Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-06 / 236. szám

1972. ok'tóSér ft. RELET-MAGYAROR SZAG S. oldal Kállai kettős néptánc- fesztivál Nagy kálióban lesz-c szóitokul Nyíregyházán? — Parkok az üzemedben Tovább szépül a megyeszékhely Tetőantennák kellenek! Javul a vételi lehetőség: sav. IJj filmek szí „nyitásra” is. Folytatóla­gos munkájuk lesz az Észa­ki körút menti területek fü­vesítése. valamint az új bér­házak közötti játszóterek ki­alakítása. Ahogy az építkezé­sek után a terep felszabadul, a kertészet termőföldet szál lit a helyszínre, és elkezd' siligó homok megkötését. Igen sok fiatal fát, suhángot is ül­tetnek. A Nyíregyházán folvó parképítés és virágosítás át­gondolt programja és végre­hajtása sok örömet okoz min­den itt lakónak és ide látoga­tónak. Jó lenne, ha ehhez pá­rosulna még a lakosság na­gyobb figyelme, a széppé tét' területek fokozott megbecsü­lése. Nemcsak azért, mert milliós értékekről van szó hanem az okból is. mert ezek a virágok, fák és parkok te­szik elviselhetőbbé a mind terhesebb városi levegőt. megyénkben sztereo műsorát is a 70.43 megahertzen. Az igazgató még hozzáfűz valamit — amit véleményünk szerint a szabolcsi műszaki kereskedelemnek is illik tu­domásul vennie — a tokaji hegytől távolabbi területen jó, ha a rádiőtulajdonosok utánanéznek, hogy legyen megfelelően méretezett és megépített tetőantennájuk. Mert távolabb — tíz kilomé­teren túl — az URH-adók vé­tele csak így kifogástalan. Arról nem is szólva, hogy van-e a készülékükben URH­Az idén második alkalom, mai rendezik meg Nagykál- lóban a Kállai kettős nép. táncfesztivált. Tavaly ősszei tizenkét amatőr tánccsoport és népi együttes vett részt a kétnapos találkozón, s az első helyen a sátoraljai Hegyalja Táncegyüttes, a másodikon a Debreceni Népi Együttes, a harmadik helyen a gyomai Körös menti együt­tes végzett. Az idei néptáncfesztivál október 7-én délután 3 óra­kor kezdődik a menettánco­sok1 utcai felvonulásával. A helyi tánccsoporttal együtt tizenegy amatőr csoport és népi együttes táncát láthatja a közönség a Korányi Fri­gyes utcán. A Kállai kettős fesztivá­lon fellép a balkányi tánc- csoport, a Debreceni Népi Együttes, a hajdúdologi nép­tánccsoport, a Hegyalja Táncegyüttes, a gyomai Kö­rös menti Szövetkezeti Tánc. együttes, a turkevei tánccso­port, a diósgyőri Vasas Eddig egyedülálló pályáza­tot hirdetett meg Szabolcs- Szatmár megyéoen a tanács egészségnevelési csoportja. Az első, ami szembetűnik, hogy az orvosokon, egészség- ügyieken kívül megmozgatja ez a területünkön élő pe­dagógusokat, népművelőket, sőt. még az iskolásokat 's. öt kérdéscsoport megoldása szerepel a pályázaton. Az első feladatot a fogá­szok, fogszakorvosok elé ál­lítják, feltéve a kérdést: milyen lehetőségei vannak a jogászati szűrésnek. A követ­kező téma a pedagógusokra, népművelőkre, ifjúsági ve­zetőkre vár. A címe: A ser- dülőkorúak védelme a do­hányzás és az alkohol veszé­lyei ellen. A harmadik fon­tos terület, amelyre gyakor­lati megoldásokat vár a pá­lyázatot kiíró csoport az egészséges életmódra nevelés keretében kiállításra ser­kent. Plakátok, fotók, tab­lók, rajzok elkészítésére hív. Tizenhetedik alkalommal rendezik meg — ezúttal a Nyírségi Ősz keretében — a megyei k pzoművászek őszi tárlatát. A hagyományos ki­állítást október 7-én, szomba­ton a megyei művelődési központ nagytermében dél­előtt 10 órakor Abari Attila, az SZMT megyei titkára nyitja meg. A kiállított mű­veket dr. Telepy Katalin Táncegyüttes, az ököritói Fergeteges és a nagykállói Kállai kettős tánccsoport. Október 7-én Balkányban és Bökönyben mutatkoznak be a táncosok, majd 8-án dél­előtt kerül sor a szakmai versenyre, ahol a zsűriben helyet foglalnak: Gyapjas István, a Népművelési Inté­zet koreográfusa. Kardos László debreceni koreográ­fus és Vavrinecz Béla zene­szerző. Vasárnap gálaesten adják át a győzteseknek já­ró díjakat: három fődíjat és egy különdijat a hagyomá­nyok ápolásáért. A részvevő együttesek valamennyien tárgyjutalmat, oklevelet és emlékplakettet kapnak. A gálaest műsorában fellép, nek: Gyalog Magda mezőtúri citera népművész, Beranek Aranka, Nácsa János népmű­vészek, Kónya Márta népdal- énekes és a kállósemjéni Rö­pülj páva kör. A fesztivált a szövetkezeti kulturális társulás rendezi. ja fel a szakembereket és a fiatalokat. E három téma­csoport jó pályázataiért 3000-től 1000 forintig terjedő díjakat tűztek ki. Iskolásoknak szól a követ­kező két pályázati lehetőség. Az első Hogyan lehetek egészséges? címmel dolgoza­tok elkészítését várja, a má­sik a gyermekotthonok lakói részére nyújt versengési le­hetőséget Mit tehetsz, hogy megelőzd a betegségeket címmel. Itt 500-tól 200 forin­tig jutalmaznak. , Amint a megyei egészség- nevelési csoport kérésünkre tájékoztatott, a december 31-ig beküldhető pályázatok­kal az a cél. hogy minél több gyakorlati módszer szü­lessék az egészséges életmód­ra nevelés érdekében. A pályázati műveket a megyei tanács egészségneve­lési csoportjához kell bekül­deni. Eredményt a jövő év január 31-ig hirdetnek. művészettörténész, a Nem­zeti Galéria főmunkatársa is­merteti. Az idei kiállításon huszon­ötén szerepelnek műveikkel, köztük olyan képzőművészek, akik ezen a tárlaton mutat­koznak be. Az október 21-ig nyitva tartó kiállítást min­dennap 9—J 2, illetve 15—18 óra között lehet megtekinte­ni. A Nyíregyházi Kertészeti Vállalat ebben az esztendőben több, mint 6 millió forint ér­tékben végzett parkosítást a város területén. Ebben szere­pelnek házak közötti terek, üzemi udvarok, utcasávok egyaránt. Jelenleg két nagy tevékenység köti le erejüket: az egyik a közterületeken fo­lyó parkfelújítás, a másik a napokban induló munka, a Tanácsköztársaság téri zöld- és virágterületek kialakítása. Amikor az útépítők elvonul­nak a Tanácsköztársaság tér­ről, a kertészet veszi át a te­repet, hogy a korszerű el­veknek megfelelően színvo­nalas parkot alakítson ki. Még folyik a vita arról, hogy legven-e szökőkút ezen a te­rületen, mindenesetre a kertészet vezetői igencsak mellette foglalnak állást. Mi­után a közmű is rendelkezés­re áll, egy ilyen esztétikus Szabolcs-Szatmár megyé­ben — egészen nagy területe­ken, — elhalkulnak, élvezhe­tetlenné válnak a Magyar Rá­dió adásai. Főleg este. Úgy a Kossuth, mint a Petőfi rá­dió adását estefelé már nem lehet megérteni. Régi problé­ma ez. A Magyar Posta rá­dió- és televízióközvetítést vállaló „posta rádió és tele­vízió műszaki igazgatóságá­nak” mérőkocsijai tavaly be­járták a megyét és bemérték a vételi lehetőségeket. Mű­szaki tanácskozás követke­zett. Megállapították, hogy az egyetlen lehetséges megoldás: ultrarövidhullámú közvetí­tőállomásokkal kell betelepí­teni hazánk rossz rádióvételi körzeteit, a hazai rádiózás fe­hér foltjait, mert ahol a tele­vízió műsorát venni tudják — az is URH-hullámokon ér­kezik — ott a rádiós adást is fogni tudják. Aki az utóbbi id oben Tokaj környékén utazott és figyelte a nagykopaszon elhelyezett televíziós antennatornyot, észrevehette, hogy szerelők dolgoznak rajta, újabb para­bolatükröket — a modern rá­dióadás korszerű eszközeit — helyeznek el rajta. Felvilágosításért a post», már említett igazgatóságának vezetőjéhez, Becz Sándorba: fordultunk. A következőke közölte: — A három új tokaji ad" jó minőségű rádióműsort su gároz majd üzembe helyezés után — 1978-ban — egész Szabolcs-Szatmár lakosságá­nak. A vételi lehetős-gekná1 mérvadóak a jelenlegi tokaji televíziós torony lehetőségei mű nemcsak a szépérzéknek lenne csemege, de klimajavi- tó szerepet is betölthetne. Az ott folyó munkát jószívű kí­váncsisággal figyelő városi ember mindenesetre a szökő- kútnak szurkol. A kertészeti vállalat végez­te el ebben az évben a ta­nárképző főiskola előtti dísz- park kialakítását. Különleges növények, esztétikus elrende­zés, modern kompozíció al­kalmazkodik itt az épülettö­meg korszerű jellegéhez. A másik jelentős munkát a nyíregyházi hullámlemez- és zsákgyár területén végzik, de megbízást kaptak a víz- és csatornamű vízderítő telepé­nek parkosítására is. A város közterein a szoká­sos őszi munkákat végzik. Rendszeresen tisztítják a gyepet az avartól, felújítják a virágokat, és már most elő­készületeket tesznek a tava­— hiszen lényegében azonos terjedési felületű és fizikai tulajdonságú sugárzásokról van szó. A három, most, elég nagy költséggel felsze­relt közvetítőállomás még csak a kipróbálás és kikísér­letezés állapotában van. De 1973 második negyedévében elkezdi üzemét. A Kossuth rádiót ettől kezdve Szabolcs­ban a legjobb vételi lehető­ségekkel a 72.11 megahertzen is lehet fogni. A Petőfi rádió műsorát a 71.33 megahertzen és — ajándék a szabolcsiak­nak — az egészen különleges budapesti URH-adó mono­Az év hátralévő hónapjai­ban bő választék várja a gyermekeket, fiatalokat a filmszínházakban. Az általa, nos iskolások kis kortársuk, Nasztya történetén derülhet­nek, ha megnézik a „Jaj ez a kislány!” című szovjet fil­met. Nekik és a nagyobbak­nak egyaránt kitűnő szóra­kozást nyújt a „Mázsicska” és a „Légy a seprünyélen”. A tizen- és huszonévesek számára is bőséges a kíná­lat. A ,,Harminckét nevem veit” magyar film, Keleti Márton rendezte, a főhős fi­guráját Ságvári Endréről mintázták, akit Huszti Péter kelt életre. A szovjet filmek ünnepi bemutatói is számíthatnak az ifjúság érdeklődésére. A „Felszabadítás” IV. és V. ré­sze a második világháború utolsó szakaszét hitelesen és izgalmasan rekonstruáló tör­ténelmi alkotás. A „Katona visszatért a frontról” című film egyszerűen, emberien beszél sorsokról, háborúról és békéről. A Joe Min. balla­dája a svéd Bowiderberg filmje, az első portestsong énekes életéről és haláláról szól. A balladát a világhírű Joan Baez énekli. A tizen­évesek problémáiról szól a „Mi, elveszett lányok” című csehszlovák film, amelynek főszerepét a nálunk már jól ismert Jarka Schallerova játssza. Az „Ellopott csata” kalandos, kosztümös NDK- film. A fiatalok érdeklődésé­re különösen számíthat. az ,,Utazás Jakabbal” — Gábor Pál filmje. LAPSZÉLEN Ki fog elmenni..? Jónak ígérkező műsort hirdettek Mátészalkán a Ho­tel Szatmár üvegablakaiban virító plakátok, melyeken: Délhúsa Gion, Markó And­rás, Berényi Anna, Dévényi Tibor. Szuhai Balázs, ldrá- nyi Iván, a másfél Kósa és az Atlantis tánczenekar ne­vét olvashatta a kedves ér­deklődő. A rendezvényre október 1-én, annak rendje és mólja szerint összegyűltek a szóra­kozni vágyók. Ezzei talth4 :at és meglehetősen nagy f ir­galmat biztosítottak az étte­remnek. Nyolc óra után kez­dődött az előadás, mely k első másorszámát RoöoKó bűvész fellépése jelentette. Igaz, hogy az ő neve nen szerepelt a köziem űkö '’k között. ..De az soha nem j. ha többen jönnél:' — g.j í- dnlja ilyenkor a közönség. Rodolfo mester, mintegy harmincperces műsora után már szinte nem volt semmi olyan, amit műsornak lehet nevezni. Három, összesen negyven­öt percig tartó műsorszám. mai véget ért a nagyszabá­súnak hirdetett előadás. Befejezésül néhány gon­dolat. Ez az előadás a város legreprezentatívabb szóra­kozóhelyén került megren­dezésre. Egy-egy belépőjegy ára húsz forint volt, plusz a fogyasztás. Egy hét múlva újabb műsort rendez a Hotel Szatmár és szintén „nagy nevek” jönnek. (?) Ki fog elmenni...? Láng Károly népművelő Mátészalka. Zalka Máté Városi Művelődési Központ ALMASZÜRET TATÄRFALVÄN A szamostatárfalvi Afjy Termelőszövetkezetben az őszi mezőgazdasági munkák zömét az almaszedés, annak csomagolása és elszállítása' adja. A termelőszövetkezet­nek ez a legfőbb bevételi for­rása. Eddig a fehér almából 70 vagonnal szállítottak a tu- zséri átvevőhelyre, de folya­matos r szállítás a piros al­mából is, melyből ez évben rekordtermés van. Az időjá­rás napjainkban ugyan ked­vező, de számítva annak eset­leges romlására, gyors és össz­pontosított munkával igyekez­nek az almaszüretet minél előbb befejezni. Az alma egy részét szállítják csak el, a többit pedig hűtőtárolóban helyezik el. Az almaszedésben különösen sok asszony dolgo­zik, ők a szedéstől a csoma­golásig kiveszik részüket a munkából. A vezetőknek és a tagságnak egyaránt érdeke, hogy minél eredményesebb legyen az almaszüret, hiszen ez a jövedelmük legfőbb bá­zisa — írja Király Béla Sza- mostaiárfalváról. Egészségnevelési pályázat megy énk lien Szombaton nvilik az őszi megyei tárlat Visszatalálnak az éleibe Az ötvenes évek végén egyik novemberi napon tra­gikus fordulat következett be Riskó György fiatal kőműves életében a nyírmadai vasút­állomáson. Vonatszerencsé'- lenség következtében a ba' lábán súlyos zúzódásokat nyílt törést szenvedett. Nehe­zen tudták elszállítani a kis- várdai kórházba, ahol az or­vosok megállapították: az éle­tét csak úgy lehet megmen­teni. ha amputáljak a lábát. Elfogadta a döntést. 1. A sérült embert a napok­ban megkerestem Nyíregyhá­zán, Petőfi úti lakásában Amikor elmondtam jövete­lem célját, pillanatnyi meg- leo'désse! a szobába invitál­tak. önkéntelenül is a járá­sát mozgásé* figyeltem: szin­te tökéletes. Hellyel kínáTa' a f/U'sesen berend' zett szobában. — Nehéz azt szóban kife­jezni — mondta gondolatai­ban kutatva —. amit akkor éreztem. Azt hi*tem. soha nem lesz belőlem ember, so­ha nem fogok tudn; dolgoz r: Kőműves voltar a maga­soknál tanultam a szakmát mindig alkotásra vágytam. Egy-egy épületet meglátni és büszkeséggel azt mondani: ezt is, azt is én csináltam. De ahogy gyógyultam, erősöd­tem, úgy nyertem vissza hi­temet és reményemet. Mon­dogatták is az orvosok: lesz még magából jó kőműves... — Ahogy tudom, lett is — szakítot'am félbe. — Sokan mondják. Több mint egy évtizede újból, mint kőműves dolgozom. Előbb a mélyépítőknél, jelenleg pedig az ingatlankezelő vállalatnál. Elsorolja azokat a munka­helyeket — Tiszapalkonyától a jelenlegi munkahelvéig — ahol dolgozott és dolgozik, majd a szobában tartózkodó két kislánvát a nyolcéves Ju­kkát és a négyéves Marian­nát hirtelen a két karjába apva sétálgatott velük a •obában. Csodálkozásra késztetet' űkarata. frissessége szakmá­ul szeretete. Eddig háromszor kapott Kiváló dolgozó kitün­tetést, többször jutalmat és a kényesebb” kőművesmun- 'hoz rrrndig őt irányítják. Riskó György visszatalált az életbe, a munka öröme meg­szabadította a töprengő szo­rongásoktól. — Hogyan jutott el idáig? — érdeklődöm. — Erős akaratomnak, a munkám szeretetének, de fő­leg az orvosoknak, a Gyó gyászati Segédeszközök Gyá­rának, ott is a Marinkás Mi­hálynak köszönhetem, akik mindent elkövettek. * ;*v olyan emberré legyek' amilyen ma vagyok... 2. Kényszerű „pihenőm” alatt egyik betegtársammal sokat sétálgattunk a megyei kórház udvarán. Kezét váltamra téve — még nehéz volt a járása — baktat'unk, amikor hirtelen az egyik új épületre mutatott. — Tudod-e, hogy milyen célt szolgál ez az épület? Itt készülnek a gyógyászati se­gédeszközök. Én is alig vá­rom már. hogy elkészüljön a gyógycipőm. mert ezzel lénye­gesen lerövidül a betegségem Az egyik „szabad” délután letegtársam cipője ürügyén -'llátogattam az üzembe. A bejáratnál ezt olvastam ..Gyógyásza' i Segédeszközök Gyára”. A fogadószobába lép­ve minden hely foglalt volt. Türelmesen vártam, amíg a „sor” rám kerül. Középterme­tű, fehér köpenyes férfi udva­riasan érdeklődött kívánsá­gom iránt. Elmondtam. Gyor­san elővette a megrendelő könyvet és megnyugtatóan közölte: hamarosan elkészül az a cipő. — Ha lehetne, egy kicsit bővebben szerelnék érdeklőd­ni az üzemről és a munká­jukról. 3. Talán sokan emlékeznek még az 1957—58-as évek Hein—Medin paralízises-jár- ványos betegségre, amely sú­lyosan érintette a 2—3 éven aluli gyerekeket. Sajnos, me­gyénk a megbetegedések szá­mát tekintve országosan a második helyen állt. Ekkor vetődött fel dr. Illyés Zsig- mond veze'ő főorvos gondo­latában — kezdeményezte és végre is hajtotta —. hogy a Debrecenben működő gyógyá szati segédeszközöket gyártó üzemből, legalább hetenként járjon át valaki, hogy a sok megbetegedett gyereken gyorsan segíteni tudjanak. Marinkás Mihály orvosi Ortopéd műszerész vállalta ezt a nagy, szakértelmet és felelősséget követelő mun­kát. 19G4-ben a megyei kórház vezetői további lépéseket tet­tek. Megbízták Marinkás Mi­hályt, ffogy szervezze meg Nyíregyházán is a gyógyá­szati segédeszközöket gyártó üzemet. Megtörtént. Igaz, egy alig 150 négyzetméter alap'e- rületű elhanyagolt épületben, öt szakemberrel. A lényeg az volt, hogy beindult és már helyben, rövidebb idő alatt készülhettek el a szükséges gyógyászati segédeszközök, mivel a be'egek száma is emelkedett. Már nem kellett Debrecenbe vagy Budapestre utazniuk többször is a bete­geknek. 1971-ben átadtak a jelenleg működő, minden igényt kielé­gítő kov erű üzemet. A szak­emberek !é‘ száma — orvos; műszerész, technikus — 16 őre és négy tanulóra emel­kedett. Bár az üzem és a szakemberek is fiatalok — át­lagéletkor 25 év — mégis nagyszerű dolgokat produkál­tak. Nyolcszorosára növe­kedett a ..terme'ésük”. Csak az tudja igazán értékelni munkájuka', akinek szüksé­ge van rá. 4. — Az üzem jelenleg milyen gyógyászati segédeszközöket gyárt? — Ahogy a gyárunk fejlő­dött, úgy szaporodtak a ké­szítmények is — válaszolta az üzem vezetője. — Legutóbb például NDK-szabadalom alapján vezettük be a fato­kos, vákuumos műlábak gyár­tását, amit csak Budapesten és mi készítünk az ország­ban. Jelenleg biokézen kí­vül minden gyógyászati se­gédeszközt és művégtagot ké­szítünk. — Mennyi idő alatt készül el egy-egy gyógyászati se­gédeszköz? — A kezdeti időszakban egy évig is elhúzódott, később öt—hat hónapra, jelenleg 4—6 hétre csökkent. A szakmai tanulással a jövőben arra tö­rekszünk, hogy ezt az időt to­vább rövidítsük. Havonta közel háromezer ember fordul itt meg — be­leértve a mintavételt, a pró­bát és a különböző segédesz­közök használatának megta­nítását. Nagy érzékké i is tü­elemmel fáradoznak azon, ogy a sérült emberek íjból ve életbe találjanak. Bálint Lajoa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents