségre a vasút vezetői. (n. L> Télre készül a MÁV Hogyan készül a MÁV a télre, hófúvások esetén számíthatunk-e a tavalyinál jobb közlekedésre? — kérdeztük telefonon Békési. .Rezsőtől, a debreceni vasút- igazgatóság helyettes vezetőjétől. Válaszában elmondta, hogy az igazgatóság a közelmúltban részletes intézkedési tervet dolgozott ki Hajdú és Szabolcs megye téli forgalmának lebonyolítására. A tervnek megfelelően Debrecenben és Záhonyban nagy hatósugarú hóolvasztó gépet, Nyíregyházán pedig Kiima típusú hóeltakarító gépet helyeztek készenlétbe. Az elmúlt nagi szolgálatokat. Nagyobb hófúvás esetén az igazgatóság vezetői vasúti mérnökök bevonásával irányítják a hóeltakarítást és a forgalom lebonyolítását. Ha a hófuvá. sok eltakarításával a vasutas dolgozók nem tudnak megbirkózni, akkor az igazgatóság a már kijelölt honvédségi alakulatok segítségét kéri. Ha a szükség úgy kívánja — egy előzetes megegyezés szerint —, a városi és a községi tanácsok is segítséget adnak a hóeltakarításhoz. Az igazgatóság ebben az évben 5 modem „önfűté- ses” szerelvényt kapott, így már csak Mátészalka térA diplomatanyelv Mindig áhítattal vegyes borzongással, mint valami titkos szekta titkon kihallgatott varázsigéjének szövegét, úgy hallgattam, ha véletlenül hozzájuthattam egy kis diplomatanyelvhez. A „magas felek”; „a nézetek tisztázása...”; „egymás álláspontjainak jobb megértése...”; „a kölcsönös megértés légkörében...” — és társaik főhajtásra késztettek, s késztetnek ma is. A fogalmazás magas röptűsége, sajátos stílusa, remekbe sikerült fölényessége, meggyőző ereje —, ez az ami hiányzik mindennapi életünkből, ettől szürke és sivár a mindennapi élet, e nyelv híján válnak brutálissá az emberek és alantassá egymáshoz intézett szavaik. Éppen ezen tűnődtem az utcán baktatva és még a pardont sem tudva kimondani. hogy tűnődés közben véletlenül behatolást követtem el egy embertársam oldalába. amikor egy pofon kíséretében a következő megjegyzést nyújtotta át ultimátum formájában: — Marha! Miután a pofon és az inkriminált megjegyzés szinte azzal egyidőben hangzott el, hogy véletlenül az említett behatolást elkövettem, kétségeim sem lehettek két dolgot illetően: a) a „marha” megjegyzés annak szólt, aki a pofont kapta; b) a pofont én kaptam, tehát az illető embertársam engem nevezett marhának. E kétségkívül bonyolult, de általam mégis zseniálisan megoldott logikai feladat végére jutván és nem felejtv.én el iménti töprengésem. ily szavakkal fordultam az engem meggondolatlan cselekedetével testi mivoltomban, átmenetileg megsértett Magas Félhez (volt vagy 160 centiméter); — Uram, az ön tette kimeríti a meggondolatlan és durva visszavágás kritériumát Miután én viszont a békés egymás mellett élés. a kölcsönös megértés, az egymás érdekei legmesz- szebbmenő tiszteletben tartásának elve alapján állok, s nem utolsósorban mélységesen elítélem a kölcsönös beavatkozás minden fajtáját, engedje meg. hogy figyelmeztessem tettének súlyára. Természetesen, véletlen ütközésem feletti sajnálkozásomat kifejezni el nem mulaszthatom, ám ez a véletlen és igazán jelentéktelennek tűnhető incidens az én sajnálkozásom kifejezésével megoldást nyerhetett volna, ha ön nem ragadtatja magát nyílt és durva agresszióra. Uram, még minden lehetőség adott, hogy A nyíregyházi repülőtér hangárjában akkor is serény munka folvik, amikor a város légterében egye len gép sem gyakorol A repülőgépes növényvédő állomás műszaki bázisa működik itt. A PZL 101—A típusú gépek úgynevezett holt felületének, —szárny, vezércsíkok és kormánymű — nagyja, .ását végzik. (Hammel József felvétele) NEM MINDEN FELADAT NÉPSZERŰ A papi liákárasszony Beszélgetés faluról, tanácsról, örömről, gondról Szó ami szó: remek asszony. Ezt még azok sem vitatják, akik hivatali ügy miatt néha összekoccannak vele. De remek volta ellenére beszélgetésünk során mégis vétett egy hibát. Elszólta magát. Elmondta ugyanis, hogy már 18 éve dolgozik a tanácsnál. Ha nem mondja, alig hiszem többnek a korát. Mészáros Andrásné tanácstitkár mosolygós, derűs, határozott és tekintélyes ember. Minden'iit ismer — Amikor először eskettem itt a faluban, a szertartás végén idejön hozzám az egyik néni. Azt mondja: — Te Irén, oszt érvénves ez, hogv te csináltad? Különösebben nem csodálkoztam. Itt Papon én voltam az első női vezető, különben is idevaló vagyok, így hát nem valami nagy tekintéllyel k°zdő- dött a pályafutásom. Aztán lassan megfordult itt csaknem mindenki az irodámban. Igyekeztem mindig emberségesen, de igazságosan is intézni. így aztán lassan elfogadtak. Jönnek az ügyfelek. Van, akinek csak „jányom”, másnak elvtársnő, van, aki Irén- kének hívja, a falu kis kerti házikói higiéniájának nem hivatalos őre egyenesen nagyságosnak szólítja. Mióta nagyobb a hatáskör, még többen keresik. Anyakönyvi ügy, munkakönyv, telekvákifejtse ön is álláspontját, hogy a köztünk lévő átmeneti és nem súlyos konfliktust a tárgyalások síkjára helyezzük. Hajlandó vagyok tárgyalni. fejtse ki ön is álláspontját, tisztázzuk nézeteinket, hogy a kölcsönös megértés légkörében, egymás testi határainak tiszteletben tartásával folytassuk tovább útjainkat, testrészeink épségben tartása érdekében... — Menjen a fenébe, hülye fickó! — mondta a 160 centi Magas Fél, minden diplomáciai nyelvet félretéve. aztán könnyed gyorsasággal még belém rúgott kétszer és fölényes léptekkel távozott. A nyomorult. Az ostoba fickó! Megállj, az anyád! Milyen hülye is vagyok, tényleg! Legalább jó szájon kantam volna én is, hogy különbséget tudott volna tenni a nyílt tárgyalások szelleme és még ma is hatásos jobbtenyeresem között1 Gyurkó Géza sáriás, eltartási szerződés, adó, pénzügyi kérdések, iskolai, óvodai gondok, klub, szabálysértés mind ott köt ki nála. Naponta 10—14 embert hallgat meg türelemmel, dönt, intéz, javasol, tilt, segélyez és büntet. — Nos, ezt a szabálysértési dolgot nem szeretem. Szerencsére nem sok van, évi 4—5. Most volt a rekord, 15. A száj- és körömfájás miatt. Volt, aki kiengedte a kutyát, disznót. Ez büntetendő volt. Ki is szabtam 200-tól 500-ig néhány büntetést. Volt, aki csendesen fogadta, volt, aki életveszélyesen megfenyegetett, mások meg duzzogtak. Nem minden feladat népszerű, hiszen valaki vagy rokon, vagy ismerős, vagy szomszéd, vagy volt szomszéd. De hát mindez nem lehet döntő. — Reggel fésülködés közben kopognak. Itt lakom a tanácsházán, hamar megtalálnak. Szóval kopognak, jön az ügyfél. Leül. Meghallgatom. Tanácsot kér. Mondja, magának lenne szíve azt mondani, jöjjön később? Szombat. Este kopognak. Szabadságos kiska- tonák. Pecsétet kérnek a papírjukra. Megyek, intézem. Éjszaka verik az ablakot: — Titkár néni, szül az asszony. Telefonáljon már a mentőért. Tűz van. Éjjel is veszem a kagylót. Vasárnap főzök. Jön az egyik bácsi: — Irén, gyere már, kinn a malac a határban. (Akkor még zárlat volt.) Odaadom a kanalat a férjemnek, megyek. Minden esküvő szombaton délután van, itt is így a szokás. Ne gondolja, hogy ez panasz. Talán más életet el se tudnék már képzelni. Persze nemcsak ez a titkárasszony élete. Van bizony sok óra, amikor asztala mellett töpreng, hogy vajon hogyan is alakul a falu jelene, jövője. Pár forint híján kétmillió forintból gazdálkodik. Mi mindenre kell ez a pénz! Munkabér, tatarozás, segélyezés, villamosítás, járda. Keíle- ne több az iskolának, bizony az óvodának is elkelne valami. Tények és számok — Jó évet zárunk az idén. Bevételeink fedezik az ösz- szes kiadást. Ennek egyit oka. hogv az idén már befizette adóját a tsz is, mégpedig a tavalyi elmaradásával együtt. Igv aztán az adók, a gépjárműadó, a községfejlesztési hozzájárulás, a költségvetési keret, meg egy külön ösz- szeg a járástól sok minden megvalósulását tette lehetővé. Felújítva, készen a politechnikai műhely, az iskolád ban, épült egy kmb-s iroda, került pénz a régi iskoláié felújítására, létesült itt egy gázcseretelep, 101 ezer forintért hosszabbítottuk meg a villanyhálózatot. Kiderül aztán, hogy volt egy igenis mai jellegű munka a faluban. Különleges valami, megérdemli a szót. Arról van ugyanis szó, hogy a faluban egy kilométeres szakaszon ki kellett cserélni a villanyvezetéket. Oka: nem bírta a terhelést. A villamosítás óta annvi háztartási gépet, rádiót, tévét vettek az emberek, hogy a drót már nem tudta szállítani aa áramot. Amolyan második faluvillamosítást jelent ez, ai megnőtt igény és lehetősig felgöngyölíti a régi vezetéket. — Ez igaz, és ennek örülünk. Gondolja el, a kétezer lelkes Papon, ahol mintegy 500 család él, ma háromszáz házban van már gáztűzhely, A lakások berendezése olyan, hogy minden kritikát kibír. Jómódú község vagyunk, pedig valamikor itt cselédek éltek. Jó a szövetkezet is, a 110 forintos munkaegység mindent bizonyít. A O M 99 99 i A jovcrol Közel a város, Kisvárda, lassan talán magába szívja Papot is. A községben ezt tudják. És valahogyan úgy van: nem akarnak készületlenül menni e házasságba. Sok minden kellene még. Korszerűbb iskola, jobb óvoda, modernebb közlekedés, jobb ellátás. A termelőszövetkezet csak mértéktartó módon segít bele ebbe a törekvésbe. Igaz. adózik, de mennyi mindennel segíthetne a község lakosságán, volt^kéopen tagságán! Itt még van front, amit át kell törni. Szeretnének minden szemnonthól rendezett. jó alapokkal kancso- Iódni ahhoz a fejlődéshez, ami maid a városiasodáshoz nyitja meg az utat. A titkárasszonyt munkájával hagyom. Készül a szombati négy esküvőre. Számolja a boradó várható ösz- szegét. Aláírja a szabálysértési határozatot. Elő- készü! a következő vb-re. Közben csak úgy, egy percre betévedt ügyfelét hallgatja és gonddal-örömmel várja, hogy az új hatásköri jegyzékből megtudja, mit kell majd tennie a jövőben. Két gyermekéhez hasonlóan ő is tanu’ás- ra készül, hogv a tané—ka- démia 3 és fél éve utár üra,’ még jobban szolgálhass- -öz. sége népét. Akik közül '• is indult, akikkel együtt él örömben, gondban. Bur geiz