Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-06 / 236. szám
4. oldal KÉtBT-MAGYAttÖRSZAG 1972. október 8. / Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A gépek és a vegyszerek Beszélgetés a növényvédelem fejlesztéséről Ml ÍGY CSINÁLJUK A balsai lucernák (sértetek A termén]f tái*ol᧠gondjai A növényvédelem gépesítéséről és fejlesztéséről érdeklődtünk dr. Nagy Bálinttól, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium növényvédelmi főosztálya vezetőjétől. — Nem futott-e el túlságosan növénytermesztésünk a kémiai szerek használata felé? Nem bízunk-e túl sokat a vegyszerekre? — A kérdés élő és jogos — válaszolta dr. Nagy Bálint. — Valamennyi növénytermesztési technológiánk közül ez a leggyorsabban fejlődő terület. Ebben az ötéves tervben — az egyszeres szerfelhasználást alapul véve — az 1970- es kilencmillió noldnyi növényvédelemmel ellátott terület 1975-ig 14 millió holdra nő és ezen belül is leggyorsabban fejlődik a vegyszeres gyomirtás, a vegyszerrel gyomtalanított területek megkétszereződésével. Fokozódik a kalászosok vegyszeres gyomirtása. A kukoricánál áttértünk az egész tenyészidőn át ható szerek használatára, gyorsan terjed a növényvédelem az izmosodó zöldségtermesztésben, miután már a kalászosoknál is jelentősen előretört. — Ezt az irányzatot nem lehet megállítani. Fékezni is fölösleges. C'./an új, vegyi és biológiai fegyvereket adtak a kutatók a növénytermesztés kezébe, melyekkel élni kell. Deszikkánsok, defólidnsok, regulátorok, hormonok, raktári tartósító szerek érkeztek a kutatóintézetekből, melyek szabályozzák a termék életét, homogénné teszik ,a termést, az egyöntetű érés és színeződés kereskedelmi előnyén kívül megkönnyítik aZ egynemű és egyforma nagyságú termékek gépi betakarítását is. — Sajnos, — folytatta a főosztályvezető — a vegyi és biológiai hatású anyagok terjedésével és fejlődésével nem tartott lépést a növényvédelem gépesítése. Nehézséget jelent a jelenlegi szivattyúkkal és egyéb készülékekkel a milligrammos nagyságrendű adagok megfelelő kiszórása. Van gép, amely esetenként dupla, máskor semmi hatóanyagot nem juttat ki egy- egy területfoltra. Van gép, amely nem igazodik az alapjármű mozgási sebességéhez, hegymenetben is éppúgy dolgozik, mint lejtőn lefelé, amikor a haladási gyorsaság jóval nagyobb. De nem elegendő a számuk sem. — Itt hívnám fel a figyelmet a repülőgépes növényvédelem terjedésére és hasznára. Egy forgó szárnyú gép (helikopter) gyakorlott vezetővel szántóföldön napi ezer holdat is megmunkál, szőlőben is elérheti a napi hétszáz holdas teljesítményt. Éppen ezért néhány éven beiül száznál több repülőgép fog állni a növényvédelem szolgálatában. A repülőgépes növényvédelem egy holdra jutó költsége így kisebb a földi gépekénél és ráadásul a vetést sem gázolja le. — Természetesen földi gépekre is sokáig szükség lesz. A növényvédelmi főosztály az eddig végzett felmérésének eredményeként a nagyüzemi no vény védőgép-ellátás megoldásának útját elsősorban a hazai nóvényvédőgéo- gyáríás fejlesztésében látja. Az utóbbi három évben különböző üzemek és gazdasági egységek olyan jelentős számú növényvédő gépet importáltak. amelyek műszakilag egyáltalán nem. vagy csak részben voltak fejlettebbek a hazai növényvédőgép- oarknál. de a követelményeket nem elégítették ki, megvásárlásukhoz ugyanakkor olyan nagyságrendű devizát emésztelek fel. amelyek lehetővé tették volna néhány alapvető gépelem gyártási jogának megvásárlását is. — A fejlesztés érdekében felvettük a kapcsolatot a KGM illetékes szerveivel, A Debreceni Agrártudományi Egyetem segíti a kutatást hogy meg tudják-e valósítani a mezőgazdaság igényeinek megfelelő gyártásfejlesztést. — A növényvédőgép-gyár- tás és behozatal mellett rendeztük a gépminősítés kérdését, melyet jövőben a gépkísérleti intézettel a rekonstruált növényvédő állomások bevonásával közösen fogunk végezni. Ennek szükségét indokolja, hogy a növényvédő gép és szer a növényvédelmi technológiában oszthatatlan egységet képvisel és a bevezetendő növényvédő szerek teljes technológiai vizsgálatát a növényvédelmi főosztály végzi. — A csávázógép-ellátást, azaz gyártást az ipar megoldotta. Igen sokoldalú vizsgálattal és anyagi ráfordítással a csávázógépek széles választékát állították elő. Az ipar a csávázógép-gyártásban teljes mértékben szem előtt tartotta a csávázószer-fejlesztési programot is. Ezen a téren jelenleg csak az a probléma, hogy a kereskedelem a vevőkkel nem ismerteti a választék széles skáláját. — A növényvédelmi kisgépellátás pillanatnyilag megoldottnak tekinthetni. Az 1966-ban importált olasz kisgépek beszerzésével a tisza- kécskei gyár olyan licenc birtokába jutott, amely lehetővé tette a dugattyús szivattyúval felszerelt műanyag tartályos háti permetezőgép nemzetközi színvonalon történő gyártását. — A választék bővítése érdekében egyéb emberi és motoros erővel üzemeltetett kisgépekkel együtt az ellátás folyamatos. Miután az ellátás helyzete ezen a téren egyértelműen kedvező, a jövőben a korszerűség szempontjából is megfelelő szinten tartásra kell törekedni. Az egyes helyeken időnként jelentkező kisgéphiány megszüntetése érdekében elsősorban az igényeknek megfelelő kereskedelmi térítésről kell gondoskodni. — összefoglalva — fejezte be tájékoztatását dr. Nagy Bálint — a növényvédelem technikája gyorsan változik és fejlődik. Mi igyekszünk lépést tartani ezzel, mert csak így érhető el, hogy korszerű anyagokkal, és korszerű gépekkel, a kis házi készülékektől a repülőgépig mindenben fel tudjuk használni az élelmiszer-termelésben a tudomány legjobb vívmányait. (GNZ) A kutatás, a kísérletezés mellett döntöttek egv évvel ezelőtt Balsán, a Petőfi Termelőszövetkezeiben. Az előfeltételeket nehéz munkával megteremtették — fokozatosan áttértek az állattenyésztési fő profilra. A meglévő hizlalda és szarvasmarha- szakosító mellett 120 kocás sertéstelep építését is megkezdték már. Számításba vették a Tisza II. vízlépcső „belépését”, ami 600 hold öntözhető területet jelent. A nagy terület meghatározza a legeltetési technikát — vissza akarnak térni az olcsó, de gazdaságos természetes „takarmányozásra”. A terület és a víz már adott, most az a fő cél, hogy a termesztendő takarmánybázis minőségét fokozni tudják, amit elsősorban a lucerna fehérjetartalma határoz meg. A fehérjekérdés nem helyi probléma, országosan is gondot jelent a mezőgazdaságnak. Ezért választották a kísérletezést. Segítséget kaptak a Debreceni Agrártudományi Egyetem növénytani és növényélettani tanszékének tanáraitól, az egyetem kutatóitól, hogy a szükséges vizsgálatokat helyi körülmények között végezzék el. A kísérletek elméleti módszereit dr. Mándy György tanszékvezető egyetemi tanár dolgozta ki. Másfél évtizede foglalkozik behatóan termesztett növényeink „ökológiai” kérdéseivel. Ezek a vizsgálatok azt régi tételt igyekszenek megfordítani, hogy „az idő gazda”, azaz a mezőgazdaság kiszolgáltatottja az időjárásnak. A modern gazdálkodásnak „erőt kell vennie” az időjáráson is, s ez nem ábrándozás. Ha ismerjük a fajták klimatikus igényét, akkor az agrotechnika kihasználhatja ezt a kincset és kamatoztathatja saját javára. Ez a célja a balsai kísérleteknek. — A lucernatermesztési programhoz Balsán ismerni kell a fajták igényét — mondta Mándy professzor. Tudnunk kell, hogy az ottani körülmények között rpelyik fajta felel meg a legjobban. A kísérletekhez három fajtát választottunk — a tápiószelei 1, a nagyszénás! és a kisvár- dai lucernákat. Beállítottuk velük a szakaszos vetéssel kialakított ökológiai kísérletet. Szerencsére a lucerna legjobb fejlődési körülménye kedvez a nagyobb fehérjetermésnek. így azt is meg szeretnénk ismerni, hogy a fajták milyen klimatikus feltételek között termik a legtöbb fehérjét. Reakciómódjukat a fejlődési jelenségek (a fenológiai adatok) alapján mérjük fel, ezért kísérleti módszerünket fe- noökológiai módszernek nevezzük. Az 1972. évi kísérletek még csak a fajták igényét és fehérjetermését fogják felderíteni, azonban jövőre már az öntözés feltételeit is bekapcsoljuk a vizsgálatokba. Ugyanis, az öntözés jelentős tényező a fajta teljesítőképessége szempontjából, s hatását fel kell mérni, hogy agrotechnikánkat hozzá igazítsuk. A kísérleteket rendszeresen ellenőrzi, a munkát tanácsaival segíti dr. Almássy Károly kutatómérnök. — Fenoökológiai kísérletünkben a szakaszos vetéseket áprilisban kezdettük el és a beállítások kéthetenként követték egymást. A hatás felmérésére a virágzás kezdetét, mint feltűnő fenológiai jelenséget választottuk. A szakaszos vetésekben az állományokból kiválasztott számos egyed a virágzás kezdetét külön-külön veszi fel, hogy a fenológiai jelenség szórása mértékét meghatározhassuk. Ugyanis, minél kisebb a virágzás kezdetének egyedi szórása, annál kedvezőbbek az állomány fejlődésének kö rülményei. Természetesen, mérjük a Zöld termés meny- nyiségét és laboratóriumban határozzuk meg a fehérje mennyiségét. Ezek az adatok fogják megmutatni, hogy a fajták a nagyobb zöld tömeg és fehérjeterméshez milyen agrotechnikai igényeket támasztanak. A kísérletek beállítása és a felvételek is megtörténtek. Az első évben tudatosan nem használtak gyomirtó szert, de tervezik, hogy ilyen irányban is kiterjesztik a kísérleti programot. A balsaiak — nagyon helyesen — a tudomány segítségével keresik a nagyüzemi takarmányellátás legjobb és legeredményesebb módját, rámutatva arra, hogy a tudomány és a gyakorlat egysége Szabolcs-Szatmáz megye mezőgazdasága számára is eleven tényező. (B. J.) Betakarítás, szüret után a terményekből negyedkilogrammonként naponta több száz kiló is kárba veszhet. A veszteség leghatásosabban azzal csökkenthető, ha mielőbb gondoskodunk a termények megfelelő tárolásáról. A legegyszerűbb. akár szükségtárolókban is rendszerint sokkal kevesebb veszteség éri a terményeket, mint tárolatlan állapotban. Tárolásukkal tehát még akkor sem célszerű várni, ha rövidebb, vagy hosszabb idő után várhatóan jobb tárolóhely lesz számukra, mint -amilyen a betakarításuk időszakában rendelkezésre áll. Ezért szükséges esetben hasznosítható még az a régi egyszerű tárolási lehetőség is, hogy az ekével nyitott árokba a fejes káposzta, a kelkáposzta gyökerével felfelé, vagy ültetés- szerűen a gyökerével lefelé, a karalábé a gyökerével lefelé elhelyezve és földdel takarva, a hideg erősödésével szalmával, majd a takaróföld vasta- gításával védve, eláll télen át, amíg nem melegszik fel az idő. Az ugyancsak hagyományos prizmában és veremben való tárolás is alkalmazható. Segít a műanyag . A tavasszal hajtatáshoz használt műanyag fóliaburkolatok — most a méretüknek megfelelő nagyságú prizmákba rakott termények fölé felállítva — védelmet nyújtanak a csapadék és a szél szárító hatása ellen addig, amíg a nagyobb hidegek beállta előtt ki nem kerülnek alóluk a termények védettebb tárolóba, vagy felhasználásra. A gazdasági épületek száraz, szellős padlása, pincéje is alkalmas tárolásra. A padlás elsősorban hagymafélék tárolására, de káposztafélék is eltarthatok benne, a pincében pedig burgonya és káposzta tartható, csak a fagy ellen esetenként megfelelő vastag szalmatakarással kell védeni a berakott terményeket. Szükséges esetben az eredetileg más célra épített zárt építmények, többek között ,a csomagolóházak, pajták, csűrök, fedett szinek is használhatók tárolóhelyként, csak esetleg némi módosítást kell végezni rajtuk. A szüksé»mego!dás O U Az kétségtelen, hogy legkevesebb veszteség azoknál a terményeknél várható, amelyek betakarítás után korszerű tárolóépületbe kerülnek. Azonban még a nagy befogadóképességű tárolóhálózat kiépítésével sem oldható meg a váratlan terméstöbbletek, szállításra, feldolgozásra váró termények időben való tárolása. Ezért kutatnak olyan tárolási megoldások után, amelyek a legrövidebb idő alatt lehetővé teszik a szükséges helyen a termények minél kevesebb veszteséggel való tárolását, akár rövid, akár hosszabb időszakon át is. Ez az eddigi eredmények alapján várhatóan a műanyagból készített tárolókkal oldható majd meg. A gabonafélék, kukorica tárolásához már több országban használnak rendszerint butilfóliából készült kettős falú, felfújható műanyag burkolatokat, vagy hatalmas henger alakú műanyag zsákokat, amelyeket először levegővel felfújnak, majd az egyetlen nyílásrészükön át szállítószalagon, vagy pneumatikus terménybefúvóval továbbítva feltöltik a tárolásra váró terménnyel és feltöltés után a felesleges levegő ki- 'szivatásával érik el a légmentes zárását. A légmentesen zárt térben a terményt károsító élő szervezetek képtelenek megélni, tehát nemcsak az időjárás viszontagságaitól vádéit bennük a termény, hanem a kártékony szervezetektől is. Szárításhoz mesterséges klíma A légmentesen zárható légterű tárolókban lehetséges a megfelelő szárítási lehetőség hiánya, vagy az időjárás miatt, esetleg egyéb okból a kívánatosnál magasabb nedvességtartalmú gabona és az olajos magvak tárolása is, mert ha a légtérbe megfelelő arányban nitrogént, széndioxidot adagolnak, ez meggátolja a magvak romlását. Takarmányozáshoz a legfeljebb 22 százalékos nedvesség- tartalmú szemes termények úgy is tárolhatók szárítás nélkül, hogy 10 Celsius-fok alatti hőmérsékleten tartják a tárolótér hőmérsékletét, ami a kísérletek szerint tíz-húsz naponként néhány órán át végzett hideglevegő-befúvás- sal elérhető, és ez sokkal olcsóbb, mint a szárítás. Hazai kutatások és tapasztalatok szerint a nagy nedvességtartalmú kukorica szarvasmarhák takarmányozásához úgy is tárolható szárítás nélkül, hogy a csőtörőgépekről lekerült csöveket megdarálják és az így kapott szemcsutka zúzalékot fóliába zárják a felhasználásig. Mivel a kettős fal között hőszigetelő anyaggal bélelt műanyag sátrak és a nagyméretű műanyag burkolatok megfelelő levegőbefúvással szinte bárhol rövid idő alatt felállíthatok és a vizsgálatok szerint állandó, egyenletes alacsony hőmérsékletet lehet alattuk tartani, légkondicionáló berendezés segítségével, várhatóan ezek fognak elterjedni a könnyűszerkezetes beton és az előre gyártott elemekből ugyancsak gyorsan összeszerelhető fémburkolatú tárolók mellett. Komiszár Lajos EMPÖR raWdló^V« gyakorlattal rendelkező gépkezelőt, vale villanyszerelőt felvesz a nyíregyházi telepe, Káliói 2." (100: A NYIRMADM ÄLLAMI GAZDASÁGBAN RS—69-es géppel takarítják be a lucernát Körösi Sándor traktoros és munkagépkezelője, Balázs Sándor. A szecskázott lucernát egyenesen a szárítóüzembe viszik, es gy -- s szántás után takai- mánykeverékekben használják fel. (Hammel József felvétele)
