Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám

% aMaf KBLÍT-MA<5TAR0«SZA<I 1973. október 9t, A VDK kormányának nyilatkozata a vietnami kérdés békés rendezéséről HÍRMAGYARAZÖNK ÍRJA: Szüts Dénes: fihwMUá&uíf ? <t K&mXm utcaiam rúan tartja magát a VDK és az Egyesült Államok kö­telező érvényű megegyezésé­hez, amelynek értelmében nem módosítják a közös megegyezésen alapuló meg­állapodás szövegét, s a meg­állapodás aláírására kitűzött 1972. október 31-i időpontot. A VDK kormánya követe, li, az Egyesült Államok kori mánya tegyen eleget vállalt kötelezettségeinek és 1972. október 31-én írja alá a közös megegyezésen alapuló megállapodást, amely a há­ború beszüntetésére, a vi­etnami béke helyreállítására, az ázsiai és a világbéke meg­szilárdításának elősegítésére, a vietnami és az amerikai nép, a világ összes népei tö­rekvéseinek megvalósítására irányul. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya nyi­latkozatában végül felszólít­ja a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a többi testvéri szocialista ország, a béke- és igazságszerető or­szágok kormányait, a nem­zetközi szervezeteket, az amerikai népet és a világ összes népeit: a háború gyors beszüntetése és a vi­etnami béke helyreállítása érdekében elszántan harcol­janak és követeljék az ame­rikai kormánytól az Egye­sült Államok és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közti megállapodás haladék­talan végrehajtását. (VNA) már minden rendben van. Mások azt vallották, hogy a dokumentum ennek éppen az ellenkezőjét jelenti: azt, hogy a béke nincs elérhető közel­ségben. Nem lehet tudni, mit hoz a közeljövő. De az biztosnak látszik, hogy egyik verzió sem igaz. A TASZSZ hanoi tudósítója közvetve válaszol azoknak, akik máris elparen- tálják a megegyezést. „A VDK kormánya — írja a tu­dósító — úgy véli, hogy nyilat­kozatának nem szabad befo­lyásolnia a tárgyalások sikerét és sürgeti, hogy a megálla­podást október 31-én aláír­ják.” Ez és nem más Hanoi cél­ja: megkötni a korábban már a másik fél által is elfoga­dott megállapodást, rákény­szeríteni Washingtont arra, hogy legalább „az utolsó pil­lanatban” hagyjon fel végre az áldatlan taktikázással és lépjen a valóságds tettek me­zejére. Túl nagy a tét Nem lehetett megengedni, hogy Nixon a választásokig úgy te­gyen, mintha már minden rendben volna, utána pedig esetleg újabb és újabb akadá-j lyokkal tegye nehezebbé, eset­leg lehetetlenné az egyszjjr már általa is elfogadott meg­állapodás aláírását. A helyzet nem tűr tovább- bi cinikus játékot. A VDK- nyilatkozat után Washington­nak cselekednie kell. Binh asszony nyilatkozata A megállapodások aláírása megfelelne a világközvéiemény reményeinek A pátizsi Vietnam-konferencia 164. ülése A francia fővárosban szer­dán délelőtt megnyílt a viet­nami rendezéssel foglalkozó négyes értekezlet 164. ülése. A találkozó első felszólalója Nguyen Xuan Phong, a dél­vietnami küldöttség helyettes vezetője volt. Beszédében, amely nyilván­valóan a VDK kormánya dél­előtti nyilatkozatának közzé­tétele előtt készült — az in­dokínai háború beszüntetésé­nek szükségességéről beszélt ugyan, azonban kijelentette azt is, hogy kormánya to­vábbra sem hajlandó elfogad­ni a DIFK-nek a három ösz- szetevőből álló dél-vietnami kormány létrehozására tett javaslatát. Az ülés megkezdése előtt a VDK képviselői szétosztották az indokínai háború rendezé­séről korábban elhangzott kormánynyilatkozat .egét. Közölték azt is, ho- az ülés befejeztével szokásos sajtó- konferencián ezúttal Xuan Thuy, a VDK küldöttségé­nek vezetője tart majd tájé­koztatót. Megfigyelők ezzel kapcso­latban emlékez'etnek arra, hogy eddig csak egy ízben, 1968. október 31-án nyilatko­zott a VDK küldöttségének vezetője a tanácskozások után a külföldi sajtó képviselői­nek, mikor bejelentette, hogy az amerikaiak beszünteti Szovje!-o:asz megállapodások A közé'et hírei Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki TanácsánaK elnöke csütörtökön fogadta Ahmerd el Beshir Shadda rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, a Szudáni Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízóleve­lét. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséreté­ben megjelent Hasim A. A. Rahim nagykövetségi har­madtitkárt. Az Elnöki ' Ta­nács elnöke szívélyesen el­beszélgetett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. ★ Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön fogadta C. D. S. Siriwardane rend- Kívüli és meghatalmazott nagykövetet, Sri Lanka Köz_ társaság (Ceylon) új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Az Elnöki Tanács elnöke szívé­lyesen elbeszélgetett a nagy­követtel, aki ezt követően a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékmű­vét. (Folytatás az 1. oldalról) S Vietnam újraegyesítését * békés eszközökkel, sza­kaszonként valósítják meg. Négyoldalú katonai ve. gyes bizottságot alakí­tanak, s létrehozzák a két dél-vietnami fél katonai ve­gyes bizottságát. Nemzetközi ellenőrző és felügyelő bi­zottságot alakítanak. A meg­állapodás aláírásától számí­tott harminc napon belül nemzetközi konferenciát hívnak össze Vietnamról. *7 A Vietnami Demokrati­• kus Köztársaság kor. mánya, a DIFK, az Amerika] Egyesült Államok kormánya és a Vietnami Köztársaság kormánya szigorúan tiszte­letben tartja a kambodzsai és a laoszi nép alapvető nemzeti jogait, függetlensé­gét, szuverenitását, egységét és területi sérthetetlenségét Tiszteletben tartják Kam­bodzsa és Laosz semlegessé­gét. A külföldi országok be­szüntetik mindennemű ’ ka­tonai tevékenységüket Kam­bodzsában és Laoszban, tel­jesen kivonulnak e két or­szágból, s tartózkodni fog­nak attól, hogy újból csa­patokat, katonai tanácsadó­kat, katonai személyzetet, fegyvereket, lőszert és hadi­anyagot irányítsanak oda. A három indokínai ország kö­zötti problémákat az indo­kínai felek a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, s a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás kölcsönös tiszteletben tartása alapján fogják ren­dezni. íí A háború befejezése, a vietnami béke helyre- állítása megteremti majd a feltételeket ahhoz, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok között az egyenlő­ségen alapuló és kölcsönösen előnyös új kapcsolatokat hozzanak létre. Az Egyesült Államok hozzá fog járulni a háború ütötte sebek begyó- gyítására irányuló erőfeszí­téshez, a háború utáni új­jáépítési munkához a Viet­nami Demokratikus Köztár­saságban és egész Indokí­nában. Q A jelen megállapodás aláírásának időpontjá­ban fog érvénybe lépni. Az összes érintett felek szigorú­an be fogják tartani. A demokratikus Vietnam kormánynyilatkozata emlé. keztet arra, hogy a tárgyaló felek a párizsi bizalmas megbeszéléseken megegyez, tek a megállapodás aláírá­sának ütemtervében is. Megállapodtak abban, hogy az Egyesült Államok 1972. október 18-án beszünteti Észak-Vietnam bombázását és a kikötőiben létesített ak­nazárat, hogy a két fél 1972. október 19-én Hanoiban pa- rafálja, 1972. október 26-án pedig a két ország külügy­minisztere Párizsban hiva­talosan aláírja a megálla­podást. Az Egyesült Államok azonban 1972. október 11-én, majd 1972. október 20-án ismét javasolta az ütemterv módosítását. Ürügyül azt hozta fel, hogy van még né­hány pont, amelyben nem állapodtak meg. A VDK mindkét esetben hozzájárult z ütemterv módosításához, e aláhúzta, hogy az ameri­kai fél többé semmiféle ürüggyel sem változtathatja meg a kölcsönös megegye­zésen alapuló ütemtervet. Ezek szerint a VDK és az Egyesült Államok képviselői 1972. október 22-én meg­egyeztek mind „a vietnami háború beszüntetéséről és a vietnami béke helyreállítá­sáról szóló megállapodás” teljes szövegében, mind pe­dig a betartandó ütemterv­ben. amelynek értelmében 1972. október 31-én írják alá hivatalosan a megálla­podást. De a? amerikai fél vállalt kötelezettsége ellenére és Saigonban támadt állítólagos nehézségeire hivatkozva 1972. október IM-án újból a megbeszélések folytatást kérte, s egyetlen szót sem szólt vállalt kötelezettségei ütemtervének megfelelő tel­jesítéséről. Az amerikai fél e maga­tartása rendkívül súlyos helyzetet teremtett, amely kérdésessé teheti „a vietna­mi háború beszüntetéséről és a vietnami béke helyreállí­tásáról szóló megállapodás” aláírását. Az állítólagos sai- goni nehézségek csak ürü­gyül szolgálnak arra. hogy az amerikaiak késleltessék kö­telezettségeik végrehajtását, mert köztudott, hogy az Egyesült Államok hozta lét­re és tartotta fenn a saigoni adminisztrációt, s hogy e kormányzat az Egyesült Ál­lamok által felszerelt és fi­zetett bábhadseregével az amerikai „vietnamizálási” és neokolonialista politika vég­rehajtásának eszköze. Az elmondottak bizonyít­ják, hogy a Nixon-kormány- zat nem tárgyal komolyan és jóindulattal a háború be­szüntetése, a vietnami béke helyreállítása érdekében. El. lenkezőleg, elnyújtja a meg­beszéléseket, hogy megté­vessze a közvéleményt, s vietnami és indokínai ag­ressziójának folytatása érde­kében álcázza azt a szándé­kát, hogy továbbra is ha­talmon tartja a saig'1báb­kormányzatot. A Nixon- kormányzátnak az amerikai nép és a világ népei előtt vállalnia kell a felelősséget e megállapodás aláírásának késleltetéséért és a háború meghosszabbításáért. A VDK kormánya szigo­Számos nemzetközi gesz­tus jelentőségét csak a múló idő dönti el. Viszonylag rit­kán fprdul elő, hogy egy-egy lépés jelentősége azonnal vi­lágossá válik. Most ilyen lé­pésnek lehetett tanúja a vi­lág. Bármi lesz a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánynyilatkozatának gya­korlati következménye, az már most nem vitás, hogy ez a nyilatkozat rendkívüli je­lentőségű dokumentum. Ezt bizonyítja egyébként az a vi­lágvisszhang, amely a beje­lentést követte. A nyilatkozat lényege már világszerte közismert. Ha­noi megerősítette azt a hetek óta forgalomban lévő híreszte­lést, hogy a bizalmas tárgya­lások során haladást értek el, sőt ennél is többet megtud­tunk: azt, hogy már kibonta­koztak a megegyezés körvo­nalai. A dokumentum kilenc konkrét pontban ismerteti a tulajdonképpen aláírásra kész megállapodás tartalmát, majd közli: az amerikai fél — el­sősorban „saigoni nehézségei­re” hivatkozva — újabb ta­nácskozásokat kért, ahelvett, hogy megkezdte volna a megállapodási ütemterv meg­valósítását. A bejelentést két, egymás­sal homlokegyenest ellenke­ző előjellel kommentálta sok megfigyelő. Voltak, akik sze­rint a nyilatkozat annyit je­lent, hogy a részletproblé­mák ellenére voltaképpen 20 Az elbocsátott mun­kások, tisztviselők a harmin­cas évek elején dühükben megrohamozták az irodákat, feldúlták Mayer vezérigazgató szobáját is, és egy csomó pa­pírt eltéptek, elégettek, sze­métre hánytak. A tröszt egyik geológusa 1936-tól értékes információkkal látott el, s ré- pánitokat is szerzett... — Szóval ön szerint a vál­lalat szegénysége a huszas évek közepére megszűnt, és a végére talán már... Mind több és több nyers­anyagot szállítottak ki az or- zágból. Persze, ez még el­enyésző m^n-'-iség volt ah­hoz kénest, amit a náci Né­metország vitt el. Ekkor még a szolid kis német tőkés cso­port, a Lauta Werke vásárolt. Később csak Svájcba küldték a bauxítot, majd Hitlerék fel­lépése után kizárólag Német­országba... De nagyon előre­futottam a történetben... Egye­lőre ott tartunk, hogy a fiatal és agilis Mayer dr. jól bele­élte magát szerepkörébe. Az első eredmények alapján már látta, jó üzlet a bauxit. No­sza elkezdte a részvények fel­vásárlását. Pénze még nem volt sok, de a tranzakciót ti­tokban és lassan kellett lebo­nyolítani. Csendes, de mohó érdeklődését rejtve kellett tartania. Így Is sikerült ne­ki nagyobb pakett mennyisé­get megvásárolnia, s az Ille­tő, akivel személyesen be­széltem, Révész Lajos, jóval később tudta csak meg, mi­lyen nagy ostobaságot köve­tett el. Megkísérelt kárpótlást követelni, de Mayer kiutasí­totta. Jó szívére jellemző, hogy később, amikor Révész az új bauxitoalotában kávé­házi helyiség bérletét kérte a maga számára, még azt sem adta meg neki, pedig pénzé­be sem került volna. Meg- jegvzem. nem volt mindig ennyire rideg, jóval később Rajniss Ferenctől már nem sajnálta a pénzt... Ehrenburgi Bayer Olga bárónőnek is... — Köszönöm a felvilágosí­tást, de térjünk vissza a pest' Citybe! Az üzleti hiénák biz­tosan megszimatoltak már ekkor valamit. — A nagy üzlet híre bejár­ta a tőzsde ódon termeit. Azok, akik 1..’.áfáival szóba sem akartak állni, már azon Észak-Vietnam bombázását. Akkor még csak kétoldalú amerikai—VDK előkészítő tárgyalások folytak. Dobsa János, az MTI pári­zsi tudósítója jelenti: A VDK kormánynyilatkozatá­nak közzététele, után felfoko­zott érdeklődés várta Párizs­ban csütörtökön a Vietnam- konferencia 164. ülését. Az ülésen, a korábban megálla­pított napirend szerint, első­ként Porter amerikai dele­gátusnak kellett volna fel­szólalnia. Porter azopban úgy nyilatkozott, hogy előbb be akarja várni a többi fél fel­szólalásait. Xuan Thuy, a VDK kül­döttségének vezetője a konfe­rencia ülgsén részletesen is­mertette á VDK korm ’ ,v- nyilatkozatát, majd kitt'** e: nyilvánvaló, hogy jelenleg immár minden előfeltétel megvan a vietnami probl Ima gyors rendezésére és a béke azonnali helyreállítására. A kérdés ma az: vajon a Nixon- kormányzat békéről be­szél, de a háborút folytafja. Binh asszony, a DIFK kül­ügyminisztere felszólalásá­ban kiemelte: a VDK és az Egyesült Államok kormányai között létrejött megállapodás aláírása megfelelne a vietna­mi nép, az amerikai nép és a világközvélemény reményei­nek. Binh asszony ezután hang­Csütörtökön Moszkvában a Kreml-palotában aláírták a szovjet—olasz konzultációk jegyzőkönyvét, valamint a két ország kereskedelmi tengerhajózási. szerződését. Az okmányokat Alekszej Koszigin szovjet és Giulio Andreotti olasz kormányfő írta alá. A politikai konzultációkról szóló szovjet—olasz jegyző­könyv és a’engerhajóz :->i meg­állapodás aláírásával csütör­tökön befejeződött Giulio Andreotti olasz miniszterel­nök szovjetunióbeli látogatá­Dr. Salvador Allende chi­lei elnök szerdán két alka­lommal is tárgyalt a magán- teherautó-fuvarozók szövet, ségének képviselőivel. A je­lentések szerint „elvi” meg­állapodás jött létre arról, hogy a fuvarozók munkába állnak. A Chilében több, mint két hete tartó törvényellenes sztrájkmozgalom és szabo­tázssorozat az elmúlt hét végéra alábbhagyott és a törték a fejüket, hogyan ka­parinthatnák meg a vállala­tot. Chorinék és Vidáék egyre nagyobb érdeklődést tanúsí­tottak a bauxit iránt. Érezték, nagv lehetőséget szalasztottak el. A részvénypakettek jelen­tős része Krausz Simo'yiál, Sebesta Kolozsnál. Tetétleni- nél és néhány ügyfelénél volt. Chorinnak eevmás után sike­rült megszereznie egyes téte­leket, de az Angol—Magyar Bank sem hagyta magát. A bank megMzásából az igaz­gatóságba küldték a bizalmi embereket: Fejérvári Imrét, Dobay Aurélt. Madarassy Beck Marcellt, akinek szemé­lye jelezte, hogy a Leszámíto­ló Bank is szimatot kapott. Chorin nagy cselt vetett, meg­súlyozta: az amerikai fél most arra hivatkozik, hogy Saigonban nehézségekbe üt­közik. Thieu valóban akadá­lya a békének, s ez a tény csak megerősíti azt, amit a DIFK már régóta hangoztat, hogy amig az amerikai kor­mány Thieut támogatja, nem vethet véget dél-vietnami kö­telezettségeinek. Thieu egyedül a saját aka­ratából nem szegülhet szem­be az amerikai döntésekkel. Az erre való hivatkozás két­színű magatartás az ameri­kaiak részéről, s csak azt bi­zonyítja, hogy az amerikai fél nem óhajtja békésen rendezni a vietnami prpblámát, hanem szándékosan el akarja húzni a tárgyalásokat, hogy megté­vessze a közvéleményt és folytassa a háború „vietnami- zálásának” politikáját. Binh asszony végül rá­mutatott, hogy Dél-Vietnam lakossága, amely az amerikai­ak által indított agressziés háború első számú áldozata, békére törekszik, de a függet­lenség és szabadság békéjét akarja. Amíg az Egyesült Ál­lamok folytatja agresszív há­borúját — mondotta — Dél- Vietnam lakossága az egész országban élő honfitársaival, s Kambodzsa és Laosz testvér­népeivel együtt elszán an folytatja harcát, szent cél­jainak eléréséig. sának hivatalos része. Ugyancsak csütörtökön Gro- miko szovjet és Medici olasz külügyminiszter külön is tár­gyalt egymással. Megbeszélé­sük napirendjén külpolitikái kérdések szerepeltek. Az olasz miniszterelnök és kísérete pénteken megkezdi ország­járó útját, amelynek első ál­lomása Togliatti lesz. A vidéki körűt befejeztével Andreotti vasárnap utazik el a Szovjetunióból. Valószínű, hogy a látogatás eredményeit összegező közös közleményt is a hét végén teszik közzé. népi egység kormány eré­lyes fellépése következtében sikerült meghiúsítani a re­akciós államcsínykísérletet. Míg azonban a fuvarosok képviselői a kormánnyal tárgyaltak, szerdán szélsősé. ges elemek ismét zavargáso. kát kezdeményeztek Santi- agóban. A rendfenntartó erőkkel való összetűzés so* rán több személyt őrizetbe vettek. szerezte magának a legfőbb embert, Mayer Ágoston dr.-t, aki többet ért, mint egy ötö­dik hadoszlop... Szász elmélázott. Hagy­ta még egy darabig az öreg ügyvéd hangját a dobozból áradni, majd "vorsabb sebes­ségre kapcsolva a készüléket, azt próbálgatta, mikor „jön be” Borkai Sándor. Mayer dr. valamikori műszaki titkárá­nak a hangja. A saját kérdé­sét el is hagyta szaladni a szalagon, s mindjárt a titkár jelentkezett: — Börtön?... Kívülről per­sze annak tűnt a Bauxit Tröszt épülete, szürke falai­val, vasrácsos ablakaival de belül nagyon lakályos volt, berendezése korszerű és ké­nyelmes. Azon a délutánon, amire a szerkesztő úr kíván­csi, érkeztek meg a szolgák a Woningértől rendelt pezsgő­vel, konyakkal, Gundeltől hozták a szendvicseket, a hi­deg sülteket... Nagy nap volt! (Folytatjuk) Ch le: ralíálsa állnak a fuvarozik?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents