Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-21 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 197*. NOVEMBER *1, KEDD Az állami oktatás megyei feladatterve (3 oldal) A meteorológia és az ember (4. oldal) Ahol nincs sebességkorlátozás <5 oldal) A vasárnap sportja (7 oldal) LATONK TARTALMÁBÓL! Újabb Le Dúc Tho—Kissinger találkozó Párizsban Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Henry Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója hétfőn Párizsban öt és fél órát tárgyalt Le Dúc Thóval, a VDK küldött­ségének különleges tanács­adójával és Xuan Thuy-val, a küldöttség vezetőjével. Amerikai részről a bizalmas megbeszélésen részt vett Alexander Haig, Kissinger helyettese és William Sulli­van külügyi államtitkár­helyettes is. Jól értesült párizsi forrá­sok szerint Kissinger és Le Dúc Tho kedden délután ta­lálkozik ismét. Ly Van Sau, a DIFK Pá­rizsban tárgyaló küldöttsé­gének szóv:vője hétfőn a francia fővárosban a UPI amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában hang­súlyozta: az Egyesült Álla­moknak haladéktalanul alá kell írnia a vietnami béke helyreállításáról szóló meg­állapodást és Thieu saigoni elnöknek, aki akadályozza a békét, le kell mondania. Ar­ra a kérdésre, hogyan véle­kedik Kissinger hétfőn Pá­rizsban tett derűlátó nyilat­kozatáról, a szóvivő kijelen­tette: „Tetteket akarunk, nem szavakat.” A Nixon-kormány — foly­tatta a szóvivő — változat­lanul arról álmodik, hogy erőpozíciót biztosíthat ma­gának a tárgyalásokon, ha­talmon tarthatja a saigoni bábkormányt és neokolonia- lista rendszert erőszakolhat Dél-Vietnamra. A DIFK küldöttségének szóvivője végezetül felszólí­totta g, Nixon-kormányt, hogy azonnal állítsa le a Thieu-rendszernek történő fegyverszállításokat, mond­jon le a háború vietnamizá- lásának politikájáról és min­den támogatást vonjon meg a kardcsörtető saigoni elnök­től. Megerősítette, a vietna­mi nép szilárd elhatározása, hogy folytatja igazságos har­cát. A francia fővárosban élénk várakozás előzte meg a VDK és az Egyesült Álla­mok képviselőinek újabb bi­zalmas találkozóját. Általá­ban azt remélik, hogy Kis­singer beváltja Párizsba ér­kezésekor mondott szavait, s a megbeszéléseken valóban olyan „jóakaratú és rugal­mas” magatartást tanúsít majd, ami lehetővé teszi a vietnami békét helyreállító megállapodás mielőbbi alá­írását. Mindazonáltal még a derűlátó kommentátorok is arra számítanak, hogy a most kezdődött bizalmas Fock lenő fogadta Hüosfav Hruskovlco! Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke hétfő délután hi­vatalában fogadta Miloslav Hruskovicot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát, aki a magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési vegyes bizottság ülésszakán részt vevő csehszlovák delegációt vezeti. A baráti eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. valamint Vince József, hazánk prágai és Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia bu­dapesti nagykövete is. (MTI) megbeszélések több napon át tartanak majd, s a végleges megegyezésig még jelentős akadályokat kell áthidalni. A Figaro washingtoni tu­dósítója szerint Kissinger most olyan „cowboyként" érkezett Párizsba, aki „igen szigorú utasításokat” hord tarsolyában. Francia tudósí­tó szerint Washingtonban Kissingernek szemére vetet­ték, hogy előző tárgyalásain „önhatalmúlag túlságosan messzire ment el”. Az Humanité rámutat: Washington szerint a tár­gyalások kimenetele most attól függ, hogy milyen en­gedményeket hajlandó tenni Hanoi. vagyis a VDK-ra akarják áthárítani a valójá­ban Washingtont terhelő fe­lelősséget. Kissinger amerikai nem­zetbiztonsági főtanácsadó és Le Due Tho, a VDK Párizs­ban tárgyaló delegációjának különleges tanácsadója kü­szöbönálló hétfői tárgyalása előtt a saigoni rendszer jó­nak látta, hogy még egy utol­só fenyegetőző állásfoglalást ‘egyen közzé. Mint a saigoni rádió vasárnap esti adásában hírül adta, Thieu bábkor­mánya érvénytelennek te­kint minden megállapodást, amelyet az ő „törvényes kép­viselőinek” aláírása nélkül kötnek. A hivatalos nyilatkozat hangneme nem mutat sok változást az elmúlt hetek ha­sonló állásfoglalásaihoz k't pest -s az egyetlen új mo­mentum csupán az, hogy az Egyesült Államok időhúzó taktikáját úgy igyekszik fel­tüntetni, mintha az Saigon diplomáciai nyomásának ha­tására következett volna be. A megyei pártbizottság a Közpoi ii Bizottság üléséről szóló tájékoztató meg­hallgatása után egyhangúlag a követkéz! határozatot hozta: „A megyei pártbizottság tudomár ti veszi a Központi Bizottság 1972. novem­ber 14—15-i üléséről elhangzott tájékor- tatót; egyetért a Központi Bizottság ál­lásfoglalásával, támogatja azt és dolgozik maradéktalan megvalósításáért. Megbízza a végrehajtó bizottsága t; utasítsa a közbeeső pártbizottságok-'*, pártalapszervezeteket, hogy az 1973. c i munkaterveikben érvényesítsék a Köz­ponti Bizottság állásfoglalását.” A megyei pártbizottság az álla? i oktatás helyzetéről és fejlesztésének ff ’- adatairól szóló feladattervet vita utr i egyhangúlag elfogadta és úgy határozó t, hogy annak lényegét a Kelet-Magyaror- szágban megjelenteti. A feladattervet lapunk 3. oldalát részletesen ismertetjük. A ha'adó erők sikere Győzött a Brandt—Scheel koalíció Bonn Brandt kancellár és a kor­mányon lévő szociáldemokra­ta—szabad demokrata koa­líció politikája biztos győ­zelmet aratott a vasárnapi nyugat-németországi vá­lasztásokon, amit a megfi­gyelők többsége az európai enyhülés diadalaként köny­vel el. A DPA nyugatnémet hír­ügynökség hétfőn hajnalban közzétett előzetes — de gya­korlatilag majdnem végleges­nek tekinthető — hivatalos adatai szerint az SPD és az FDP a szavazatok 54,3 szá­zalékát szerezte meg, szem­ben a CDU—CSU 44,8 szá­zalékával. Ezzel nemcsak újabb, négyéves mandátum­hoz jutott a „szociál—liberá­lis” koalíció, de — szemben az előző, „csoniía” kormány­zati periódussal — a nyu­godt, biztos kormányzat fel­tételeit is biztosította magá­nak. A választási statisztika az alábbi képet adja: Szavazásra jogosult volt 41 millió 388 ezer 98 pol­gár, ebből szavazatot adott le 37 millió 731 ezer 983, azaz 91,2 százalék. Az érvé­nyes szavazatok száma en­nél valamivel kisebb: 37 millió 438 ezer 532. A sza­vazatok megoszlása: SPD FDP CDU CSU 17 166 95* 3 128 821 13 182 017 3 610 390 45,9 százalék 8,4 százalék 35,2 százalék 9,6 százalék *30 mandátum 42 mandátum 176 mandátum 48 mandátum külpolitikai híradások első helyén kiemelték, hogy a Brandt—Scheel kormány a választások eredményeként megfelelő parlamenti több­séghez jutott, amelynek se­gítségével magabiztosan foly­tathatja politikai vonalát. Figyelemre méltó körülmény­nek tartják a szovjet fő­városban azt is, hogy a szo­ciáldemokraták az NSZK történetében először a sza­vazatok abszolút száma te­kintetében is alaposan ma­guk mögé utasították a CDU—CSU-L BONN Willy Brandt kancellár va­sárnap este a nyugatnéme' televízióban köszönetét mon­dott a választók bizalmáért (Folytatás a 2. oldalon) Budapesten tárgya! a KGi 7 éle.műszeripari állandó bizottsága A KGST élelmiszeripari ál­landó bizottsága november 21—24 között Budapesten tartja XVIII. ülését. A KGST élelmiszeripari állandó bizottsága 1963. októ­berében alakult. Az ese­mény tulajdonképpen azt je­lentette, hogy a tagországok élelmiszeripari együttmű­ködése önállósult, hiszen ko­rábban két népgazdasági ágazat, a könnyűipar és az élelmiszeripar egy állandó bi­zottsághoz tartozott. Az ÉÁB-t azzal a céllal hívták életre, hogy az élelmi­szeripar távlati terveinek koordinálásával elősegítse a tagországok e fontos ágazatá­nak tervszerű fejlődését, több­oldalú gazdasági és műszaki­tudományos együttműködést szervezzen, a nemzetközi munkamegosztás szélesítésé­vel, tökéletesítésével végső soron hozzájáruljon a szocia­lista országok lakossága élet­színvonalának növelését szol­gáló választékosabb, jobb élelmiszer-ellátáshoz. Az állandó bizottság fennál­lása óta hozzájárult a tagor­szágok élelmiszeripara szám is problémájának megoldásá­hoz. Meghatározta a táplálko­zás fiziológiai mutatóit, köz­reműködött az 1966—1970. évt fejlesztési tervek összehango­lásában, s összeállította a nö­vényolaj-, a konzerv-, a bor- és a dohányipar számára szükséges alapvető berende­zésekkel és gépekkel szemben támasztott követelményeket, az iparágak gépszükséglet"t. Az ÉÁB szorosan együttmű­ködik a mezőgazdasági, vala­mint a gépipari állandó bi­zottsággal. Az eredményekből kiol­vasható, hogy a Brandt ve­zette Német Szociáldemokra­ta Párt a Bundestag legerő­sebb pártja lett; mandátu­mainak száma több, mint a CDU—CSU-é együttvéve. Ez a tény alapjában változtatta meg a bonni parlament bel­ső erőviszonyait. Az SPD emellett — mint mondják — „húzta magával” a kisebb koalíciós partnert, a Scheel külügyminiszter vezette sza­bad demokrata pártot: az FDP jócskán túllépte a par­lamenti képviselethez szük­séges 5 százalékos szavazat- arányt C,4 százalék), noha 1969-ben, az előző választá­sokon csak egy hajszállal si­került a Bundestagban ma­radnia (5,8 százalék). A Német Kommunista Párt, amely megalakulása óta most első ízben vett részt parlamenti választáson, a szavazatoknak összesen 0,3 százalékát szerezte meg. Az újfasiszta NPD ered­ménye 0,6 százalék, az elő­ző választáshoz képest — amikor majdnem bejutott a Bundestagba — súlyos visz- szaesés (1969: 4,8 százalék). Végül ismeretessé vált a nyugat-berlini képviselői mandátumok sorsa is: a 22- ből 12 jutott az SPD-nek, egy az FEP-nek és kilenc a CDU-nak. A nyugat-berlini képviselők, mint ismeretes, csak kisebb jelentőségű kér­désekben szavazhatnak a bonni parlamentben; lénye» gileg kimaradnak a politika alakításából. Az 1969-es vá­lasztások eredményeihez ké­pest itt is növelte előnyét az SPD: egymandátumos több­sége hárommandátumos lett. MOSZKVA Feszült érdeklődéssel kö­vették, s érthető megköny- nyebbüléssel fogadták szov­jet politikai körökben va­sárnap és hétfőre virradóan a Bonnból érkező híreket. Moszkvában senki sem szá­mított a kormánykoalíció ilyen meggyőző arányú győ­zelmére, mivel — mint Jev- genyij Grigorjev, a Pravda bonni tudósítója a lap hétfői számában írja — a nyugat­német parlamenti választási mechanizmust még a CDU— CSU kormányzása idején dolgozták ki, s a rendszer nem egy vonatkozásban mó­dot ad a választók akaratá­nak mellőzésére. A. Majak, a moszkvai rá­dió non-stop információs programja már az éjszaka folyamán többször hírt adott a választások számszerű eredményeiről, amelyek az első szovjet értékelések sze­rint a vártnál is egyértel­műbben mutatják, hogy az NSZK lakosságának többsé­ge az európai enyhülés, az európai országok közötti sok­oldalú együttműködés poli­tikájának híve. A hétfő reggeli moszkvai cjkttójelentések továbbra in a Tanácskozás Helsinki előtt Hétfőn — az Országház Vadász-termében — ülést tartott az európai biztonság és együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. Az ese­ménynek különös időszerű­séget adott az a tény, hogy Helsinkiben szerdán meg­kezdődik az európai bizton­sági konferencia sokoldalú előkészítő tanácskozása. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az európai biztonság és együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának elnöke megnyitó beszédében egye­bek között hangsúlyozta, hogy a bizottság az euró­pai biztonság kérdését nem elszigetelten szemléli. A nemzetközi helyzet sok más, még megoldást sürgető kér­dése is foglalkoztat bennün­ket — mondta Kállai Gyu­la. — Tudjuk, hogy az euró­pai problémák szoros ösz- szefüggésben vannak a vi­lág más kérdéseivel, az in­dokínai, a közel-keleti és a latin-amerikai helyzettel. Az európai enyhülési fo­lyamatban ugyanakkor nagy jelentőségű politikai ese­ményt jelentettek az NSZK- ban lezajlott választások. A szociáldemokrata—sza­bad demokrata koalíció győ- zpimg külpolitika! zásban tovább erősíti a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban azt az irányzatot, amely a béke fenntartására, a biz­tonság és együttműködés megszilárdítására, az NSZK és az európai szocialista or­szágok kapcsolatainak to­vábbi normalizálására irá­nyul. Megelégedéssel fogad­tuk a választás eredményét, amellyel a nyugatnémet la­kosság elutasította a jobbol­dali erők politikáját. Bízunk abban, hogy az új Brandt- kormány tovább halad az ed­digi úton, s újabb konkrét lépésekkel — mindenekelőtt a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal fennálló vi­szonya további normalizálá­sával — járul hozzá az euró­pai biztonság és együttmű­ködés további erősítéséhez. Nagy jelentőségű lenne eb­ből a szempontból, ha mi­előbb aláírnák és ratifikál­nák a két német állam kö­zött létrejött alapszerződést. Reméljük azt is, hogy a nyu­gat-németországi választá­sok kedvezően hozzájárul­nak a Helsinkiben kezdődő sokoldalú előkészítő tárgya­lások indulásához, eredmé­nyességéhez, s majd az euró­pai biztonsági konferencia si­keréhez is. Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese A biztonsági konferencia élőké-: szítésének helyzetéről tájé­koztatta az ülés résztvevőit Elmondta — egyebek között —, hogy az európai helyzet ma általában sokkal jobb, mint 1969-ben, a budapesti felhívás megszületésének évében volt — Az európai helyzet be­következett javulásának több tényezője van. Első tényező az, hogy az erőviszonyok a világban, így Európában is, megváltoztak a szocializmus, a haladás javára. Főképp a szocialista országok erőfeszí­téseinek eredményeként több olyan megegyezés történt amely elősegítette a második világháború után kialakult helyzet elismerését. Létrejött a szovjet—nyugatnémet a a lengyel—nyugatnémet szer­ződés, a megállapodás Nyu- gat-Berlin kérdésében, leg­utóbb pedig az NDK és az NSZK_ kormánya közötti alap- szerződés született meg, amelynek az aláírása és rati­fikálása után megnyílik az út az NDK teljes jogú nem­zetközi elismerése előtt. ös~- szef>’egósben van az NDK < 3 az NSZK közötti alapszerző­déssel az a nyilatkozat is, Kibővített ülést tartott 1972. novem­ber 20-án az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Biszku Béla elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, dr. Kornidesz Mihály, a KB tudo­mányos, közoktatási és kulturális osztá­lyának helyettes vezetője és Kiss Lajos, a Központi Bizottság munkatársa. A megyei pártbizottság az alábbi napirendeket tárgyalta meg: 1. Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-én megtartott üléséről. Előadó: dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára. 2. Feladatterv „Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatai­ról” szóló központi bizottsági határozat végrehajtására. Előadó: Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Oíést tarlóit a megvet pártbizottság

Next

/
Thumbnails
Contents