Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-17 / 271. szám

fc. oMa! mw-wxeTÁRöngtsAíf wn. nsvahfep w ’ (Folytatás a S. oldalról) szaéléstől, a bürokráciától, az illetéktelen befolyásolástól, az elvtelen hízelgéstől, a pa­zarlástól. az önző anyagias­ságtól, az urhatnámságtól és más, a párt eszméitől, erköl­csi felfogásától idegen jelen­ségektől. *í A jövőben is szem előtt kell tartani, hogy most a szocialis­ta fejlődés oly szakaszá­ban élünk, amikor erősödik és mind fontosabbá válik a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a tömeg­szervezetek és tömegmozgal­mak Önálló, felelősségteljes munkája, szerepe. Céljaink elérése, a X. kongresszus ha­fása érdekében, a pártszerve­zeteknek, a kommunistáknak fokozniok kell a tömegek kö­zött, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban vég­zendő munkát. A, A párt politikailag egészségesen fejlődik. A tagfelvételi munkán azon­ban van igazítani való. A taglétszám növelésére vonat­kozóan a kongresszus ki­mondta, hogy nem a tömeges tagfelvételre kell törekedni. Ennek ellenére a taglétszám növekedése a IX. és X. kong­resszus közötti évi 3,3 száza­lékról a X. kongresszus óta eltelt időben évi 4,9 százalék­ra emelkedett. Ez a határozat­nál gyorsabb növekedési ütem nem kívánatos. A pártnak ma — kereken — háromnegyed millió tagja van, s a továbbiakban nem számszerűleg, hanem politi­kailag kell erősödnie. Ezért a párttagságnál fokozott mér­tékben meg kell követelni a Szervezeti Szabályzat szerinti magatartást, a kommunista példamutatást, az igényessé­get a munkában. Az új tagok felvételénél szigorítani kell a felvételi normákat, s a tagfel­vételnek olyan szabályozást kell kidolgozni, amelynek eredményeként évente az új párttagok száma országosan nem haladja meg az össztag- létszám 3 százalékát. Ezenbe- lül főképpen az arra érdemes és alkalmas munkásokat, szö­vetkezeti parasztokat, műsza­ki értelmiségieket és fiatalo­kat kell felvenni a tagság soraiba. S5 A Központi Bizottság *** szilárd meggyőződése, hogy a szocializmus erőire, eddigi jelentős eredményeink­re támaszkodva gazdag ta­pasztalatainkat hasznosítva, a munka menetében adódó ne­hézségek sikeresen leküzdhe­tők, az eredmények tovább gyarapíthatók. a hiányosságok felszámolhatók. Ha a párt- szervezetek, a párttagság szi­lárdan helvtáll, egységesen lép fel és a tömegekre tá­maszkodva lendületesen dol­gozik, megvan minden felté­tel ahhoz, hogy a X. párt- kongresszus határozatai ma­radéktalanul megvalósulja­nak. A Központi BLottság határozata az 1973. évi népgazdasági ten és állami költségvetés irányelveiről A Központi Bizottság meg­hallgatta az 1972. évi terv várható teljeseséről kapott tájékoztatást és megvitatta az 1973. évi népgazdasági terv és állami kölfségvetés irány­elveit. Me-1'’lapította, hogv a nép­gazdaság a IV. ötéves terv­ben meghatározott irányban fejlődik. Az idei gazdaságpo­litikai feladatokat kijelölő 1971. december 1-i határoza­tainak végrehajtásával szá­mos kedvező változás követ­kezett be. 1972-ben a terme­lés a legtöbb területen eléri vagy túlhaladja, másutt pe­dig, megközelíti a tervezettet. A felhalmozásnak és a fo­gyasztásnak a IV. ötéves terv időszakára előirányzott ará­nya helyreállt; az ország külkereskedelmi és nemzet­közi fizetési mérlege javult Az állami költségvetés a tervezettnek megfelelően ala­kult, de az egyensúlyt még nem sikerült a kívánt mér­tékben megteremteni, ezért e téren további erőfeszítések szükségeséit! Az ipar bnittő termelése a tervezett ütérnben. mintegy 6 százalékkal növekszik, ami A nemzeti jövedelem termelésének növekedése 4,0—5,0 % A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése 4.0—0,0 J/o Az ipar bruttó termelésének növekedése 5,5—6,0 % Az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 3,0—4,0 % A mezőgazdaság bruttó termelésének növekedése kb. 2,0 % A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 2,0—2,5 % Az ipari és építőipari munkások reálbérének növekedése 0,5—6,0 % Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 4,5—5,0 ®/o A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 6,0—6,5 % A szocialista szektor beruházása 111—113 md Ft Lakásépítés 81—82 ezer ebből állami lakásépítés 33—34 ezer Az állami költségvetési bevétel növekedése kb. 9,0 % Az állami költségvetési kiadások növekedése kb. 8,5 % teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazik. A mezőgazdaság ter­melése mintegy 4 százalékkal meghaladja a múlt évit. A közlekedés és a hírközlés — a városi közlekedés és távbe­szélő hálózat kivételével — az igényei' - ek megfelelően fejlődik. A nemzeti jövedelem ez évben 6 százalékkal növek­szik. A lakosság egy főre ju­tó reáljövedelme 4,2 száza­lékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,4 százalékkal emel­kedik. Az áruellátás ki­egyensúlyozott. A lakásépí­tési tervet összességében tel­jesítjük, a tervezett 75 ezer­rel szemben mintegy 81 ezer lakás épük A Központi Bizottság a IV. ötéves terv célkitűzései­ből kiindulva, az 1973. éyi terv fő követelményének az eddigi kedvező tendenciák erősítését és újabbak kibon­takoztatását tekinti. 1 A Központi Bizottság az '*"•) 973. évi népgazdasági terv fő előirányzataiként a következőket jelöli meg: A termelés növelése során érvényesíteni kell azt a fő követelményt, hogy a terme­lés jobban feleljen meg a ha­zai és a külkereskedelmi szükségleteknek, csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése, javuljon a gazda­ságosság. Következetesen végre kell hajtani a beruhá­zások, a készletek, a külke­reskedelmi áruforgalom, az állami költségvetés és a hite­lezés tervszerű alakítására hozott intézkedéseket. O Az ipar termelését úgy "■‘kell növelni, hogy a termelékervség a IV. ötéves tervben tervezettnél na­gyobb mértékben legyen a növekedés forrása. Az ipari termelésen belül a kőolajfeldolgozás 7—8 szá­zalékkal, a földgáztermelés 10—11 százalékkal, a villa- mosenergia-termelés 9—10 százalékkal, a timföldterme­lés 26 százalékkal, a műtrá­gya termelése 12 százalékkal, a híradástechnikai ipar ter­melése 8—9 százalékkal, a cementtermelés 11—12 száza­lékkal emelkedjék. Az 'lítöiparban a terme­lés és a kereslet legyen ki­egyensúlyozottabb, az épít­ményeket gyorsabban fejez­zék be, az .építőipari mun- ícb minősége jelentősen ja­vuljon. Előbbre kell lépni a könnyűszerkezetes építési mód alkalmazásában. O A mezőgazdaság fej- lesztésében a szarvas­marha-tenyésztés fellendülé­sét, a tehénállomány növelé­sét és a hozamok emelését, a zöldségtermesztés növelését és a hozzá szükséges mo­dern technika szélesebb körű elterjesztését központi fel­adatnak kell tekinteni. /f 1973-ban folytatni kell az 1972. évi beruházás­politikát. Továbbra is első­rendű feladat a beruházási tevékenység hatékonyságá­nak növelése minden terü­leten: a központi szerveknél, a tanácsoknál, a vállalatok­nál és a szövetkezeteknél egyaránt. A beruházások vo­lumene összességében lénye­gesen nem növelhető, ezért a pénzeszközök gondos és meg­fontolt felhasználására van szükség. A vállalatok és szö­vetkezetek csak a pénzügyi lehetőségeikkel összhang­ban álló. reálisan megvaló­sítható fejlesztési céloka' tűzzenek ki. Az ötéves tervben számí­tásba vett nagy beruházások közül többek között meg­kezdjük a Székesfehérvári Alumínium Hengermű bőví­tését, a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő gázvezetékrendszer létreho­zását, a Dunaújvárosi Pa­pírgyár továbbfejlesztését, a kiskörei vízlépcső építésének második szakaszát, valamint Leninvárosban a nagy ka­pacitású kőolajfinomító meg­építését. BS A Központi Bizottság a párt életszínvonal­politikájának megfelelően fontosnak tartja, hogy az életszínvonal növelése min­dig szoros összhangban le­gyen a reális lehetőségeink­kel. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a lakosság áruellátása az ez évihez ha­sonlóan 1973-ban is kiegyen­súlyozott legyen. 1973-ban a lakosság fogyasztásának 5,4 százalékos növekedésével le­het számolni. A központi ár- intézkedéseken felül a piaci hatásokra végbemenő fo­gyasztói árszintemelkedés nem haladhatja meg az 1—2 százalékot, a hatósági ár­emelkedésekkel együtt pedig a 3,6 százalékot. A kórházak, gyermekintézmények és más hasonló intézmények élelme­zési költségnormáit átlagosan 15 százalékkal fel kell emel­ni. Emiatt a térítési díjak nem változnak. 1973-ban 81—82 ezer, ezen belül 33—34 ezer állami la­kás épüljön fel. Az ötéves tervben kiemelt városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged — ma­gasabb részesedési aránya a tanácsi lakásépítésben érvé­nyesüljön. A tanácsok a költségvetési eszközök haté­kony felhasználásával és sa­ját erőforrásaik koncentrá­lásával, az olcsó és ésszerű megoldások alkalmazásával segítsék a lakásépítés meg­gyorsítását. A lakosság épí­tési kölcsönök iránti igé­nyeit az 1972. évinél maga­sabb szinten kell kielégíteni. Javítani kell a lakosság épí­tőanyag-ellátását. (L 1973-ban tovább kell szélesíteni nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatainkat. Együttműködésünk a KGST tagországaival, elsősorban a Szovjetunióval fokozódjék. Az irányító szervek és a vál­lalatok fordítsanak nagy gon­dot az exportkötelezettségek ütemes teljesítésére. *7 Az állam: költségvetés • • bevételeinek közel 90 százalékát továbbra is a szo­cialista gazdálkodó szervek befizetéseiből kell biztosíta­ni. Az egészségügyi és szo­ciális kiadások 9 százalékkal, az oktatásra és kulturális te­vékenységre fordított kiadá­sok 9—10 százalékkal emel­kednek. Ez lehetőségei nyújt az állami oktatás továbbfej­lesztésére hozott határozat végrehajtásának megkezdé­sére, a gyermek- és diákjó­léti, egészségügyi és szo­ciális intézmények hálózatá­nak bővítésére. A költségvetési egyensúly javítása minden szinten szükségessé teszi a pénzgaz­dálkodásban az ésszerű ta­karékosság elvének érvénye­sítését. ★ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága a Párt x- kong­resszusa határozatainak végrehajtásáról és az 1973. évi népgaTrtanágt tarv irány. elveiről hozott határozatá­val társadalmunk legfonto­sabb polif tí, gazdasági é- ideológiai feladatainkra hív. ja fel a párt és az egész ország közvéleményének fi­gyelmét. Az ország belpolitikai helyzete megfelelő; társadal­munk a kongresszus által kijelölt irányba fejlődik. A X. kongresszus határozatai­nak következetes végrehaj­tásával, az 1973. évi nép- gazdasági terv teljesítésével tovább erősítjük szocialista társadalmunkat. Folytatjuk a dolgozó osz­tályokat, a kommunistákat és pártonkívülieket átfogó szövetségi politikánkat, fej­lesztjük a szocialista de­mokráciát, biztosítjuk a nép. gazdaság tervszerű, arányos fejlődését és ezzel együtt a nép életszínvonalának rend­szeres emelését. Mindennek érdekében to­vább erősítjük pártunk esz­mei, politikai, cselekvési egységét- és “emeljük mart* kájának szinvonalát. A marxizmus—leninizmus he­gemóniájának erősítésével, az ideológiai harc fokozásá­val továbbvisszük a szocia­lista kulturális forradalmat és biztosítjuk kongresszusi határozataink és elveink ér­vényesülését. A Központi Bizottság uta­sítja a párt minden szerve­zetét és tagját, hogy pél­damutató helytállással, cse­lekvéssel, a tömegek moz­gósításával dolgozzon e határozatok végrehajtásáért. A Központi Bizottság fel­hívja a kormányban, az ál­lami, gazdasági és kulturá­lis szervekben, intézmé­nyekben és szervezetekben dolgozó kommunistákat, tisztségviselőket, hogy min. den szinten nagy politikai felelősséggel, határozottá-.-, és következetesen képvisel­jék és hajtsák végre pár­tunk és államunk politiká­ját. A párt politikájának és államunk törvényeinek szel. lemében cselekvő vezetők mindenkor számíthatnak a pártszervezetek teljes tá­mogatására és népünk egyetértésére, bizalmára. Felhívjuk a Hazafias Nép­front, a szakszervezetek, a nőmozgalom, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség, min­den tömegszervezet és tö­megmozgalom vezetőit és aktív tagjait, a kommunis­tákat és párton kívüli szö­vetségeseinket. a szocializ­mus minden hívét, hogy ál­lásfoglalásukkal és munká­jukkal segítsék e határoza­tok végrehajtását, dolgoz­zanak velünk együtt a kö­zös célokért, a nép, a haza javára. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen halad tovább a X. kong­resszus által kijelölt úton. Nagy történelmi céljaink szolgálatában mint minden­kor. most és a jövőben is bizalommal épít munkás- osztályunk. parasztságunk, értelmiségünk. egész né­pünk politikai öntudatára, hazaszeretetére. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával újabb nagv eredmények születnek, úiabb lépést teszünk előre a szo­cialista társadalom építésé­nek «ttján. Rödönyi Károly miniszterhelyettes látogatása Nyíregyházán Csütörtökön Nyíregyházára látogatott Rödönyi Károly, a közlekedés- és postaügyi mi­niszter első helyettese, a mi­nisztérium vezető munkatár­sainak a kíséretében. Délelőtt a megyei tanácson a Szabolcs- Szatmárt érintő kérdésekről tárgyaltak. A megbeszélésen részt vett Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, a vasút és a posta debreceni igazgatóságai­nak vezetői és a megyei KPM-vállalatok igazgatói. A közlekedéssel, szállítással és hírközléssel kapcsolatos megyei problémákról dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese tájékoztatta a miniszter- helyettest. A felvetett kérdé­sekre Rödönyi Károly vála­szolt és illetékes szakági ve­zetők adtak felvilágosítást, hogy a tárcának milyen lehe­tőségei vannak a megyét érintő problémák rendezésé­ben. Délután a Volán sóstói üdü­lőjében a megyei KPM-válla­latok párt- és gazdasági veze­tőinek tartott tájékoztatást Rödönyi Károly a megyét érintő következő feladatok­ról, a minisztérium elvárásai­ról. Gazdag ifjú «ági program 1973-ban O'ést tartott a KiSZ megyei bizottsága Csütörtökön a nyíregyhá­zi úttörőházban tartott ülést a KISZ megyei bizottsága, a napirenden az 1973-as év politikai munkájának irány, elvei, illetve az iskolák és az úttörőcsapatok kapcsola­táról és a kapcsolatok to­vábbfejlesztéséről szóló je­lentés Szerepelt. A vitára írásban összefog­lalt javaslathoz Csernussi Endre, a KISZ megyei bi­zottságának titkára adott szóbeli kiegészítést. Felszólalt a vitában Koncz Károly, az MSZMP megyei bizottságának osztályveze. tője. A vita összefoglalója után az 1973-as évi politikai munka irányelveit a KISZ megyei bizottsága elfogadta. A magyar fiatalok több nagy rendezvényre készül­nek 1973-ban. A hagyömá- nyos forradalmi ifjúsági na­pok ezúttal a. P.etőíi-évfor­dulóhoz is kapcsolódnak. Berlinben rendezik nyáron a X. VIT-et, amelynek ün­neplésébe a különböző ak­ciók is beletartoznak. Fog­lalkozik még az irányelv a fiatalok szabad idejének megfelelő eltöltésével, az ifjúsági klubok szerepével, különböző sport, honvédelmi és turisztikai programok rendezésével. A VIT tiszte­letére sportversenyeket ren­deznek, újra meghirdetik a „Jó tanuló — jó sportoló” mozgalmat. A VIT-re készülődés je­gyében termelési versenye­ket is hirdetnek „Irány Ber­lin” jelszóval. Folytatják a „kiváló” mozgalmakat, a KI minek mestere vetélkedőket, valamint a már megkezdett védnökségekben — a Barát, ság II. vezetékkel összefüg­gő, illetve a Tisza II. teljes beruházásának mielőbbi megvalósításáért — vállalt munkát. Megyénkben külö­nös jelentőségük van az ok­tatási intézményekkel kap­csolatos beruházásoknak. Ezek közé tartozik a tanyai kollégiumok építése, amely­hez 1973-ban védnökséggel csatlakoznak a megye KISZ. fiataljai. Folytatják az alap- szervezetekben a kommunis. ta műszakok szervezését. Különösen két évforduló kap nagy jelentőséget a kommunista műszakok szer­vezésében; Lenin születésé, nek évfordulója és a nem­zetközi szolidaritás napja. Elutazott hazánkból a Kínai Népköztársaság külkereskedelmi minisztere Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Paj. Hsziang-kuo, a Kínai Népköztársaság külke­reskedelmi minisztere. Ma­gyarországi tartózkodása so­rán megbeszéléseket folytatott dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszterrel és megláto­gatott néhány ipari üzemet. Elutazásakor a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Bíró József és Lü Csi-hszien, a Kí­nai Népköztársaság magyar- országi nagykövete. A közüli jár mű program második szakasza Sajt ótájékoztató a MUOSZ-bon — A motorok, futóművek, szervokormányok és egyéb részegységek gyártásának megszervezésével befejező­dött a közúti járműprogram első szakasza, s megkezdő­dött a második szakasz, amelynek célja most már az autóbuszok szerelésének kor­szerűsítése — mondotta csü­törtöki sajtótájékoztatóján az újságíró szövetségben dr. Betlej Sándor kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes. Mint mondotta, a közúti jár­műprogram egészében he­lyesnek bizonyult, bár a pia­ci viszonyok változásai nyo­mán a gyártási koncepció­kat korrigálni kellett. A vi­lágpiacon az eredetileg szá mítottnál kisebb az érdek lődés a dömperek, traktorok teherautók iránt, ugyanak kor szívesen vásárolnak autó­buszokat, hátsó futóműve­ket. Ezért az új koncepció az autóbuszok gyártásának erő­teljes növelését helyezi elő­térbe. Ehhez nagy segítsé­get nyújtanak az Ikarus Gyár székesfehérvári gyárá­ban létrehozott beruházások, s az autóbuszgyártás fokozá­sát szolgálja az a döntés • is, hogy a Csepel Autógyár rá­tér az autóbusz alvázak gyár­tására. Az idén egyébként várha­tóan 6800 autóbusz, 3100 te­hergépkocsi, 18 400 Csepel és Rába-MAN típusú Diesel­motor, 37 600 hátsó futómű, 10 400 szervokormány és 8500 sebességváltó készül. 1975-ben 9500 autóbuszt bo­csát ki az Ikarus, ebből 7980-at a szocialista orszá­gokba. 720-at dollár elszá­molású államokba szállíta­nak. Ugyancsak 1975-ben a rendkívül keresett hátsó fu­tóműből 46 000-et, szervo­kormányból 11 309-at gyárt a magyar ipar. A szerelés és a gyártástechnológia korsze­rűsítésére a közúti járműfej­lesztés programjának máso­dik szakaszában — amely­nek befejezése átnyúlik az ötödik ötéves terv időszaká­ra — 4,6 milliárd forintot költenek.

Next

/
Thumbnails
Contents