Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
8. oldal RELÉT-MAGYARORSZÁG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET 1972. ok'fóber 11’ Az ízlésnevelés szolgálatában Négyszemközt az ügyésszel A Benczúr-terem A modern otthon bemutatója. A nyíregyházi Benczúr Gyula-terem lét,,/V rehozásával az a cél, hogy eredményesen részt vegyen az ízlésnevelésben, s ran. gos országos képzőművészeti zsűri által fémjelzett alkotásokkal ismertesse meg a szabolcsi közönséget. Egyben lehetőséget nyújtson a megvásárlásukhoz.” Ezeket a sorokat a Kelet- Magyarország tavaly augusztus 28-i számában írtuk egy tudósításban. Ekkor nyitotta meg kanuját — augusztus 27-én délután 5 órakor a Képcsarnok Vállalat Benczúr Gyula-terme, amely az országban a tizenötödik terme a vállalatnak. A tizenötödik „gyermek” azóta egyéves és másfél hónapos. Megkedvelték a nyíregyháziak; a'sétálók szívesen elidőznek a szép kirakatok előtt. Több ezren megfordultak a teremben érdeklődők, vásárlók, a kiállítások nézői. Régi óhaja teljesült a megyeszékhelynek. Sokáig kellett várni rá, de a szakemberek véleménye szerint is a nyíregvházi az ország talán legmodernebb, legszebb képzőművészeti terme. Megépítése és berendezése 1.6 millió forintba került. 178 négyzetméteres területén háromnegyed millió forint értékű képző- és iparművészeti alkotást, ötvös-, kerámiai munkát. modern lakberendezési tárgyat talált már a megnyitás első napjaiban az érdeklődő közönség. A három szint jó lehetőséget ad a képző- és iparművészeti munkák, lakásberendezési tárgyak megfelelő, a kellemes és modern otthon benyomását keltő elhelyezéséhez, összhatásában az ízléses, követendő lakásberendezéshez sok ötletet ad, kedvet ébreszt. A művészi lakberendező munkóia hozta létre a három különböző helyiségből álló bemutatóterem három „arcát”, ahol a tárgvak természetesen megvásárolhatók, sőt 2-től 18 hónapig terjedő részletfizetést is igénybe vehetnek a vásárlók. Az újdonság erejével hatott a látványosságnak is kellemes színfolt, a Benzcúr Gyula- terem. Nem kell Debrecenbe, más városokba. esetleg Budapestre utazni a művészet kedvelőinek, ha lakását egy-egy értékes képpel. szoborral, kerámiával, kovácsoltvassal és egvéb dísztárggyal akaria díszíteni. S nem szükséges a Képcsarnok Vállalat gördülő kocsijait sem várni, amelv korábban egy év alatt 800 ezer forint értékű alkotást forgal- ma^ott megvénkben. A nagyobb örömet az jelentette, hogy végre a kiállítóhelyiségben szegény megyeszékhely kapott egy szép galériának is megfelelő termet, ahová nem csak akkor mehet be, amikor vásárolni óhajt, hanem akkor is, amikor pusztán gyönyörködni akar a sokféle képző- művészeti alkotásban, egy-egy gyűjteményes tárlat anyagában. Eleve úgy indult ugyanis a Benczúr Gyula-terem „csecsemőkora”, hogy nemcsak a bolt, hanem a kiállításokat rendező galéria szerepét is betölti. Olyan alkotásokat hoz Nyíregyházára, amelyeket eddig többnyire a fővárosi, vagy oda látogató közönség láthatott rendszeresebben. Szinte észrevétlenül, mégis nagyon érezhetően vált az egy év alatt a megyeszékhely művelődési életének tényezőjévé a terem. Elsőként öt szabolcsi képzőművész, Huszár István, Berecz András, Kerülő Ferenc, Soltész Albert és Pél Gyula munkáit nézhette meg a nyíregyházi közönség. Az „ötök” közös tárlata természetesen nem jelent és nem jelenthet valamilyen elkülönülést, osztályozást. Később. reméljük más szabolcsi alkotók festményeivel, változatos műfajú munkáival is találkozhatunkA Benczúr Gyula-terem ezután egy modern lakberendezési kiállítással hívta fel magára az otthont szeretők, az igényesen élők figyelmét. Nem csak és nem elsősorban kereskedelmi célja v°lt a kiállítás, hanem a? ízlés formálása! az ormótlan, a giccseg lakás- díszítő elemek és a művészi munkák éles kontrasztjának megmutatása is. Nem mondhatjuk, hogy a lakásberendezési tárgyak és a képzőművészeti alkotások az olcsóbb vásárlások közé tartoznak. Akik gyakrabban megfordulnak itt, láthatják az olykor három-négyezer forint körüli árcédulákat. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy kedve és tetszése szerint nyomban meg is vásárolja a művészi munkákat. A vásárlási lapok tanúsága szerint mind több a nagyobb keresetűek mellett a közepes és kisebb jövedelmű vásárló is. Mint a terem vezetője — Horváth Jánosné — elmondta, arra is gondot fordítanak, hogy készletük ne csupán a drágább művészi és lakberendezési tárgyakból álljon. A Benczúr Gyula-terem jellegéből következően megszületésének első napjaitól kettős életet él: kínál, árusít, szemléltet, s természetesen, mint a város eddig egyetlen erre a célra épült kiállítóhelyisége tárlatokat rendez, alkotókat hív meg, sőt gondja van az egyéni igények kielégítésére is. A megnyitás után heteken át a festmények voltak a legkapósabbak. később a rézkarcokat és az apróbb iparművészeti tárgyakat keresték a legtöbben. A kisplasztikával még nehezen barátkoztak a vásárlók az első időszakban, később egyre többen távoztak a szobát hangulatosabbá varázsoló kis szoborral, figurális alkotással. Előfordul az is, hogy több vásárló ugyanazt a művet akarja, s ilyenkor lehetőség van rá, hogy a Képcsarnok központjából még megrendeljenek. Természetesen egyedi műveknél, tárgyaknál erre nincs mód, s ilyenkor a legnehezebb ezt megmagyarázni és egy másik alkotást ajánlani... Az egyéves múltról a legbeszédesebben a nemzetközi naplónak is beillő vendégkönyv szólhat; Finnországtól Ausztráliáig számos idegen nyelvű beírás található a könyvben. A többség elismeréssel írja le véleményét a látottakról, egy-egy kiállításról, hasznos javaslatokat is tesz. Vannak, akik humorizáló hajlamaiknak engedve, csipkedve mondanak véleményt a művészi alkotásokat, lakásdíszítő tárgyakat — és egyedi bútordarabokat — áru. sító teremről. ’ Amatőr művészek, barkácsolók is megjelennek időnként, „mintát” vesznek rajzlappal a kezükben a látott tárgyakról — kovácsoltvas gyertyatartókról, hamuzókról stb. — s otthon hozzálátnak az elkészítéséhez. De ez nem csökkenti a bevételt: az első száz nap alatt több mint 200 ezer forint értékű művészeti tárgy talált gazdára, négy hónap alatt pedig több mint félmillió forintot költöttek el itt a vásárlók. A terem vendégeinek többsége azonban nem vásárló, hanem tárlatlátogató, a művészetek kedvelője. Nagy sikere volt a hagyományos festészeti iskolát folytató szentendrei Bánovszki Miklós tárlatának, melyet az idén nyáron kilenc fővárosi fiatal iparművész közös kiállítása követett. Talán ez a sokszínű és városunkban ritkaságszámba menő kiállítás hozta a legtöbb látogatót a Benczúr Gyula-terembe. A fiatal művészek között találtuk a Nyíregyházáról elszármazott Balczó Editet — Balczó András nővérét — aki már több hazai és külföldi kiállításon is szerepelt. Kerámiáit nemcsak régi ismerősei, osztálytársai, hanem a látogatók többsége is megcsodálta. Gecser Lujza szövött faliképekkel. Horváth Szabolcs az ízléses étkezést szolgáló és a lakást is díszítő különböző edényeivel, Kányák Zsófia üvegmunkáival, Koleszár Arany réz-. Tolnai Katalin porcelántárgyaival. P. Kozó Erzsébet művészi textilmunkáival. Lehoczky János kovácsoltvas. Majoros Árpád aranyműves alkotásaival nyerte meg a közönség tetszését. Még kint vannak a legutóbbi, a Hóiba Tivadar festőművész tárlatát hírül adó plaká tok, de a kiállítás már sikerrel véget ért. A Benczúr Gyula-terem egyéves léte szép sikereket. új színt hozott a megyeszékhely kulturális életébe. Reméljük, még számos tárlattal ismerkedhet meg itt a nyíregyházi közön ség. Ezután sem csak úgy tekintünk rá, mint egy boltra, hanem egy galériára, ahová mindig érdemes betérni egy kis szellemi felüdülésre. Páll Géza Veszélyeztetett fiatalok A KISLÁNY VIDÉKRŐL JÁRT BE a nyíregyházi iskolába. Szolid és rendes volt, egyszer azonban egy barátnője meghívta a presszóba. Később mind többször ismétlődött a hívás és a szórakozáshoz pénz kellett. A vidéki kislány először száz, aztán’ kétszáz, később már 800 forintot, majd egy ötezer forintos betétkönyvet lopott el szüleitől, sőt még táskaírógépét is eladta, hogy legyen miből költeni. A, lány a szülök feljelentése alapján került a fiatalkorúak bírósága elé. Sorolhatnánk az eseteket, mert sajnos lenne miből. Ahogy a számok mutatják, nem hogy csökkenne, inkább növekszik a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. 1969-ben 269, 70-ben 356, 71-ben 306 bűn- cselekményt követtek el Szabolcs-Szatmár me. gyében a 14 és 18 év közötti fiatalok. Az esetek jelentős része nyíregyházi. Az idei első fél év pedig még ennél is rosszabb képet mutat: 241 fiatalt kellett bíróság elé állítani különféle bűncselekmények elkövetése miatt. Mi idézi elő ezt a helyzetet? — erről beszélgettünk dr. Haraszti Bélával, a fiatalkorúak ügyészével. A Z ÜGYÉSZ ELMONDJA, HOGY a fia; ** tál nemzedék nevelésének alapvető pillére a család. Sajnos, sok családban a szülők nem érdeklődnek gyermekeik fejlődése iránt, gyakran képtelenek arra, hogy megfelelő nevelést nyújtsanak nekik. A fiatalok nevelésében pedig fontos szerepet játszik a család összetartása, egész légköre. A felbomlott család, vagy akár az a család, amelyre a meg nem értés, a bizalmatlanság, a veszekedés a jellemző, ahol a szülők egyike, vagy mind a kettő alkoholista, ott ez a legtöbb esetben kihat a gyerek egész szellemi és erkölcsi fejlődésére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakorlatilag valamennyi fiatalkorú bűnözőnél megromlott a tanuláshoz, a munkához és a társadalomhoz való viszony. Ez egyebek között abban jut kifejezésre, hogy a bűncselekményeket elkövető fiatalok legnagyobb része nem végzi eh rendes idő alatt az általános iskolát, többségük tanulmányi előmenetele igen rossz. Ez kihat további tanulási lehetőségeikre is: számos iskolatípus bezárul előttük. Ezek a fiatalok olyan területeken tanulnak tovább, amelyek nem érdeklik őket, vagy éppen segédmunkásként, alkalmi munkásként helyezkednek el. Életútjuk kezdetén tehát csalódás, kudarc éri őket, a továbbtanulás iránti érdektelenség a munka iránti érdektelenségbe csap át, ezért gyakori náluk a munkahelyváltoztatás. Bűncselekményeket persze nem csak fiatalkorúak, hanem gyerekkorúak — 14 éves korig — is követnek el, őket azonban bírósági úton nem lehet felelősségre vonni. Ezek száma is évről évre növekszik: 1969-ben 111, 1970-ben 134, a múlt évben pedig 124 bűn- cselekményt követtek el a gyerekek és ha a környezetükben, nevelésükben nem következik be alapvető változás, belőlük válhat a fiatalkorú bűnözők „utánpótlása”. sem csodálkoztak, miből vásárolt a gyerek magának fényképezőgépet, horgászfelszerelést, hangszereket. Vagy az a fiatalkorú fiú sem tűnt fel a vendéglátónál' senkinek, aki hónapszámra járt iszogatni minden este és egyszerre 100—120 forintos számlát űzetett? Már nem is azt kérdezzük, miért szolgálták ki, mikor még személyazonosságija sem volt, hanem újra és újra azt: nem tűnt fel, hogy honnan lehet ennek a gyereknek ennyi pénze? Mert a munkatársak ha későn is, de rájöttek. Előbb az almatárolóban. aztán a konzervgyárban zsebelte ki az öltözőben hagyott ruhákat. És ha már az ivúsnál tartunk, még azt is hozzátesszük: a tárgyaláson több fiatal azzal védekezik, hogy ittas volt amikor a bűncselekményt elkövette. Cselekményüket ez természetesen nem enyhíti. Ám kimondhatatlanul is vád azokra, akik nemhogy meggátolták volna, inkább hozzásegítették őket az italhoz. Olyan eset is előfordul, amikor kalandvágy sodorja a fiatalt a bűncselekmény elkövetésébe. Még mindig érződik például a Szabad Európa Rádió hatása. Megpróbálkoznak egyes fiatalok tiltott határátlépéssel és amikor bíróság elé kerülnek, azt mondják: munka nélkül akartak sokat keresni. Más ese. tekben a filmek hatására „lesz valakiből nyi- lazó Robin Hood”, vagy éppen Twist Olivér módjára próbál lopni társai zsebéből. Ilyen esetekben aránylag könnyebb a fiatalt helyes irányba terelni. A csökkentés, a megszüntetés lehetőségét azonban mégiscsak a megelőző munkában lehet keresni. A Z IF.Il" SÁG VÉDELMI MUNKA a megyei tanács művelődésügyi osztályának irányítása alá tartozik. Nagyon sokat dolgoznak a gyámhatóságok, a hivatásos pártfogók, de még többet tehetnének a bűncselekmények megelőzésében az iskolákban és a nagyobb üzemekben működő ifjúságvédelmi felelősök, mert ők észlelik legelőször azt, ha a gyermek vagy fiatalkorú veszélyeztetett körülmények közéi kerül. Ilyen esetekben azonnali intézkedésekre van szükség, még mielőtt súlyosabb, esetleg büntetendő cselekményeket ^elftöVetnek.' A megelőzés1 érdekében a hatósági szerveken kívül a társadalmi szervektől is nagyobb segítségre lenne szükség: szervezhetnének például .ifjúságvédelmi előadásokat, vagy a KlSZ-szervezetek tagjai megfelelő időben felhívnák az illetékesek figyelmét egy-egy rossz magavíseletű fiatalra, de vállalhatnának más természetű ifjúságvédelmi feladatot is. Például a nyilvános szórakozóhelyek ellenőrzésében, vagy a már veszélyeztetett helyzetbe került fiatal segítésében, patronálásában. De sokkal többet tehetnének azért is, hogy a fiatalok hasznosabban, kulturált körülménye« között töltsék el szabad idejüket. Különös figyelemben kell részesíteni azokat a fiatalkorúakat, akik már bűncselekményt követtek el, mert őket vissza kell vezetni a helyes útra, segítő kezet kell nyújtani feléjük annak érdekében, hogy helyes irány. IJ A EZEKET A SZÁMOKAT NÉZZÜK, egyre többször vetődhet fel bennünk a kérdés: hogy lehet az, hogy a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és a tanácsok erőfeszítése ellenére sem sikerült felszámolni, vagy csökkenteni a fiatalkorúak bűnözését? A közvéleményben sajnos eléggé elterjedt nézet, hogy az ifjúkori bűnözés elleni harc kizárólag a hatósági szervekre, a bíróságokra és az ügyészségekre tartozik. Ez egyáltalán nem így van és azt is önkritikusan be kell ismernünk, hogy az állami szervek részéről is van még több fogyatékosság, különösen ami a megelőzést és az utógondozást illeti. Az állampolgári fegyelem és felelősség nem áll a kívánatos szinten, a társadalmi tulajdonnal és a közügyekkel kapcsolatban még mindig élnek kispolgári nézetek. Mert ki figyel fel azokra a csoportokba verődő fiatalokra, akik az utcasarkokon, a parkokban vagy éppen a bérházak tövében lézengenek és nem tudnak mihez kezdeni az idejükkel? Vagy ki az, aki közbelép, ha a vendéglőkben fiatalkorúakat szeszes itallal kiszolgálnak? Hányán maradnak közömbösek, sőt tanúsítanak sokszor sértő magatartást a rendőrség nehéz és veszélyes munkája láttán — persze csak addig, amíg őket magukat, vagy vagyonukat nem fenyegeti a garázda fiatalok magatartása? Hányán maradnak közömbösek például az autóbuszon vagy vonaton néhány fiatal otromba, durva magatartása láttán? Ez az. amin gyökeresen változtatni kell, ha csökkenteni, vagy megszüntetni szeretnénk a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények számát. 1/ ÉT HETE SINCS. HOGY a bíróságon elítéltek egy fiatalkorút, aki 15 ezer forintot lopott el a szomszédjától. Nem egyszerre. hanem folyamatosan: tudta hol a kulcs és amikor senki nem volt otthon, akkor lo- pózott be a lakásba. A 15 ezerből 9 ezret szórakozott el, fizetett a kocsmában mindenkinek és senkinek nem tűnt fel. honnan lehet ennyi pénze egy 16 éves fiúnak. Sőt a szülei ba terelődjenek és a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Ez nem a fiatalok egyéni érdeke. hanem az egész társadalomé. Ezért is szükséges az, hogy az ifjúságvédelmi munkában az egész társadalom vegyen részt és ez a munka nem kampányszerű, hanem folyamatos legyen, mert csak így lehet eredményt elérni. Balogh József Szabad Idő: „klub” az utcán.
