Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

'ifl'i. október 22. KW ,-PT-M AGY ARC*'»? *t> S. oMal Jegyzetek: Városiasodunk áramlást jelenti, hanem a városias életmód teltételeinek terjedését — még a városok határain túl is. S ez nagyon egészséges fo­lyamat csakúgy, mint vidéki városaink fej­lődése, gyarapodása is. így különösen vidé­ki városaink növekedése — a népesség gya­rapodásával együtt, de azt meghaladva, azon túl is — egészséges és az emberek igényei­ből következő természetes folyamat. Mind­emellett nyilvánvalóan a főváros és — kü­lönösen — környéke is tovább fog növeked­ni egy valamivel enyhébb, ésszerűbb ütem­ben, s így adódik több lehetőség korszerű­sítésére, csinosítására. Hiszen a városok fej­lődésének a lakosság növekedésével is lé­pést kell tartania, — s emellett állaguk, in­tézményeik fenntartása és ezen túl a szük­séges korszerűsítés is nagy munka. Az anyagi jellegű gondok közepette sa­játos — nem elhanyagolható társadalmi, tudati problémákkal is jár az urbanizáció.' Olyan jelenségcsoporttal, amelyet a szocio­lógusok vizsgálnak és elemeznek. így a vá­rosba telepedők- magatartásának, életmódjá­nak, tudatának változásaival foglalkoznak, vagy kutatják a régi és új lakónegyedek la­kóinak „elvárásait”, megítélésüket és igé­nyeiket környezetükkel, körülményeikkel, szomszédságukkal kapcsolatban. Fontosak ezek és a hasonló, kutatott kérdések, hiszen végül is a városiasodás ér­telme, célja a jobb körülmények, a kiegyen­súlyozottabb életmód, az elégedettebb, em­beribb élet feltételeinek kialakítása. Ember és környezet összhangját kell megteremteni fokozatosan — ahogy lehetőségeink engedik —, s ehhez időről időre „mértéket kell ven­ni”, folyamatosan tájékozódni annak véle­ményéről igényeiről és vágyairól, akinek ez a környezet készül állományba. Sok tanulsággal szolgál erről néhány adat. Száz dolgozóra jutó betegségi napból 1965-ben a tbc volt az ok 127 eset­ben, 1970-ben mindössze 83 esetben. A bőr­betegségeknél is csökkenés tapasztalható, 87- ről 75-re, a gyermekápolási táppénzes na­pok száma pedig 73-ról 15-re zuhant, nyil­ván a hároméves gyermekgondozási segély bevezetésének eredményeként. Néháhy be­tegségfajta azonban feltűnően és kiugró nö­vekedést mutat; így a szív- és érrendszeri betegségek aránya 193-ról 230-ra. az ideg- rendszerieké 57-ről 82-re, s az abortuszoké 33-ról 65-re nőtt, holott köztudott, hogy na­gyon sok nő nem is veszi igénybe a ter­hesség-megszakításra a táppénzes állományt. A négymilliárdos évi táppénz kifizetés tehát függvénye és mutatója egész egészség­ügyi és orvosi ellátottságunknak, munkahe­lyi körülményeinknek és egészében véve életkörülményeinknek. Sokatmondó az is, hogy milyen dolgozó rétegek és mely váro­sok a listavezetők táppénzügyben. A szén- bányászatban évente 28,4 táppénzes nap esik egy dolgozóra, az építőanyag-iparban 19,4, a kohászatban 19,1, a textiliparban 18,9, a vegyiparban 15,7, a villamosenergia-iparban pedig csak 13 nap. Ugyanakkor vannak „ki­emelkedő” városaink. Az országos adat sze­rint száz dolgozóból öten kerülnek havonta betegállományba. Ez a szám ugyanakkor Salgótarjánban 7,2, Esztergomban 8,6, Mis­kolcon 6,4, Tatabányán 5,6, Budapesten 5,1- et mutat. Nem lehet eleget ismételni, nem az a négymilliárd forint a sok, amit évente társadalombiztosításunk a táppénzek kifize­tésére fordít, hanem a munkahelyi, munka- védelmi és az egyéni egészségvédelmi meg­előzési törekvés a kevés, a betegségek idő­beni feltárására és kiküszöbölésére. Csala László: Próbaházasság Olvasom, hogy a múlt esz­tendőben körülbelül húszon, háromezer volt a házassági bontóperek száma. Ez, ahogy mondani szokás; növekvő tendenciát, mutat a korábbi évekhez képest. Egyúttal a válás okai is sokrétűbbek let. tek. Például, éive az egyen­jogúság adta lehetőséggel már arra is akad példa, hogy mértéktelenül italozik azasz- szony (a statisztika szerint ez új jelenség!) s máris felbo­rul a házasélet. Az okok kö­zé sorolandó továbbá a szü­lőkkel való együttélés, a la­káshiány, a felbukkanó har­madik, aki elcsábítja a fele­ségtől a férjet vagy fordít­va. S nem kevés végül a vá­lás azért, mert a házasságok meggondolatlanul köttetnek, illetőleg bontatnak. A körülbelül huszonhárom- ezer pár között ismerek egy férfit és egy nőt, akik majd­nem ugyanolyan arányban javították a statisztiKát, mint rontották. S hogy miért csak majdnem — az a végén ki­derül. Mintegy tizenkét évvel ez­előtt szakította meg először a frigyet Alajos barátom és neje, Jolánka. I — Pedig ez szerelmi há­zasság volt — hüledeztem —, mi történt veletek? — Alajos bánatosan legyintett: — Az anyósom, akivel együtt él­tünk... Kell ehhez magyará­zat? Aztán, mintegy hathónapi különélés után. újból össze­házasodtak. És albérletben él. tek. Először együtt, majd kü. lön-külön, mert időközben ismét elváltak, mondván hogy az albérlet a házastár­si elidegenedés főbenjáró oka. Harmadszor azért-váltak e; — s ebből már nyilvánvaló, hogy ezt megelőzően Is újból összeházasodtak —, mert Jo­lánka a névnapjára piros szegfűt kapott a főnökétől. márpedig egy aránylag fia­tal nődolgozó nem kaphat a főnökétől csak úgy egysze­rűen piros szegfűcsokrot. Ala­jos gyanút fogott, s törvénye, sen menesztette a hűtlennek vélt nejét. Mikor aztán egy bizonyos idő elteltével kétségbevonha. tatlanul kiderült Jolánka ár. tatlansága, határtalan és for­ró szerelme Alajos iránt, is­mét frigyre léptek. Szövetke­zeti lakást vettek, születeit egy kislányuk, előjegyezte’.- ték magukat egy Trabantra is — Jolánka anyai öröksé géből —, de a csúcsra mái nem juthattak fel, mert Ala­jos egyszerűen megvadult. Dúvad lett belőle. Részeges disznó. Kocsmatöltelék. Go. romba családapa. „A jó ég áldjon meg — ragadtam gal. léron, amikor negyedszer is elváltak —, hát mi lett ve­Miinkásfómm Záhonyban SZEGEDI NÁNDOR VÁLASZOL A FELVETETT KÉRDÉSEKRE Első alkalommal október 20-án került sor munkásfó­rumra Záhonyban, amelynek lényege az, hogy a munká­sok kérdeznek, a vezetők válaszolnak. E párbeszédnek ez a formája izzó légkört teremt. Egyik oldalon az asztalnál a vezetők, szembe velük a padsorokban a mun­kások százai. Kíváncsi tekin­getek, várakozás, nos, mit válaszolnak a kérdéseikre? Éz történt itt is a MÁV művelődési házában. Jól elő­készített tanácskozás volt. A körzetben dolgozó csaknem 6 ezer vasúti munkás előre tudta, mikor kerül sor a fó­rumra. Csaknem 200-an je­lentek meg. Többségükben fizikai munkások. A kérdé­seiket — félezer kérdés, 132 levél — előre eljuttatták a MÁV debreceni igazgatósá­gának. Erre napokéin át 40 hozzáértő szak- és társadalmi vezető kereste a választ. Nem lehettek jelen, különben egy időre le kellett volna állítani a munkát az igazgatóságon. Szegedi Nándor, az igazgató­ság vezetője válaszolt a sok kérdésre, problémára, fel­vetésre, javaslatra. Minden­kinek, személy szerint. Ott voltak a helyi gazdasági, párt-, társadalmi vezetők is. Milliós kölcsön kamatmentesen Jó lehetőség volt ez a köl­csönös informálódásra, arra, hogy munkások, vezetők kö­zös dolgaikról tájékoztassák egymást, segítséget adjanak részint a vezetésnek, igazga­tóságnak, másrészt tájékoz­tassák a dolgozókat. E mun­kásfórum egyik formája, megnyilvánulása az üzemi demokráciának is. A tanács­kozás bizonyította, nagy tar­talékokkal rendelkezünk, olyan erőforrással, amelyet rendszeresen ki kell hasz­nálni. Hogy miért? Mert bizonyos led, miért csinálod ezt?” Két fél konyak között s már vágj a hatodik után, így válaszolt: „Tudod, öregem, a boldogság miatt. Hogy olyan szépen rendbe jött nálunk minden . De most vége. Mindennek vé­.kérdéseket másként látnak, ítélnek meg „fent”, s más­ként „lent”. Melyik a he­lyes? Ez a vitákban derül ki. Ezeket kell egyeztetni, s kö­zelíteni, közös nevezőre hoz­ni. így volt sok kérdésben, melyek valamennyiét lehe­tetlen lenne most itt boncol­gatni. Csak néhányat eme­lünk ki utalásként. Például a legégetőbbet: a lakásprob­lémákat. Érdekes, mert a kérdések zömében egy szó sém esett arról, mennyit fejlődött la­kásellátásban Záhony. Pedig ez is a valósághoz tartozik. Elhangzott a kérdés a lakás­elosztásról. Kinek a felada­ta legyen, kik kapják, s mi­ért nem biztosít a MÁV min­den dolgozójának lakásépí­téshez pénzt? Nyílt, őszinte választ kaptak a kérdezők. Ez az igazgatóság hatásköre, sok szempontot vesz figye­lembe, míg a szűkös keretet el tudja osztani. Tavaly Zá- honvban 23 dolgozó kapott 1 millió forint értékben ka­matmentes kölcsönt lakás­építéshez. A kölcsön is a jövedelem függvénye, csak annyit adhatnak, amennyit e célra biztosítani tudnak a nyereségből. Bár kétségtelen, hogy a kérdések személyek részéről hangzottak el, így elsősorban egyéni érdekjellegük volt, de mögöttük meg lehetett talál­ni. fel lehetett fedezni az üzem érdekét, sőt a népgaz­daság érdekét is. Különösen ilyen' jellegűek voltak a bérproblémákkal kapcsolatos kérdések. Ezt a termelőbe­rendezések, a nagy értékű gépek kihasználásának a függvényében vizsgálták. így jutottak közelebb az igazság­hoz. Elhangzott egy panasz: kevés a mozdonyvezetők, az átállítós gépek kezelőinek a bére. Egy rákérdezés után ki­tűnt, hogy 4—5 ezer között ingadozik. És a másik olda­la a dolognak ? Ezeket a nagy teljesítményű M—62-eseket alig 50 %-ra használják ki, nem is szólva a figyel­metlenségből adódó törések­ről. Pedig egynek az értéke 14 millió! Ez a helyzet a da­rukkal is. Igaza volt a mun­kásnak, aki kifogásolta, mi­ért tart 5—6 óráig a beállítá­suk. Ez termeléskiesést okoz, csökkenti a teljesítményt, s természetesen a keresetet is. A minap aztán kiket lá­tok? Alajost, Jolánkát, ké­zen fogva vezették a kis Ju­cikét, arcukra írva a családi harmónia boldogsága, sétál­tak derűs nyugalommal, fecskepár, amely röpülni ta- nítgatja kicsinyét. — Nagy szalcállú csodatevő — csaptam össze a tenyere­met —, hát megint... megint összeházasodtatok?! Alajos és Jolánka szerelem, ittasan összemosolyogtak, majd szégyenlősen fejüket , rázták. — Nem, barátom — mond­ta Alajos és filozófusi böl­csesség borult az arcára. — Nem házasodtunk össze. Egyelőre. Most próbaházas­ságban élünk. Elvégre alapo­san meg kell azt fontolni, ha két ember egy egész élet­re akarja összefűzni a sor­sát. Ebéd — mikrobuszon Égy ilyen munkásfórum fényt derít a fehér foltokra. Történetesen arra, hogy baj van a helyi tájékoztatással, a kölcsönös információval. Vagyis: közelebb kell kerülni helyben is vezetőknek — munkásoknak. Számos olyan kérdés került az igazgató asztalára, amelyet Záhony­ban, Eperjeskén a körzet különböző állomásain már rendezni kellett volna. Ilye­nek az öltözővel, fürdővel, a szociális ellátással, az ivó- vízpanaszokkaj! kapcsolatos problémák. Szinte akuttá válnak a helyiek közömbös­sége miatt. Sok' panasz volt az üzemi koszt minőségére. Ez főleg a szállításokból ered. Nincs még most sem erre alkalmas kocsi. ígérte az igazgató, hamarosan két mikrobusz szállítja majd az ebédet a kijelölt körzetekbe. Beszerzése most történik. Hasonlóan a helyi vezetésre tartozik, hogy végre megold­ják az üzletek nyitvatartási rendjét. Ez 6000 embert, sok családot, munkásanyát érint. Ilyen jellegű és záhonyi megoldást igényel a MÁV rendelőintézetében az ügyelet biztosítása isi Panaszolták ugyanis, hogy egyes orvosok nem tartottak ügyeletet. Per­sze, olyan kérdéssel is for­dulnak orvosi ellátás érdeké­ben az igazgatósághoz, mely nem tartozik hozzá. Éspedig miért nincs körzeti orvos Záhonyban? Mint Szegedi Nándor említette, e kérdést is továbbították a megyei ta­nács illetékeseihez intézkedés végett. Tapasztalni, hogy ilyen fórumhangulatban jobban megnyílnak az őszinteség csatornái is. Jelzi ez, hogy a vezetőkhöz bizalommal van­nak az emberek. Három nő­dolgozó panaszolta el levél­ben, hogy őket nem a ké­pességüknek, képzettségüké­nek, a megszerzett vizsgá­iknak megfelelő munkakör­ben foglalkoztatják. Noha nem mutatott „felháborodást” az igazgatóság vezetője, de sürgős vizsgálatot kért. így tett egyéb más égető prob­léma rendezése érdekében is. Úgy tapasztaltuk, hogy e munkásfórum alkalmas volt arra — noha első volt , hogy a nézetek közelebb ke­rüljenek egymáshoz _ vezetők és munkások részéről. Második vágány, rekonstrukció S, hogy valójában széles skálán mozogtak a kérdések, ezt legjobban bizonyítja: volt olyan munkás, aki ezt kér­dezte; ismertesse az igazga­tó elvtárs, hogyan halad az igazgatóság, de főleg a záho­nyi körzetben a párt 1971. decemberi határozatának a végrehajtása. Igaz, ez külön tanácskozást érdemelt volna, s erre nem vállalkozhatott. Néhány jellemző példával, számmal, intézkedéssel azon­ban bizonyította, hogy nem feledkeztek meg erről. Ennek eredménye — s országosan is figyelmet érdemel — a zá­honyi körzetben alkalmazott 12—36-os szolgálati rendszer bevezetése. Elmondta, hogy az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének egyik kez­deti eredménye néhány mil­lió forint megtakarítása is. E munkásfórumok egyik feladata az is, hogy a ve­zetők tájékoztatást adjanak a jövőről, fejlődésről. fej­lesztésről, tervekről. Elmond­ta az igazgató: tervezik Zá­hony és Fényeslitke között a második vágány megépítését, s Záhony rekonstrukciójával, Záhonyban a dominórendsze­rű biztosítást, járműmosó építését. Ennek a terve el­készült. Több, mint félezer kérdés alapos megválaszolására kel­lett felkészülnie az igazgató­ságnak, a vezetőknek. Érde­mes volt. ök is, a munkások is tisztábban látnak közös dolgaikban. így könnyebb a cselekvés is. Farkas Ráírnia Négymilliárd — táppénzre Világszerte megfigyelhető folyamat, az urbanizáció. Amiből ez a szó ered, az urbs a régi rómaiaknál nagybetűvel kezdve ma­gát Rómát, „a” várost, a fővárost jelentette. S valóban, az urbanizáció — vagy most már magyar szóra fordítva: a városiasodás — elsősorban a fővárosok, a nagy világvárosok sajátossága. De nemcsak a városok városia­sodnak! E furcsaság miatt érdemes egy ki­csit elidőznünk a szó tartalmánál. Valójában olyan folyamat az urbanizá­ció. amely térben és időben, az egész világ­ra kiterjedően és történelmi folyamatban mutatkozik. Egyik feltűnő és lényeges jele az. hogy a föld népességének mind nagyobb hányada él városokban, azaz több tíz-, száz­ezres, sőt milliós tömeget magába foglaló te­lepüléseken. A tanyai ember maga áshat kutat, emésztőgödröt, megtermelheti táplá­lékát, viszonylag jóval kevesebb dologban van mások közreműködésére utalva. Termé­szetesen ő is él a társadalmi munkameg­osztás előnyeivel, a civilizáció hozzáférhető javaival, de lakóhelyi körülményei’ olyanok, hogy nagyobb mértékben képes lenne önel­látásra, mint a nagyváros lakója, aki nem­csak táplálékát kénytelen üzletben besze­rezni, hanem ivóvizét, fűtőanyagát vagy a fűtést, a villanyáramot, a szemét elszállítá­sát és a szennyvíz elvezetését és a tömeg- közlekedési járműveket valójában nem nél­külözheti — az ilyen szolgáltatásokra szer­veződött intézmények és vállalatok teszik le­hetővé városi életmódját. E példából is kirajzolódnak a városias életmód külső velejárói. S elég, ha körülte­kintünk az országban, máris látjuk, hogy nemcsak a városlakók igyekszenek hozzájut­ni a városi életmód civilizációs előnyeihez. Az urbanizáció nemcsak a városokba Hazánkban jelentősek a társadalombiz­tosítás kiadásai, csak táppénzre évente négy- milliárdot fizetünk ki; ennyibe kerül a dol­gozók betegállománya. A SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatóságán most készült el az első hathónapi statisztika, s eszerint az 1971. első félévi egymilliárd 918 milliós táppénzkifizetéssel szemben 1972. első tel évében kétmilliárd 83 milliót tett ki a táp­pénz. Érdekes. hogy a , kilencszázalékos emelkedés nem jelentett több táppénzes na­pot. Esztendőnként tehát négymilliárdot visz el csupán a táppénz. Ez nem kevés, ha meg­gondoljuk, hogy népgazdaságunk ae orvosi, kórházi és rendelőintézeti ellátásra 6—6,5 milliárdot költ évente, Ha feltesszük a kér­dést reális-e ez az összeg, reális-e, hogy száz dolgozóból havonta 5 betegállományba ke­rül, akkor a szakembereit azt válaszolják! ez az összeg reális, bár van mit megtakarítani. Az élet- és munkakörülmények, a munka­helyi körülmények javítása, az alaposabb táppénzellenőrzés, az orvosi liberalizmus csökkentése, dg főleg a táppénzes fegyelem az, ami mfegtakarítást eredményezhetne. Fő­leg a fiatal szakmunkások szerepelnek gyak­ran betegállományban, az évi 12 nap pihe­nőidejüket megkísérlik megtoldani néhány nappal, s rendszerint sikerrel. i A javuló életkörülmények is szerepet játszanak a betegállomány növekedésében, amit az jelez, hogy ma sokkal hamarabb elmennek az emberek az orvoshoz, mint ré­gen, sokkal többet törődnek az egészségük­kel. Olyan betegségek megelőző gyógyítására is sor kerül manapság, amibe az emberek régebben a betegség korai felismerése és kezelése nélkül egyszerűen meghaltak. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága vizsgálja és számon tartja azt is, hogy milyen betegséggel kerülnek az emberek táppénzes

Next

/
Thumbnails
Contents