Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-15 / 269. szám

LAPPI« TARTALMAM» Szabolcsban akarnak gyógyítani Nyíregyházi Élet Olvasóink írják Totótanácsadő »■■«. evrw,T»m sas. szám ÁRA: 80 FILLÉR 19«. NOVEMBER 15, SZERDA A Bobus-ügyrol A hatósági építési munkáról tárgyalt a megyei tanács vb Magyarország Európa biztonságáért Á Hazafias Népfront Országos Tanácsának tájékoztatója Egy hét, múlva ■— novem­ber 22-én — megkezdődnek Helsinkiben az európai biz­tonsági értekezlet sokoldalú előkészítését szolgáló tanács­kozások. Ennek kapcsán Tóth Ferenc, az MTI tudósí­tója tájékoztatást kért a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsánál arról, hogy Ma­gyarországon az elmúlt években milyen fontos állo­másai — eseményei, rendez­vényei — voltak a kontinen­sünk békéjéért és biztonsá­gáért társadalmi síkon foly­tatott küzdelemnek. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés államainak veze­tői 1969. március 17-én a ma­gyar fővárosban adták ki a jelszót: „Váljék Európa az egyenjogú nemzetek gyü­mölcsöző együttműködésé­nek kontinensévé!” Ekkor bocsátották ki a nevezetessé vált budapesti felhívást, amely a gyakorlati megoldás útjára vitte az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet előkészítésének ügyét. E felhívás nyomában meggyorsult a haladás egy általános európai biztonsági rendszer megteremtése felé. Ebből a munkából — a szo­cialista szövetségeseivel kar­öltve és velük teljes össz- ’ hangban a magyar kormány ' és egész társadalmunk is, ' igyekezett kivenni a részét.' ’ 1971-ben hazánkban is a társadalmi mozgalmak széle- 1 sedése jelezte az európai ' együttműködési folyamatot. Az esztendő tavaszán, május 14 és 17 között Budapest adott otthont a Béke-világ- tanács közgyűlésének. A be­terjesztett magyar doku­mentum leszögezte: abban, hogy a kontinens történeté­ben eddig példátlanul hosszú idő óta sikerült biztosítani a békét, jelentős szerepe van az európai szocialista orszá­gok közösségének, politikai, katonai és gazdasági erejük­nek. A Magyar Országos Bé­ketanács azt ajánlotta a köz­gyűlésnek, hogy a béke és a biztonság megteremtéséért — félretéve a nézeteltéréseket — meg kell valósítani konti­nensünk békeerőinek széles körű összefogását. A közgyű­léssel egyidőben zajlott le a magyar fővárosban az euró­pai fővárosok békemozgalmi képviselőinek tanácskozása. Az európai biztonság és együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága 1971. szep­tember 30-án alakult meg. A bizottság feladata, hogy szervezze, serkentse, össze­fogja a magyar társadalmi szervezeteknek azt a tevé­kenységét, amelyet az euró­pai biztonság és együttmű­ködés előmozdításáért foly­tatnak, lehetőségeket nyújt arra, hogy a magyar társa­dalom fokozatosan bekapcso­lódjék az európai párbeszéd­be, feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon az európai né­pek közgyűlésének összehí­vásához, s arra törekszik, hogy mihamarabb hívják ösz- sze a kormányközi biztonsági értekezletet. — Az idén a Hazafias Népfront V. kongresszusa úgy foglalt állást, hogy a népfrontmozgalom teljes ere­jével támogatja az európai biztonsági értekezlet gondo­latát, az európai biztonság és együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának munkáját. — A magyar békemozgalom európai biztonsági hetet ren­dezett 1972. május 6—13 kö­zött. Ebben az időszakban a fasizmus fölött aratott győ­zelem évfordulója alkalmából tartott események közép­pontjába is az európai biz­tonság kérdése került. Több olyan nemzetközi tanácsko­záson is ott voltak a ma­gyar küldöttek, ahol Európa volt a téma. Ezek közül ki­emelkedő esemény volt az európai közvélemény képvi­selőinek közgyűlése, amely június 2—5 között zajlott le Brüsszelben. Magyarorszá­got 7 tagú küldöttség képvi­selte. A közgyűlésről kiadott dokumentum brüsszeli felhí­vásként vált Ismertté. — A brüsszeli közgyűlés után az európai biztonság és együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága úgy foglalt állást, hogy tevékenyen részt vesz a felhívás érvényesíté­sében. Arra törekszik, hogy nemzetközi kapcsolatait fel­használva erősítse az euró­pai béke, a biztonság és az együttműködés társadalmi tömegbázisát. Az építési, közlekedési és' vízügyi osztály tevékenységé­ről, valamint az építési enge­délyezési eljárás ügymeneté­nek vizsgálatáról tárgyalt többek között kedden Nyír­egyházán a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A napirend vitá­jában részt vett az Építési és Városfejlesztési .Minisztérium, a Közlekedés- és Posfaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának képviselője is. A több, mint négy év mun­káját átfogó értékelés többek között azt vizsgálta, hogy an látta el az osztály az építési, közlekedési, vízügyi, kommu­nális, igazgatási és vállalat­felügyeleti tevékenységét, hogyan valósítják meg a mi­nisztériumok és a felügyeleti hatóságok által képviselt ága­zati irányelveket, hogyan ér­vényesül munkájukban a szo­cialista törvényesség, eredmé­nyesen valósítják-e meg a megyei tanács éves. közép és hosszú távú településfejlesz­tési politikáját. A beszámoló részletesen foglalkozott az építésügyi és városfejlesztési feladatok el­látásával. Ismertette: jelen­tős szerepe volt az osztály la­káságazati tevékenységének abban, hogy a második ötéves tervben 13 662, a harmadik ötéves tervben pedig közel 20" ezer lakás épült fel megyénk­ben és abban Is jelentős sze­repe lesz, hogy a jelenlegi öt­éves tervben felépüljön a ter­vezett 21 800 lakás. Kiemelt feladatként jelentkezett az osztály munkájában a szociá­lis körülményeknek meg nem felelő telepek felszámolása. Az 1968-ban felmért 3600 ilyen lakásból 7 községben 127 lakást sikerült felszámol­ni, de a végleges megoldás­hoz még komoly erőfeszíté­sekre van szükség. Megállapították: eredmé nyes munkát végzett az osz­tály a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásában megvalósításra kerülő körze- tesítési, átterelés! program kidolgozásában és megvalósí­tásában, illetve a gyorsfor galmú vasútvonalak helyzeté­nek rendezésében. E felada' ellátása ütemesen, sokoldalú­an történik és eddig sikerült összehangolni az országos és a megyei érdekeket. Komoly feladat hárul az osztály dolgozóira a vízgaz­dálkodási ágazat felügyeleté­ben, irányításában és ellen­őrzésében. Ide tartozik a la­kosság alapvető igényeit je­lentő közműves vízellátás, a csatornaépítés, a szennyvízke­zelés, de nem kevésbé fontos a mezőgazdasági vízgazdálko­dás: az öntözőberendezések készítése, üzemeltetése, a víztározók megépítése, ame­lyekben az eddigieknél na­gyobb szerepet kell vállalni az osztálynak. Foglalkozott a beszámoló az építési, közlekedési és víz­ügyi osztály felügyeleti mun­kájával, a hatósági és irányí­tási feladatok végzésével, majd az építési engedélyezési eljárás ügymenetének vizsgá­latáról á következőket állapí­totta meg: az új építési, tör­vény és végrehajtási utasítás új jogokkal ruházta fel az építésügyi szakigazgatási szer­veket, éppen ezért az építés­ügyi hatóságoknak olyan dol­gozókra van szüksége, akik műszaki felkészültségüknél, helyiismeretüknél és ál­lamigazgatási jártasságuk­nál fogva alkalmasak a feladatok ellátására. Naponta kerülnek kapcsolatba embe­rekkel, különböző vállalatok­kal, intézményekkel és ezek­ben a kapcsolatokban érvé­nyesülni kell a népgazdasági- építésigazgatási érdekeknek; de figyelemmel kell lenni ar­ra is, hogy az építési enge­dély kiadása iránti kérelmek olyan beadványokat tartal­mazzanak, amelyek mögött az össznépgazdasági vagyon okszerű gyarapítása húzódik meg. Ezért szükséges olyan építési engedélyezési gyakor­lat bevezetése, amely törvé­nyesen és megfelelő határidőn belül biztosítja a szocialista szektorok beruházásainak elősegítését, de biztosítja a magánerőből történő építke­zések jogszabályszerű támo­gatását is. Kiemelt feladatként keze­lik az építési engedélyek ki­adásának törvényes lebonyolí­tását. Előfordul ugyanis, hogy a helyi tanácsok által jóváha­gyott rendezési tervet meg­szegik (néhol még a tanácsok vezetői sem tartják maguké­nak a rendezési terv célkitű­zéseit), nem mindenütt intéz­kednek a tervek őtévenkénti felülvizsgálatáról, stb. Komoly építésigazgatási ér­dekek fűződnek a telekalakí­November 14-én, kedden ülést tartott a ÍCIOSZ Sza­bolcs-Szatmár megyei vá­lasztmánya. Az ülésen Kosz- ttn Sándor megyei titkár számolt be a vezetőség két ülésszak közötti időszaká­ban végzett munkájáról. Fog­lalkozott az előadó az or­szágos vezetőség határoza­taiból adódó feladatok tel­jesítésével, a szolgáltatások fejlesztésének kérdéseivel. Elmondotta, hogy a több, hasznos kezdeményezés el­lenére sem sikerült a nö­vekvő igényeket maradék­talanul ellátni. Ennek — többek között — az az oka, hogy több, mint 240 kisipa­ros vette igénybe az őt meg­illető kisipari nyugdíjat. Nagy lépést jelent vi­szont előre, hogy a tanácsi szaloyaraatási szervekkel való jó kapcsolat eredmé­nyeként közel a megvalósu­láshoz Nyíregyházán egy kisipari szolgáltatóház lé­tesítése. Ezt a problémát a májusi bázis’aggyülésen ve­tették fel a kisiparosok. A tanács intézkedett és jelen­leg — tizenkét kisiparos összefogásával — folyamat­ban van a nyíregyházi kis­iparosok „ szolgáltatóházá­nak az építése. Rendkívül nagy jelentősé - gű, és a lakosság jobb ellá­tását fogja eredményezni az október elején megjelent ipartörvény végrehajtási itasításának módosítása. A jogszabály értelmében ki­bővült ugyanis a működési engedélyek alapján gyako­rolható Iparok köre. Az ed­digi 30 helyett 43 szakmá­tásokhoz, illetve a telekfel­osztásokhoz, ezért alapvető követelmény a telekállomány optimális hasznosítása. En­nek megfelelően törekedni kell arra, hogy ne vonjunk Id felesleges földterületeket a mezőgazdasági művelés alól, továbbá, hogy az I. fokú épí­tési hatóságok maradéktala­nul hajtsák végre a telek'gaz- dálkodásra vonatkozó jogsza­bályokat. Építésigazgatási oldalról as sem közömbös, hogy a kü­lönböző épületek felújítása, helyreállítása, átalakítása, bő­vítése és lebontása is a tör­vény szabta eszközökkel tör­ténjen. Előfordul, hogy csak akkor kötelezik a lakóépület tulajdonosát felújítási, vagy helyreállítási munka elvégzé­sére, amikor a munka elvég­zése már nagy összegbe ke­rül, hogy olyan lakóházak felújítására kötelezik a tulaj­donost, amikor a ráfordítandó összeg magasabb, mint amennyit az épület ér, de olyan eset is előfordul, hogy olyan épület bontására adnak engedélyt, amely még gazda­ságosan felújítható lenne. A végrehajtó bizottság jó­nak értékelte az építési, köz­lekedési és vízügyi osztály munkáját és egyben utasítot­ta az osztály vezetését, hogy dolgozzanak ki javaslatokat • munka további javítására. ban lehet kérni működési engedélyt. Felhívta a beszámoló a kisiparosokat a szakmunkás- tanulókkal való foglalkozás egész éves, folyamatos fel­adatára. Hiszen a most nyújtott segítség az egész képzést jelentősen befolyá­solhatja. Fontos feladat még ezen kívül is az ifjúsági tör­vény végrehajtásának elő­segítése és szorgalmazása. Az elmúlt hat hónapban a megye kisiparosai közűi az öt mestervizsga-bizott­ság kilenc vizsgán 51 jelöltet vizsgáztatott. Ezek közül 35-öt nyil­vánítottak mesterré. Az eredmény nem kielégítő. Annak ellenére, hogy a mestervizsgával rendelkező kisiparosok aránya nem rossz, azon kell fáradozni, hogy minél többen, eredmé­nyesen vizsgázzanak le. Ez ugyanis magával vonja a szolgáltatások jobb minőség­ben való elvégzését is. A beszámoló értékelte az alapszervezetek elmúlt hat hónapi versenyét. Ebben az A-kategóriájú helyi csopor­tok közül Mátészalka, a B- kategóriájú helyi csoportok" közül pedig Csenger szerez­te meg az elsőséget. A hozzászólásokat és vá­laszadást követően hatá­rozathozatalra, majd a ki­tűnt kisiparosok munkájá­nak elismerésére került sor. A jó munkáért jelvényt 33- an, a jó minőségért okleve­let és jelvényt 35-en, a 10 éves szakszervezeti munká­ért jelvényt pedig 11-en kapták meg. ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 14-én, kedden megkezdte ülését. Az ülés napi­rendjén a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról szóló beszámoló, valamint az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveinek megvitatása szerepel. A Központi Bizottság szerdán folytatja tanácskozását. (MTI) Todor Zsivkov moszkvai programba Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság ál­lamtanácsának elnöke ked­den átadta a moszkvai egye­temnek a Bolgár Népköztár­saság érdemrendjének I. fo­kozatát azokért a nagy szol­gálatokért, amelyeket a moszkvai egyetem és más szovjet tanintézetek nyújtot­tak a bolgár szakemberek és tudósok képzéséhez, a bol­gár főiskolai oktatás fejlesz­téséhez. Todor Zsivkov az egyete­men rendezett szovjet—bol­gár barátsági gyűlésen hang­súlyozta, hogy a bolgár nép számára az SZKP és a nem­zetközi kommunista mozga­lom, a Szovjetunió és a kommunizmus egymástól el­választhatatlan fogalmak. Ezért a soknemzetiségű Szov­jetunió megalakulásának fél é v százados jubileumát úgy t gadjuk, mint a bolgár— szovjet testvéri barátság ün­nepét --- mondotta egyebek között Todor Zsivkov. Todor Zsivkov kedden ebédet adott az SZKP Köz oonti Bizottsága, a Legfel­sőbb Tanács elnöksége és « szovjet minisztertanács tag­iul tiszteletére BREZSNYEV KITÜNTETÉSE. A hivatalos, baráti lá­togatáson a Szovjetunióban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség vezetője, Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt KB első titkára, a bolgár államtanács elnö­ke (balról) kitüntetést ad át Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a bolgár küldöttség tiszteletére adott vacsorán. (Kelet-Magyarország telefotó) Kisiparos szolgáltatóház épül Nyíregyházán ÜLÉSEZETT A KlOSZ MEGYEI VÁLASZTMÁNYA mis PRÜlETÁRJAf, EGYES D LJ ETEK I

Next

/
Thumbnails
Contents