Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-20 / 248. szám
f. oMal KELET-MAGYARORSZAC 1972. október 89. Újdonságok -ft Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mező gazdaságban MI ÍGY CSINÁLJUK ^lalmdtaríáNo« mai*lialiizlal᧠Kyírfiogáioii Hatezer hold területen gazdálkodik a nyírbogát! Rákóczi Tsz. Hasznossági sorrendben — a növény- és kertészeti termelés után — második az állattenyésztési ágazata. Különösen a szabadtar- tásos marhahízlalás terén érnek el jó eredményeket. Erről kértünk tájékoztatást Tóth Gyula főállattenyésztőtől. 1971-től helyezték előtérbe a húselőállítást, figyelembe véve a népgazdaság ilyen Irányú igényét is. így a pe- csenvebárány-nevelés, a sertés- és szarvasharma-hízlalás a fő cél a tsz-ben. Ezenbelül a marhahízlalást tekintik fő ágazatnak. Ennek érdekében alakítottak át egy 108 férőhelyes tehénistállót 250 férőhelyes borjúnevelővé. A borjúnevelő középsőutas, Nutrix etetőberendezéssel. B°lső tere 30 karámra oszlik. Karámonként háromhónapos korig 12. három hónap feletti borjakból 6 kerül elhelyezésre. Az istálló külső karámmal is el van látva. Vízellátást önitatós berendezés biztosít. A borjúutánpótlást felvásárlásból fedezik. Ezúttal ügyelnek a főleg hús típusúak kiválasztására. A borjakat háromhónapos korig naponta kétszer, utána választásig egyszer etetik T—18-as borjútápszerrel. Háromhónapos korig a T—18 mellett még kapnak a borjak igény szerint tápot és jó minőségű lucernaszénát. Három hónap felett kukoricasilót és ugyancsak borjútápot, korlátlan mennyiségben. A borjakat átlag 18 hetes korban választják, 160—180 kiló átlagsúllyal. Ezután a negatív hízómarhatelepen kapnak elhelyezést. Ez két, korábban nem megfelelően kihasznált 10 holdas dohánypajtákból átalakított istálló. Egyik oldalukon ellátott etetőrendszerrel. A takarmányt csillékkel szállítják az ete- tővályukhoz. Itt a kezdeti önitató edényeket itatóvályuk- kal cserélték fel. Megfigyelés szerint a nagyobb állatok szívesebben isznak vályúból. Az istállók belső tere 5—5 karámra van osztva. Egy- egy karámban 30 hízómarha kerül kötetlen elhelyezésre. S ezek az istállók is el vannak látva külső karámokkal, a válogatófolyosó pedig mérleggel és rakodóval. A hizlalóba kerülő bikák napi takarmányozása: egyedenként számítva átlag 20— 25 kiló jó minőségű kukoricasiló és 4 kiló hízómarhatáp. A tápot a silóval keverve adják, naponta négy egyenlő részre osztva. Ez idő szerint, a tsz sza- badtartásos hízlalóistállói- ban a napi átlagsúly-gyara- podás 1200—1300 gramm. Legnagyobb súlygyarapodást — az állományon belül is — a 250—450 kiló súly közötti bikák mutatják. Ezeknél nem ritka a napi 1500 gramm gyarapodás. Eddigi tapasztalatuk, hogy a jó minőségű siló- kukorica és a hízómarha- táp megfelelő súlygyarapodást ad és olcsósága külön előny. A borjúnevelőben öt személy látja el a feladatokat. Délelőtt hárman, délután ketten — váltott műszakban. A munkaidő reggel 3-tól délután 13-ig. illetve a 13 órai váltástól éjiéi 23 óráig tart. A hízlalótelepen egy személv 150 állatra ügyel. így a 300 hízóállat gondját két személy látja el. A gondozók alapbérezése súlygyarapodás után történik. Nem tekintik véglegesen kialakultnak a mostani takarmányozási technológiát. Tervük, hogy négy csoportban négyféle takarmányozási módszert próbáljanak ki. S a leggazdaságosabb technológiát vezetik be hosszabb távra. Asztalos Bálint A gyümölcsfák ültetése a kiskertekben U| baromfifeldolgozók épülnek Nincs meg a kellő összhang a baromfitermelés és a feldolgozás között — ezt állapították . meg a korábbi vizsgálatok, amelyék szerint évente 3000 vagonos üzemi kapacitásra van szükség ahhoz, hogy a gazdaságok csirke-, liba-, kacsa- stb. kínálatát megfelelő feltételek mellett, gazdaságosan dolgozhassák fel. Ezért pályázatot írtak ki feldolgozó létesítmények építésére; a pályázat feltétele volt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek a baromfiiparral együttműködve, közös beruházással kell létrehozniok az új üzemeket, s ebben az esetben a beruházáshoz 50 százalékos állami támogatást helyeznek kilátásba. A jóváhagyás egyik feltétele volt még, hogy a partnerek növeljék az exportpiacokon gazdaságosan értékesíthető nagy testű baromfifélék (pulyka, liba) arányát. A pályázat, amelynek sorsáról a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal és a Magyar Nemzeti Bank szak. emberei döntöttek, csupán azokra a vidékekre terjedt ki, ahol a termelés és a feldolgozás között a legnagyobb feszültség mutatkozott. Három megyéből fogadtak el pályázatokat; ennek alapján Szabolcs-Szatmár megyében és Zalában évi 500—500 vagon teljesítményű feldolgozó üzemet építenek majd közös vállalkozás formájában, s Baranyában épül a harmadik, a legnagyobb, évente 700 vagon teljesítményű létesítmény. A részletes tervek elkészítése után hagyják jóvá az építési programot, amelynek alapján építik fái az üzemeket. A három új létesítmény évi kapacitása eléri az 1700 vagont, ez azonban 1300 vagonnal kevesebb az országo. san szükséges teljesítménynél. A különbözetet a nem pályázati rendszerben épülő feldolgozó üzemek fedezik majd. E létesítmények egy része átadás előtt áll. A gyümölcsfák ültetését végezhetjük ősszel vagy ta- tavasszal. Az őszi telepítés jobb, mert télen a gyümölcsfa gyökeréhez a talaj hozzátapad és ezért ezek könnyebbért rfiégfogannak, mint tavaszi telepítés esetén. Ültetéshez már most készítsük elő a területet. A meglévő növényzetet takarítsuk be és részesítsük a területet istálló- és műtrágyázásban. Ha lehetséges, úgy 50—70 cm mély talajforgatást végezzünk géppel. Ha erre nincs lehetőségünk, úgy gyümölcsfánként ássunk l,4xl,4x 0,7 m nagyságú gödröt. Ezután készítsük elő a gyümölcsfákat ültetéshez. Metszőollóval eltávolítjuk a sérült, roncsolt, vagy egymásba fonódó, egymást keresztező sűrű gyökereket. A gyümölcsfát bal kezünkbe fogjuk vízszintes helyzetbe, jobb kezünkkel pedig függőleges irányban a gyökerek végén metszlapot készítünk. Vigyázzunk arra, hogy indokolatlanul ne távolítsunk el gyökérrészeket. Az 1972-es év szeszélyes időjárásával és egy kellemetlen kártevő nagyarányú fellépésével megnehezítette a szabolcsi gyümölcstermesztők, almatermesztők munkáját. Ez a kártevő egy levélaknázó moly (Lithocolletis blancardella) volt. A moly által előidézett kárkép sokakat megtévesztett. A károsítás kezdetén a felületes szemlélők „almalevél-vara- sodásnak” hitték a levelek elszíneződését. A lárva fejlődésével a kárkép egyre tipikusabbá válik, különösen akkor, ha a levelek fonáki részét is megvizsgáljuk. Ekkor 1,4— 2,2 cm hosszúságú, fehéres színű, kissé ráncolt felületű aknákat észlelhetünk. A ^ levél bőrszövetét felfejtve megtaláljuk a finom, dara- szerű ürülékszemcsék között élő és károsító hernyót. Mivel a lárva a levél belső állományát fogyasztja táplálékként, pusztító munkájának eredményeként kialakul Készítsünk egy 30—40 cm mély gödröt. Ebbe marhatrágya, homok és víz összekeverésével készítsünk pépet, amelybe a gyümölcsfák gyökerét megmártjuk. Ezzel védjük meg a gyümölcsfák pvöke- rét a kiszáradástól. A gödörből kitermelt földhöz 10—15 dkg műtrágyát keverjünk egyenletesen. Az ültetést kettő fő végezze. Az első fő az oltványt függőlegesen tartja a gödörbe, a másik pedig a földet szórja vissza. Az első fő a gyümölcsfát függőleges irányban 2—3 cm-es nagyságú mozdulatokkal rázogatja. így a föld a gyökerek közé hullik. A fát olyan mélyen ültessük el, hogy a szemzés helye azonos magasságban legyen a föld felszínével. Ültetés után a fák tövét kupacoljuk fel, télen védjük meg a vadkároktól, tavasz- szal pedig öntözzük meg a gyümölcsfákat. Karádi István Tiszabercel a jellegzetes „levélakna” az az a kárkép. A vegetációs időszak végén a hernyók a ievélak- nákban bábozódnak, s ott is telelnek át. A lehullott levelek a következő év fertőzési forrásai. Ez az ismeret adja kezünkbe a védekezés egyik lehetőségét, tehát a fertőzött lombot már ősszel össze kell gyűjteni, meg kell semmisíteni, el kell égetni. A kártevő természetesen vegyi védekezéssel pusztítható legeredményesebben! A szabolcsi gyümölcsösökben végzett megfigyelések és tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jó hatású növényvédő szerek házikertekben és nagyüzemekben egyaránt a diklórfosztartalmú szerek, a DDVP 50 EC 0,15 %-ban, az Unifosz 50 EC 0.15 %-ban, a Nogos 50 EC 0,15 %-ban, a Vapona 48 EC 0,15 %-ban. kizárólag nagyüzemekbe a mevinfosz hatóanyagú Phosdrin 0,1—0,2 %-ban. Széles Csaba mezőgazdasági főiskola A levélaknázó moly elleni védekezés tapasztalatai------------------------------------ 1 " 1 'S Koimerű tehéiiisiálló: olcsóbban, linlvan nap alatt A 164 férőhelyes Ványon megépült tehénistálló, az istálló mellett a napi abrahtakai» mányt tároló silótorony látszik. A silótoronyból az automatikus adagolókocsihoz az abrak* takarmány pneumatikus úton jut. Az állattenyésztés szarvasmarha-tenyésztési ágazatának mai problémái közismertek. A tehénállomány évről évre csökken, s ennek nagyon sok összetevője van. Elég utalni arra, hogy a nagyüzemi állomány növekedése lassúbb, mint a kisüzemekben, háztáji gazdaságokban bekövetkezett és még ma is folyamatban lévő visz. szaesés. A nagyüzemi állomány lassú gyarapodásának magyarázata, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a mező- gazdaság egyik legeszközigé- *' nyesebb ágazata, ráadásul a beruházások megtérülése hosszú ideig tart. Ismerve az ágazat problémáit, a kormány úgy határozott, hogy a tej átlagos felvásárlási árát literenként 1,30 Ft- tal, a vágómarha árát kilogrammonként 5,70 Ft-tal felemelték. Ez, valamint a beruházásokkal kapcsolatos támogatás, már kedvező és ösztönző az állomány növelésére. A tehénállomány bővítése azonban hosszú, évekig tartó folyamat, nem történhet meg egyik hónapról a másikra. Elsősorban — az üres férőhelyek benépesítése mellett — a férőhelybővítésre, új szakosított telepek építésére kell gondolni. Férőhelybővítésnél, új telepek építésénél többek között azokat az alapvető igényeket kell kielégíteni, amelyek lehetővé teszik a beruházás gazdaságosságát, az ésszerű munkaszervezést, a munkatermelékenység növekedését és nem utolsósorban a munka könnyítését, az állattenyésztési dolgozóknak olyan környezet biztosítását, ahol szívesen dolgoznak. A, szarvasmarha-tenyésztés komplex programjának megvalósításával sok ezer szakember, számos intézmény foglalkozik az országban. A beruházási gondok és feladatok megoldásából a MEZŐGÉP Tröszt, pontosabban a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat is nagy részt vállalt magára. A meglévő férőhelyek bővítését szolgálja, hogy a régi, részben elavult istállók rekonstrukcióját úgy oldják meg, hogy a férőhelynövekedés mellett növelik a gépesítés fokát. Nagyobb volumenű munka viszont, hogy kidolgoztak két olyan tervet, amely új, komplex szarvasmarhatelepek építésére vonatkozik. A rekonstrukció, valamint az új telepek létesítése megkezdődött. Az új telepek kivitelezésére vonatkozó terv egyike a zárt-kötött tartástechnológiájú négyszáz férőhelyes szakosított tehenészeti telep. Ebből a rendszerből kísérleti jelleggel a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat a Kertészeti Egyetem Soroksári Tan. gazdaságának ványi üzemegységében megépített egy 164 férőhelyes tehenészeti istállót. Az istálló műszaki átadására 1972. október elején került sor, és megkezdődött a betelepítése. Az eseménnyel kapcsolatban említésre méltó, hogy az istállót — amely korszerűségben minden eddigi hazai hasonló létesítményt felülmúl — 60 nap alatt építették fel. Hasonló teljesítményre még nem volt példa. Természetesen a szakembereket nem az építés rövid határideje, elsősorban az istálló technológiája érdekli. Az új istálló technológiai rendszerét hús-tej típusú magyartarka fajtájú szarvas- marha tartására dolgozták ki. Az istálló 164 fejőstehén elhelyezésére alkalmas és 90 százalékban gépesített. A megépítéséhez szükséges területi igény nem nagyobb, mint amennyi szükséges a hagyományos istállók építéséhez. A beruházási költség 4 millió hétszázezer forint, amelyből 1 millió hatszáz. ezer forint a gépészeti technológia. Az épület két fő részre tagozódik. Az első kilencméteres sávban vannak elhelyezve az épületgépészeti berendezések és az ezeket kiszolgáló helyiségek, az etetés és fejéstechnológia egységei. Az állattartó tér a kilencméteres sáv után kezdődik, ott vannak elhelyezve az állások, valamint az etetés és itatás berendezései. Az állatokat négy sorban helyezték el, szálas- és abraktakarmány-etetés, az itatás, az almozás, a fejé» géppel történik. Az állatok kiszolgálásához mindössze 6 fő a létszámigény. Egy fejőr« eső tehénlétszám 34. A Ványon megépített istálló takaréküreges vasvaa szerkezetű, a fal rnezőpanei, megfelelő hő- és hangszigetelő. Az istálló szellőzése, fertőtlenítése az állategészségügyi követelmények figyelembevétele mellett korszerűen történik. Az új rendszerű istálló, a gépesítettség magas foka lehetővé teszi azoknak az előírásoknak a betartását, amelyet a kormányprogram előír. A beruházás gazdaságos, hiszen az egy tehénférőhely bekerülési költsége nem éri el a 30 ezer forintot, jóval az átlag alatt van. Megoldható az ésszerű munkaszervezés, amelynek alapján nagymér. tékben növelhető az egy tehénre eső tejhozam, ugyanakkor az állattenyésztésben dolgozók munkakörülménye a gépesítés következtében gyökeresen megváltozik, úgy dolgozhatnak, mint egy mai korszerű üzemben vagy laboratóriumban. Az írásban említettük, hogy a MEZŐGÉP Vállalat új tehenészeti telepek létesítésére 2 változatot dolgozott ki. A másik változat a zárt, kötetlen tartásé tehenészeti telep. Kísérleti jelleggel a teleprendszerből rövidesen megépül egy 120 f l'őhelyes istálló. Ezt az istállót a megyében a buji termelőszövetkezetben építik fel. Az istálló műszaki átadására még ebben az évben sor kerül. Seres Ernő Növekszik a mezőgazdaság vegyianyag-íelhasználása Idén a mezőgazdasági termelésben tovább nőtt a vegyi anyagok szerepe: a gazdaságok 1972-ben a tavalyinál nagyobb anyagi eszközöket fordítanak műtrágyák és növényvédő szerek vásárlására. A mezőgazdasági termelők az év eddig eltelt időszakában az elmúlt évinél kereken 300 ezer tonnával több műtrágyát vásároltak. A nitrogénműtrágyákból bőséges a kínálat, ellenben egész sor gazdaság kifogásolja, hogy nem tudott időben foszfor‘artalmú talajerőpótlót vásárolni, holott a növények számára optimális műtrágya-adagolási arányt igyekeztek volna betartani. Az AGROTRÖSZT vállalatai a nagyobb foszfor műtrágya kínálat elérésére anyagilag is ösztönözték a hazai gyárakat az ilyen vegyi anyagok előállítására, a kínálat no. vekedett is, de egyelőre nem olyan mértékben, hogy minden igényt kielégíthettek vol. na. Az elmúlt napokban nagyobb mennyiségű osztrák és egyiptomi vegyianyag- szállítmány érkezett, s ezeket a tételeket nyomban továbbították a termelőknek. Igen hagy az érdeklődés a növényvédő szerek iránt. A keresett peszticidekből eddig több, mint 25 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint az elmúlt év azonos időszakában. A termelők idén eddig több, mint 1,8 milliárd forintért vásároltak ilyen készítményeket a különféle növényi betegségek, a gombakártételek megelőzésére, a különféle kártevők elpusztítására.
