Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-17 / 271. szám
I. olSaS Az ifjúság érdekében KÖZEL EGY ÉV TELT BL •nóta, hogy az országgyűlés megvitatta és törvényerőre emelte az ifjúságról szóló törvényjavaslatot E jelentős döntés egységes keretbe foglalta a felnövekvő nemzedék jelenet és jövőjét meghatározó elveket, jogokat és kötelezettségeket. Az elmúlt hónapokban megyénk fiataljai KISZ-gyűléseken és más fórumokon ismerkedtek az ifjúsági törvénnyel, s egyben új jogaikkal és kötelességeikkel. Ezekben a napokban ismét napirendre került az ifjúsági törvény ismertetése, több alapszervezetben ifjúsági napokon foglalkoznak a törvény elemzésével, s az ifjúság védelmét szolgáló végrehajtási utasítás helyi tervezetének elkészítésével. Az ifjúság- politikai napokra a legtöbb helyen a KISZ-vezetők üzemük gazdasági vezetőit is meghívják. A záhonyi fiatalok véleménye egybehangzóan az volt: államunk bizalommal támaszkodik az ifjúságra, külön gondot fordít az ifjúság fejlődésére, oktatására, nevelésére. Büszkén vallják a fiátalok, hogy az új törvény megalkotásában ők maguk is részt vettek javaslataikkal, észrevételeikkel. A minisztériumok most készítik a tárca színtű végrehajtási utasításokat, ezek tervezéséhez meghívták a fiatalokat — a szabolcsiakat is. A minisztériumi végrehajtási utasítások a jövő év elején látnak napvilágét, s ezek alapján készítik el — szintén a fiatalok bevonásával — a vállalati, üzemi szabályokat. A vasút végrehajtási utasításának tervezetét már ismerik a záhonyi fiatalok. A terv szerint a jövőben a pályakezdő szakemberek életét és munkáját 5 évig megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni a munkahelyi vezetőknek. A* kitűnő tanulókat a vasút a jövőben jutalomban részesíti, a kedvezőtlen körülmények között élő és tanuló fiatalok pedig tanulmányi segélyt kapnak. A honvédségtől leszerelő fiataloknak a jövőben leszerelési segélyt adnak, hogy ezek a fiatalok jobban be tudjanak illeszkedni a polgári életbe. A munkahelyi beilleszkedést elsősorban a vezetőknek kell majd segíteni. (Ezért is dolgozzák ki együtt az új törvény helyi alkalmazását a KISZ-vezetők a gazdasági vezetőkkel.) A VASÚTNÁL PÉLDÁUL a szolgálati főnököknek évente ellenőrizni kell. hogy a fiatalok képzettségük és képességük szerinti beosztásban dolgoznak-e, bérezésük arányos-e a felkészültségükkel és a végzett munkájukkal, megfelelő- ek-e a munkahelyi körülmények, s a fiatalok az adott munkahelyen belül milyen segítséget kapnak szakmai és politikai fejlődésükhöz. A MÁV a központi alapból anyagi segítséget nyújt a fiatalok szórakozásához és művelődéséhez is. Januártól megszervezik a fiatalok csoportos színházlátogatását, s ehhez évente 100 ezer forintot ad a vezérigazgatóság — ebből az alapból jelentős összeget kapnak az ország legnagyobb átrakópályaudvarának fiataljai is. Az ifjúsági klubok működését évente félmillióval segíti majd a vezérigazgatóság. Ebből az összegből rendezik be jövőre a záhonyi klubot is. Balatonkenesén vasutas ifjúsági üdülőtelep épül, itt 20 százalékos kedvezményben részesülnek a fiatalok. Ingyenes beutalót kapnak az üdülőben azok, akik legalább 5 évet dolgoztak egy szolgálati helyen. A szociális ellátással is részletesen foglalkozik majd a minisztériumi végrehajtási utasítás. Az utasítás a többi között előírja, hogy' a vállalati kamatmentes kölcsönök és a szolgálati lakások egyharmadát fiatal házasoknak kell adni. Említésre méltó, hogy a jövőben a KISZ- szervezetek választott vezetőit munkajogi védelem illeti meg, az ifjúsági vezetők ellen fegyelmi eljárást indítani, őket áthelyezni, bérüket csökkenteni csak a felettes KISZ-vezetők — jelen esetben a csomóponti bizottság — hozzájárulásával szabad. A TÖRVÉNY A JOGOKKAL EGYÜTT a kötelességeket is előírja és fontos erkölcsi normákat sorol fel. A fiataloknak a felsorolt — és fel nem sorolt — kedvezmények ellenében munkájukat becsületesen, tehetségükhöz mérte". a munkaidő legjobb kihasználásával kell végezni. S a munkaköri kötelességeken túl, az ifjúságnak önként kell vállalni kötelezettségeket, a brigád, az üzem kollektívájáért. A vasutas fiatalokkal nem hiába ismertették többször is az új törvényt: élnek új jogaikkal, teljesítik kötelességüket. Egy fiatal például javasolta, hogy a lakáselosztó bizottságok a jövőben jobban vegyék figyelembe a KISZ javaslatait. A KISZ-la- kásépítéshez a községi tanács telket, a debreceni vasútigazgatóság anyagi segítséget ad, de még így is 60 ezer forint a „belépő”, s ennek az összegnek a csökkentését kérik a fiatalok. A biztosító berendezéssel foglalkozó, érettségizett szakmunkások fizetése alacsony — a csomóponti bizottság titkára levélben kérte az igazgatóság vezetőjét: vizsgálja felül az említett fiatalok bérezését Néhány az önként vállalt kötelezettségek közül: a forgalmi dolgozók vállalták, hogy megrövidítik a kocsitartózkodási időt, a vontatási főnökség fiataljai 4 mozdony időszakos vizsgálatát vállalták társadalmi munkában, a pályafenntartási főnökség fiataljai segítették egyik társuk lakásépítését™ AZ ÚJ TÖRVÉNY a többi között enyhíti a tanulás, a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés gondjait, segíti a családalapítást. De az elvárás is nagyobb lett a fiatalokkal szemben. A törvény megvalósítása tehát végső soron rajtuk múlik. N. L. Cipészek az érettségi tablón Gyár, ahol becsülete van a tanulásnak A nyíregyházi városi pártbizottság az utóbbi időben jelentősen gazdagította az alapszervezeti titkárok érte»- kezletének tartalmát, azzal, hogy néhány titkár előre meghatározott témából ismerteti alapszervezetének, illetve munkahelyének tevékenységét. A legutóbbi értekezleten üzemi párttitkárok számoltak be a munkások műveltségének alakulásáról, az állami és politikai oktatás helyzetéről. Valamennyi beszámoló jól példázta, Szabolcsban a munkássá válás a tanításban, tanulásban is nagyobb követelményeket állít, mint a hagyományos iparvidékeken, ahol munkásdinasztiák alkotják a dolgozók többségét. Kézinűi párosok a gyárban A Szabolcs Cipőgyár párt. vezetőségének beszámolója a Korszerű, szép munkacsarnokban dolgoznak a Vörös Október Ruhagyár r.y' ''remének dolgozói. (Hammel József felvétele) Köznapi történetek M Így beszélte el a tejüzem igazgatója: — A lány és a fiú az üzemben ismerkedtek meg. A lány volt a csoportvezető, a fiú a beosztottja. S mint ahogy az már fiatalok esetében lenni szokott, az ismertségből kölcsönös közeledd lett. Udvarlás, nagy szerelem. jegyesség. .Aztán kimondták a boldogító igent. Az üzemben továbbra is az asszonyka volt a főnök, otthon pedig a férj. Amikor a fiatalasszonyt — mert kiválóan dolgozott — előléptettük művezetőnek, magasabb lett a keresete, mint a férjének. A fiatal férj ezek után úgy gondolta, hogy őt az asszony tartja el. Már annyira feszült volt a helyzet közöttük, attól kellett tartani, hogy ez a szépnek induló élet felbomlik. Valójában csak akkor lett szent a családi béke, amikor a férjet is kinevezték művezetőnek és keresetében utolérte feleségét. — Furcsa dolgokat produ- :ál az élet — mondta az igazgató. — Ne gondolja, atak azért neveztük ki művezetőnek a férjet, hogy helyreállítsuk a családi életüket. Valóban egy kiváló, érettségizett szakmunkás, hosszú ideje dolgozik az iparágban. Alkalmas volt erre a posztra. ként került a kis Bogos István a VIII. osztály elvégzése után a tejipari technikumba. Most másodéves. Gondoskodással kísérik a másik még kisebb gyerek életét-tanulását, fejlődését is. magukhoz. Legyen együtt a család. De, hol lesz számára munkahely? Amikor a vállalat vezetői tudomást szereztek szándékáról, intézkedtek. Azóta az egyik pesti tejüzemben dolgozik. 4. 2. Üzemelés közben felrobbant a kompresszor. Bogos István, a mátészalkai tejüzem dolgozója, a kompresszor kezelője próbálta menteni a gépet. Eközben belefutott a kiömlő gázba és életét vesztette. — Régi munkásunk volt. Becsülettel állt helyt több mint tíz évig — mondja Kiss László üzemvezető. Két gyerek maradt apa nélkül. Megfogadták, hogy a családról gondoskodnak, a gyerekek taníttatását vállalja a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat. — Tanulmányi ösztöndíjat létesítettünk a két gyerek részére. Ezt írásban is rögzítettük — említi dr. Szend- rei István, a vállalat igazgatója. Gondoskodnak arról, hogy a két árva kezébe diploma kerüljön. Ennek eredményezi. Annak idején megdöbbentette Zongor Istvánnak, a nyíregyházi tejüzem termelési osztályvezetőjének hirtelen halála a vállalat dolgozóit. Felesége is beteges volt. Nem dolgozott. Egy tízéves árva maradt vele otthon. Nem hagyta magára őket a vállalat. Az özvegy részére egészségügyi állapotának megfelelő munkahelyet biztosított az üzemben. Itt dolgozott másfél évig. S bár még a kisfiú általános iskolás, írásos elkötelezettséget vállaltak. Nyugodtan tanulhat. Gondoskodnak róla. Tehetsége szerint bármelyik főiskolát, egyetemet elvégezheti. Ösztöndíja biztosítva lesz. — Ezt vállaltuk, így döntöttünk. Alijuk szavunkat — mondja az igazgató. Zongorné két gyermeke a fővárosban él, ott laknak, dolgoznak. Hívták a mamái A kis Virágos Erzsiké maga sem gondolta volna, hogy a tejipari technikum elvégzése után oly gyorsan csoportvezető, majd művezető lesz. Esti műszakos a nyíregyházi tejüzemben. — Igazán kellemes meglepetés volt számomra, amikor kineveztek. Május óta vagyok művezető. Sokat kell még tanulnom, hogy rászolgáljak a bizalomra — mondja-. Mi tagadás, akadtak férfikollégák, akik irigykedtek. Hasonló beosztásban egyik sem keres többet mint ő. — Csoportvezetőként 1900- at kerestem, most 2200 a fizetésem. Elégedett vagyok. Úgy érzem, megtaláltam a helyemet az életben. Az üzemben elsősorban az alacsony keresettel rendelkező fizikai munkát végző nők bérproblémáit rendezték. Jövő év elején 5 százalékos alapbéremelésre kerül sor. Eredmény: a nők sok mun- kaköben elérték a férfiak keresetét. Varfca* Káimáa tíz év előtti helyzetből indult ki, amikor a repülőtér mellett egy romos épületben lerakták a mostani gyár alapjait. A Budapesti Minőségi Cipőgyártól kaptak használt gépeket, de szakembert nem. Abban az időben képzetlen segédmunkás még Nyíregyházán is bőven volt, aki munkát keresett. A cipészek többsége a már jól működő kisipari termelőszövetkezetekben dolgozott. A volt Minőségi Cipőipari Vállalattól és a környező községekből azért annyi cipész szakember ösz_ szeverődött, akikkel meg lehetett kezdeni a termelést. A cipészek között voltak neves kézműiparosok, de nem volt senki, aki a gépesített cipőgyártást értette volna. A múltban tanult cipészek nagy része hat elemivel rendelkezett. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a gyárba toborzott fiatal segédmunkások többsége már nyolc általánost végzett, vagyis iskolai végzettségben megelőzték a szakmunkásokat. Ide kívánkozik, hogy az indulás esztendejében a 15® fős létszámból egyetlen embernek, a főkönyvelőnek volt érettségije. Olyan helyzet volt ebben a fiatal gyárban, hogy szó szerint mindenkinek tanulnia kellett. Ezt a helyzetet jól ismerte fel az akkori párt- és gazdasági vezetés, de nemcsak felismerte, cselekedett is. Az idősebb emberek, a szakmunkások is hozzáláttak a nyolc általános elvégzéséhez. A segédmunkásokból, akiknek megvolt a nyolc általánosa, ipari tanulók lettek és betanított munkások. Ezzel azonban még nem oldódott meg a középvezetők, a'' ’ műszaki gárda megteremtés^. Annyi előrelépés törte'ht 1963-ban, hogy Debrecenből átjött Török Mária, aki Budapesten végzett cipőipari technikumot, ő lett a műszaki vezetője a gyárnak, ő alapozta meg az üzemszervezést, a gyári technológiát. Egy műszaki ember azonban' a rohamosan fejlődő üzemben édeskevés volt. Felvettek ugyan 11 gimnáziumot végzett fiatalt betanított munkásnak, hogy iratkozzanak be a budapesti felsőfokú technikumba, de ez nem vezetett eredményre. Ezek után. forduljak segítségért a megyei tanács művelődési és ipari osztályához kihelyezett technikumi oktatás végett. Ez sikerrel járt. 1963 óta kétévenként iskoláznak be tanulókat. Azóta már két osztály éretségizett a munka mellett, heti három esti foglalkozással. Ebben a tanévben van egy második osztály és egy negyedik. Jövő tavasz- szal a harmadik tabló készül eL Nevelt a tablóról A tablókon olyan neveket olvashatunk az idősebb korosztályból, mint Fazekas János volt cipész, aki a nyolc általánost is a gyárban végezte és itt szerezte meg a technikusi oklevelet, ma a tanműhely vezetője és szb-titkár. Korbics Jánosné tűzőnő a nyolc általánost, s a technikumot itt végezte, a termelési osztály vezetője és párttitkár. Bereczki János hasonlóan cipész volt és a technikum elvégzése után a modellezés vezetője. Itt szereztek szakmát és érettségiztek olyan fiatalok, mint Varga Attiláné, a tüzöde művezetője, vagy Kiss Mária, aki Szegeden levelező szakon végzi a jogi egyetemet. A gyár főmérnöke, Ruszka József, aki itt fejezte be a közgazdasági egyetemet levelező úton, szintén elvégezte a cipőipari technikumot is. Az állami oktatás mellett a különböző tanfolyamokat felsorolni is sok lenne, ösz- szesítve, az elmúlt tíz évről beszéljenek a számok: a 650 fős létszámból 410 főnek van 8 általánosa, ötven. ketten középiskolával rendelkeznek, két fő felsőfokú technikumot, egy fő pedig egyetemet végzett Az ipari- tanuló-képzésben 250 fő szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Ma már tudnak adni szakembert a környező ktsz-eknek, de a nyírbátori fiatal Auróra Cipőgyárnak is. Az eredmények kulcsa Az eredmények kulcsát két dologban lehetne meghatározni. Egyik, hogy legalább olyan hangsúlyt kapott a párt és tömegszervezeti oktatás is, mint a szakmai. A politikai tudás birtokában jobban felismerték a szakmai tanulás jelentősé, gét a dolgozók. Jelenleg egy párt-, három szakszervezeti és két KISZ-szeminárium van a vállalatnál. De tanulnak pártiskolán, esti egyetemen és speciális ipargazdásági tanfolyamon is. A sikerek másik kulcsa, hogy a, vezetők is tanulnak és tanítanák. A pártöfetatásl a főmérnök vezeti, az egyik szakszervezeti tanfolyamon Cseppentő József igazgató, a másikon Török Mária ihű- szaki osztályvezető oktat. A példamutatáson túl olyan előnye is van, ha ezt a munkát a helyi vezetők végzik, hogy még élmély • - tebb lehet a kapcsolatuk a dolgozókkal, másrészt a vállalat és a dolgozók gondjaira itt is választ tudnak adni. A Szabolcs Cipőgyárban sem magától ment ilyen jól a tanulás. Szervezni kellett és ebben teljes volt az összhang, a cselekvés a párt- és gazdasági vezetés között. Ma, 1972. novemberében 192 fő vesz részt párt- és tömegszervezeti oktatásban, kilencvenkilencen álla. mi oktatásban és tanfolyamokon, 100 fiatal pedig ipari tanulóként sajátítja él a szakmát. Az ipari tanulók egyharmada emelt szintű képzésben részesül, a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a középiskola harmadik osztályában folytathatják tanulmányaikat. Ha a legjobbak közé tartozik is a Szabolcs Cipőgyár a tanulást, a munkásművelő- dést illetően — ha tudjuk, hogy nem minden új üzemben számolhatnak be ilyen eredményről — akkor is egy olyan tükörképet ad, amiben jól látszik az iparosítás hatása. Csikós Balázs Jó termés cukorrépából Befejezéshez közeledik a cukorrépa betakarítása. A MÉM szakemberei megállapították, hogy az elmúlt évhez képest idén fellendült a termelés, ami nemcsak a tavalyinál nagyobb termésátla gokban mutatkozik meg, ha nem a vetésterület növekedésében is. Végleges adatok szerint az 1971. évinél 6000 hektárral -agyobb, összesen 80 750 hektár területen termeltek cukorrépát a mező- gazdasági üzemek. Különösen az állami gazdaságok fejlesztették a növénytermesztésnek ezt az ágazatát; az előző évinél 4300 hektárral nagyobb területről szedték fel a termést, az országban 1350 mezőgazdasági üzem foglalkozik cukorrépa-termesztéssel, az egy gazdaságra jutó átlagos terület 60 hektárt tesz ki, ami arra figyelmeztet, hogy további koncentrációra, szakosításra van szükség, mert ilyen, aránylag kjs táblákon nem eléggé kifizetődő a gazdálkodás.
