Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
Í972. október 29. KELET-MACYARORSZÄG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 9. flMM SZÓLJATOK SZÉP SZAVAK — PETŐFI SÁNDORRÓL KO^ZTA JÓZSEF KÉPEI A NYÍRBÁTORI MÚZEUMBAN A Népművelési Intézet, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízió, a Hazafias Népfront országos titkársága, a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa^ a SZÖ- VOSZ. az OKISZ, [Valamint Bács megye Tanácsa Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából ismét megrendezi a „Szóljatok szép szavak” országos amatőr színjátszó seregszemlét, amely ezúttal a nagy költő életművét állítja középpontba. Mintegy 200 műkedvelő csoport nevezett az ország mmden részéből a vetélkedőbe. Megyei, városi, községi művelődési házak és központok, főiskolák, üzemek, középiskolák, társadalmi szervezetek csaknem 4000 műkedvelő színjátszója méri össze a következő hónapokban tehetségét, rátermettségét, nem utolsósorban pedig jártasságát Petőfi költeményeinek világában. Az országos pályázat első része, amelyben a legjobb forgató- könyveket rangsorolták, most zárult. Az első díjat a szakemberekből álló zsűri a beérkezett 98 pályamű közül a győri Ifjúsági Színpad „szerA BARNA TÉBOLY Új könyv a Zrínyi Kiadó gondozásában Egy könyv mindaddig új, amíg el nem olvassuk — vehetjük kölcsön némi átalakítással az ismert mottót. „A barna téboly” című szép- irodalmi antológia is sokak számára új még, bár jó néhány hónapja elhagyta a nyomdát. Sokan még ezután ismerkednek meg a könyvvel, s nem bánják meg a világirodalom rangos alkotóinak „társaságában” töltött időt. Már a könyv borítólapja magára vonja a figyelmet: egy absztrakt, szabad gondolat és képzettársításra ser. kentő kép fogadja az olvasót. Talán az olvasók némelyikét meghökkenti a Picasso Guernica című festményének felhasználásával készült kompozíció. De csak addig, amíg bele nem olvas a novellákba. amíg fel nem tárul képzeletében az a félelmetesen sok arcú, mégis összetéveszthetetlen portré, amely egy embertípust jelöl. A minden aljasságra, testi és lelki gyilkosságra, önpusztításra is mindenkor képes fasiszta egyénisége rajzolódik ki a novellákból. Egy embertípus természetrajza — ahogVan az antológia szerkesztői és összeállítói is mondják. A barna téboly — a náci pártesvenruha barna ingére emlékeztetve elsősorban a xx- század világpusztító gépezetének, a német fasizmusnak szörnyűségeit idézi címében. De a válogatás ennél mélyebb gyökere(P) korábban Budapesten kerül sor, az elképzelések szerint november köjtepén a budapesti színjátszó napok alkalmából. A második területi döntő színhelye Kecskemét lesz december 7. és 9. között, ahol a Bács-Kiskun, Csong- rád, Békés és Pest megyei műkedvelő színjátszók találkoznak. December 14. és 16. között Debrecenben a Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyeiek mérik ösz- sze tudásukat, január 4. és 6. között pedig Miskolcon a Borsod, Heves és Nógrád megyeiek. Az ötödik területi döntőre Sopronban kerül sor január 11-től 13-ig a Győr- Sopron, Vas. Komárom és Veszprém megyei együttesek benevezésével. Január 25. és 27. között tartják az utolsó területi döntőt Pécsett Baranya, Fejér, Somogy. Tolna és Zala megye műkedvelői részvételével. A legjobb műsorokat jánu- ártól a rádió is rendszeresen közvetíti. Az országos döntőt 1973. március 14-én tartják Kiskőrösön. A. legsikeresebb együttesek, mindazok, akik Kiskőrösre eljutnak, külföldi jutalomutazásban részesülnek. dő, azzal azonosuló kollabo- ránst, Solohov fronthelyzetben jellemzi a nácit, az osztrák F. Torberg megszállóként, a fajgyűlölet és fajüldözés, precíz, „tudományos” szakembereként ábrázolja, míg R. Marinkovics jugoszláv író absztrakt módon, egy kézpár dialóguséban közelíti meg az emberi természetben rejlő jót és rosszat, s érzékelteti az /:elemberteienedés folyamatát.' Örkény István „In memóriám dr. K. H. G.” című novellája mindössze tizenegy soros, mégis teljes drámai alkotás. Felvették a válogatásba Thomas Mann „Mario és a varázsló” című i művét is, ezt a korai szim- bolikus elbeszélést, amelyben a nagy író az emberellenes téboly legyőzésének nagy erejű, művészi megfogalmazását, optimizmusát adta. Mariónak a hipnotizáló Cipolla varázserejét sikerül megtörni, lelövi az emberi érzéseket, méltóságot lealja- sító „varázslót”. A téboly legyőzhető — fogalmazta meg az emberiség számára a nagy német író. Az antológia a Zrínyi Kiadó gondozásában jelent meg, ■ összeállította és szerkesztette Kajetán Endre. Nehéz munkára vállalkozott a szerkesztő: a témának több könyvtárnyi irodalma van. Mégiá sikerült az elképzelés szellemében sok és változatos nézőpontból bemutatni a fasisztát, mint* politikai képződményt . és embertípust Nemzeti festészetünk egyik legnagyobbja, kiemelkedő alakja a magyar tájhangulat belső értékeinek megörökí- tője Koszta József. Az Alföld hű festője volt, pedig Erdély egyik legszebb városából, Brassóból származott, s onnan került a magyar Alföldre, közelebbről Szentesre, amely vidékhez élete különböző viszontagságain át is, mindvégig hű maradt. A hegyvidékről származó ember gyökeret tudott verni az Alföldön, mert a Brassóhoz simuló Barcaság vidéke, az elszórt tanyák, az ott folyó mezei élet, aratások, kukoricatörés, szénahordás látványa mélyen leikéhez szóltak, s alföldi életében is ezek lettek művészetének ihlető motívumai. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Bécsbe került, utána a budapesti mintarajziskolába, onnan pedig Münchenbe. Külföldi tanulmányai után visszatért Pestre, s Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta művészi felkészülését. Nem könnyed, hirtelen kibontakozó művészi talentum. Eleinte semmi sem mutatott arra, hogy túllépi a szokványos akadémiai stílus kereteit. Münchenben ő is próbálkozik történelmi témával (Mátyás és Beatrix találkozása), azonban onnan hazatérve, hirtelen felszabadulva a műtermi és történelmi feladatok alól, paraszti témák festéséhez fog. Első ilyen ismert műve a Hazatérő aratók címet viseli. Témája szinte minden, ami a természetben élő emb*r környezetét alkotja. Elhagyott tanyák, munkából hazatérő aratók, a konyhában Kisdéginé Kirimi Irén dr. IS KERESSEM? Nyelvi sarok HOL Gyakran fordulnak nyelvi kérdésekkel hozzánk ismerősök, ismeretlenek. A legutóbb például az egyik kedves ismerősöm a következő kérdéssel állt elő: orosz elbeszélés magyar fordításában a pálinka helyett a fordító a gugyi szót használja. Hát van ilyen szó a magyarban? S ha van, mi a pontos jelentése. Megnéztük az Értelmező Szótárt. Kiderült, van ilyen szavunk. népies, tréfás árnyalatú szövegekben a pálinka szó helyett használják. A4 szótár példát is ad, Mikszáthtól és Móricztól idéz egy-egy mondatot: „A szőlőpásztor egy kis gugyi végett ballagott le a kocsmába”; „Hoztak egy üveg gugyit, hogy leöblítsék a kenőcs ízét”. Egy másik ismerős az „Eben gubát cserél” szólásról mondta el, tudja azt, hogy annyit jelent e szólás: rosz- szat rosszra cserél, de mit jelent pontosan a szólásban ez a szó: guba. Ismeri a szónak több jelentését is. Tudja azt, gyanútlan szemlélő egyenesen kellemes külsejűnek láthatta. magas, szőke férfinak, aki választékos eleganciával öltözködik, divatos szakállt visel, kicsit hosszabb hajat, éveinek száma közel a negyvenhez. De ez mind csak külsőség, amivel mintegy letakartak egy csomó undorító tulajdonságot, amiket Kardos olyan célzatos alapossággal szedett össze, mint szenvedélyes vadász a különfajta trófeákat. 1 Egy napon új kolléga érkezett az osztályra. Kardossal lehetett egyidős, de teljesen az ellentéte volt. Vidám. tömzsi fickó volt. olyan apró szemekkel, mint két ötfilléres. Kardos^ nem szerette az apró szemű embereket. a nagy szeműeket sem egyáltalán senkit sem szeretett, ettől az embertől meg egvenesen undorodott mikor bemutatkozáskor annak puha keze belefolyt az övébe. — Bényei Ernő! — harsogta aztán csak úgy mellé, késén meekérdezte: — Nem olvastad a legutóbbi cikkemet, a közlönyben?! zőjének”, Z. Szabó Lászlónak ítélte „Mi baj, őrnagy?" című összeállításáért illetve a Szentesi Horváth Mihály Gimnázium műsorának, amelyet Bácskai Mihály szerkesztett „Az álmok nem hazudnak” címmel. A Petőfi-pályázat egyébként a költő külföldi tisztelőit is megmozgatta. A felhívásra többek között Rio de Janeiróból érkezett verses összeállítás, Londonból Petőfi-dráma... Egy segesvári 92 éves bácsi arról számol be dolgozatában, hogyan ünnepelték meg városában a Petőfi-évfordulókat. Természetesen ezeket az anyagokat külön lektorálják, s a legértékesebbeket díjazzák. A „Szóljatok szeg szavak — Petőfi Sándorról’’ országos amatőr színjátszó pályázat azonban korántsem ért véget a sikeres pályaművek díjazásával, hiszen a seregszemle csak most kezdődik, amikor a különböző együttesek lépnek dobogóra, hogy bemutassák, milyennek is látják mai szemmel a költőt. A Néoművelési Intézetnél elkészült a területi döntők menetrendje is. Ezekre legket is igyekszik felderíteni, az írásművészet erejével, hitelével az olvasók élmény- és gondolatvilágát akasja dúsítani. A szerzők fel akarják tárni e szörnyszülött minden ismertetőjegyét, egyéniségének, mentalitásának, társadalmi és egyéni, ségének természetrajzát, s egyáltalán mindannak az elemeit, rugóit, amely a fasisztát fasisztává teszi. Ezért újszerű a válogatás: az olvasó nem egy háborús novellagyűjteményt kap kézhez — bár a témája jellegéből eredően gyakori a háborús közegben játszódó történet. Különböző korok, élethelyzetek, korosztályok, országok, társadalmi színterek közegében jelennek meg az emberi lealjasodás, az el- embertelenedés, a brutalitás. a kollektív és egyéni őrület lovagjai. Ebből a nézőpontból vizsgálják és ábrázolják nagy művészi atmoszférával a novellák a barna téboly lovagját, a fasisztát — s rajta keresztül láthatóvá válik a bármely társadalmi közegben jelentkező fasiszta. A válogatás változatos megközelítési lehetőségeket kínál az olvasóknak. A konkrét és a szimbolikus ábrázolás, az áldozat, majd a fasiszta szemével megelevenedő drámai szituáció mind a variációk széles skáláját ígéri és nyújtja. A szovjet Bikov a megszállás körülményei között mutatja meg a fasisztákkal ■ együttműköKardos nem felelt, csak felhúzott szemöldökkel végignézett rajta. Mások egy ilyen nézéstől odébbsomfor- dáltak, elsüllyedtek, vagy egyszerűen levegővé váltak, de Bényei csak egy nagyot nevetett. — Ja, te vagy az. akit mindenki utál! — mondta gátlástalanul és jól informáltam majd Kardos vállára csapott. — Nálam ne strapáid magad, öregem, engem nem fogsz elijeszteni! Én szeretni foglak, mintha egy petéből származnánk! És Bényei állta a szavát. Attól kezdve állandóan Kardos sarkában volt. hű vazallusként szegődve melléje, és nem volt olyan goromba sértés, amit ne engedett vol. na el a füle mellett. A háta mögött, mindenki megrökönyödésére. a legnagyobb szeretettel beszélt róla, állandóan dicsérte, és bár ő is jó sebész volt, nem szégyellte •» a többiek tudomására hozni, hogy szakmailag sokat tanul Kardostól. — Kardoshoz képest, Bernard professzor egy tanyasi böllér! — emlegette több ízben a dél-afrikai szívsebészt, hangoztatva, hogyha Kardos számára megteremtenék a feltételeket,, már régen szívátültetést végez- > hetett volna Magyarországon, — Kardos, a zseni! Kardos, a nagy! Kardos, a szent! — ilyen, és ehhez hasonló kijelentéseket eregetett, majd lassan modorában, viselkedésében is kezdte utánozni „barátját”, mire sikerült a közhangulatot teljesen maga ellen fordítania. — Ez egy patkány! — jelentette ki Kókai doktor, tömören összegezve Bértyei- ről alkotott véleményét, és attól kezdve barátságosabban köszönt Kardosnak, aki. vei végül is mégiscsak régebben voltak kollégák. Kardos meglepődött, aztán egyre idegesebb lett, végül teljesen elvesztette a fejét. Bényei fokozatosan feldúlta a légkört körülötte, és az eddig ránehezedő ellenszenvet lassacskán magához szívta. ö maradt egyedül a bűvös utálat légkörében, és Kardost., mint egy hiányzó téglát az épületbe, beillesztették maguk közé a kollégák. Ezáltal teljesen idegen közegbe került, szokatlan, furcsa, eddig ismeretlen hangulat vette körül, mintha egy új bolygóra lökték volna. Néhányszor még próbálta visszaszerezni az elor- zott ellenszenvet, de minden kísérlete kudarcot vallott. Modorát a kollégák különcségnek fogták fel, és kezdték magukban megállapítani, hogy a nyers, ‘ durva modorral Kardos csak belső érzékenységét takargatja. Kardos ekkora szeretet súlya glatt összeroppant, ügy érezte, elvesztette az egyéniségét, mi több, szakmai tudásában is kételkedni kezdett, örökösen az járt a fejében, hogy az a pálfordu- lás a személye iránt csak foglalatoskodó asszony (Tányértörlő), virágok szépségének egyszerű, tömör megfogalmazása, később pe. dig arcképek festése, figurális témáinak, arcképeinek örök szép ihletői, modelljei, felesége, Annuska lénye, aki férje köré a csendes munka és tűnődés atmoszféráját tudta megteremteni. Barát, ságba került Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, így eljutott ‘ Nagybányára, ahol nem tartózkodott sokáig, mert' szűkszavú ember lévén, nem szívesen folytatott művészeti vitákat, nem foglalkozott művészetelméleti kérdésekkel, ezt már Műn. chenben sem szerette. Öt a művészet másféle értelemben érdekelte, a dolgok belső összetartó ereje, a természet nagyságának és szépségének nem érzelmes megjelenítése, hanem a lényeg kifejezésé meghökkentő színeivel, festői tudásának minden készségével volt művészi hitvallása. Képei a természettől sokszor eltérőek, az égbolt nála sokszor „sötét”, de ez munka közben váratlanul adódhatott nála, s így a sötét háttérből ragyogóan tudta kiemelni pl. a tanyák vakító fehérségét. Tehát voltaképpen a sötét színekkel is a fény ábrázolását szolgálja. A fehér falak ragyogásáért festményein ábrázolt egei „elborulnak”, de az előtér csodálatos ragyogása képeit izgalmassá, sejtelmes, sé varázsolják. A húszas évek kezdetén Szentes hatá. rában tanyát vásárol magának, s e táj szépségei lesznek festményeinek további motívumai. 1917-ben az Ernst Múzeumban első gyűj. teményes kiállításának óriáhogy a durva posztóból készült, kezdetleges szabású, hosszú, .vagy rövid felső kabátot így nevezik népiesen, egyes vidékeken így ’hívják a gubacsot, a tölgyfa levelén a gubacsdarázs szúrása nyomán keletkező kinövést, meg így neveznek egy kenyértésztából henger alakúra sodort, tepsiben megsütött tésztát is. Sőt á tói vaj nyelvből terjedő pénz jelentésében is ismeri ezt a szót. Azt is érzi, hogy egyik jelentésben sincs helye a szólásban. Mi hát a pontos jelentése? A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára pontosan felvilágosít a szó jelentéséről. Régi írásokban kutya jelentésben is használatos volt e szó, de ez a jelentése ma már kihalt, s csak a szólásunk őrizte meg e jelentés emlékét. S ha valaki az Eben gubát cserél szólás pontos értelmére kíváncsi, keresse meg O. Nagy Gábor „Magyar szólások- és közmondások” című könyvében azokat azért történhetett, mert Bé- nyeit jobb sebésznek tartják, mint őt, érdemesebbnek az utálatra.JL^^^;M Némán járt-kelt napokig a kórházban, bánatában egyszer még az operába is elment Sziráky doktornővel. Kókainak .kölcsönadott egy százast, az igazgató főorvossal sakkozott, szóval teljesen elvesztette a talajt lába alatt. Olyanná vált. mint bármelyik kolléga a sebészeten, közéjük ereszkedve a gyűlölet magaslatából. Nem bírta sokáig ezt az állapotot. Mikor már a szike is remegett a kezében, operáció közben, áthelyezőkét kérte egy megürült körorvosi á'fásba. — Nekünk nem sikerült kiutálni — jegyezte meg Kókai a többieknek, Kardos elárvult köpenyére tekintve —, erre jött Bényei és „kiszerette” innen! Az emberi lelem épy esség kifogyhatatlan. De mit csináljunk mi Bényeivel?! — Szeressük • — mondta Kárász doktor, aki a legjobban utálta Bényeit. si sikere van, szinte egy űj Munkácsy érkezését ünnepük benne, s végre a művészeti közélet „felfedezi” Koszta Józsefet, s ,«a magyarrá lett Goyát” látják al. kotásaiban. Művészetében végre észreveszik csodálatos szinkultúráját, emberábrázolásának mélységét, darabos modora ellenéle lelkének sugárzó gyengédségét. Művei színpompásan gazdagok. Az élénk színeket merészen használja, de sohasem merev szabályokba foglal, tan: egy-egy komorabb han. gulatú képébe olykor egy ecsetvonással tesz pl. égő pi. ros színt, s így képe még mélyebbé, még komorabbá válik. Koszta József művészetének színérzékenysége külön, leges, lélekábrázolása gazdag, színlátása intenzív. VI- rágcsendáleteiben is ugyan, ilyen mélységű festői értekeket érzünk. A maguk tér. mészetes színében és szépségében fogalmazza meg egy-egy csokor színlátványa., gazdag színvilággal, művészi képzelete minden érzékenységével. Festményei a lélekhez szólnak, nála at festés egész lényét igénybe vette, képei így érzelmeinek a szó legszebb értelmében legmél. 'ébb kifejezései, emberi szenve. délyességének megnyilvánu. lásai. Művészetében a hazai atmoszféra tömöreh tükröző. 4dik, festményei sohasem vál. nak időszerűtlenekké, hanem „időállók” a legmélyebb értelemben, s ezért méltán tarthatjuk őt számon nemzeti festészetünk kimagasló alakjának. a szólásokat, amelyekben az eb szó szerepel. Itt rátáié’ irre is. Idézem: „Eben gubát cserél, a tájnyelvben: Eben kutyát, szűrön gubát annyit jelent: semmit sem nyer a ’■'-^'•én, rosszat rosszért cserél”. Folytathatnám tovább a hozzánk intézett kérdéseket: hogyan is mondjuk ezt helyesen, pontosan mit jelent valamelyik szavunk, honban ered egy-egy családnév, keresztnév, vagy községnév, kik voltak azok- a sumérok, akiknek a nyelvével még ma is megpróbálják a magyart rokonítani és ígv tovább. Az ezekre adott válaszok helyett hadd hívjuk fel az érdeklődők figyelmét néhány olyan műre, amelyből kielégíthetik tudásvágyukat. Az utóbbi 10—15 évben sok kitűnő összefoglaló mű, szótár jelent meg, s ezek nagyobb része megyei, járási, városi, iskolai könyvtárakban elérhető. Mit tartalmaz, hogyan használható „A magyar nvelv értelmező szótára”, O. Nagy Gábor „Magyar szólások és közmondások” című műve, „A magyar nyelv történeti- etimológiai szótára”, az említett példákból világosan látható. Akikéi nyelvhelyességi és nyelvtani kérdések érdekelnek. igen nagy haszonnal forgathatják a kétköteses „Mai magvar nyelv rendszeré”-! az úgynevezett akadémiai leíró nyelvtant és Lö- rincze Lajos nyelvművelő könyveit. A jó tartalom- és szómutatók megkönnvítik ezek használatát. A család- és .keresztnevek. a földraizi nevek eredetében jól eligazít bennünket Kálmán Béla ..A * nevek világa” című könyvecskéje. Akiket pedig az édekel, kik voltak a sumérok. s egyáltalán mih-en nyelveken beszéltek valaha ás ma a világban, azoknak Antal László Csongor Balázs és Fodor István közös művét: „A világ nve'- V'i” című könvv forgatását ajánljuk. Sok jelentős műre hívhatnánk fel még az olvasók figyelmét, de a helv hiánya miatt erre nincs lehetőség. Bachát László
