Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

VIIÄG PROLETÁRJAI, EGYElD HETEK? m BVFOblAM. 239. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. OKTÓBER 10, KEDD Fejlesztés összehangolt szervezéssel i3. oldal) Kállai kettős néptáncfesztival cö. oldal) Jelentések bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről LAPUNK TARTALMÁBÓL; Gépkocsiigénylök figyelmébe (6. oldal) (8. oldal) Fock Jenő látogatása a Magyar Tudományos Akadémián Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács einöke Ajtai Miklóssal, a Minisztertanács elnök- helyettesével együtt hét­főn látogatást tett a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án. Megérkezésükkor a ven­dégeket Erdey-Gruz Tibor, az MTA elnöke és Láng Ist­ván főtitkárhelyettes fogad­ta, mpjd az Akadémia vezetői és a különböző tudományte­rületek meghívott szakembe­rei — kötetlen eszmecsere ke­retében — tájékoztatást ad­tak a kutatások időszerű kér­déseiről, az MTA tevékenysé­géről, terveiről. Erdey-Gruz Tibor a párt tudománypolitikai irányel­veinek megvalósítása kapcsán szólt az Akadémia szervezeti reformjáról, s azt — az eddi­gi tapasztalatok alapján — pozitívan értékelte. A reform nyomán kialakí­tott három fő osztály az irá­nyítás napi teendőitől teher­mentesítette a tudományos osztályokat és bizottságait, amelyek intenzívebben fog­lalkozhatnak a tényleges tu­dományos, szakmai munká­val. Részt vállaltak például az országos távlati tudomá­nyos kutatási terv kidolgozá­sából, most van folyamatban az újabb középtávú, öt évre szóló kutatási terv elkészíté­se és soros teendő az elmúlt évben befejeződött hároméves kutatási terv végrehajtásának értékelése, eredményének összegezése. Az MTA utóbbi években kifejtett tevékenysé­gében jelentős feladat volt a hozzájárulás a X. pártkong­resszus irányelveinek részlet­kimunkálásához, vagy a^jog­tudományok művelőinek munkája az alkotmánymódo­sításban. Hozzájárult a szervezeti re­form az akadémiai élet belső demokratizmusának növelé­séhez is. Rendszeresen meg­hívják a fontos témákkal foglalkozó akadémiai tanács­kozásokra a különbö­ző területek állami ve­zetőit, gyakorlati szakem­bereit, szaktekintélyeit. Az Akadémián mintegy 100 bi­zottságban 1800 szakember tevékenykedik. Ezeknek 20 százaléka akadémiai munka­helyeken dolgozik, 42 száza­léka az egyetemeken, 38 szá­zaléka termelő területeken, ottani kutatóintézetekben, illetőleg minisztériumokban. Érdemes megemlíteni, hogy ennek a gárdának több, mint 70 %-a 40—60 év közötti korosztályhoz tartozik. Fontos munkája most az Akadémiának is, hogy a táv­lati népgazdasági tervhez iga­zítsa hozzá a távlati tudo­mányos kutatások országos tervét, a kettő között össz­hangot kell teremteni. Szük­séges egyébként az is, hogy a hosszabb időre szóló kutatási tervet legalább ötévenként felülvizsgálják. hozzáigazít­sák a gyakorlati igényekhez, lehetőleg az újabb lehetősé­gekhez (például felfedezések, stb.). A magas szintű oktatással kapcsolatos téma, hogy az ed­digi ötéves képzés nem min­den tekintetben optimális. A két- vagy háromlépcsős kép­zési formát lehetne megho­nosítani, hogy akik kifejezet­ten a gyakorlati pályára ké­szülnek. azok háromévi ta­nulmányi idő után kaojanak üzemmérnöki diplomát, akik öt esztendeig tanulnak — és a két utolsó évben az eddigi­nél magasabb színvonalon — azok szerezzenek okleveles képesítést, majd pedig a tu­dományos fokozat elérését je­lentené a következő lépcső. Köpeczi Béla főtitkár az Akadémiának az OMFB-vel, az akadémiai intézeteknek az iparral, az ipari kutatóin­tézetekkel való kapcsolatáról, az MTA és az egyetemek együttműködéséről, egymás­ra épülő munkájáról, továbbá az akadémiai kutatóhelyek műszerellátottságáról adott tájékoztatást. Ami az MTA kutatóintézeteit illeti: 117 különböző szervvel vannak közvetlen munkakapcsolatban — 51 vállalattal, 35 ipari ku­tatóintézettel és 31 ipari irá­nyító szervvel. Meghonosodó- ban vannak a szerződéses kapcsolatok, az ilyen jellegű megbízások teljesítésével az Akadémia kutatói például ta­valy 260 millió forint érté­ket produkáltak. Az Akadémia 114 tanszéket támogat, erre a célra az idén 75 millió forintot biztosít. Saját kutatói közül 418-an részt vesznek az egyetemi ku­tatásokban, illetőleg oktatás­ban is. Az MTA tudományos intézeteinek műszerparkja 1971 végén 1 milliárd 600 millió forint értékű volt, a negyedik ötéves tervidőszak végére ez 2 és fél milliárd fo­rintra növekszik. Az MTA műszerügyi és méréstechnikai szolgálata nemcsak akadé­miai rendeltetésű, hanem or­szágos viszonylatban is sze­rez be, kölcsönöz műszereket. Fock Jenő az MTA tevé­kenységéről elismerőleg nyi­latkozott, hozzátéve, hogy akadémiánknak nemzetközi­leg is jó híre, tekintélye van. Hangsúlyozta, hogy a hosz- szú távú népgazdasági ter­vet célszerű 1990-ig kidolgoz­ni. Ez a terminus azért vált szükségessé, mert nemzetközi kapcsolatainkban szocialista partnereink is addig az idő­pontig dolgozták ki a távlati programjukat, ahhoz tehát, hogy .,egy nyelven tudjunk beszélni”, nekünk is igazod­nunk kell hozzájuk. Egyetértőleg szólt a három fokozatú képzés bevezetésé­ről. Ennek egyébként már jó példáját is adták a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Igaz — s itt személyes tapasztalatait mondta el a Minisztertanács elnöke — egyik-másik felső- oktatási intézmény egyelőre húzódozik ettől a formától, de e nemtetszést esetenként a kényelemszeretet magya­rázza. A tudománypolitikai irány­elvek kapcsán azt emelte ki Fock Jenő, hogy az Akadé­miát — amint az a szervezeti reformmal meg is történt — mentesíteni akarták attól, hogy mint testület foglalkoz­zék operatív irányítással. így több energia juthat klasszikus feladatainak, tudományos te­vékenységének végzéséhez. Hasonlóképpen történt ez a népgazdaságban is az irányí­tási rendszer reformjával, amikor az operatív irányí- tást-vezetést lejjebb vitték, nagyobb önállóságot adva a termelő egységeknek, ugyan­akkor lehetővé vált, hogy a párt, a kormány több időt, energiát fordíthasson az átfo­gó kérdések, az egész orszá­got érintő problémák vizsgá­latára és megoldására. Felhívta a figyelmet Fock Jenő arra, hogy az alapkuta­tásokat sehol sem szabad hát­térbe szorítani, viszont a ku­tatásokhoz szorosan kapcso­lódó gyakorlati feladatoknak igenis eleget tehetnek az aka­démiai kutatóhelyeken, ami pedig az anyagiakat illeti: nem az intézmények, hanem a kiemelt feladatok kapnak finanszírozást. A tudományos kutatások — mondta Fock Jenő — akkor válhatnak va­lóban közhasznúvá, ha az eredményeket publikálják, az eddiginél sokkal inkább, még­pedig idehaza és külföldön egyaránt. Nem szabad elzár­kózni a külföldi eredmények hazai hasznosítása elől sem, ha az lehetséges es gazdasá­gos. Azt is szorgalmazta a Mi­nisztertanács elnöke, hogy fűzzék szorosabbra az MTA és az egyetemek kapcsola­tát, nemcsak az oktatás, ha­nem a kutatások terén is. Fontos teendő: felmérni, hogy hosszabb távlatban mennyi szakemberre — üzem­mérnökre, technikusra, ok­leveles mérnökre — lesz szükség. Természetesen az ilyen prognózis soha sem le­het csalhatatlan, ezért a szük­ség szerinti korrekciókról sem szabad megfeledkezni. Ami a képzést illeti: reális nak látszik, hogy a többlép­csős rendszer a meglévő egyetemekhez kapcsolódva — mintegy azok „szárnya” alatt — bontakozzék ki, azután az egyetemi szer. ezet önálló egységeivé részeivé lehet­nek a különböző tanulmányi idejű felsőoktatási intézmé­nyek. I közéleti demokrácia gyakorlásának fórumai A nrpfronfmo/gfrin feladatai a demokratizmus fejlesztésében és a tanácstagi munka a megyei elnökség napirendjén A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége október 9-én ülést tartott, melyen megvi­tatta a népfrontmozgalom feladatait a közéleti demok­rácia továbbfejlesztésében, s foglalkozott a tanácstagok választókerületi munkájának tapasztalataival. Az írásos előterjesztéshez Gulyás Emil- né dr, a népfront megyei titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést. Hivatkozott az MSZMP X. kongresszusára, amely rámutatott; „A szo­cialista demokrácia csak az állampolgári fegyelem és fe­lelősségérzet, a szocialista közgondolkodás erősödésével, fejlődésével együtt emelke­dik magasabb szintre.” Ennek szellemében a nép­frontmozgalom megyénkben is azon munkálkodik, hogy a népfrontfórumok a szocia­lista demokrácia gyakorlásá. nak alapvető intézményeivé váljanak, melyeken egyrészt ismertetik, megvitatják a la. kosságot érintő és érdeklő politikai kérdéseket, más­részt összegyűjtik a lakosság véleményét, s azokat továb­bítják az illetékes szervek­hez. így töltik be a tömeg­nevelő tájékoztató, informá­ciós szerepüket. A megyében a népfront­testületek munkáját a köz­életi alkotó összefogás jel­lemzi: 278 népfrontbizottság­ban 8142 dolgozó tevékeny, kedik. A nőbizottságokban, az MSZBT-tagcsoportokban, a különböző állandó és al­kalmi társadalmi bizottsá­gokban rendszeresen tevé­kenykedők száma legalább ugyanennyi. A megyei népfrontelnök­ség megállapította, hogy a lakosság egyre nagyobb tö­megei vesznek részt a köz­életi fórumokon, így a nép­fronttestületeket újjáválasz. tó gyűléseken 34 ezren je­lentek meg. A dolgozók egyre inkább tudják, hogy lakóhelyük fej­lesztése és építése elsősor­ban a saját érdekük. Az összes társadalmi munka ér­téke az elmúlt évben a me­Péter János meghívta hazánkba Kurt Waldheimet Az ENSZ-közgyűlés folytatta tanácskozását Péter János külügyminisz­ter a magyar kormány ne­vében meghívta Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkárt, hogy látogasson el Magyarország­ra. Waldheim a meghívást örömmel elfogadta. A látoga­tás időpontjában később ál­lapodnak meg. Péter János a főtitkárt hi­vatalában kereste fel és közvetlen, szívélyes légkörben a most folyó közgyűlési ülés­szak munkájáról folytattak megbeszélést. A közgyűlés általános poli­tikai vitájában hétfőn elhang­zott felszólalásában Corneliu Manescu román külügymi­niszter rámutatott, hogy a kis és közepes országok igen nagy mértékben érdekeltek a nagy világproblémák meg­vitatásában és megoldásában. Manescu ezután arról szólt, hogy a román küldöttség kér­te, tűzzék az idei ülésszak na­pirendjére a következő kér­dést: „Az ENSZ szerepének erő­sítése, tekintettel a nemzet­közi béke és biztonság fenn­tartására és konszolidálására, a nemzetek közötti együttmű­ködés fejlesztése és a nemzet­közi jog alkalmazásának elő­mozdítása az államok közötti kapcsolatokban”. Manescu elítélte az USA indokínai intervencióját és támogatásáról biztosította a DIFK szeptember 11-i nyilat­kozatát, amely új konstruktív kezdeményezés a vietnami probléma megoldására a pá rizsi tárgyalások keretei kö­zött. A Közel-Keletet illetően Románia ugyancsak a konf­liktus politikai megoldása mellett van a Biztonsági Ta­nács 1967. novemberi határo­zata alapján. A román kormány azt vár­ja, hogy a közgyűlés határo­zatot hoz a leszerelési világ- konferencia összehívásáról az ENSZ égisze alatt — mon­dotta a román külügyminisz­ter, majd állást foglalt a két német államnak az ENSZ-be való felvétele, valamint az európai biztonsági és együtt­működési konferencia mi­előbbi összehívása mellett gyében csaknem százmillió forint volt. Sok községben volt arra példa, hogy a tár­sadalmi munka jelentősen hozzájárult a helyi fejlesz­tésekhez. Mátészalkán az idén 900 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, ebből a KISZ-fiatalok 300 ezer forint értéket. A tanyai kollégiurif építésére eddig csaknem i millió forint ér­tékű felajánlás történt. A további feladatok nagyságot mutatja, hogy a' megye IV. ötéves tervéberf 217 millió forint értékben terveznek társadalmi munkát. Ezután a népfrontelhöksú- gi ülésen arról szóltak, hogy a szocialista demokrácia formái közül fejlődésünk je­lenlegi szakaszában^ mindin­kább előtérbe kerül a nép- képviseleti szervek szélesedő társadalmi bázisának erősí­tése és ellenőrzésük. A tanácsválasztások ide­jén az egész megyében élénk közéleti aktivitás bontako­zott ki, s az ezt követő idő­szakban a népi roílíbizotts 1- gok arra törekedtek, hogy ez az élénkség megmarad, jón, a lakosság továbbra is érdeklődjön a közügyok iránt. Ennek érdekében a népfront megyei bizottsá Ja kidolgozta a négyéves mun­kaprogramot és irányelveket adott a községi, tanyai bi­zottságok munkájához. A népfront elnöksége a feladatokról szólva kiemelte, hogy az „oda-vissza” jelzés gyakorlatát tovább kell fej­leszteni. Valamennyi nép­fronttestületnek erőfeszíté­sekre van szüksége annak ér­dekében. hogy feltárja az adott terület helyzetét, fej­lesztési tennivalóit, ismer­tesse a lakossággal. Tegye lehetővé, hogy az éves, kö­zéptávú és távlati tervekbe betekintést nyerhessenek és hozzátehessék javaslataikat. Megbeszélték a megyei el­nökségi ülésen a tanácstagok választókerületi munkájá­nak tapasztalatait is. Az 1971. évi tanócsválasztás óta másfél év telt el. az új ta­nácstörvény értelmében az eddigi gyakorlattól eltérően ismét választás előtt állunk, ígv időszerű és szükséges át­tekinteni a tanácstagok munkáját, hogvan foglal­koznak a lakosság ügyeivel, közérdekű problémáival. A legutóbbi választás óta Ja­vult a tanácstagok részvé­tele és aktivitása a tanács­üléseken, a megjelenés a megvei tanácsülésen 80 szá­zalékos volt. a városiban 82. a nagyközségi tanácsok­nál 7G százalékos, községi tanácsüléseken a tanácstagok 82 százaléka jelent mag. Megállapították viszont azt is. hogy a tanácstagok köz­életi szereolése nem egyen­lő mértékű, egyesek ‘ túlter­heltek. A népfront- megyei elnök­sége kidolgozta a soron lévő feladatokat mind a közéleti demokrácia fejlesztésében végzendő munkára, mind ps. dig a tanácstagok választó- kerületi munkájának haté­konyabb előmozdítására. A közélet hírei Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Nagy La­jost, hazánk új bécsi nagy­követét. ★ Elutaztak hazánkból a Kubai Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió igazságügy­miniszterei által vezetett küldöttségek, amelyek részt vettek a szocialista országok igazságügy-minisztereinek budapesti tanácskozásán. A küldöttségeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter búcsúztatta. A Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsa meghívására hazánkba érkezett az FDGB nagy-berlini szakszervezeti tanács delegációja, a szocia­lista brigádmozgalom tapasz­talatainak tanulmányozására. A Fritz Scharfc'.mtein-ne'x, az NDK tanácsi hivatala ve­zetőjének vezetésével ha­zánkban tartózkodott taná­csi delegáció hétfőn elutazott hazánkból. A vendégek bú. csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke. ★ Hétfőn hazautazott az a négytagú szovjet delegáció, amely az MSZBT meghívá­sára, M. Sz. Alfjoróvnak, a novoszibirszki területi párt- bizottság titkárának vezeté­sével kilenc napot töltött hazánkban. A vendégek bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Regös Gábor, az MSZBT titkára, Tóth József, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője, va­lamint I. I. Bagyul, a Szov­jetunió budapesti nagykövet*, ségének első titkára. Egon Bahr Moszkvában A Szovjetunió külügymi- úsztériumában hétfőn kon­zultáció folyt Andrej Gromi- ko szovjet külügyminiszter és Egon Bahr, a nyugatnémet szövetségi kancellári hivatal államtitkára között.' Megvi-, tatták a felek számára köl-J csönös érdekű kérdéseket. Később Gromiko ebédel adott Bahr tiszteletére j

Next

/
Thumbnails
Contents